Gyorskereső

Ezer év törvényei

Kevés ország kevés kiadója üdvözölheti azzal az olvasóit, hogy ezer esztendő törvényalkotásának gyümölcseit teszi elérhetővé a számukra.

E helyütt 1945-ig követjük a törvényeket. A mindenkori hatályos joganyagok a Hatályos jogszabályok menüpontban érhetőek el. A rendszerváltást követően kihirdetett törvények megtalálhatók az mkogy.jogtar.hu oldalon.

A Corpus Juris Hungarici a Jogtárnak is része. Ezzel még inkább egybeforrt múlt, jelen, s az adott pillanatban megismerhető jövő.

Jó böngészést kívánunk!

10372 találat

1298. évi XXXVIII. törvénycikk

azok büntetéséről, akik az új pénzt nem fogadják el

1298. évi XXXIX. törvénycikk

azok megadóztatásáról, akik az új pénzt nem fogadják el

1298. évi XL. törvénycikk

a hamis pénzverők büntetéséről

1298. évi XLI. törvénycikk

a király koronázásakor kiadott törvénynek és a jelenleginek a megtartásáról

1298. évi XLII. törvénycikk

a következő országgyűlés idejének kijelölése

1298. évi XLIII. törvénycikk

az egyházak népeinek adómentességéről

1298. évi XLIV. törvénycikk

a tudományvételek. A tudományvételek foganatosításának módja

1298. évi XLV. törvénycikk

a jelentéstétel módja

1298. évi XLVI. törvénycikk

minden pert három határidőben be kell fejezni

1298. évi XLVII. törvénycikk

a bűnpereket a rendes bíráknak az illetékes megye levéltárában kell elhelyezniök

1298. évi XLVIII. törvénycikk

az eskütétel díja

1298. évi XLIX. törvénycikk

a bírák az elítélt birtokait ne éljék fel, hanem csak az elmarasztalás mértékéig foganatosítsanak ellenük végrehajtást

1298. évi L. törvénycikk

ugyanezt tartsák meg a végrehajtásnál a bírságokra nézve

1298. évi LI. törvénycikk

a gyilkosokról. A szándékos emberölés büntetése

1298. évi LII. törvénycikk

a véletlen emberölés büntetése

1298. évi LIII. törvénycikk

hatalmaskodás stb. ügyében a király nem adhat kegyelmet, ha az elítélt a pernyertessel előbb nem egyezik meg

1298. évi LIV. törvénycikk

saját rokona gyilkosának része a meggyilkolt személy örököseire száll

1298. évi LV. törvénycikk

azok büntetése, akik a nemesek javait a mezőn vagy a falun kívül elveszik

1298. évi LVI. törvénycikk

hogyan osszák meg ezt a bírságot az ellenfél és a bíró közt?

1298. évi LVII. törvénycikk

a bűnöst, ha az erőszakoskodási ügyben a megítélt büntetést nem képes megfizetni, vessék fogságra, és megfelelő büntetéssel lakoljon

1298. évi LVIII. törvénycikk

azok büntetése, akik udvarházból visznek el erőszakkal idegen jószágot

1298. évi LIX. törvénycikk

azok büntetése, akik nem fizetik meg a kamara hasznát

1298. évi LX. törvénycikk

az officialis vétkéért urának kell eljárnia

1298. évi LXI. törvénycikk

továbbá birtokok peres úton való megszerzésének ügyében az alább leírt módon kell eljárni. A felperes a jogpert három eljárás során köteles folytatni

1298. évi LXII. törvénycikk

a per határidejét bírói döntés nélkül, a felek puszta megegyezése alapján, elhalasztani nem lehet

1298. évi LXIII. törvénycikk

milyen módon és hány határidőt kell engedélyezni az alperesnek oklevelei bemutatására?

1298. évi LXIV. törvénycikk

hány (határidőt) lehet a felperesnek (engedélyezni) és a felek megegyezhetnek-e közben?

1298. évi LXV. törvénycikk

a bírságokat a per utolsó határidején le kell tenni, különben erejükig végrehajtást rendelnek el

1298. évi LXVI. törvénycikk

a javakat mennyiért lehet eladni vagy elzálogosítani, és hogy szükséges a szomszédok és határos birtokosok értesítése

1298. évi LXVII. törvénycikk

a végrehajtás alá esett javakat mennyiért lehet megváltani

1298. évi LXVIII. törvénycikk

az eladó szavatossággal tartozik

1298. évi LXIX. törvénycikk

a parasztokról és jobbágyokról. A parasztok teljes költözési szabadságnak örvendjenek

1298. évi LXX. törvénycikk

rakomány nélküli ember vagy állat után vám nem jár

1298. évi LXXI. törvénycikk

beköltöző külföldit vám ne terheljen

1298. évi LXXII. törvénycikk

amint parasztot se, ha más úrhoz költözik

1298. évi LXXIII. törvénycikk

a nemesek élelmiszerei után se szedjenek semmit

1298. évi LXXIV. törvénycikk

a férfiág megszakadása miatt a kincstárra szálló javakból az elhunyt leányának vagy nőtestvérének a leánynegyedet ugyanott kell kihasítani

1298. évi LXXV. törvénycikk

a hiteleshelyi kiküldöttek napidíja peres ügyekben

1298. évi LXXVI. törvénycikk

az erről szóló oklevelek díja

1298. évi LXXVII. törvénycikk

a királyi kancellária díjainak szabályozása: mennyi jár az ünnepélyes oklevelekért

1298. évi LXXVIII. törvénycikk

mennyi jár a kegyelemlevélért

1298. évi LXXIX. törvénycikk

mennyi jár a kisebbekért

1351. évi törvénycikkek

Előbeszéd

1351. évi I. törvénycikk

hogy a per függőben léte alatt az egyházi férfiak a nemesek ellen egyházi fenyitékekkel fel nem léphetnek

1351. évi II. törvénycikk

hogy a főesperesek a meggyilkolt ember eltemetéseért semmit se követeljenek

1351. évi III. törvénycikk

a kisebb conventek a birtok dolgát illető oklevelek kiállitásával hagyjanak fel

1351. évi IV. törvénycikk

az elrendelt kamaranyereségről

1351. évi V. törvénycikk

azokról, kik a kamaranyereség fizetésétől fel vannak mentve

1351. évi VI. törvénycikk

a kilenczed fizetéséről és behajtásáról

1351. évi VII. törvénycikk

az adományozott birtokok tárgyában a kanczelláriában kelt levelek megváltásáról

1351. évi VIII. törvénycikk

hogy a szárazföldön igaztalan vámokat nem kell szedni

1351. évi IX. törvénycikk

hogy a törvényszéken elmarasztaltakat a biró fogja el és egyezkedés végett három napig őrizze

1351. évi X. törvénycikk

az elmarasztaltaknak büneiért azok fiait, fivéreit, rokonait, nővéreit és feleségeit nem kell büntetni

1351. évi XI. törvénycikk

az ország nemesei ugyanazt az egy szabadságot élvezik

1351. évi XII. törvénycikk

hogy a Dráva, Száva között lakó, valamint a pozsegai és valkói nemesek is a nyestbőradó fizetése alól mentesek legyenek

1351. évi XIII. törvénycikk

a nemesek birtokait, melyekben bányák találhatók, ugyanannyit érő birtokok adása nélkül a király el ne vegye

1351. évi XIV. törvénycikk

hogy adományozott birtokok tárgyában folyó peres ügybe a király nevét bele ne keverjék

1351. évi XV. törvénycikk

a nemeseket ne kényszeritsék, hogy a vámhelyek felé menjenek

1351. évi XVI. törvénycikk

a jobbágyokat ne vegyék el erőszakkal

1351. évi XVII. törvénycikk

a nemeseket lakadalom idején ne kényszeritsék a vámhelyeken egy márka fizetésére

1351. évi XVIII. törvénycikk

ha a jobbágyok költözni akarnak, régi vétségeikért nem szabad őket letartóztatni

1351. évi XIX. törvénycikk

hogy a fiú apja vétkeiért ne bünhődjék

1351. évi XX. törvénycikk

hogy az egyházi férfiak három tanuvallató levéllel nem szerezhetnek birtokokat

1351. évi XXI. törvénycikk

a káptalanok és conventek bizonyságairól és azok fizetéséről

1351. évi XXII. törvénycikk

hogy királyi ember csak abból a megyéből való lehet, a melyben a végrehajtás történik

1351. évi XXIII. törvénycikk

hogy tanuvallatások másképen nem történhetnek, hanemha a nemesek egybegyüjtésével

1351. évi XXIV. törvénycikk

hogy békebirságul három márkánál többet nem lehet követelni

1351. évi XXV. törvénycikk

hogy a birtok dolgát illető minden pert halasztás nélkül, a harmadik határidőben be kell végezni

1351. évi törvénycikkek

Befejezés

1384. évi decretum

II. András és I. Lajos királyok végzeményeinek Mária királynő részéről kettős függő pecsét alatt történt megerősítése

Zsigmond

első decretuma

1405. évi (I. decr.) törvénycikkek

Előbeszéd

1405. évi (I.) I. törvénycikk

hogy a folyó és szilárd testek mértékét az egész országban Budaváros mértékéhez kell alkalmazni

1405. évi (I.) II. törvénycikk

milyen módon szabad az idegen kereskedőknek az országon belül posztót árulni

1405. évi (I.) III. törvénycikk

a nyilvános jegyzők két világi egyén között folyó perben a világi biróság előtt ne ügyvédkedjenek

1405. évi (I.) IV. törvénycikk

hogy a polgárok, jövevények és városi népség feljebbezésének helyet kell adni

1405. évi (I.) V. törvénycikk

kiknek áll jogában a gonosztevők megbüntetése?

1405. évi (I.) VI. törvénycikk

a jobbágyok szabad költözésének megengedése

1405. évi (I.) VII. törvénycikk

senkit sem lehet letartóztatni, mielőtt birája elé idézték volna

1405. évi (I.) VIII. törvénycikk

a sérelmesek és kárvallott felek elsőben az illető hely birájától kérjenek az erőszakoskodó ellenében itéletet

1405. évi (I.) IX. törvénycikk

a kilenczedet és tizedet a hiteles helynél letétbe helyezett pénzből az elmarasztalt vagy az a fél tartozik megfizetni, a ki a letétre okot szolgáltatott

1405. évi (I.) X. törvénycikk

a polgárok és a városok egyes lakosai a királynak adót fizetni tartoznak

1405. évi (I.) XI. törvénycikk

az országban lakó kereskedők oda vihetik áruikat, a hova akarják és a hova nekik tetszik

1405. évi (I.) XII. törvénycikk

a szabad városoktól a tárnokmesterhez, s innen, ha szükséges, a király személyes jelenléte elibe történik a feljebbezés

1405. évi (I.) XIII. törvénycikk

milyenek legyenek az ajándékok, melyekkel a szabad városok a királynak és tiszteinek tartoznak?

1405. évi (I.) XIV. törvénycikk

egyházi birák világi, és világiak egyházi perekben ne itéljenek és azokat el ne birálják

1405. évi (I.) XV. törvénycikk

hogy arany és egyéb érczeket kivinni tilos és hogy a kereskedők portékáit a királyi harminczadosok vizsgálják meg és puhatolják ki

1405. évi (I.) XVI. törvénycikk

azok büntetése, a kik külföldi vagy idegen kereskedők portékáit saját portékáik gyanánt maguknál tartják és árulják

1405. évi (I.) XVII. törvénycikk

hogy harminczadot mind az országból kivitt, mind az abba behozott áruk után kell fizetni

1405. évi (I.) XVIII. törvénycikk

a pénzek forgalma, és azok büntetése, a kik e tárgyban vétkeznek

1405. évi (I.) XIX. törvénycikk

a királyi pénzváltókról

1405. évi (I.) XX. törvénycikk

külföldi sókat nem szabad behozni és azokat az országlakók ne is használják

1405. évi (I.) XXI. törvénycikk

a pénzzé nem alakitott aranyat és ezüstöt ne vigyék ki az országból

1405. évi (I. decr.) törvénycikkek

Befejezés

1405. évi (II. decr.) törvénycikkek

Előbeszéd

1405. évi (II.) I. törvénycikk

hogy az átkelő urak és katonák erőszakos kárt egy országlakosnak se okozzanak

1405. évi (II.) II. törvénycikk

bármi dolgot önhatalmulag, hatalmaskodás büntetésének terhe alatt, senki le ne tartóztasson

1405. évi (II.) III. törvénycikk

hogy a tagcsonkitás tilos kivéve azokat, kiknek a király erre hatalmat adott

1405. évi (II.) IV. törvénycikkek

hogy a hatalmasoknak nem szabad az alábbvalókon erőszakoskodni

1405. évi (II.) V. törvénycikk

hogy saját helységeiben és jószágaiban senki se foglaljon; hanem a szükséges foglalások, régi szokás szerint idegen jószágban történhetnek

1405. évi (II.) VI. törvénycikk

a budai suly- s másféle mértéket és rőföt az egész országban meg kell tartani

1405. évi (II.) VII. tövénycikk

az arany értéke s annak egy forint értékben való megállapitása

1405. évi (II.) VIII. törvénycikk

külföldi sókra vonatkozó tilalom

1405. évi (II.) IX. törvénycikk

hogy a levelesitett embereket vagy felségsértőket, hűtlenség vétkének büntetése alatt, senki se merje befogadni

1405. évi (II.) X. törvénycikk

hogy a jobbágyok részéről törvénytételt első sorban a földes uraktól kell kérni

1405. évi (II.) XI. törvénycikk

hogy a királyi városok polgárait első sorban saját biráik eleibe kell idézni

1405. évi (II.) XII. törvénycikk

hogy egyházi biró világi ügyekben, s a világi biró egyháziakban ne itéljen

1405. évi (II.) XIII. törvénycikk

hogy a király azokat a birtokokat, melyek határaiban bányák vannak, a nemesektől el ne vegye, a bányajövedelmek felét pedig a bányamivelőknek a bányamunkák szaporodása miatt engedje el

1405. évi (II.) XIV. törvénycikk

hogy a jobbágyok szabadon költözhetnek

1405. évi (II.) XV. törvénycikk

hogy a földesur a bért is, melyet a jobbágynak a részére kijelölt egy hónap alatt kell megfizetnie, tizenöt nap alatt szedje be, a melyeknek elteltével azt a költözni akarótól többé nem követelheti

1405. évi (II.) XVI. törvénycikk

hogy a földesur jobbágyát, miután ez szabadságát megnyerte, igaztalan vádakkal ne zaklassa

1411. évi törvénycikkek

Előbeszéd

1411. évi I. törvénycikk

az adókirovók a biráktól a nyugtákért két dénárnál többet ne vegyenek

1411. évi II. törvénycikk

hogy a nagyobb kapuk után harmincz dénárt, a kisebbek után tizenötöt kell kiróni

1411. évi III. törvénycikk

hogy a földesurak cselédeit nem kell adóval megróni

1411. évi IV. törvénycikk

hogy az adóhátralékokat az ispánok és alispánok hajtsák be

1411. évi V. törvénycikk

hogy a dézsmálók a parasztok esküjének hinni és abban megnyugodni tartoznak

1411. évi VI. törvénycikk

hogy a dézsmákat szigoru egyházi fenyiték utján kell behajtani

1435. évi (I. decr.) törvénycikkek

Előbeszéd

1435. évi (I.) I. törvénycikk

hogy a király hada mellett az előkelők is tartoznak fölkelni

1435. évi (I.) II. törvénycikk

hogy minden harminczhárom jobbágy után egy jól felfegyverzett lovast kell hadba küldeni

1435. évi (I.) III. törvénycikk

a birtoktalan vagy olyan nemesek, a kiknek nincsenek jobbágyaik, kötelesek hadba menni

1435. évi (I.) IV. törvénycikk

osztatlan állapotban levő nemes testvérek maguk közül egyet, az uraknál szolgálatban állók pedig maguk helyett másokat tartoznak az ispánnal hadba küldeni

1435. évi (I.) V. törvénycikk

hogy az előkelők hitvestársaik mellett nehány nemest az udvar felügyelői gyanánt otthon hagyhatnak

1435. évi (I.) VI. törvénycikk

hogy a szolgabiró köteles a vármegyében létező minden jobbágy lajstromát az ispán kezéhez szolgáltatni

1435. évi (I.) VII. törvénycikk

hogy az, a ki a hadseregbe későn jő vagy innen titkon avagy vakmerően eltávozik, fekvő jószágait vesziti

1435. évi (I.) VIII. törvénycikk

hogy a katonák senkinek se okozzanak kárt; és a jobbágyoktól mást mint füvet, fát és vizet ne kapjanak

1435. évi (I.) IX. törvénycikk

a katonák okozta károk helyrehozásának módjáról

1435. évi (II. decr.) törvénycikkek

Előbeszéd

1435. évi (II.) I. törvénycikk

az ország rendes biráiról és azok esküjéről

1435. évi (II.) II. törvénycikk

a szolgabirák választásáról

1435. évi (II.) III. törvénycikk

hogy a birságok az ispánok és szolgabirák között megosztandók

1435. évi (II.) IV. törvénycikk

miképen helyezzék vissza az ispánok az elfoglalt fekvő jószágokba azokat, a kiket ezektől megfosztottak

1435. évi (II.) V. törvénycikk

kielégitő tanuvallatás megtörténte és elégtételadás után a hatalmaskodás tényeit a királyi curia eldöntése alá kell bocsátani

1435. évi (II.) VI. törvénycikk

mi a büntetése a másokat megkárositó várnagyoknak?

1435. évi (II.) VII. törvénycikk

hogy a mérsékelt birságokat kiknek és mikor kell behajtaniok

1435. évi (II.) VIII. törvénycikk

milyen embereket kell a káptalan és convent bizonyságául kiküldeni

1435. évi (II.) IX. törvénycikk

hogy a szomszédok és határosok nevét irják bele a káptalan tudósitó levelébe

1435. évi (II.) X. törvénycikk

a levelek dija és a hiteles bizonyságoknak fizetés

1435. évi (II.) XI. törvénycikk

a kisebb kanczellária leveleinek a dija

1435. évi (II.) XII. törvénycikk

a nagyobb kanczellária leveleinek dija

1435. évi (II.) XIII. törvénycikk

hogy a saját területén és tisztségében hat márka büntetés alatt senkinek sem szabad mást letartóztatni

1435. évi (II.) XIV. törvénycikk

büntetése a letartóztatásban eljáró birónak, ki a félnek kedvez

1435. évi (II.) XV. törvénycikk

azoknak a polgároknak a büntetése, a kik saját területükön tartóztatnak le valakit

1435. évi (II.) XVI. törvénycikk

a letartóztatásban eljáró biró fizetése

1435. évi (II.) XVII. törvénycikk

a magszakadásról, adományokról és zár alá tételről

1435. évi (II.) XVIII. törvénycikk

az elhunyt nemesek házaiban visszamaradó hitvestársakról és leányokról

1435. évi (II.) XIX. törvénycikk

a leánynegyedről és apai házról

1435. évi (II.) XX. törvénycikk

a nemeseknek olyan leányairól, a kik paraszt emberhez mennek férjhez

1435. évi (II.) XXI. törvénycikk

az egyháziak vagyonát a világiak le ne foglalják

1435. évi (II.) XXII. törvénycikk

tulságos vámok szedésének eltiltása

1435. évi (II.) XXIII. törvénycikk

az uti adók vagy vámok fizetésének mérsékléséről és a hamis utak eltiltásáról

1435. évi (II.) XXIV. törvénycikk

hogy a hűtleneket az urak váraiba be ne fogadják, s hogy a tisztek latrokat is elfogadhatnak

1439. évi törvénycikkek

Előbeszéd

1439. évi I. törvénycikk

az ország szokásainak visszaállitásáról

1439. évi II. törvénycikk

hogy a nádort a király és országlakók válaszszák

1439. évi III. törvénycikk

a zsoldosokról és a közönséges hadseregről

1439. évi IV. törvénycikk

az ártalmas szokások eltörlendők

1439. évi V. törvénycikk

hogy külföldiekre tisztségek nem ruházhatók és hogy a főpapok és báró urak ne tartsanak maguknak idegen embereket

1439. évi VI. törvénycikk

hogy a királyi jövedelmeket egyedül az ország lakosai részére kell bérbe adni

1439. évi VII. törvénycikk

a kamaranyereségről, az ötvenedről és a nyestbőradókról

1439. évi VIII. törvénycikk

hogy a főpapok és bárók két méltóságot nem viselhetnek

1439. évi IX. törvénycikk

idegen kereskedők csereberéjéről

1439. évi X. törvénycikk

a pénznek meg nem változtatásáról és aprópénz veréséről

1439. évi XI. törvénycikk

a külföldi pénzekről és sókról

1439. évi XII. törvénycikk

hogy a királynő csakis az ország lakosaira ruházzon tisztségeket

1439. évi XIII. törvénycikk

hogy a katonáktól a hadifoglyokat s az ellenségtől szerzett zsákmányt el ne vegyék

1439. évi XIV. törvénycikk

hogy a király az ország határainak megvédelmezésében az országlakosok tanácsával éljen

1439. évi XV. törvénycikk

hogy a király ez ország lakosainak világi tisztségeket a tanács nélkül adományozhat s vehet el tőlük

1439. évi XVI. törvénycikk

birtokokat nem kell idegeneknek adományozni s az országlakosoknak is szolgálatok fejében és nem pénzért kell adni

1439. évi XVII. törvénycikk

Magyarországnak és Ausztriának meg Morvaországnak határairól

1439. évi XVIII. törvénycikk

vajjon kötelesek-e az országlakosok a királyt megvendégelni és élelmiszerekkel ellátni?

1439. évi XIX. törvénycikk

hogy az egyházi személyek adót ne fizessenek, hanem hadakozzanak

1439. évi XX. törvénycikk

a király leányainak kiházasitásáról

1439. évi XXI. törvénycikk

az egyházi javadalmakat a világiak ne foglalják el

1439. évi XXII. törvénycikk

a király az országban fog lakni

1439. évi XXIII. törvénycikk

a király és királyné ügyvédjei ő Felségeik ügyeinek tárgyalása idején nem ülhetnek a törvényszékben

1439. évi XXIV. törvénycikk

hogy ő Felségeiket, a királyt és királynét a birtokjoguk igaztalan visszafoglalása miatt a fekvőjószágok becsüjében kell elmarasztalni. És a királyi jogok felkérőiről

1439. évi XXV. törvénycikk

hogy a despota és Cili grófja a tisztségeket magyaroknak adományozzák

1439. évi XXVI. törvénycikk

hogy a király a tisztségeket magyaroknak adományozza, a kiknek akarja

1439. évi XXVII. törvénycikk

hogy a nemeseket, hacsak főbenjáró itélettel el nem marasztalták, el ne fogják

1439. évi XXVIII. törvénycikk

hogy a nemesek nem tartoznak dézsmát fizetni

1439. évi XXIX. törvénycikk

azt a rendet, mely a kihirdetett gyülések tárgyában Zsigmond császár idejében honosult meg, Albert király felujitja

1439. évi XXX. törvénycikk

hogy az uj hatalmaskodások elkövetője a király vagy a rendes biró előtt azonnal személyesen tartozik felelni

1439. évi XXXI. törvénycikk

hogy a peres feleknek joguk van szabadon egyezkedni

1439. évi XXXII. törvénycikk

a levelek megváltása, hiteles bizonyságok kivitele, vámok, hamis utak

1439. évi XXXIII. törvénycikk

milyen szabályt hoztak és tartottak meg hajdan az okiratok felmutatása mellett folytatott perekben

1439. évi XXXIV. törvénycikk

az alperes két perbehivás és három vásáron való kikiáltás előrebocsátása után a felperesnek felelni tartozik?

1439. évi XXXV. törvénycikk

mi történik akkor, ha azt mondja, hogy az okiratok idegen kéznél vannak

1439. évi XXXVI. törvénycikk

mi történik akkor, ha több az alperes, és közülök egyik másik távol van?

1439. évi XXXVII. törvénycikk

mi történik, ha valamennyien hadban vannak?

1439. évi XXXVIII. törvénycikk

az egyháziak és világiak között kirótt büntetésekről

1439. évi XXXIX. törvénycikk

hogy a megölt emberek eltemetéséért a főesperesek semmi fizetést se fogadhassanak el

1439. évi törvénycikkek

Befejezés

1446. évi I. törvénycikk

kormányzó választása

1446. évi II. törvénycikk

hogy az elfoglalt javakat mindenki engedje át és adja vissza birtokosaiknak, a nem rég épitett várakat rombolják le

1446. évi III. törvénycikk

hogy a hivatalokról és tisztségekről le kell mondani

1446. évi IV. törvénycikk

hogy ennek a gyűlésnek a határozatait meg kell tartani

1446. évi V. törvénycikk

hogy az ország kárára bárki részéről létesitett szövetségek vagy összeesküvések felbontandók és megszüntetendők

1453. évi törvénycikkek

Előbeszéd