Az Európai Unió tagállamai az (EU) 2022/870 rendeletben „szolidaritási folyosó” formájában lehetőséget biztosítottak bizonyos Ukrajnából származó termékek mennyiségi korlátozás nélküli, vám-, valamint hatósági vizsgálattól mentes formában történő, az Európai Unió tagállamainak területére történő behozatalára harmadik országok élelmezésbiztonságának, valamint ukrán mezőgazdasági termelők piaci kapcsolatainak biztosítására. A gyakorlati megvalósítás tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a termékek jelentős hányada nem harmadik országokba kerül továbbszállításra, hanem dömpingáron a tagállamokban kerül értékesítésre. Az uniós jog által megkövetelt szigorú termelési szabályoknak való megfelelési kötelezettség hiányában az ukrán termékek behozhatatlan versenyelőnnyel rendelkeznek, amely súlyos zavarokat okoz a tagállamok belső piacán.
A magyar kormányzat a többi érintett közép-kelet-európai tagállammal összehangoltan és együttesen 2022 ősze óta ad jelzéseket az Európai Unió különböző fórumain, hogy Ukrajna megsegítését úgy kell megvalósítani, hogy az – a közös agrárpolitikának az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 39. cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglalt céljának megfelelően – ne okozzon piaci zavart és készlet-felhalmozódást a belső piacon, 2023 januárjától pedig a kialakult piaci zavarok okán az érintett tagállamok szintén összehangoltan konkrét uniós lépéseket sürgettek a megnövekedett ukrán import kezelésére, hiszen erre vonatkozó intézkedési lehetőségei az Európai Uniónak vannak. A kormányzat által a magyar mezőgazdaságot és fogyasztókat védő, korábban megkezdett minőség- és növényegészségügyi ellenőrzések után azonban – a többi közép-kelet-európai tagállamhoz hasonlóan – új szintre kell lépni a védelem területén.
Az Európai Unióról szóló Szerződés 3. cikkének (1) bekezdése szerint az Európai Unió célja népei jólétének előmozdítása. Az Európai Bizottság uniós jogban rögzített elsődleges feladata a tagállamok érdekeinek harmadik országok irányában történő legmesszebb menő képviselete.
A jelenlegi piaci folyamatok folytatódása olyan komoly károkat okozna a magyar mezőgazdaság számára, hogy rendkívüli intézkedésekkel kell ezeknek gátat szabni. Tekintettel arra, hogy Szlovákia elkezdte korlátozni az ukrán gabona felhasználhatóságát, Lengyelország pedig 2023. április 15-én behozatali tilalmat rendelt el bizonyos Ukrajnából származó termékekre, a magyar piac vonatkozásában kialakuló további zavar megelőzése érdekében a Kormány e rendelet szerinti intézkedés bevezetéséről döntött a hatékony közös uniós fellépésig terjedő időre. A Magyarországra történő behozatal korlátozása átmeneti jellegű és 2023. június 30-ig tart, ez elegendő idő lehet érdemi és tartós megoldást jelentő uniós intézkedések meghozatalára, az ukrán áruk teljes körű vámmentességének, a szolidaritási folyosók működésének átgondolására.
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) * Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt az 1. mellékletben meghatározott termék (a továbbiakban: érzékeny termék) – a 2. §-ban foglalt tranzitszállítások kivételével – nem hozható be Magyarország területére, amennyiben az Ukrajna területéről származik. A Magyarország területén átmeneti megőrzésben lévő, Ukrajna területéről származó érzékeny termék nem vonható szabad forgalomba bocsátás, vámraktározási, vámszabad területi vagy aktív feldolgozási eljárás alá.
(2) Az érzékeny termék fuvarozója köteles igazolni, hogy a fuvareszközön szállított termék nem Ukrajna területéről származik. Ennek során az ügyfél nyilatkozata önmagában nem vehető figyelembe az érzékeny termék származásának igazolására.
2. § (1) * Az 1. § szerinti behozatali tilalom nem alkalmazható arra a szállítmányra, amelynek Magyarország területére történő behozatalára a fuvarozó nyilatkozata alapján átszállítás céljából kerül sor úgy, hogy a behozatal napjától számított tizenötödik nap végéig elhagyja Magyarország területét.
(2) * Az (1) bekezdés alkalmazása során az érzékeny terméket szállító eszközt Magyarország területére történő belépéskor hatósági zárral kell ellátni olyan módon, hogy a szállítóeszközről való bármilyen mennyiség eltávolítására csak a hatósági zár roncsolásával kerülhessen sor.
(3) * Az érzékeny termék fuvarozója felelős a hatósági zár sértetlenségének biztosításáért és a szállítmánynak az (1) bekezdés szerinti határidőben történő továbbításáért.
(4) A hatósági zárat az állami adó- és vámhatóság helyezi fel.
(5) A hatósági zár felhelyezésekor nyilvántartásba kell venni
a) a szállítmány megnevezését,
b) a szállítmány mennyiségét,
c) a fuvarozó
ca) nevét,
cb) székhelyét és – ha van – magyarországi fióktelepének címét,
cc) adószámát, cégjegyzékszámát, ennek hiányában egyéb, az azonosítást szolgáló nyilvántartási számát, FELIR azonosítóját,
cd) hivatalos nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat ellátó állam megjelölését,
ce) elektronikus és postai kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét és
cf) fizetési számlaszámát,
d) a szállítóeszköz tulajdonosát, üzembentartóját, forgalmi rendszámát vagy vasúti szállítóeszköz esetében pályaszámát,
e) a Magyarország területéről való kilépés tervezett helyét és idejét, a tervezett magyarországi útvonalat.
3. § (1) * Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 13/2020. (XII. 23.) PM rendelet [a továbbiakban: 13/2020. (XII. 23.) PM rendelet] szerinti bejelentési kötelezettség fennáll az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működésével összefüggésben a kockázatos termékek meghatározásáról szóló 51/2014. (XII. 31.) NGM rendeletben felsorolt termékeken kívül az 1. mellékletben foglalt táblázat 10–13., 18. és 19. sorában meghatározott, Magyarország területére behozni szándékozott termékekre (vetőmag kivételével) vonatkozóan is, a 13/2020. (XII. 23.) PM rendeletben foglaltak szerint.
(2) A bejelentési kötelezettség a címzettet terheli.
(3) E rendelet alkalmazásában címzett
a) az (1) bekezdés szerinti terméknek az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló beszerzését megvalósító általános forgalmi adóalany,
b) az (1) bekezdés szerinti terméknek az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló beszerzésétől eltérő, egyéb célból történő behozatala esetén az az általános forgalmi adóalany, akinek a nevében az áru átvétele megtörténik.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazása során a 13/2020. (XII. 23.) PM rendelet szerinti biztosítéknyújtási kötelezettséget alkalmazni kell abban az esetben is, ha a kötelezett az adózás rendjéről szóló törvény szerinti megbízható adózónak minősül.
4. § (1) Az e rendeletben foglaltak megtartását a rendőrség és az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi, amelynek során az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíj bevallását, kivetését, beszedését, az útdíj megfizetése és az útdíjköteles elemi útszakaszok jogszerű használata ellenőrzésének támogatását lehetővé tévő elektronikus rendszer és a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer adatai is felhasználhatóak.
(2) Az e rendeletben foglaltak megsértése esetén a rendőrség vagy az állami adó- és vámhatóság az érzékeny terméket Magyarország területére beszállító fuvarozónak minősülő természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személy vagy egyéb szervezet terhére a termék általános forgalmi adó nélküli értékének száz százalékáig terjedő közigazgatási bírságot szab ki.
5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) *
6. § *
7. § *
8. § *
| A | B | ||
| 1 | Vámtarifaszám | Termék megnevezése | |
| 2 | 0201 | Szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve | |
| 3 | 0202 | Szarvasmarhafélék húsa fagyasztva | |
| 4 | 0203 | Sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva | |
| 5 | 0204 | Juh- vagy kecskehús frissen, hűtve vagy fagyasztva | |
| 6 | ex 0207 | Gallus domesticus fajhoz tartozó baromfi élelmezési célra alkalmas húsa, vágási mellékterméke és belsősége frissen, hűtve vagy fagyasztva | |
| 7 | 0407 | Madártojás héjában, frissen, tartósítva vagy főzve | |
| 8 * | |||
| 9 | 0710 | Zöldség (nyersen, gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is) fagyasztva | |
| 10 | ex 1001 99 00 | Közönséges búza | |
| 11 | 1002 | Rozs | |
| 12 | 1003 | Árpa | |
| 13 | 1005 90 00 | Kukorica | |
| 14 | 1008 | Hajdina, köles és kanárimag; más gabonaféle | |
| 15 | 1101 | Búzaliszt vagy kétszeres liszt | |
| 16 | 1102 | Gabonaliszt (kivéve búza- vagy kétszeres liszt) | |
| 17 | 1104 | Másképpen megmunkált gabonaféle (pl. hántolt, lapított, pelyhesített, fényezett, szeletelt vagy durván darált); gabonacsíra egészben, lapítva, pelyhesítve vagy őrölve, az 1006 vtsz alá tartozó rizs kivételével | |
| 18 | 1205 10 90; 1205 90 | Olajrepce- vagy repcemag, törve is (a vetőmag kivételével) | |
| 19 | 1206 00 91; 1206 00 99 | Napraforgómag, törve is | |
| 20 | 1512 | Napraforgómag-, pórsáfránymag- és gyapotmagolaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva | |
| 21 | 1514 | Repce- és mustárolaj és ezek frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva | |
| 22 * | |||
| 23 | 1905 10 00 | Ropogós kenyér | |
| 24 | 2005 | Zöldség (kivéve a cukrozott) ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva (kivéve paradicsom és az ehető gombák), nem fagyasztva | |
| 25 | 2204 | Bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust (kivéve a szőlőlevet) és kivéve a 2209 vtsz alá tartozó borecetet |
