Gyorskereső

Ezer év törvényei

Kevés ország kevés kiadója üdvözölheti azzal az olvasóit, hogy ezer esztendő törvényalkotásának gyümölcseit teszi elérhetővé a számukra.

E helyütt 1945-ig követjük a törvényeket. A mindenkori hatályos joganyagok a Hatályos jogszabályok menüpontban érhetőek el. A rendszerváltást követően kihirdetett törvények megtalálhatók az mkogy.jogtar.hu oldalon.

A Corpus Juris Hungarici a Jogtárnak is része. Ezzel még inkább egybeforrt múlt, jelen, s az adott pillanatban megismerhető jövő.

Jó böngészést kívánunk!

10372 találat

1486. évi XX. törvénycikk

az itélőmestereknek szállásaikon nem szabad itélkezni; s hogy az itéletleveleket a törvényszéken föl kell olvasni és minden itélőmesternek alá kell irnia

1486. évi XXI. törvénycikk

a különböző személyeknek adott mentességek az ispánok és más rendes birák birói hatósága alól, erőtleneknek és semmiseknek tekintendők

1486. évi XXII. törvénycikk

annak a büntetése, a ki a királytól felkért fekvőjószágot, megtörtént ellentmondás ellenére, a maga részére erőszakosan elfoglalja: hogy az ispán az olyant dobja ki és a fekvőjószágok becsüjében marasztalja el

1486. évi XXIII. törvénycikk

hogy az ilyen záradékkal „királyi kézből” ellátott adománylevelek erőtlenek.

1486. évi XXIV. törvénycikk

hogy a királytól a törvények és régi szokás ellenére felkért jószágok fel nem kérteknek tekintendők

1486. évi XXV. törvénycikk

a zálogos fekvő jószágokat illető perlekedés módjáról és azok büntetéséről, a kik, megintés után, a pénzt fölvenni és a javakat visszabocsátani nem akarják

1486. évi XXVI. törvénycikk

magszakadás esetében mit kelljen tenni a kétes fekvő jószágokra nézve az elhunyt nemesek feleségei és leányai érdekében?

1486. évi XXVII. törvénycikk

a fekvő jószágok felkérői abban az esetben, ha az iktatás idején ellentmondók akadnak, a fekvőjószágokat ne foglalják el. És hogy mit kell tenni, ha az ellentmondók a fekvő jószágokban iziben beleelegyednének? - A feleség, férje halála után semmi okból se essék el viszonhitbérétől

1486. évi XXVIII. törvénycikk

a főpapok és egyházi személyek, kik világi nemesek ellen pert inditanak, a per függőben léte alatt, egyházi tilalmat nem bocsáthatnak ki. És hogy őket a világiak ellenében ugyanazon büntetésben kell elmarasztalni, a melylyel ők a világiakat maguk ellenében saját pereikben kivánják sujtatni

1486. évi XXIX. törvénycikk

miként mehetnek végbe az országban a letartóztatások

1486. évi XXX. törvénycikk

a kik hadba, vagy egyebüvé akárhová utaznak, senkinek se tegyenek kárt

1486. évi XXXI. törvénycikk

a katonák senkinek se okozzanak károkat; és a kártevőknek büntetéséről

1486. évi XXXII. törvénycikk

a velenczeieknek és lengyeleknek, hütlenség büntetése alatt senki se merjen fekvőjószágokat vagy várakat eladni, vagy részükre bármely czimen ideiglenesen átruházni vagy elajándékozni

1486. évi XXXIII. törvénycikk

ha az uraknak nemes vagy bármiféle tisztei másoknak károkat okoztak, az urak tartoznak azok részéről elégtételt szolgáltatni; ha pedig nem tisztek, hanem csak zsoldosok lennének, perbe kell őket fogni

1486. évi XXXIV. törvénycikk

hogy a szökevény szolgát vagy tisztet az, a kihez szökött, adja vissza előbbi urának

1486. évi XXXV. törvénycikk

az ispánok a vámhelyeket vizsgálják meg s a királynak mindegyikről tegyenek jelentést

1486. évi XXXVI. törvénycikk

hogy a parasztok, kik feleségeiket viszik, vámot ne fizessenek. A szabók vagy posztónyirók vám fejében ne fizessenek többet, mint más utasok

1486. évi XXXVII. törvénycikk

a bánok és ispánok ne merjenek beleavatkozni az Isten egyházaiba, a melyek kegyursága a királyra tartozik

1486. évi XXXVIII. törvénycikk

annak büntetése, ki az elfogott tolvajt és latrot szabadon ereszti

1486. évi XXXIX. törvénycikk

a jobbágyok erőszakos és jogtalan elvitele, és hogy szabadságukban áll helyben maradni vagy elköltözni és annak büntetéséről a ki őket igaztalanul letartóztatja, hogy el ne költözzenek

1486. évi XL. törvénycikk

a dézsma összeirásában és behajtásában az 1464. évi decretumban megszabott módot kell követni

1486. évi XLI. törvénycikk

a dézsmáló elégedjék meg a paraszt esküjével, ha nem elégszik meg, az asztagot, egy arany letétele mellett széthányhatja

1486. évi XLII. törvénycikk

azokról az állatokról, melyekből az egri püspöki megyében tizedet szoktak venni

1486. évi XLIII. törvénycikk

a földes urak a dézsmából a maguk részére semmit se bitoroljanak

1486. évi XLIV. törvénycikk

hogy azokat a peresügyeket, melyeket a dézsmák dolgában némelyek a római curia előtt inditottak meg, vissza kell vonni

1486. évi XLV. törvénycikk

dézsmák tárgyában vagy egyéb ügyekben senki se merjen a római curián pert inditani; és a dézsmapereket, midőn birtokjog forog kérdésben, a király intézze el

1486. évi XLVI. törvénycikk

hogy a király sulyos és felette nagy panaszra senki fekvő jószágait sem foglalhatja el és a főpapurak meg bárók tanácsa nélkül hütlenség vétkében senkit sem marasztalhat el

1486. évi XLVII. törvénycikk

miképen szabad valakinek a királyhoz hütleneket tizenkét napon át és nem tovább, váraiban és fekvőjószágaiban tartani, és azok büntetése, a kik ellenkezőt cselekszenek

1486. évi XLVIII. törvénycikk

az ispánoknak minden gonosztevőt bárhol, bárki fekvő jószágain el szabad fogniok; és hogy az ellenszegülők annak a birtoknak az elvesztésével bünhődnek, a hol a gonosztevőket megkapják

1486. évi XLIX. törvénycikk

a király az urak és nemesek ama fekvő jószágait és birtokait, a melyekben bármilyen aranyérczek találhatók, méltó és egyenértékü kárpótlás nélkül el ne vegye, hanem elégedjék meg a bányajövedelemmel

1486. évi L. törvénycikk

Szlavonország Zagoria vármegyéjének biráskodása szünjék meg; és a felebbezés a bánhoz menjen

1486. évi LI. törvénycikk

a szántszándékos gyilkosokat királyi kegyelem nélkül ki kell végezni, a kiket is, bárhol legyenek, el szabad fogni és hogy azokat senki se merje megvédeni

1486. évi LII. törvénycikk

miképen kell a feleken (akár az ország rendes birái előtt, akár a megyei székeken itélték legyen el) a birságokat megvenni

1486. évi LIII. törvénycikk

ha az, kit az alispánok törvényesen elmarasztaltak, a pert a királyi curiához felebbezi, azt az elmarasztalt felet, az ügy helybenhagyása esetében kétszeres birságban kell elmarasztalni

1486. évi LIV. törvénycikk

a birákat és itélőmestereket senki se merje becstelenséggel illetni; és az arra szabandó forbátbüntetésről, a ki ezt vakmerően megtenné

1486. évi LV. törvénycikk

a főbenjáró itéletben marasztaltat birája azonnal fogja el és egyezkedés végett három napig tartsa fogva; az egyezkedés nem sikerültével harmadnap szolgáltassa ki az ellenfélnek

1486. évi LVI. törvénycikk

az apát fiáért, és viszont a fiut apjáért nem kell elmarasztalni

1486. évi LVII. törvénycikk

a püspökök, káptalanok, apátok, prépostok és egyházi személyek birtokjogok szerzésében és megtartásában, régi szokásnál fogva ne tanuvallató levelekkel, hanem csak kiváltságlevelekkel és okiratokkal járhassanak el

1486. évi LVIII. törvénycikk

a széksértőket huszonöt girában kell marasztalni

1486. évi LIX. törvénycikk

a szent jóbi és a kisebb conventek többé leveleket ne adjanak ki

1486. évi LX. törvénycikk

hogy az egyes megyék élére ispánokat kell tenni, és hogy ezek az ispánok ugyanabból a megyéből kötelesek maguknak tekintélyes férfiakat alispánokul kiválasztani; és azok esküjéről

1486. évi LXI. törvénycikk

azoknak a katonáknak a büntetése, a kik az egyházakat megtámadják és tönkre teszik

1486. évi LXII. törvénycikk

azoknak a katonáknak a büntetése, a kik a nemesek házaiba szállnak vagy az oda beszállított élelmiszereket erőszakosan elviszik

1486. évi LXIII. törvénycikk

a főesperesek és esperesek vagy a plébánusok, javadalmaik vesztésének büntetése alatt, a megölt emberek eltemetéseért semmit se merjenek követelni

1486. évi LXIV. törvénycikk

a főpapok és bárók meg az összes nemesek tartoznak fekvő jószágaik után a vármegye pénztárába adózni, valamikor a vármegye közös szükségeire költségek kellenek; a vonakodókat az ispán a szokott birság felvételével kényszeritse az adózásra. Mindazonáltal az urak nem adóznak akkor, a midőn országgyülésre kell menniök

1486. évi LXV. törvénycikk

a fegyvereket nem szabad a vármegye székére bevinni, hanem a szállásokon kell hagyni; és annak a nemesnek meg parasztnak a büntetése, a ki másképen cselekszik

1486. évi LXVI. törvénycikk

a ki korcsmába akar menni, a fegyverét tegye le

1486. évi LXVII. törvénycikk

a ki végrehajtás alkalmával az ispán vagy alispán és a szolgabirák ellen támadt és erőszakot használ, hütlenség vétkébe essék

1486. évi LXVIII. törvénycikk

hogy kik az ország rendes birái és hogy a törvényszékre hivatlanul senki sem mehet be

1486. évi LXIX. törvénycikk

egy ügyvéd legfölebb tizennégy személy ügyeit védelmezze

1486. évi LXX. törvénycikk

a már meginditott pereket szokott folyamatuk szerint kell megvitatni

1486. évi LXXI. törvénycikk

a kik azt állitják, hogy kíváltságleveleik elvesztek, a hatvan éven belül történt dolgot nemesek tanuvallomásával bizonyitsák

1486. évi LXXII. törvénycikk

a világi személyeket egyháziak ellenében a biróság előtt egyenlő birságban kell marasztalni

1486. évi LXXIII. törvénycikk

az ország rendes birái és helyetteseik, ugyszintén az ispánok, alispánok, itélőmesterek, táblabirák és mások, a kik az országban biráskodnak, a maguk helyén esküt tegyenek

1486. évi LXXIV. törvénycikk

a levelek dija a káptalanokban és conventekben

1486. évi LXXV. törvénycikk

a káptalanban vagy conventben letett pénzektől mit kell venni és a hiteles bizonyságoknak a végrehajtás alkalmából tett utjokért és munkájokért mit kell napjára fizetni?

1486. évi LXXVI. törvénycikk

levelek dija a törvényszékeken vagyis a királyi kisebb kanczelláriában

1486. évi LXXVII. törvénycikk

a szomszédok és határosok neveit, a kik az iktatás és határjárás alkalmával jelen voltak, a káptalanoknak és conventeknek a végrehajtásokról készült leveleibe mindenkor bele kell irni

1486. évi LXXVIII. törvénycikk

hogy az abban foglaltakat soha sem kell megváltoztatni

Ulászló Király uralkodásának feltételei

(1490)

1492. évi törvénycikkek

Előbeszéd

1492. évi I. törvénycikk

a király az ország összes karait és rendeit tartsa meg régi szabadságaikban; az ujitásokat, melyeket Mátyás király hozott be, törölje el; a rendes jövedelmekkel elégedjék meg

1492. évi II. törvénycikk

a fekvő jószágokat, melyeket Mátyás király és a királyné vagy mások elfoglaltak, vissza kell bocsátani

1492. évi III. törvénycikk

az ország koronáját hogyan, kik és hol őrizzék?

1492. évi IV. törvénycikk

hogy Morvaország, Szilézia és Lausitz az ország koronájától el nem idegenitendő

1492. évi V. törvénycikk

a király nagyobbrészint Magyarországban lakjék

1492. évi VI. törvénycikk

a tanácsosok, a kanczellár, kincstárnok és egyéb tisztviselők magyarok legyenek

1492. évi VII. törvénycikk

hogy a király Magyarország dolgairól magyar tanácsosokkal tanácskozzék

1492. évi VIII. törvénycikk

a méltóságok és tisztségek magyaroknak adományozandók

1492. évi IX. törvénycikk

a birtokjogok nem idegeneknek, hanem magyaroknak adományozandók

1492. évi X. törvénycikk

hogy a birák a törvényszékek tartása alkalmával személyesen legyenek jelen és a törvényszékek tartásának módjáról

1492. évi XI. törvénycikk

a király, az illető fél meghallgatása nélkül, egyszerü panaszra senkit se akadályoztasson

1492. évi XII. törvénycikk

a király se önszántából se mások vádjára ne keressen bármely országlakós ellenében alkalmat az ártásra

1492. évi XIII. törvénycikk

hogy a király a főpapok és bárók tanácsa nélkül senkit se marasztaljon hütlenség vétkében vagy bűnében

1492. évi XIV. törvénycikk

a Mátyás király halála után elfoglalt összes fekvő jószágok visszaadandók

1492. évi XV. törvénycikk

az ujonnan épitett erősségeket le kell bontani

1492. évi XVI. törvénycikk

a Mátyás király halála után bárkinek okozott károk megtéritését törvény utján kell keresni

1492. évi XVII. törvénycikk

a királyi katonák fentartásáról, és a kárt okozó katonák megbüntetéséről

1492. évi XVIII. törvénycikk

midőn a király a katonaságot az országból ki akarja vinni, ne kényszeritse az országlakosokat, hogy akaratuk ellenére menjenek vele; és hogyan keljenek föl az országlakosok az ország ellenségei ellen a királyi hadsereg mellett

1492. évi XIX. törvénycikk

a hadviselés módja

1492. évi XX. törvénycikk

hány lovas legyen egy banderiumban? és miképen kelljen a birtokos meg az egy telkes nemeseknek hadba vonulniok?

1492. évi XXI. törvénycikk

miképen vonuljanak hadba a herczegek és ispánok a kiknek hasonlóképen bandériumaik vannak?

1492. évi XXII. törvénycikk

ha a király és ország szolgálatában vagy akár a magán ügyeikben utazók és embereik kárt tesznek, miként kell ezért a károsultak esküjéhez képest elégtételt szolgáltatni?

1492. évi XXIII. törvénycikk

a háboru befejezése után semmiféle hadcsapatok se szálljanak be mások fekvőjószágaira, nehogy kárt okozzanak. A kik ellenkezőt tesznek, azokat meg kell büntetni

1492. évi XXIV. törvénycikk

az urak azokért a károkért, melyeket várnagyjaik vagy vártisztjeik elkövettek, elégtételt adni és magukat ártatlanságukra nézve esküvel tisztázni kötelesek. Az urak viszont káruk megtéritése czéljából az ilyen szolgákat saját házaikban is elfoghatják, nemességük előjoga ellent nem állván

1492. évi XXV. törvénycikk

a szomszéd tartományokkal való határigazitás

1492. évi XXVI. törvénycikk

miképen hajtandók be a királyi jövedelmek: a kamaranyereség, az ötvened és a nyestbőradó?

1492. évi XXVII. törvénycikk

a harminczadot a régi szokáshoz képest kell szedni, az egy forintnál kevesebb értékü csekély dolgok után pedig harminczadot nem kell venni

1492. évi XXVIII. törvénycikk

a király a főpapok, mágnások és nemesek fekvőjószágain, azok akaratán kivül, élelmi szerek, fuvarozás és egyéb terhek követelését ne engedje meg

1492. évi XXIX. törvénycikk

a főesperesek, esperesek és plébánosok a meggyilkoltnak eltemetéseért javadalmaik elvesztése alatt, egy ezüst márkát ne követeljenek

1492. évi XXX. törvénycikk

a királynak bármely országlakós fekvő jószágaiban felfedezett bármiféle ásványokat, a só kivételével nem szabad maga részére lefoglalni, hanem azoktól, kik a bányákat müvelik, szedesse be a királyi bányajövedelmet

1492. évi XXXI. törvénycikk

külföldi pénzeket nem szabad az országba behozni; azonban a végvidékeken azok használata meg van engedve

1492. évi XXXII. törvénycikk

még pénzzé nem vert aranyat és ezüstöt nem szabad az országból kivinni, külömben le kell azt foglalni

1492. évi XXXIII. törvénycikk

a nádor hatalmáról, a királyi birákról és tisztekről, az ispánokról és a rendes birák ülnökeiről, helyetteseiről, itélő mestereiről és ezek esküjének alakjáról

1492. évi XXXIV. törvénycikk

az egyes megyékben választandó szolgabirákról

1492. évi XXXV. törvénycikk

a nádori köztörvényszék eltörlése és a gonosztevők megbüntetésének módja

1492. évi XXXVI. törvénycikk

a kihirdetett gyülések eltörlése

1492. évi XXXVII. törvénycikk

a bajvivások eltörlése

1492. évi XXXVIII. törvénycikk

a három vásáron való kikiáltások eltörlése. A kötelezést tárgyazó ügyeket az első nyolczados törvényszakon kell elitélni

1492. évi XXXIX. törvénycikk

a kisebb conventek, különösen a szent jóbi, szünjenek meg

1492. évi XL. törvénycikk

évenkint két nyolczados törvényszék tartandó, a melyeken két rendes biró legyen jelen; és a birósági leveleket a szükséghez és körülményekhez képest kell kivenni

1492. évi XLI. törvénycikk

az erdélyi részekben és Szlavoniában két nyolczados törvényszék tartandó

1492. évi XLII. törvénycikk

hogy kik az ország rendes birái és kik mehetnek be a törvényszékre? továbbá a törvényszéki épület ajtajának őrzéséről

1492. évi XLIII. törvénycikk

milyen személyeket kell a káptalanokból és conventekből a végrehajtásokra kiküldeni? a király és káptalan embereinek esküjéről, a csalárd végrehajtásnak és a végrehajtásra kimenni vonakodó királyi embernek a büntetéséről; s a határosok neveinek följegyzéséről

1492. évi XLIV. törvénycikk

hány személy legyen a conventekben és minők legyenek azok? A prépost és apát hatalma az ő alárendeltjei fölött és a conventi levelek kiadásának módja

1492. évi XLV. törvénycikk

senkit sem szabad, megyés püspökének elkerülésével a római curia avagy az apostoli követ vagy kiküldött előtt perbe fogni

1492. évi XLVI. törvénycikk

az egyházi törvényszékre tartozó ügyek. A szentszéki helyettesek az ügyeket a rendes biró parancsára, javadalmaik elvesztésének terhe alatt a királyi curiára küldjék fel

1492. évi XLVII. törvénycikk

mind a király, mind a királynő jobbágyaitól (kivéve a kőfallal keritett városokat), valamint a főpapok, mágnások és nemesek jobbágyaitól is a gabonanemü és bor kilenczed részét a földesurak javára be kell hajtani

1492. évi XLVIII. törvénycikk

a egyházi személyek szedjék be fekvőjószágaikon a tizedet és a kilenczedet

1492. évi XLIX. törvénycikk

azok a jobbágyok is fizessenek a földesurnak kilenczedet, a kik mások földén birnak szőlőkkel vagy vetnek gabonát, különben örökségüket veszitsék el

1492. évi L. törvénycikk

a nemesek saját földeik után ne fizessenek tizedet

1492. évi LI. törvénycikk

a perujitásról, az ügyvédszó visszavonásáról és az eltiltásról. És hogy miképen kell ezekre nézve eljárni

1492. évi LII. törvénycikk

a megujitott peres ügyeket az első törvényszakon kell elintézni

1492. évi LIII. törvénycikk

a vármegyékben ne választott és esküdt nemesek, hanem az ispánok, alispánok és szolgabirák itéljenek, a végrehajtásokban pedig királyi és káptalani emberek járjanak el

1492. évi LIV. törvénycikk

a birtokjogokat tárgyazó pereket, halasztások kizárásával, négy nyolczados törvényszakon kell befejezni

1492. évi LV. törvénycikk

a kisebb hatalmaskodást tárgyazó ügyek

1492. évi LVI. törvénycikk

a nagyobb hatalmaskodási ügyekben való eljárás módja

1492. évi LVII. törvénycikk

a visszaüzés büntetéséről

1492. évi LVIII. törvénycikk

az ilyen záradékkal: „Beleegyezésével és parancsára” ellátott perbehivásoknak nem kell helyet adni. A nemesek anyját, leányait és testvéreit nem szabad perbe hivni

1492. évi LIX. törvénycikk

az adományos ne merészkedjék a maga részére olyan fekvő jószágokat elfoglalni, a melyekre nézve az iktatás idején ellentmondás történt

1492. évi LX. törvénycikk

a „királyi kézből” stb. záradékkal ellátott adományleveleknek semmi erejük se legyen

1492. évi LXI. törvénycikk

a fekvőjószágok felkérője az adományul nyert javakat saját nevében foglalja el és saját nevében pereljen az ellentmondókkal, a király nevét pedig ne elegyitse a perbe

1492. évi LXII. törvénycikk

a királyi jog felkérőjét a királyi jog igaztalan felkérésének esetében a fekvő jószágok becsüjében kell elmarasztalni

1492. évi LXIII. törvénycikk

miképen kell eljárni olyan királyi adományok tárgyában, melyeket valakinek megszakadása czimén kértek föl?

1492. évi LXIV. törvénycikk

a bármely módon elhalók feleségeinek hitbérei épen maradjanak

1492. évi LXV. törvénycikk

miképen kell a zálogos fekvő jószágokat mások kezéből visszaszerezni? és az uzsorások büntetése

1492. évi LXVI. törvénycikk

miképen hajtsák be a bírák a birságokat?

1492. évi LXVII. törvénycikk

a széksértés büntetése huszonöt gira

1492. évi LXVIII. törvénycikk

hogy minden perben szabadon lehet egyezkedni

1492. évi LXIX. törvénycikk

hogy az itélőmestereknek semmi ügyben sem szabad szállásaikon biráskodniok; és az itéletlevelek aláirásáról

1492. évi LXX. törvénycikk

azoknak a büntetése, a kik az ország rendes biráit rossz hirbe hozzák, megsebesitik vagy megölik

1492. évi LXXI. törvénycikk

a halasztások kinek a javára szolgáljanak?

1492. évi LXXII. törvénycikk

a felettes biróhoz konokul felebbező kétszeres birságon marad

1492. évi LXXIII. törvénycikk

a királyi curiától visszaküldött ügyeket az ispánok és alispánok meg szolgabirák huszonöt márka büntetés alatt végrehajtani kötelesek

1492. évi LXXIV. törvénycikk

miképen kell elbánni a főbenjáró itéletben elmarasztalttal? és annak örökségeiről

1492. évi LXXV. törvénycikk

az ispánok és alispánok végrehajtásai miképen történjenek? és hogy azokat nem szabad zavarni, és azok büntetéséről, kik azoknak végrehajtását zavarják

1492. évi LXXVI. törvénycikk

a világi biróságban az egyházi és világi személyek büntetése ugyanaz

1492. évi LXXVII. törvénycikk

hogy az egyházi személyek tanuvallató levelekkel birtokokat sem nem szereznek, sem meg nem tartanak

1492. évi LXXVIII. törvénycikk

ha valaki azt panaszolja, hogy az ő fekvő jószágait illető kiváltságlevelek elégtek, vagy elvesztek, miképen kell a királytól uj adományt felkérni?

1492. évi LXXIX. törvénycikk

a törvényszékre nem szabad fegyverrel bemenni, és azoknak büntetése, a kik a vármegye székére menőket és az innen visszajövőket háborgatják

1492. évi LXXX. törvénycikk

azoknak a magánnemeseknek és ispánoknak meg alispánoknak a büntetéséről, kik a nyilvános gonosztevőt eleresztik; és hogy az alispánt abból a vármegyéből kell választani, a hol székhelyét tartja

1492. évi LXXXI. törvénycikk

a bármely fekvő jószágban tartózkodó nyilvános gonosztevők, hamisitók és pénzcsinálók büntetéséről és elfogásuk módjáról

1492. évi LXXXII. törvénycikk

a ki szándékos és előre eltökélt emberölést követ el, minden királyi kegyelem mellőzésével ugyanazon büntetéssel lakoljon; a véletlenül elkövetett emberölésre nézve azonban egyezkedhessék

1492. évi LXXXIII. törvénycikk

a királyhoz hütleneket negyven napon tul senki sem tarthatja magánál: és azoknak büntetéséről, kik ennél tovább tartják meg; és hogy a király a hütleneknek is adjon szabad menedéklevelet

1492. évi LXXXIV. törvénycikk

a külföldi és idegen kereskedők vásárlásra és csereberélésre a kijelölt szokott helyekre menjenek

1492. évi LXXXV. törvénycikk

az egyházi személyeket és a nemeseket nem kell kényszeriteni, hogy a vám- és révhelyek felé menjenek; és a feleségeiket vivő nemesek ne legyenek kötelesek vámot fizetni; s azok büntetéséről, akik őket a vámfizetésre kényszeritik

1492. évi LXXXVI. törvénycikk

a parasztok, kik feleségüket hozzák, földesuraik részére élelmi szereket vagy a malmokba gabonát visznek, vámot ne fizessenek. A szabók és posztónyirók se tartozzanak vám fejében többet adni, mint más utasok

1492. évi LXXXVII. törvénycikk

a vám igazságos szedéséről; a hamis és uj utakról, hidakról és hajókról és az ispánnak ezekre a dolgokra vonatkozó tisztéről és hatalmáról

1492. évi LXXXVIII. törvénycikk

a kiváltságolt révek kárára ál- és titkos réveket, a birtok elvesztésének terhe alatt, senkinek sem szabad tartani; és azoknak a büntetéséről, a kik titkos réveken kelnek át

1492. évi LXXXIX. törvénycikk

a letartóztatásoknak miképen kell végbemenniök?

1492. évi XC. törvénycikk

a nemeseket és azok fekvő jószágait, ugy szintén a nemesekért azok jobbágyait nem szabad letartóztatni

1492. évi XCI. törvénycikk

a polgárok tartozásaik miatt, mást nem saját városaikban, hanem közhelyen tartóztathatnak le. A letartóztató biró dija. Azokat pedig, a kik valakit megsebesitenek, megvernek és megölnek, mindenütt le szabad tartóztatni

1492. évi XCII. törvénycikk

a nyilvánvaló adós, köznyelven „szembevaló adós” bárhol letartóztatható

1492. évi XCIII. törvénycikk

annak büntetése, ki a szabadságának megnyerése után elköltözni szándékozó jobbágyot el nem bocsátja

1492. évi XCIV. törvénycikk

büntetése azoknak, a kik a szabadság kérése nélkül vagy lopva költöző jobbágyot, és az ispánnak meg alispánnak, kik mások jobbágyait elviszik

1492. évi XCV. törvénycikk

a káptalanokban és conventekben kelt levelek dija. A hiteles bizonyságok utazásairól és a káptalanokban meg conventekben letett pénzekről

1492. évi XCVI. törvénycikk

a leveleknek a káptalanokban és conventekben készült átiratairól

1492. évi XCVII. törvénycikk

a nemes asszonyok a káptalannak vagy conventnek két bizonysága előtt ügyvédet vallhatnak

1492. évi XCVIII. törvénycikk

a rendes birák vagyis a királyi kisebb kanczellária leveleinek a dija

1492. évi XCIX. törvénycikk

a királyi felség nagyobb kanczelláriájában kelt levelek dija, és a folyó dénárok értéke

1492. évi C. törvénycikk

Pest- és Pilis vármegyéknek ne legyenek ispánjaik

1492. évi CI. törvénycikk

hogy a királyi lovak számára nem kell erőszakosan kaszálni és szénát gyüjteni

1492. évi CII. törvénycikk

Visegrád városnak bármely kihágásra nézve fenállott szabadságát eltörlik

1492. évi CIII. törvénycikk

némely városok lerakodó és elárusitó helyei

1492. évi CIV. törvénycikk

azok részére, kik azt vitatják, hogy a gabona- és bortizedre nézve szabadságuk van, az első nyolczados törvényszakon kell törvényt szolgáltatni

1492. évi CV. törvénycikk

hogy a főpapok, bárók és nemesek budai házaitól a város pénztárába semmit sem kell fizetni, kivéve a zselléreket, a kik kötelesek valamit fizetni, s hogy e törvény idején más királyi és szabad városokban is ugyanez a szabály állott fönn

1492. évi CVI. törvénycikk

a házakat, melyeket Budán némelyektől igaztalanul elvettek, vissza kell adni

1492. évi CVII. törvénycikk

azoknak a büntetése, a kik a trónüresedés idején, vagyis a király halála után foglalnak, fosztogatnak, rabolnak és más gonosztetteket visznek véghez

1492. évi CVIII. törvénycikk

a király hirdette országgyülésre vagy egybegyülekezésre négy napon túl senkire se kell várakozni; hanem az ügyekben határozni kell és a távollevők a határozatokat kötelesek jóváhagyni

1492. évi törvénycikkek

Megerősítés

1492. évi (szlavon) I. törvénycikk

Szlavonországot tartsa meg a király régi szabadságaiban

1492. évi (szlavon) II. törvénycikk

Szlavoniában a kapuk számához képest a Magyarországban megajánlott adónak felét kell beszedni

1492. évi (szlavon) III. törvénycikk

Szlavonország sókamaráiról

1492. évi (szlavon) IV. törvénycikk

a királyi só kamaratisztjeinek nem szabad a lakosok házaiban sót keresni

1492. évi (szlavon) V. törvénycikk

a királyi és tengeri sók becserélhetők gabonával

1492. évi (szlavon) VI. törvénycikk

a borokat, gabonanemüeket és állatokat, harminczad fizetése mellett az országból kivihetik és eladhatják

1492. évi (szlavon) VII. törvénycikk

a harminczadot a régi helyeken, ősi szokás szerint kell beszedni; az egy forintnál kevesebbet érő csekély dolgoktól azonban harminczadot nem szabad venni

1492. évi (szlavon) VIII. törvénycikk

hogy a királyi felségnek az ő összes kiváltságaikat meg kell erősitenie

1492. évi (szlavon) IX. törvénycikk

az ispánoknak csakis a törvényszékből és az országlakósok levelével szabad végrehajtásokban eljárni

1492. évi (szlavon) X. törvénycikk

az elfoglalt várak, kastélyok és birtokok visszabocsátásában ugyanazt a szabályt kell követni mint Magyarországban

1492. évi (szlavon) XI. törvénycikk

a nemeseknek és másoknak Mátyás király halála után okozott károk megtéritését ugyanazon a módon lehessen követelni, mint Magyarországban

1495. évi törvénycikkek

Előbeszéd

1495. évi I. törvénycikk

ama fekvőjószágok visszabocsátásának a módja, melyeket Mátyás király és mások elfoglaltak. Az ellenkezőleg cselekvőkre szabott büntetés

1495. évi II. törvénycikk

a királynak arról a hatalmáról, hogy a hozzá hü országlakosoknak fekvőjószágokat adományozhat

1495. évi III. törvénycikk

milyen módon kell valakit az országgyűlésen hütlenség vagy felségsértés bünében elmarasztalni

1495. évi IV. törvénycikk

a hütlenség vétkét tárgyazó esetek vagy czikkelyek

1495. évi V. törvénycikk

a királynak a fekvő jószágok adományozását illető hatalma nem a külföldiekre, hanem az országlakósokra nézve értendő

1495. évi VI. törvénycikk

a főesperesek ne követeljenek a meggyilkolt emberek eltemetéseért egy ezüst márkát; a kik azt követelik, azoknak javadalmai másoknak adományozandók

1495. évi VII. törvénycikk

a három vásáron való kikiáltás helyett értesités mellett való perbehivásnak kell történnie

1495. évi VIII. törvénycikk

a királyi törvényszéknek a főpapok, bárók és nemesek köréből való ülnökeiről és azok fizetéséről

1495. évi IX. törvénycikk

a hiteles bizonyságok vagy bizonyságul kiküldöttek és királyi emberek végrehajtásairól és azok büntetéséről, a kik őket bármi módon háborgatják

1495. évi X. törvénycikk

senki se merjen az érsekek vagy helyetteseik előtt a megyéspüspök kikerülésével, első folyamodásban pert inditani, hanem ügyét felebbezés utján vigye azok elébe

1495. évi XI. törvénycikk

miképen büntessék azokat az adományosokat, kik a nekik adományozott fekvőjószágokat, a történt ellentmondás ellenére, elfoglalják, és miképen az ispánokat, a kik azokat meg nem büntetik

1495. évi XII. törvénycikk

miképen hajtandók be a vármegyék székein a birságok?

1495. évi XIII. törvénycikk

a felek az itélet végrehajtása előtt egyességre léphetnek s ekkor semmi birságot sem kell fizetni

1495. évi XIV. törvénycikk

halasztások azok részére, kik végvidéki várakban szolgálnak és követségekben járnak

1495. évi XV. törvénycikk

azokról, kik az ispánok joghatósága alól ki vannak véve

1495. évi XVI. törvénycikk

az ispánok, alispánok és szolgabirák a vármegye kiküldő levele nélkül semmi végrehajtást se teljesitsenek; és azoknak a büntetéséről, akik őket, midőn a végrehajtásokban eljárnak, bármely módon gátolják

1495. évi XVII. törvénycikk

az ispánok önszántukból, a vármegyétől ki nem küldve, főváltság büntetése alatt, végrehajtást ne eszközöljenek

1495. évi XVIII. törvénycikk

azoknak a büntetése, a kik a szökevény jobbágyokat befogadják s nem akarják visszaadni