A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. § és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt (a továbbiakban: Kkt.), a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvényt (a továbbiakban: Vktv.), a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényt (a továbbiakban: Vasúti tv.), a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvényt (a továbbiakban: 2006. évi LIII. tv.), az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvényt (a továbbiakban: Vtv.), az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényt (a továbbiakban: Áht.), a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvényt (a továbbiakban: Turizmus tv.), az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Ámbtv.), az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ávr.), és az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Áhsz.) az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
2. § (1) A Kkt. 29. § (1) bekezdésétől eltérően az országos közutak építtetője, valamint a Vktv. 87. § 4a. pontja, a Vasúti tv. 2. § 2.3. pontja és a 2006. évi LIII. tv. 6/Q. § (1) bekezdése szerinti fejlesztési közreműködő az állami beruházásokért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) is lehet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az állami tulajdonú gazdasági társaságként működő közútfejlesztési, valamint víziközlekedés fejlesztésében, vasútfejlesztésben, vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósításában közreműködő gazdasági társaság eljárására vonatkozó rendelkezéseket a 3. §-ban foglalt eltéréssel a miniszter építtetőként, vagy fejlesztési közreműködőként való eljárása esetén is alkalmazni kell.
3. § (1) A Vtv. 3. § (1) bekezdésétől, a Kkt. 29. § (1b) és (1e) bekezdésétől, a Vasúti tv. 44/A. § (1) bekezdésétől, a 2006. évi LIII. tv. 6/Q. § (2) bekezdésétől és a Vktv. 78/A. § (6) bekezdésétől eltérően a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek e rendelet erejénél fogva a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó központi költségvetési forrás felhasználásával finanszírozott fejlesztésekhez (a továbbiakban: fejlesztés) közvetlenül szükséges állami tulajdonú vagyonelemek.
(2) A minisztérium a fejlesztésekhez szükséges ingatlan és ingó vagyonelemeket az állam nevében eljárva, az állam javára polgári jogi úton megszerezheti. Ennek sikertelensége esetén a minisztérium az állam nevében az ingatlan kisajátítását kezdeményezheti az állam javára.
(3) Az állami ingatlanok tulajdonosi joggyakorlója – a minisztérium megkeresése alapján – 30 napon belül intézkedik az ingatlanok – vagy azok fejlesztéshez szükséges, önálló ingatlanként kialakítandó területrésze – tulajdonosi joggyakorlásának átadására vonatkozó megállapodás megkötéséről. Az ingatlanok tulajdonosi joggyakorlását ingyenesen, könyv szerinti értéken kell a minisztérium részére átadni. A tulajdonosi joggyakorlás megállapodással történő átadásával az átvett vagyonnal kapcsolatos jogviszonyokba a korábbi tulajdonosi joggyakorló helyére jogutódként a minisztérium lép.
(4) A minisztérium tulajdonosi joggyakorlása a fejlesztés keretében létrejött vagyonelem műszaki átadás-átvételének lebonyolítását követően, a munkaterület kivitelező által történő visszaadását követő napon e rendelet erejénél fogva megszűnik. A minisztérium tulajdonosi joggyakorlásának megszűnését követően a vagyonelemeket az új tulajdonosi joggyakorló könyveiben, nyilvántartásában kell feltüntetni, a minisztérium által nyilvántartott – befejezetlen beruházás – könyv szerinti értéken.
3/A. § * (1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 8. § (1) bekezdésétől eltérően az ellátásért felelős jóváhagyásával a miniszter megvalósíthat víziközmű létrehozására irányuló beruházást olyan módon is, hogy az ahhoz szükséges víziközmű rendszer vagy annak a beruházással érintett eleme megállapodás alapján biztosított az állam részére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti víziközmű létrehozására irányuló beruházásra a fejlesztésekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy a miniszter a víziközmű tulajdonjogát a víziközmű üzembe helyezésének időpontjában az ellátásért felelősre ruházza.
4. § (1) Az Áht. 14. § (4) bekezdés d) pontjától eltérően a központi költségvetésről szóló törvény önálló fejezetként tartalmazza a fejlesztések költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait. E fejezet tartalmazza az Ámbtv. 10. § (5) bekezdésében foglaltaktól eltérően a Beruházási Ügynökség állam nevében végzett feladatainak költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait is.
(2) Az Áht. 31. § (1) bekezdésétől eltérően, ha a fejlesztés költségvetési fedezetét a Magyar Államkincstár által vezetett fizetési számlák közötti átutalás biztosítja, az (1) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv a fejezet költségvetési bevételi előirányzata javára elszámolandó átutalás összegével ezen fejlesztés előkészítését vagy megvalósítását szolgáló kiadási előirányzatot – az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett – módosíthatja.
(3) Az Áht. 31. § (1) bekezdésétől eltérően, ha a fejlesztés költségvetési fedezetét az államháztartás központi alrendszerén kívüli szervezet befizetése biztosítja, az (1) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv a fejezet költségvetési bevételi előirányzata javára elszámolandó befizetés összegével az ennek a fejlesztésnek az előkészítését vagy megvalósítását szolgáló kiadási előirányzatot módosíthatja az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.
(4) Az Áht. 31. § (1) bekezdésétől eltérően, ha az (1) bekezdés szerinti fejezetbe sorolt fejlesztés előkészítésének vagy megvalósításának költségvetési fedezetét a (2) bekezdés szerint európai uniós forrás is biztosítja, és a tárgyévben az európai uniós forrás teljes körű felhasználására – a fejlesztés ütemezésének módosulása miatt – nem kerül sor, a fejezetet irányító szerv javaslata alapján a tárgyévet követő évben az államháztartásért felelős miniszter a fejlesztést finanszírozó kiadási előirányzatot a fel nem használt európai uniós forrás mértékéig módosíthatja.
(5) Az Áht. 33. § (1) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv a fejlesztések előkészítéséhez vagy megvalósításához közvetlenül kapcsolódó bevételek és kiadások elszámolása érdekében a költségvetési évben a fejezeten belül új alcímet, jogcímcsoportot, jogcímet hozhat létre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.
(6) Az Áht. 36. § (4a) bekezdését az Áht. 19. § (3) bekezdése szerinti központi kezelésű előirányzatok esetében is alkalmazni kell.
(7) Az Áht. 36. § (4c) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti fejezet esetében a Kormány egyedi határozatával egy összegben is megállapíthatja
a) az Áht. 36. § (4) bekezdés b) pontjában és 36. § (4a) bekezdésében meghatározott értékhatártól eltérő összeget,
b) a tárgyévi kiadási előirányzattal nem rendelkező fejlesztésre több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettségek összegét. *
5. § *
6. § (1) A Turizmus tv. 3. § (5) bekezdésétől eltérően a Turizmus tv. 3. § (4) bekezdés d) pontjában foglalt feladatokat a miniszter is elláthatja.
(2) A Turizmus tv. 4. § (1a) bekezdésétől eltérően a Turizmus tv. 4. § (1) bekezdésében foglalt feladatokat a miniszter is elláthatja.
7. § Az Ámbtv. 4. § (1) bekezdésétől eltérően a Beruházási Ügynökség költségvetési szerv.
8. § (1) Az Ávr. 81. § b) pontját és 95. §-át a 4. § (1) bekezdése szerinti fejezet esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy támogatási szerződés olyan gazdasági társasággal is köthető, amelynek megszüntetése az Áht. 11/A–11/F. §-a alapján van folyamatban. Az Ávr. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatot a kedvezményezettnek jelen rendelkezés figyelembevételével kell megtennie.
(2) Az Áht. 11/A–11/F. §-a alapján megszüntetésre került gazdasági társaság megszűnésének napján az (1) bekezdés szerint létrejött vagy az egyes beruházási szabályok veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 541/2022. (XII. 22.) Korm. rendelet hatálybalépésekor hatályos bármely támogatási szerződés kedvezményezettje automatikusan az a költségvetési szerv lesz, amely a megszüntetett gazdasági társaság feladatellátását jogszabály alapján átvette.
(3) Az Ávr. 150. § (1) bekezdés a) pontjától eltérően kötelezettségvállalással terhelt maradványnak kell tekinteni az Építési és Beruházási Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szerv általi átvételéről és a társaságok megszüntetéséről, az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló 362/2022. (IX. 19.) Korm. rendelet alapján megszűnő jogelőd társaságok által az Áht. 11/B. § (1) bekezdése alapján a jogutód szerv részére a feladat átvételének időpontját megelőzően átutalt pénzeszközét.
(4) Az Ávr. 172/A. § (3) és (3a) bekezdésétől eltérően a 4. § (1) bekezdése szerinti fejezet esetében a december havi előrejelzés esetében a befizetési kötelezettség alapjának meghatározása során – az előrejelzés teljesítését követően – az (3) bekezdésben foglalt teljesítési összeggel a már teljesített december havi előrejelzés – a 362/2022. (IX. 19.) Korm. rendelet alapján megszűnő jogelőd társaságok által a jogutód szerv részére a feladat átvételének időpontját megelőzően átutalt pénzeszköz értékével – korrigálható.
(5) Az (1) és (2) bekezdés szerint megkötött támogatási szerződés megkötését követően nem kell alkalmazni az Ávr. 75. § (2) bekezdés b) pontját.
9. § Az Áhsz. 6. § (1) bekezdés e) pontja szerinti éves költségvetési beszámolót a miniszter által vezetett minisztérium esetében az irányítása alá tartozó fejezetenként kell elkészíteni.
10. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1–7. §, valamint a 9. § 2023. január 1-jén lép hatályba.
11. § (1) E rendelet 3. §-ában foglaltakat azon 2023. január 1-jén folyamatban levő fejlesztés tekintetében is alkalmazni kell, amelybe a miniszter jogutódként belép.
(2) A 3. § (1) bekezdésében megjelölt fejlesztésekhez szükséges, 2022. december 31-én a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen működő Részvénytársaság vagyonkezelésében vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság közvetlen kezelésében lévő, állami tulajdonú vagyonelemek 2023. január 1-jével a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek. A tulajdonosi joggyakorló személyében történt változást a minisztérium kérelmére kell az ingatlan-nyilvántartásban átvezetni.
12. § * E rendeletnek az egyes beruházási szabályok veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 541/2022. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 504/2023. (XI. 15.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr1.) megállapított 3/A. §-át a Módr1. hatálybalépése napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
