A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,
a 3. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvénytől eltérően kiegészítő bányajáradék fizetésére köteles az a vállalkozás, amely
a) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint bányajáradék fizetésére kötelezett, és
b) főtevékenységként
ba) kőfejtés, gipsz, kréta bányászata (TEÁOR 0811),
bb) kavics-, homok-, agyagbányászat (TEÁOR 0812),
bc) cementgyártás (TEÁOR 2351), illetve
bd) mész-, gipszgyártás (TEÁOR 2352),
be) * égetett agyag építőanyag gyártása (TEÁOR 2332),
bf) * kerámiacsempe, -lap gyártása (TEÁOR 2331)
tevékenységet végez, és
c) a 2019. évi nettó árbevétele – ide nem értve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozást – elérte vagy meghaladta a 3 000 000 000 forintot.
(2) Az (1) bekezdés szerinti fizetésre kötelezett az általa kitermelt feldolgozott vagy gyártott, építési alapanyagként szolgáló *
a) osztályozott homok 700 forint/tonna,
b) osztályozott kavics 900 forint/tonna,
c) osztályozott homokos kavics 700 forint/tonna,
d) természetes homokos kavics 700 forint/tonna,
e) cement 20 000 forint/tonna,
f) * 1. melléklet szerinti termékcsoportba tartozó termék a (2a)–(2c) bekezdésben meghatározott mértékű
– általános forgalmi adó nélkül számított – áron felüli értékesítése esetén a tényleges árbevétel, az értékesített mennyiség és az e bekezdésben meghatározott ár alapján megállapított árbevétel különbségének 90 százalékát kiegészítő bányajáradékként fizeti meg.
(2a) * Az 1. mellékletben foglalt táblázat A oszlopa szerinti termékcsoportba tartozó termékek esetében a 2020. január 1-jén alkalmazott – általános forgalmi adó nélkül számított – értékesítési ár (a továbbiakban: nettó értékesítési ár) és az 1. mellékletben foglalt táblázat B oszlopa szerinti arányszám szorzatának megfelelő árat kell figyelembe venni az áron felüli értékesítés, valamint az ár alapján megállapított árbevétel esetében a kiegészítő bányajáradék fizetési kötelezettség megállapításakor. Az (1) bekezdés szerint fizetésre kötelezett elvégzi az általa értékesített termék 1. melléklet szerinti termékcsoportnak történő megfeleltetését.
(2b) * A 2020. január 1-jén alkalmazott értékesítési ár helyett,
a) ha a 2020. január 1-jén alkalmazott értékesítési ár nem áll rendelkezésre, akkor a 2020. január 1-jét megelőzően alkalmazott utolsó nettó értékesítési árat kell alkalmazni,
b) ha az a) pont szerint az értékesítési ár nem állapítható meg, értékesítési árnak az azonos fajtájú termékekre vonatkozó, 2020. január 1-jei értékesítési árak átlagát kell tekinteni, amelyet a bányafelügyelet erre vonatkozó igény esetén – a rendelkezésére álló adatok alapján – térítésmentesen bocsát az 1. § (1) bekezdése szerinti fizetésre kötelezett részére.
(2c) * Ha a (2a) bekezdés szerint alkalmazandó értékesítési ár kiárusítás, leárazás, akció, szezonális kedvezmény, promóciós értékesítés (a továbbiakban együtt: kedvezményes értékesítés) során alkalmazott értékesítési ár lenne, akkor a kedvezményes értékesítés előtti legutolsó nem kedvezményes nettó értékesítési árat kell alkalmazni.
(2d) * A (2) bekezdés szerinti értékesítés esetén a számviteli bizonylaton szereplő értékesítési ár szolgáltatás költségét nem tartalmazhatja, az értékesítési ár szolgáltatás költségével nem csökkenthető.
(3) * A (2) bekezdésben szereplő termékek értékesítése során, amennyiben az értékesítő nem kötelezett kiegészítő bányajáradék fizetésére, abban az esetben – a (2) és (2a) bekezdésben rögzített értékek figyelembevételével – tisztességes haszonkulcs kialakítására kell törekednie.
(4) A kiegészítő bányajáradék fizetésére nem kötelezett értékesítő, amennyiben a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően tisztességtelen haszon szerzésére irányuló ármegállapítást alkalmaz, abban az esetben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóigazgatási eljárást kezdeményezhet.
(5) * A kiegészítő bányajáradékot önbevallásban kell meghatározni, és az önbevallást a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (a továbbiakban: bányafelügyelet) kell megküldeni. Az önbevallás az eladásokat tételenként tartalmazza. Az önbevallás megküldésével egyidejűleg a kiegészítő bányajáradékot is meg kell fizetni. A kiegészítő bányajáradékot forintban, havonta kell teljesíteni, a tárgyhót követő hónap 15. napjáig, a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000–00003141–09050012 számú, „Bányajáradék bevételi nyilvántartási számla” elnevezésű számlára, az utalás közleményében feltüntetve a kiegészítő bányajáradék megnevezést és a vonatkozó időszakot. Nem forintban denominált ellenérték esetén a kiegészítő bányajáradék alapjának és mértékének meghatározásakor a számla vagy más számviteli bizonylat kiállításának napján érvényes MNB deviza középárfolyamot kell alkalmazni. A befizetett kiegészítő bányajáradék költségként számolható el. A kiegészítő bányajáradék önbevallásához szükséges nyomtatványt a bányafelügyelet a honlapján közzéteszi.
(5a) * Késedelmes befizetés esetén a bányafelügyelet a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot számít fel.
(6) A kiegészítő bányajáradékot a közegészségügyi célú állami magasépítési beruházások finanszírozására kell fordítani.
(7) Az (1) bekezdés szerinti főtevékenység alatt e rendelet alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyet a vállalkozás a 2019. év során, bármely időpontban főtevékenységként végzett.
1/A. § * (1) * Az e rendeletben foglaltak megtartását – az 1. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – a bányafelügyelet ellenőrzi. A bányafelügyelet az ellenőrzés során a hatásköre gyakorlásának keretei között az ellenőrzéshez szükséges területre, építménybe és egyéb létesítménybe beléphet, ott az ellenőrzés tárgyával összefüggő bármely iratot, hatósági igazolványt, bizonyítványt, engedélyt, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, az ügyféltől vagy képviselőjétől az általa meghatározott formátumban adatot, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől tájékoztatást kérhet, az ügyfelet nyilatkozat tételére hívhatja fel, a helyszínről, a megszemlélt tárgyakról, folyamatokról kép- és hangfelvételt készíthet, mintavételt eszközölhet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le.
(2) A bányafelügyelet az ellenőrzés során a tényállás tisztázása szempontjából fontos iratot és más tárgyi bizonyítékot lefoglalhatja. A hatósági ellenőrzés során lefoglalt iratot és tárgyi bizonyítékot nyolc napon belül vissza kell adni az ügyfélnek, ha arra a tényállás tisztázásához a továbbiakban nincs szükség.
(3) Ha a kiegészítő bányajáradék megfizetésére kötelezett az 1. § (5) bekezdése szerinti önbevallási, illetve a kiegészítőbányajáradék-fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a kötelezettségét hibásan teljesíti, a bányafelügyelet – az 1. § (5a) bekezdésében foglaltakon túl – közigazgatási bírságot szab ki, és a meg nem fizetett kiegészítő bányajáradék megfizetésére kötelezi. A bírság mértéke a meg nem fizetett kiegészítő bányajáradék összegének legalább 10%-a, de legfeljebb 40%-a. Figyelmeztetés közigazgatási szankció alkalmazásának nincs helye.
2. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 3. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
3. § * Az 1. § (1) bekezdése szerint fizetésre kötelezett az 1. § (2) bekezdés f) pontja szerinti termékcsoportba tartozó termékek tekintetében az 1. § (2a)–(2c) bekezdése alapján megállapított értékesítési árat a gazdaság újraindítása érdekében fizetendő kiegészítő bányajáradékról szóló 404/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet módosításáról szóló 39/2023. (II. 16.) Korm. rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül megküldi a bányafelügyeletnek. Ha az 1. § (1) bekezdése szerint fizetésre kötelezett a termékek értékesítési árát nem az 1. § (2a) bekezdése szerint állapítja meg, az értékesítési ár bányafelügyeletnek történő megküldésével egyidejűleg igazolja, hogy az értékesítési ár megállapítása az 1. § (2b) bekezdésének megfelel.
4. § *
| A | B | ||
| 1. | Termékcsoport | Arányszám | |
| 2. | Kerámia falazóelemek | 1,61 | |
| 3. | Kis méretű tömör tégla | 2,31 | |
| 4. | Kerámia béléstestek | 1,42 | |
| 5. | Kerámia burkolótéglák | 1,10 | |
| 6. | Kerámia tetőcserepek | 1,24 | |
| 7. | Kerámia padlóburkolat | 1,42 | |
| 8. | Kerámia falburkolat | 1,38 | |
