Adalékok Hegyhátsál történetéhez
(Írta: Tuboly Vince)
A Körmendtől délkeletre fekvő község régi lakott hely. A római uralom alatt virágzó élet volt itt, s a honfoglalás első idejében a magyarok még nem szállták meg. Lakói mind nemesek voltak, Hegyhátsál az egyik legősibb nemesi község.
A néphagyomány szerint először egy Sal nevű ember települt le a Májsz-lapon levő forráshoz. Ez jelenleg a Kocsma-tó elnevezésű hely környékét jelenti.
Első okleveles említése 1366-ból való: Sool in valle seu distr. Sool - F.-Lindva vár tart. közt. (Körmendi levéltár Alm. II. lad. 5. No. 6. és 13.). 1368-ban: Poss. Olsal (Dl. 5713.).
Saal néven szerepel 1394-ben (Muz.levéltár.), 1408-ban (Zala megyei oklevéltár. II. 347.). 1422-ben (Dl. 11275) és 1423-ban (Dl. 11403) Sal néven említik.
Saal néven olvashatunk róla 1430-ban, ekkor a Szécsi család birtokolta (Dl. 12324.), 1437-ben (gróf. Festetics család keszthelyi levéltára Castrif. n. 185.), 1449-ben (Lajtafal. levéltár. Illésh. Lad. 23. f. 24. No. 7.), 1458-ban (Körmendi levéltár. Alm. II. lad. 6. n. 4.), 1482-ben (Dl. 18710). 1483-ban Saul néven szerepel (Dl. 18800).
1497-ben ismét Saal-ként említik (csébi Pogány család levéltára).
Az Árpád-kortól a nádasdi plébániához tartozik.
A török hódoltság alatt sokszor feldúlták. Az 1532. évi török hadjárat útvonalába esett a falu is, amikor a 100 ezer fős sereg egyik állomása 1532 júliusában Körmend volt, s az élelemért portyázó hadak a környék összes faluját feldúlták. Körmend mellett 13 falu, a vasvári káptalan, a gersei Pethő-család virágzó falvai közül 19, Sárvár körül 20 falu, Szombathely körül 18 község elpusztult.
1598-ban mindössze 38 házat írtak össze a faluban.
"Saly falubeliek hodultanak megh Anno 1608, Bordonczi Ali Agának fizettek 23 háztul fl. 15, füst pénzt fl. 3. Kurta Aga vette fellyeb adójokat fl. 5, Füst pénz fl. 5, két köböl lisztel, négy szekérrel, két pint vajial, két nest bőrrel. Anno 1646 megh rabolván őket vitt el bennek hatot, kik közül egj sem szabadult megh, 10 háztul fizetik ezt."
Az 1661-64-es hadjárat során a török sereg Kanizsa alól Zalaegerszegen át, rabló és pusztító tatár előhaddal Körmendre érkezett, majd Szentgotthárdnál megütközött a császári csapatokkal. A sok pusztítás következtében a falu 1698-ban teljesen megsemmisült.
Az 1700-as évektől azonban újjáéledt és ismét fejlődésnek indult a falu. 1828-ban már 2 asztalos is működött (legény nélkül) a településen.
Az 1848-as Szabadságharc eseményeivel kapcsolatban nem találtam helyi jellegű adatközlést.
1855. évi kiadású Horváth Károly mérnök, "Hegyhát-Saáli határ térképe" (133x75 cm, 100 bécsi öl = 52 mm).
Majd 1856-ban ugyancsak az Ő részéről lát napvilágot "Hegyhát-Saál tagosított határa" elnevezésű térképe
(130x73 cm, 100 bécsi öl = 52 mm).
Az 1910-es népszámlálás szerint 327 fő magyar lakos élt a faluban. A körmendi járáshoz tartozott, postája és vasútállomása: Nádasd volt.
Az I. világháborúban 42 fő vett részt, közülük hatan hősi halált haltak. Két hadiözvegy és egy hadiárva maradt utánuk.
Az 1930. évi népszámlálás adatai szerint 390 színmagyar, római katolikus lakos élt a faluban. A házak száma: 78. Vasútállomása Nádasd, körjegyzőség, posta, távírda, telefon ugyancsak Nádasdon volt legközelebb. A főszolgabíróság, járásbíróság, telekkönyv, adóhivatal, választókerület szerint Körmendhez tartozott. Törvényszéke Szombathelyen volt.
Községi elöljáróság működött. Körjegyző: Dominkovich Miklós (Nádasd) Községi bíró: Horváth József, helyettes: Boros Kálmán. Közgyám: Tuboly János. A római katolikus elemi iskola tanítója: Vitéz Horváth László. Önkéntes tűzoltó egyesület működött, parancsnoka: Kovács Lajos. A Levente Egyesület vezetője: Palkó János volt.
Cséplőgép tulajdonosok: Bence Péter, Benkő János, id. Benkő József, Benkő József, Molnár József. Dohánytőzsdés: Benkő Zsigmond. Fűszer- és vegyeskereskedő: Benkő Zsigmond.
Kocsmáros: Frank József. Kovács: Cziráki János.
1945. március 30-án a szovjet 27. hadsereg a 18. hadtesttel Zalalövőn keresztül támadva estérére a Rába vonaláig ért el, visszaszorítva a német 6. tábori- és a 2. páncélos hadsereg csapatait. Ekkor cserélt gazdát Hegyhátsál is.
A falu délkeleti határában megjelent orosz páncélos csapatok elé Berta Jenő községi bíró és Benkő Zsigmond (aki tudott oroszul, mert korábban fogságban volt) fehér zászlót lengetve ment és tájékoztatták őket, hogy a falu megadja magát, katonai ellenállás nincs, a németek elvonultak. Így a község megmenekült egy szigorú megszállástól.
Közigazgatás.
A falu vezetői, tisztségviselői:
Községi bíró
Időtartam
Horváth József
1930
Horváth Kálmán
19?? - 1944
Berta Jenő
1945 -1950
Körjegyző
Időtartam
Dominkovich Miklós
1930 -
Csanádi Gyula
1945 - 1950
1950. október 22-én községi tanács és hivatali szerv alakult, ennek vezetői (elnök, titkár)
Végrehajtó Bizottság elnöke
Időtartam
Végrehajtó Bizottság titkára
Időtartam
Lőrincz János
1950 - 1952
Varga Ferenc
1950 - 1951
Kovács Kálmán
1952
Kiss Teréz
1952
Bedics Antal
1953 - 1954
Bauer Ferenc
1951 - 1954
Mesterházy János
1954 - 1957
Neubauer Rózsa
1954 - 1955
Horváth Károly
1957 - 1965
Huszár Árpádné
1955 - 1963
Tuboly Vince
1965 - 1970
Mándli Istvánné
1963 - 1965
Bertai Lajos
1971 - 1984
Bonczó Eszter
1966 - 1968
Steiner Lászlóné
1969 - 1970
Németh László
1971 - 1977
Maszlavér László (körjegyző 1985-től)
1977 - 1998
Dr. Stankovits György körjegyző
1998 - 2002
Papp Krisztina körjegyző
2002 -
A községi tanács önállóan 1968. december 31-ig működött. 1969. január 1-el Hegyháthodász községgel közös tanács alakult, amelynek székhelye Hegyháthodász lett (34/1968. NET határozat 1. pontja).
1970. július 1-től Nádasd községhez csatolták tanácsilag Nádasd székhellyel (19/1970 NET határozat 14. pontja). 1984-ig a körmendi járáshoz tartozik, majd annak megszűntével Körmend városkörnyéki községe lett.
Tanácstagok
Időtartam
Tuboly Vince
Tuboly Jenő
Németh Imre
Mesterházy Jenőné
1978 - 1979
Tuboly Vince
Mesterházy Jenőné
Németh Imre
1980.06.18-tól
1985.06.18-ig
1985. június 18-án elöljáróságok alakultak a falvakban. Hegyhátsálban az alábbi vezetőség került megválasztásra:
Elöljáró
Elöljáróság tagjai
Körjegyző
Időtartam
Németh János
Horváth János
Dejcsics Zoltánné
Maszlavér László
1985.06.18 - 1989
Önkormányzati választások, újra önálló községi hivatalok alakulnak.
Polgármester
Önkormányzat tagjai
Körjegyző
Időtartam
Büki Imre
Horváth János
Németh János
Vincze Imre
Maszlavér László
1991 - 1994
Büki Imre
Bujdos Tibor
Horváth Róbert
Jakab Istvánné
Molnár Lajos
Vincze Imre
Maszlavér László
1995 - 1998.10.18.
Büki Imre
Horváth Tibor
Mándli Gábor
Mesterházy János
Molnár Lajos
Vincze Imre
Dr. Stankovits György
1998.11.25 - 2002.10.20.
Molnár Lajos
ifj. Bujdos Tibor
Büki Imre
Horváth Tibor
Jakab Ibolya
Mesterházy János
Papp Krisztina
2002.10.20 -
Megyénkben a villamosítás 1895-ben kezdődött Szombathely és Ikervár villamosításával, majd 1897-ben Sárvárra is sor került. 1900-tól 1904-ig mindössze 4 Vas megyei településen gyulladt ki a villany. Körmendet 1910-ben villamosítják, majd az 1928-ban a Sigray-kastélyban létrehozott hőerőmű révén Ivánc lakói is megismerhették a villamosságot. Kis falunkban a szomszédos községekkel egyidejűleg 1951-ben gyúlt ki a villanyfény.
Még ugyanebben az évben (1951) bevezették a telefont (egy készülékkel) a Községi Tanács épületébe (Berta Jenő Fő u. 58. sz alatti háza volt).
1964-ben a frissen épült kultúrház tanácsi irodahelyiségében került elhelyezésre. 1969-ben a hegyháthodászi tanáccsal való egyesülés miatt a telefont hozzáférhető helyre, az általános iskola tanítói lakásába helyezték át, majd ennek megszűntével (1990-es évek) ismét visszakerült a kultúrházba nyilvános állomásként.
A község teljes körű telefonhálózatának kiépítésére 1997-ben került sor. A faluban egy nyilvános telefonállomás van fülkében a volt iskolaépület előtt.
1958-ban tűzoltószertár épült őrszobával (lebontásra került 2001 év végén) a megszűnt kovács műhely mellett. A felszerelést 2000-től átköltöztették a használaton kívül álló tejcsarnok raktárépületébe (Csarnoki út 1.).
1959-ben orvosi rendelő és könyvtár épült. Ezen épület mellett volt a falu utolsó gémeskútja is. A könyvtár jelenleg a művelődési házban működik (Fő u. 54.).
Még ugyanebben az évben bekapcsolták a községet az autóbusz forgalomba.
1960-ban megalakult a "Győzelem MTSz" 88 taggal, Lőrincz János elnökletével. Építettek sertésólat és kukoricagórékat is. A következő évben Szabó Lajos elnökletével 1 db 1000 férőhelyes baromfi ólat és 1 db 250 férőhelyes süldőszállást építettek.
Év
Szarvasmarha
Ebből tehén
Sertés
Ebből koca
Ló
Traktor
1960
113
74
-
-
33
-
1961
144
65
141
7
23
-
1962-ben egyesültek a hegyháthodászi "Új Élet MTSZ"-el. 1963-ban villamosították a tsz-majort, majd a víz bevezetésére is sor került (hidroforos megoldással). 120 férőhelyes sertéshizlaló, 100 férőhelyes növendékistálló, 2x10 vagonos kukoricagóré, 32 vagonos magtár, 20 férőhelyes sertésfiaztató, keverőház, mérlegház, kút épült. 1964-ben kultúrház építése kezdődött, ahol helyet kapott a községi tanács irodája is. Szintén 1964-ben kezdődött meg a közút korszerűsítése is. Az iskola épülete előtt levő dombot legyalulták, a régi, vörös kavicsos út - bazalt-alapozást követően - aszfalt burkolatot kapott. Új, nagy teherbírású hidat is építeni kellett a Völgyi patakra a régi kőhídtól északra.
A vegyesbolt és kocsma épületét a község módosabb gazdái építtették, s nem járultak hozzá elbontásához és újra felépítéséhez, így megmaradt az útkanyarulat a falu szélén.
Az emberek fejlődését mutatja az is, hogy 1964-ben a faluban már 58 db rádiókészülék (1945 előtt 3 db), valamint 4 db televízió volt. Újságot 56 helyre fizettek elő (1945 előtt 7 db újság járt). 1986-ban már 68 db televízió-, s szinte minden háznál rádiókészülék. A 2000-es évek elején a lakások számát jelentősen meghaladó rádiókészülék és lakásonként sokszor több televízió készülék is üzemelt.
1986. április 26-án hajnali 01 óra után a csernobili atomerőmű baleset következtében sok radioaktív hasadási termék távozott az atmoszférába több napon keresztül. Környékünket a légköri mozgások miatt két alkalommal, április 26-30 között és május 2-5 között érte szennyeződés. Ez jól megmutatkozott a növények, a tej stb. szennyezettségében, majd késleltetve a következő év elején a vágásra került állatok húsában.
Folytatjuk....