(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére * ,
rendes jogalkotási eljárás keretében * ,
mivel:
(1) A vállalkozások és a nem üzleti alapon működő kutatóintézetek beruháznak a tudásalapú gazdaság valutájaként szolgáló és versenyelőnyt biztosító know-how és információk megszerzésébe, fejlesztésébe és alkalmazásába. A szellemi tőke létrehozására és alkalmazására irányuló beruházás piaci versenyképességük és innovációs teljesítményük, valamint ezen keresztül a beruházás megtérülése vonatkozásában meghatározó elem, ami pedig az üzleti célú kutatás-fejlesztés mozgatórugója. Amennyiben kutatási és innovációs beruházásaik teljes körű kiaknázása nyilvános módon nem megoldható, a vállalkozások különböző eszközöket vesznek igénybe innovációs tevékenységeik eredményeinek biztosítása érdekében. Az ilyen eszközök közé tartoznak a szellemitulajdon-jogok, így a szabadalmak, a formatervezési minták és a szerzői jog használata is. Az innovációs tevékenységek eredményei biztosításának egy másik eszköze a szervezet számára értékes, széles körben nem ismert tudásnak az ahhoz való hozzáférés védelme melletti kiaknázása. Az ilyen jellegű nem nyilvános, és a jogosult szándéka szerint bizalmasan kezelendő értékes know-how és üzleti információk üzleti titokként ismertek.
(2) Függetlenül a méretüktől, a vállalkozások az üzleti titkokat éppoly értékesnek tartják, mint a szabadalmakat vagy a szellemitulajdon-jogok egyéb formáit. Az információk bizalmas kezelését üzleti versenyképességi és kutatási innovációs menedzsmenteszközként alkalmazzák, méghozzá az információknak olyan sokrétű körével kapcsolatban, amely a technológiai ismereteken túl kiterjed az olyan üzleti adatokra is, mint például a vevőkre és szállítókra vonatkozó adatok, az üzleti tervek, valamint a piackutatások és stratégiák. A kis- és középvállalkozások (kkv-k) az átlagosnál is nagyobb fontosságot tulajdonítanak az üzleti titkoknak és az átlagnál is nagyobb mértékben hagyatkoznak azokra. Az üzleti titkok azáltal, hogy a know-how és az üzleti információk ilyen széles köre számára biztosítanak védelmet - függetlenül attól, hogy a szellemitulajdon-jogok kiegészítéséről vagy alternatívájáról van-e szó -, lehetővé teszik az alkotók és innovátorok számára, hogy nyereségre tegyenek szert az alkotásukból és innovációjukból, következésképp az üzleti titkok különösen fontosak az üzleti versenyképesség, valamint a kutatás-fejlesztés és az innovációs teljesítmény szempontjából.
(3) A nyílt innováció serkenti a fogyasztók igényeit kielégítő és a társadalmi kihívásokat kezelő új ötletek megjelenését és lehetővé teszi azok piacra jutását. Az ilyen jellegű innováció fontos ösztönzője az új tudás létrehozásának, továbbá elősegíti az együttesen létrehozott tudásra épülő új és innovatív üzleti modellek kialakulását. Az együttműködésen alapuló kutatás, ideértve a határokon átnyúló együttműködést is, különösen fontos a belső piaci üzleti kutatás-fejlesztési tevékenység fokozása szempontjából. A tudás és az információk terjesztését alapvető fontosságúként kell kezelni a dinamikus, pozitív és egyenlő vállalkozásfejlesztési lehetőségek - különösen a kkv-k számára való - biztosítása szempontjából. Egy olyan belső piacon, ahol a határokon átnyúló együttműködés korlátai minimálisak és ahol az együttműködés nem torzul, a szellemi alkotásnak és innovációnak ösztönöznie kell az innovatív folyamatokba, szolgáltatásokba és termékekbe való beruházást. A szellemi alkotást és az innovációt ösztönző és egyúttal a munkavállalói mobilitást nem akadályozó környezet fontos az uniós gazdaságban a foglalkoztatottság növelése és a versenyképesség javítása szempontjából is. Az üzleti titok abból a szempontból is jelentős szereppel bír, hogy védelmet biztosít abban az esetben, amikor az egyes vállalkozások -így különösen a kkv-k - és kutatóintézetek a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységük során, a belső piacon vagy annak határain átnyúló viszonylatban ismereteket osztanak meg egymással. Az üzleti titok a szellemi alkotás és az innovatív know-how védelmének a vállalkozások körében egyik legelterjedtebb formája, ugyanakkor a hatályos uniós jogi szabályozás ezt védi a legkevésbé a mások általi jogosulatlan megszerzéssel, hasznosítással, illetve felfedéssel szemben.
(4) Az innovatív vállalkozások egyre fokozottabban ki vannak téve az üzleti titok eltulajdonítására irányuló - az Unión belülről vagy kívülről kezdeményezett - tisztességtelen magatartásnak, így például az eltulajdonításnak, az engedély nélküli másolatkészítésnek, az ipari kémkedésnek vagy a titoktartási kötelezettségek megsértésének. Az utóbbi idők folyamatai, így a globalizáció, a tevékenységek fokozódó kiszervezése, az egyre hosszabb ellátási láncok és az információs és kommunikációs technológiák fokozott használata hozzájárulnak az említett magatartásokból fakadó kockázatok növekedéséhez. Az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, hasznosítása, illetve felfedése nyomán csökken az üzleti titok jogosultjainak esélye arra, hogy innovációs erőfeszítéseik révén kihasználják helyzeti előnyüket. Az üzleti titok védelmét szolgáló hatékony és Unió-szerte hasonló jogi eszközök nélkül a határokon átnyúló belső piaci innovációs tevékenység nem kap megfelelő ösztönzést, és az üzleti titkok nem tölthetik be kellő mértékben növekedést és munkahelyteremtést katalizáló szerepüket. Ennek következtében csökken az innovatív és kreatív alkotásra való hajlam csakúgy, mint a beruházási kedv, ez pedig hátrányosan érinti a belső piac zavartalan működését és növekedésösztönző képességét.
(5) Az e probléma kezelése érdekében a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt tett nemzetközi erőfeszítések vezettek a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (TRIPS-megállapodás) megkötéséhez. A TRIPS-megállapodás többek között rendelkezik az üzleti titok harmadik személyek általi jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával, illetve felfedésével szembeni védelméről, amelyekre vonatkozóan közös nemzetközi standardokat állapít meg. A 94/800/EK tanácsi határozat * által jóváhagyott megállapodás a tagállamok mindegyikére és magára az Unióra nézve is kötelező.
(6) A TRIPS-megállapodás létrejötte ellenére is számottevő különbségek mutatkoznak a tagállamok jogszabályai között az üzleti titok harmadik személyek általi jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával, illetve felfedésével szembeni védelme tekintetében. Például nem mindegyik tagállam határozta meg az üzleti titoknak vagy jogosulatlan megszerzésének, hasznosításának és felfedésének a fogalmát, ezért a védelem hatálya nem mindenütt egyértelmű, és e hatály tagállamonként eltérő. Másrészről nem egységesek az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, hasznosítása vagy felfedése esetén igénybe vehető polgári jogi jogorvoslati eszközök sem, mivel a jogsértés abbahagyására, illetve a jogsértőnek a további jogsértéstől való eltiltására kötelező végzések nem mindig és nem minden tagállamban elérhetők azon harmadik személyekkel szemben, akik nem versenytársai az üzleti titok jogosultjának. Különbségek vannak a tagállamok között az azon harmadik személyekkel szembeni elbánás vonatkozásában is, akik jóhiszeműen jutottak az üzleti titok birtokába, később, a hasznosítás során azonban tudomást szereznek arról, hogy az üzleti titok megszerzését annak egy másik fél általi jogosulatlan megszerzése tette lehetővé.
(7) A tagállami szabályok abban a tekintetben is különböznek, hogy az üzleti titok jogosultja követelheti-e az üzleti titkot jogosulatlanul használó harmadik személyek által előállított termékek megsemmisítését, vagy a jogosulatlanul megszerzett vagy hasznosított üzleti titkot tartalmazó vagy azt megtestesítő dokumentumok, állományok vagy anyagok visszaszolgáltatását vagy megsemmisítését. Emellett a kártérítés összegének kiszámítására alkalmazandó nemzeti szabályok nem mindig veszik figyelembe az üzleti titkok immateriális jellegét, ami nehézkessé teszi a tényleges nyereségkiesésnek vagy a jogsértő jogalap nélküli gazdagodásának számszerűsítését azokban az esetekben, amikor a szóban forgó információ piaci értékét nem lehet megállapítani. Csupán néhány tagállamban van lehetőség absztrakt szabályok alkalmazására a kártérítés összegének egy olyan, észszerűnek tekinthető hasznosítási díj vagy egyéb díjazás alapján történő kiszámítására vonatkozóan, amely díj az üzleti titok hasznosítására vonatkozó engedély megléte esetén lett volna követelhető. Ezenfelül számos nemzeti szintű szabály nem biztosítja megfelelően az üzleti titok bizalmas jellegének megóvását olyankor, amikor az üzleti titok jogosultja keresetet nyújt be az üzleti titok harmadik személy általi feltételezett jogosulatlan megszerzése, hasznosítása vagy felfedése ügyében, ez pedig csökkenti a rendelkezésre álló intézkedések és jogorvoslatok igénybevételére vonatkozó hajlandóságot és gyengíti az általuk kínált védelmet.
(8) A tagállamok által az üzleti titkok számára biztosított jogi védelem különbségei azzal járnak, hogy az üzleti titkok nem élveznek egységes szintű védelmet az Unióban, ami azt eredményezi, hogy a belső piac ezen a területen széttagolttá válik, a vonatkozó szabályok visszatartó ereje összességében véve pedig gyengül. A belső piac állapotát ez akként befolyásolja, hogy a szóban forgó különbségek következtében csökken az ösztönző hatás arra, hogy a vállalkozások olyan határokon átnyúló, innovációval kapcsolatos gazdasági tevékenységeket folytassanak - többek között a partnerekkel történő kutatási együttműködést vagy előállítási együttműködést, illetve a más tagállamokba való kiszervezést vagy más tagállambeli beruházást -, amelyek üzleti titokként védelmet élvező információk hasznosításától függenek. A határokon átnyúló hálózatos kutatás-fejlesztés, valamint innovációs tevékenységek - ideértve a kapcsolódó előállítási folyamatot, és az ezt követő határokon átnyúló kereskedelmet is - kevésbé vonzóvá és nehezebben megvalósíthatóvá válnak az Unióban, ami szintén Unió szerte hatékonysági problémákat eredményez az innováció területén.
(9) Emellett az alacsonyabb szintű védelmet biztosító tagállamokban magasabb lesz az üzleti kockázat, amiatt, hogy ezekben a tagállamokban az üzleti titkok könnyebben eltulajdoníthatóak vagy más jogszerűtlen módon könnyebben megszerezhetők. Ennek eredményeként a növekedésösztönző innovációra fordított tőke allokációja nem hatékony a belső piacon, mivel az egyes tagállamok által biztosított jogi védelem hiányosságait az üzleti titok védelmére fordított magasabb kiadásokkal kell ellensúlyozni. Ez kedvez a tisztességtelen piaci magatartást tanúsító szereplőknek is, akik az üzleti titok jogosulatlan megszerzését követően az üzleti titok ilyen megszerzésének eredményeképpen létrejött termékkel eláraszthatják a belső piacot. A szabályozások különbözőségei megkönnyítik továbbá az olyan termékeknek a harmadik országokból az Unióba történő behozatalát a gyengébb védelmet biztosító belépési pontoknál, amelyek kialakítása, előállítása vagy forgalmazása eltulajdonított vagy más módon jogosulatlanul megszerzett üzleti titokra épül. Összességében ezek a különbségek akadályozzák a belső piac megfelelő működését.
(10) Helyénvaló uniós szintű szabályokról rendelkezni a tagállami jogszabályok közelítése érdekében, biztosítva ezáltal azt, hogy az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, hasznosítása, illetve felfedése esetére megfelelő és egységes szintű polgári jogi jogorvoslati eszközök álljanak rendelkezésre a belső piacon. Az említett szabályok azonban nem sérthetik a tagállamok azon lehetőségét, hogy szélesebb körű védelmet írjanak elő az üzleti titkok jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával, illetve felfedésével szemben, feltéve, hogy tiszteletben tartják a mások érdekeinek védelmére vonatkozó, ezen irányelvben kifejezetten előírt garanciákat.
(11) Ezen irányelv nem érintheti az információknak, köztük az üzleti titkoknak a nyilvánosság vagy az hatóságok előtt való felfedését előíró uniós vagy nemzeti szabályok alkalmazását. Nem érinthetik továbbá az hatóságok számára a feladataik ellátása céljából történő információgyűjtést lehetővé tévő szabályok, illetve az ezen hatóságok számára a megfelelő információk bármilyen későbbi felfedését előíró vagy lehetővé tévő szabályok alkalmazását sem. Ilyen szabályoknak tekinthetők különösen az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet * , az 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet * és a 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv * , illetve a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vagy a nemzeti hatóságok átláthatósági kötelezettségeire vonatkozó más szabályok alapján az uniós intézmények és szervek vagy a tagállami hatóságok által kezelt üzleti információknak az ezen szervek általi felfedésére vonatkozó szabályok.
(12) Ez az irányelv az üzleti titkok felfedésének a tilalmára vagy azok hasznosításának a korlátozására vonatkozó kötelezettségek tekintetében, illetve e kötelezettségek azon felek általi megsértésének a következményei tekintetében, akikre a kötelezettségek vonatkoznak, nem érintheti a szociális partnereknek a kollektív szerződések megkötéséhez való jogát, amennyiben ezt a munkajog lehetővé teszi. Mindehhez az szükséges, hogy az adott kollektív szerződés ne korlátozza az ezen irányelvben foglalt azon kivételeket, amelyek esetében el kell utasítani az üzleti titok feltételezett megszerzését, hasznosítását, illetve felfedését illetően ezen irányelvben meghatározott intézkedések, eljárások és jogorvoslatok igénybevételére irányuló keresetet.
(13) Ez az irányelv nem értelmezendő úgy, hogy korlátozza az uniós jog által biztosított letelepedési szabadságot, illetve a munkavállalók uniós jog által biztosított szabad mozgását vagy mobilitását. Nem célja továbbá azon lehetőség korlátozása sem, hogy a munkáltatók az alkalmazandó joggal összhangban versenytilalmi megállapodást kössenek a munkavállalókkal.
(14) Fontos megalkotni az üzleti titok egységes, az eltulajdonítással szembeni védelem tárgyi hatályát nem korlátozó fogalommeghatározását. A fogalmat tehát úgy kell megalkotni, hogy lefedje a know-how-t, üzleti információkat és a technológiai információkat, feltéve, hogy egyrészt jogos érdek fűződik az üzleti titok bizalmas jellegének fenntartásához, másrészt jogos elvárás a bizalmas jelleg megőrzése. Az ilyen know-how-nak vagy információnak továbbá - valódi vagy potenciális - kereskedelmi értékkel kell rendelkeznie. Az adott információ vagy know-how például akkor tekintendő kereskedelmi értékkel rendelkezőnek, ha annak jogosulatlan megszerzése, hasznosítása, illetve felfedése valószínűsíthetően sérti a felette ellenőrzést jogszerűen gyakorló személy érdekeit, mivel csökkenti e személy tudományos és technikai lehetőségeit, illetve sérti üzleti vagy pénzügyi érdekeit, stratégiai pozícióját vagy versenyképességét. Az üzleti titok fogalommeghatározása nem terjed ki sem a triviális jellegű információkra és a munkavállalók által a foglalkoztatásuk rendes keretei között szerzett tapasztalatra és készségekre, sem pedig azon információkra, amelyek az ilyen jellegű információkkal foglalkozó körökhöz tartozó személyek számára általában ismertek vagy könnyen hozzáférhetők.
(15) Fontos meghatározni továbbá azokat a körülményeket, amelyek fennállta esetén az üzleti titok jogi védelme indokolt. Ebből kifolyólag meg kell határozni azokat a magatartási formákat és cselekményeket, amelyek az üzleti titok jogosulatlan megszerzésének, hasznosításának, illetve felfedésének tekintendők.
(16) Az innováció és a verseny ösztönzése érdekében az irányelv rendelkezései nem keletkeztethetnek kizárólagos jogokat az üzleti titokként védett know-how-ra vagy információkra vonatkozóan. Ily módon fennmaradhat a lehetősége ugyanazon know-how vagy információ független felfedezésének. A jogszerűen megszerzett termékek műszaki visszafejtése - eltérő szerződéses megállapodás hiányában - az információszerzés jogszerű eszközének tekintendő. Az ilyen szerződéses megállapodások megkötésének szabadsága azonban jogilag korlátozható.
(17) Egyes iparágakban, ahol az alkotók és az innovátorok nem élvezhetik a kizárólagos jogok előnyeit, és az innováció hagyományosan az üzleti titkok alkalmazásán alapul, a termékek napjainkban piacra kerülésük után műszakilag könnyen visszafejthetők. Ezekben az esetekben az alkotók és innovátorok a hírnevüket és innovációs erőfeszítéseiket élősködő módon kihasználó gyakorlatok, például az élősködő másolás vagy a szolgai utánzás áldozataivá válhatnak. Egyes országokban a tisztességtelen versenyre vonatkozó nemzeti jogszabályok foglalkoznak ezekkel a gyakorlatokkal. Noha ezen irányelvnek általában véve nem célja a tisztességtelen versenyre vonatkozó jogszabályok reformja vagy összehangolása, helyénvaló volna, ha a Bizottság gondosan megvizsgálná az uniós fellépés szükségességét ezen a területen.
(18) Ezen túlmenően, ha jogszabályok írják elő vagy teszik lehetővé az üzleti titkok megszerzését, hasznosítását, vagy felfedését, akkor az ezen irányelv alkalmazásában jogszerűnek tekintendő. Ez különösen azokra az esetekre vonatkozik, ahol az üzleti titkok megszerzésére és felfedésére a munkavállalók képviselőinek a tájékozódáshoz, konzultációhoz és részvételhez való jogának az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban történő gyakorlása, illetve a munkavállalók és munkaadók érdekeinek - és ennek részeként a döntéshozatalban való részvételnek - a kollektív védelme során, vagy az üzleti titok megszerzésére vagy felfedésére jogszabályban előírt könyvvizsgálatoknak az uniós vagy nemzeti jognak megfelelően történő végrehajtása során kerül sor. Az azonban, hogy az üzleti titok megszerzése jogszerűnek tekintendő, nem érintheti az ilyen módon szerzett információk címzettjei vagy megszerzői számára az uniós vagy nemzeti jog által az üzleti titok vonatkozásában előírt titoktartási kötelezettségeket, illetve a hasznosításra vonatkozó korlátozásokat. Ez az irányelv nem mentheti fel a hatóságokat különösen az üzleti titkok jogosultjai által részükre átadott információk tekintetében rájuk vonatkozó - akár az uniós, akár a nemzeti jogban meghatározott - titoktartási kötelezettségek alól. Ilyen titoktartási kötelezettségek többek között a közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben az ajánlatkérő szerveknek továbbított információkra vonatkozó, például a 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben * , a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben * , valamint a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben * foglalt kötelezettségek.
(19) Ez az irányelv előír ugyan olyan intézkedéseket és jogorvoslatokat, amelyek az üzleti titok bizalmas jellegének megóvása érdekében adott esetben tiltják bizonyos információk felfedését, ugyanakkor alapvetően fontos, hogy ne korlátozódjon a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog gyakorlásának lehetősége, ideértve - az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) 11. cikkével összhangban - a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének tiszteletben tartását is, különös tekintettel az oknyomozó újságírásra és az újságírói források védelmére.
(20) Az ezen irányelvben előírt intézkedések, eljárások és jogorvoslatok nem korlátozhatják a visszaélések bejelentését. Következésképp az üzleti titok védelmének nem célszerű kiterjednie azon esetekre, amikor az üzleti titok felfedése a közvetlenül kapcsolódó kötelességszegés, tisztességtelen magatartás vagy jogellenes tevékenység leleplezésén keresztül a közérdeket szolgálja. Mindez nem tekinthető olyan tényezőnek, amely megakadályozza az illetékes bíróságokat abban, hogy kivételt engedélyezzenek az intézkedések, eljárások és jogorvoslatok alkalmazása alól, amennyiben az alperesnek minden oka megvolt arra, hogy jóhiszeműen azt gondolja, hogy magatartása megfelelt az ezen irányelvben foglalt megfelelő kritériumoknak.
(21) Az arányosság elvével összhangban az üzleti titok védelmét szolgáló intézkedéseket, eljárásokat és jogorvoslatokat a kutatás és az innováció zavartalanul működő belső piacának megteremtésére irányuló céllal összhangban kell kialakítani, elsősorban az üzleti titkok jogosulatlan megszerzésének, hasznosításának és felfedésének megakadályozása révén. Az ilyen intézkedések, eljárások és jogorvoslatok kialakítása nem veszélyeztetheti és nem áshatja alá az alapvető jogokat és szabadságokat vagy a közbiztonságot, a fogyasztóvédelmet, a közegészséget és a környezetvédelmet is magában foglaló közérdeket, illetve nem sértheti a munkavállalók szabad mozgáshoz való jogát. E tekintetben az ezen irányelvben meghatározott intézkedések, eljárások és jogorvoslatok azt hivatottak biztosítani, hogy az illetékes bíróságok figyelembe vegyék az olyan tényezőket, mint például az üzleti titok értéke, az üzleti titok jogosulatlan megszerzését, hasznosítását vagy felfedését eredményező cselekedet súlyossága, valamint annak következménye. Biztosítani kell továbbá, hogy az illetékes bíróságoknak legyen jogkörük mérlegelni a bírósági eljárásban érintett felek, illetve harmadik személyek, köztük - adott esetben - a fogyasztók érdekeit.
(22) Ha a biztosított intézkedéseket, eljárásokat és jogorvoslatokat az irányelv céljaival összeegyeztethetetlen, jogszerűtlen célok érdekében használnák, az aláásná a belső piac zavartalan működését. Fontos tehát biztosítani, hogy a bíróságok hatáskörrel rendelkezzenek a megfelelő intézkedések elrendelésére az olyan felperesek tekintetében, akik visszaélési céllal vagy rosszhiszeműen eljárva nyilvánvalóan megalapozatlan kereseteket nyújtanak be például azért, hogy ezáltal tisztességtelen módon késleltessék vagy korlátozzák az alperes piachoz jutását, vagy az alperest egyéb módon megfélemlítsék vagy zaklassák.
(23) A jogbiztonság érdekében, továbbá figyelembe véve azt, hogy az üzleti titkok jogosultjaitól gondos magatartás várható el értékes üzleti titkaik bizalmas jellegének megőrzése és az üzleti titkok hasznosításának figyelemmel kísérése tekintetében, helyénvalónak tűnik meghatározott időtartamra korlátozni az anyagi jogi igények benyújtásának, illetve az üzleti titok védelmét szolgáló jogi lépések kezdeményezésének a lehetőségét. A nemzeti jogban egyértelműen és világosan meg kell határozni, hogy ez az időtartam mikor kezdődik, valamint hogy milyen körülmények esetén szakad meg vagy nyugszik.
(24) Az üzleti titok jogosultját annak veszélye, hogy a bírósági eljárás során az üzleti titok bizalmas jellege elvész, gyakran visszatartja abban, hogy az üzleti titok védelmében bírósági eljárást kezdeményezzen, ez pedig aláássa a biztosított intézkedések, eljárások és jogorvoslatok hatékonyságát. Emiatt - a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot garantáló biztosítékok beépítése mellett - külön előírásokat kell megállapítani a peres eljárás tárgyát képező üzleti titok bizalmas jellegének az üzleti titok védelme érdekében indított bírósági eljárások folyamán történő megvédése céljából. E védelemnek a bírósági eljárás lezárultáig, továbbá azt követően mindaddig hatályban kell maradnia, amíg az üzleti titkot képező információ nem minősül közkincs körébe tartozónak.
(25) Ezen előírásoknak minimálisan tartalmazniuk kell annak a lehetőségét, hogy korlátozható legyen azon személyek köre, akik a bizonyítékokhoz hozzáférhetnek, illetve a tárgyalásokon jelen lehetnek - figyelembe véve, hogy az ezen irányelvben meghatározott titoktartási kötelezettségek rájuk is vonatkoznak -, illetve hogy a bírósági ítéletek közzététele kizárólag a nem bizalmas elemekre legyen korlátozható. Ezzel összefüggésben, mivel a bírósági eljárás egyik fő célja a jogvita tárgyát képező információ jellegének értékelése, különösen fontos biztosítani mind az üzleti titok bizalmas jellegének megőrzését, mind pedig az eljárásban részt vevő felek hatékony jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való jogának tiszteletben tartását. Ezért a bizonyítékokhoz és a tárgyalásokhoz teljes körű hozzáférési jogosultsággal rendelkezők korlátozott köréhez kell tartoznia mindegyik fél részéről legalább egy természetes személynek - és a felek ügyvédjének vagy adott esetben egyéb olyan képviselőjének -, aki a nemzeti jog alapján megfelelő képesítéssel rendelkezik arra, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó bírósági eljárásokban részt vevő valamely fél érdekeit védje, képviselje vagy érdekében eljárjon. Amennyiben valamely részt vevő fél jogi személy, úgy ezen fél számára lehetővé kell tenni egy vagy több természetes személy kijelölését, akik a jogosultak korlátozott köréhez tartoznak, így biztosítván a jogi személy megfelelő képviseletét; ezen természetes személyeket megfelelő bírósági ellenőrzés mellett akként kell kijelölni, hogy az ne veszélyeztesse a bizonyítékokhoz való hozzáférési jognak és a tárgyalásokon való jelenlét jogának a korlátozása révén elérendő célt. E biztosítékok nem értelmezendők úgy, mint amelyek kötelezővé teszik a felek számára, hogy a bírósági eljárásban ügyvéd vagy más képviselő útján vegyenek részt, amennyiben a nemzeti jog nem ír elő ilyen képviseletet. E biztosítékok nem értelmezendők továbbá akként sem, mint amelyek korlátozzák a bíróságok azon jogát, hogy az érintett tagállam alkalmazandó szabályaival és gyakorlatával összhangban dönthessenek arról, hogy az érintett bírósági tisztviselőknek feladataik ellátása érdekében biztosítani kell-e, illetve milyen mértékben kell biztosítani a bizonyítékokhoz való hozzáférés és a tárgyalásokon való részvétel lehetőségét.
(26) Az üzleti titok harmadik személy általi jogosulatlan megszerzése, hasznosítása, illetve felfedése rendkívül káros következményekkel járhat az üzleti titok jogosultjára nézve, mivel az üzleti titok felfedését követően már nincs lehetősége az üzleti titok elvesztését megelőző állapot visszaállítására. Emiatt létfontosságú olyan gyors, hatékony és hozzáférhető ideiglenes intézkedésekről rendelkezni, amelyek révén az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, hasznosítása, illetve felfedése azonnal megszüntethető, akkor is, ha az adott üzleti titok hasznosítása szolgáltatás nyújtásának céljával történik. Létfontosságú, hogy ezen eszközök elérhetőek legyenek anélkül, hogy az ügy érdemi részére vonatkozó döntést be kelljen várni, ugyanakkor megfelelőképpen tiszteletben kell tartani a védelemhez való jogot és az arányosság elvét, valamint figyelembe kell venni az ügy sajátosságait. Bizonyos esetekben - biztosíték vagy biztosítékok nyújtása mellett - lehetőség van a jogsértés feltételezett megvalósítója részére az üzleti titok további hasznosításának engedélyezésére, feltéve, hogy az üzleti titok közkincs körébe kerülésének csekély a kockázata. Lehetőség van továbbá a megalapozatlan keresettel az alperesnek okozott költségek és károk megtérítéséhez szükséges mértékű biztosíték nyújtásának megkövetelésére, különösen azon esetekre vonatkozóan, amikor az esetleges késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna az üzleti titok jogosultja számára.
(27) Ugyanezen okból kifolyólag fontos rendelkezni az üzleti titok jogosulatlan hasznosításának, illetve felfedésének megakadályozását szolgáló végleges intézkedésekről is, abban az esetben is, ha az adott üzleti titok hasznosítása szolgáltatás nyújtásának céljával történik. Ahhoz, hogy a tiltó intézkedések hatékonyak és arányosak legyenek, az intézkedések időtartamának - amennyiben a körülmények miatt az időtartamot korlátozni kell - elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az intézkedés minden olyan üzleti előnyt megszüntessen, amelyre a harmadik személy az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, hasznosítása, illetve felfedése révén szert tehetett volna. Az ilyen jellegű intézkedések ezzel szemben nem végrehajthatók, ha az eredetileg üzleti titokként védett információ nem az alperesnek tulajdonítható okból került közkincs körébe.
(28) Lehetséges, hogy az üzleti titkot olyan termékek vagy azok részei tervezéséhez, előállításához vagy forgalmazásához hasznosítják, amelyek esetleg a belső piacon széles körben megjelenhetnek, hátrányosan érintve ezáltal az üzleti titok jogosultjának üzleti érdekeit és a belső piac működését. Az említett esetekben, valamint amennyiben a szóban forgó üzleti titoknak jelentős hatása van a jogosulatlan hasznosítás eredményeképpen létrejött termék minőségére, értékére vagy árára, vagy csökkenti annak előállítási vagy forgalmazási költségeit, megkönnyíti vagy felgyorsítja a termék előállítási vagy forgalmazási folyamatait, fontos, hogy a bíróságok rendelkezzenek olyan hathatós és megfelelő intézkedések elrendeléséhez szükséges hatáskörrel, amelyek révén biztosítható, hogy a szóban forgó termékek nem kerülnek a piacra, vagy hogy azokat kivonják a piacról. Figyelembe véve a kereskedelem globális jellegét, ezen intézkedések között szerepelnie kell a szóban forgó termékek Unióba történő behozatala megtiltásának, valamint a piacon történő felkínálás vagy forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása megtiltásának is. Tekintettel az arányosság elvére, amennyiben más kivitelezhető megoldások is rendelkezésre állnak - mint például a termék jogsértő mivoltától való megfosztása vagy a termékek piacon kívül történő hasznosítása, például adományként való felajánlása jótékonysági szervezetek számára -, a korrekciós intézkedéseknek nem feltétlenül kell a termékek megsemmisítésével járnia.
(29) Előfordulhat, hogy valamely személy eredetileg jóhiszeműen jutott az üzleti titok birtokába, és csak később szerzett tudomást arról - például az üzleti titok eredeti jogosultjától kapott tájékoztatáson keresztül -, hogy a szóban forgó üzleti titokhoz olyan forrásokból jutott hozzá, amelyek az érintett üzleti titkot jogosulatlanul hasznosították, vagy fedték fel. Annak érdekében, hogy ezen körülmények között a rendelkezésre álló korrekciós vagy eltiltó intézkedések ne okozhassanak aránytalan sérelmet az érintett személynek, a tagállamoknak biztosítaniuk kell a lehetőséget, hogy - indokolt esetekben - a sértett fél alternatív megoldásként vagyoni kompenzációban részesüljön. Az ilyen kompenzáció összege azonban nem haladja meg azon hasznosítási díjak vagy egyéb díjazás összegét, amelyet az érintett személynek a szóban forgó üzleti titok hasznosítására adott engedélyért fizetnie kellett volna arra az időszakra vonatkozóan, amely tekintetében az üzleti titok eredeti jogosultja megakadályozhatta volna az üzleti titok hasznosítását. Mindazonáltal a jogosulatlan hasznosítás nem engedhető meg azokban az esetekben, ha az üzleti titok jogosulatlan hasznosítása az ezen irányelvben meghatározott jogsértésen kívül egyéb jogszabály megsértésének minősülne, vagy valószínűsíthetően sérelmet okozna a fogyasztóknak.
(30) Annak elkerülése érdekében, hogy az a személy, aki az üzleti titkot tudatosan vagy olyan körülmények között, amelyek alapján észszerűen feltételezhető, hogy tudnia kellett volna annak üzleti titok voltáról, jogtalanul megszerezte, hasznosította, illetve felfedte, e magatartása révén előnyökhöz juthasson, továbbá annak biztosítása érdekében, hogy az üzleti titok sérelmet szenvedett jogosultja - a lehető legteljesebb mértékig - olyan helyzetbe kerüljön, mint amilyenben a károkozó magatartás megvalósulása nélkül lett volna, az említett jogsértő magatartás következtében elszenvedett sérelem megfelelő kompenzációjáról kell rendelkezni. Az üzleti titok sérelmet szenvedett jogosultja számára megítélt kártérítés összegét a releváns tényezők - például az üzleti titok jogosultjának elmaradt haszna, a jogsértő által tisztességtelenül elért haszon, és adott esetben az üzleti titok jogosultjának okozott nem vagyoni kár - maradéktalan figyelembevételével kell megállapítani. E helyett, például amennyiben - tekintettel az üzleti titok immateriális jellegére - nehéz lenne számszerűsíteni a ténylegesen elszenvedett kár mértékét, a kártérítés összegét olyan kritériumok alapján is meg lehet állapítani, mint például az a hasznosítási díj vagy egyéb díjazás, amelyeket a jogsértőnek fizetnie kellett volna, ha engedélyt kért volna az érintett üzleti titok hasznosítására. Ezen helyettes módszer célja nem az, hogy büntető jellegű kártérítés előírásának kötelezettségét vezesse be, hanem hogy objektív kritériumon alapuló, kiegyenlítő jellegű kompenzációt biztosítson, figyelembe véve azokat a költségeket, amelyek a jogosult oldalán például a jogsértés megállapításával és a jogsértés felkutatásával összefüggésben merültek fel. Ez az irányelv nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy nemzeti jogukban korlátozzák a munkavállalók kártérítési kötelezettségét, amennyiben a munkavállaló cselekménye nem szándékos.
(31) A jövőbeli jogsértésektől való visszatartás és a közvélemény tájékozottságának növelése érdekében hasznos az üzleti titkok jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával, illetve felfedésével kapcsolatos esetekben hozott határozatok közzététele - ami adott esetben kiemelt helyen történő megjelentetés útján is történhet -, feltéve, hogy a közzététel nem eredményezi az üzleti titok felfedését, illetve nem korlátozza aránytalan mértékben valamely természetes személy magánélethez és jó hírnévhez való jogát.
(32) Az üzleti titok jogosultjának rendelkezésére álló intézkedések, eljárások és jogorvoslatok hatékonyságát alááshatja, ha az illetékes bíróság által hozott vonatkozó határozatoknak nem tesznek eleget. Emiatt szükséges biztosítani azt, hogy az említett hatóságok megfelelő szankcionálási hatáskörökkel rendelkezzenek.
(33) Az üzleti titok védelmére szolgáló, ezen irányelvben meghatározott intézkedések, eljárások és jogorvoslatok egységes alkalmazásának elősegítése érdekében helyénvaló rendelkezni az egyfelől a tagállamok közötti, másfelől a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködést és az információcserét segítő rendszerekről, különösen a tagállamok által kijelölt kapcsolattartók hálózatának létrehozásán keresztül. Emellett annak vizsgálata érdekében, hogy a szóban forgó intézkedések megfelelnek-e a kitűzött céljuknak, a Bizottságnak - adott esetben az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala segítségével - vizsgálnia kell ezen irányelv alkalmazását és a nemzeti szinten hozott intézkedések hatékonyságát.
(34) Ez az irányelv tiszteletben tartja különösen a Charta által elismert alapvető jogokat és szem előtt tartja az abban rögzített elveket, nevezetesen a magán- és családi élet tiszteletben tartását, a személyes adatok védelmét, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, a foglalkozás megválasztásának szabadságát és a munkavállaláshoz való jogot, a vállalkozás szabadságát, a tulajdonhoz való jogot, a megfelelő ügyintézéshez való jogot, különösen a dokumentumokhoz való hozzáférés jogát, az üzleti titoktartás szempontjainak figyelembevétele mellett, továbbá a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint a védelemhez való jogot.
(35) Fontos biztosítani mindazon személyek magán- és családi élethez való jogának tiszteletben tartását, valamint a személyes adataik védelméhez való jogát, akiknek a személyes adatait az üzleti titok védelme érdekében tett lépések során az üzleti titok jogosultja kezelheti, illetve akik az ezen irányelv hatálya alá tartozó üzleti titok jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával, illetve felfedésével kapcsolatos bírósági eljárásban érintettek, és személyes adataikat kezelik. A 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv * szabályozza a tagállamokban ezen irányelv összefüggésében végzett olyan személyesadat-feldolgozásokat, amelyek a tagállamok illetékes hatóságai - különösen a tagállamok által kijelölt független hatóságok - felügyelete mellett történnek. Ez az irányelv ezért nem érintheti a 95/46/EK irányelvben megállapított jogokat és kötelezettségeket, így különösen az érintettnek a feldolgozás tárgyát képező személyes adataihoz való hozzáféréssel, illetve a hiányos vagy pontatlan adatok helyesbítésével, törlésével vagy zárolásával kapcsolatos jogait, sem pedig adott esetben a szenzitív adatoknak a 95/46/EK irányelv 8. cikke (5) bekezdésével összhangban történő feldolgozása tekintetében fennálló kötelezettséget.
(36) Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen azt, hogy az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, hasznosítása, illetve felfedése esetére kielégítő és a belső piac egészén hasonló szintű jogvédelem álljon rendelkezésre, és e tekintetben biztosított legyen a belső piac zavartalan működése, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedések terjedelme és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.
(37) Ennek az irányelvnek nem célja az igazságügyi együttműködésre, a joghatóságra vagy a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó rendelkezések összehangolása vagy az alkalmazandó joggal összefüggő kérdések tárgyalása. Az ugyanezen tárgykört általános jelleggel szabályozó egyéb uniós jogi eszközök - főszabály szerint - változatlanul alkalmazandók maradnak az ezen irányelv által szabályozott területen.
(38) Ez az irányelv nem érinti a versenyjogi szabályoknak és különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 101. és 102. cikkének az alkalmazását. Az ebben az irányelvben megállapított intézkedések, eljárások és jogorvoslatok nem alkalmazhatóak úgy, hogy az a versenyt az EUMSZ-szel ellentétesen, indokolatlanul korlátozza.
(39) Ez az irányelv nem érinti a más területeket - így például a szellemitulajdon-jogok és a szerződések joga területét - szabályozó egyéb releváns jog alkalmazását. Amennyiben azonban a 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv * hatálya és ezen irányelv hatálya átfedi egymást, lex specialis-ként ezen irányelv elsőbbséget élvez.
(40) Az európai adatvédelmi biztossal való konzultáció a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet * 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban megtörtént; a biztos 2014. március 12-én nyilvánított véleményt,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
(1) Ez az irányelv az üzleti titok jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemre vonatkozó szabályokat állapítja meg.
A tagállamok az EUMSZ rendelkezéseivel összhangban az ezen irányelvben előírtnál szélesebb hatályú védelemről is rendelkezhetnek az üzleti titkok jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szemben, feltéve, hogy biztosítják a 3., 5. és 6. cikknek, a 7. cikk (1) bekezdésének, a 8. cikknek, a 9. cikk (1) bekezdése második albekezdésének, a 9. cikk (3) és (4) bekezdésének, a 10. cikk (2) bekezdésének, a 11. és 13. cikknek, valamint a 15. cikk (3) bekezdésének való megfelelést.
(2) Ez az irányelv nem érinti:
a) a Chartában meghatározott, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog gyakorlását, ideértve a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének tiszteletben tartását is;
b) azon uniós vagy nemzeti szabályok alkalmazását, amelyek előírják az üzleti titok jogosultjának, hogy közérdekből információt, ideértve az üzleti titkot is, fedjen fel a nyilvánosság számára, illetve a közigazgatási vagy igazságügyi hatóságok előtt ezen hatóságok feladatainak ellátása érdekében;
c) azon uniós vagy nemzeti szabályok alkalmazását, amelyek előírják vagy lehetővé teszik az uniós intézmények és szervek vagy a nemzeti hatóságok számára, hogy az uniós és nemzeti jogban foglalt kötelezettségek és kiváltságok értelmében és ezeknek megfelelve, a vállalkozások által benyújtott és az említett intézmények, szervek vagy hatóságok által birtokolt információkat felfedjék;
d) a szociális partnerek autonómiáját és azon jogát, hogy az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlatokkal összhangban kollektív szerződéseket kössenek.
(3) Ezen irányelv egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az alapul szolgáljon a munkavállalók mobilitásának korlátozásához. Az említett mobilitás gyakorlásával összefüggésben ez az irányelv különösen nem szolgálhat alapul az alábbiakhoz:
a) a munkavállalók korlátozása abban, hogy a 2. cikk 1. pontjában meghatározott üzleti titoknak nem minősülő információkat hasznosítsák;
b) a munkavállalók korlátozása abban, hogy a rendes munkavégzésük során tisztességes módon megszerzett tapasztalatokat és készségeket felhasználják;
c) a munkavállalók számára az uniós vagy a nemzeti joggal összhangban lévő korlátozásokon túl további korlátozások előírása a munkaszerződésükben.
Ezen irányelv alkalmazásában:
1. „üzleti titok”: az alábbi követelmények mindegyikének megfelelő információ:
a) titkos abban az értelemben, hogy - mint egységes egész vagy mint elemeinek egy adott pontos konfigurációban összeállított összessége - általánosan nem ismert, illetve nem könnyen hozzáférhető az általában ilyen jellegű információval foglalkozó körökhöz tartozó személyek számára;
b) titkossága folytán kereskedelmi értékkel bír;
c) titokban tartása érdekében az információ feletti ellenőrzést jogszerűen gyakorló személy a körülmények figyelembevételével elvárható lépéseket megtette;
2. „üzleti titok jogosultja”: az üzleti titok feletti ellenőrzést jogszerűen gyakorló természetes vagy jogi személy;
3. „jogsértő”: az a természetes vagy jogi személy, aki üzleti titkot jogosulatlanul megszerez, hasznosít vagy felfed;
4. „jogsértő termék”: olyan termék, amelynek kialakítása, jellemzői, működése, előállítási folyamata vagy forgalmazása jelentős mértékben a jogosulatlanul megszerzett, hasznosított vagy felfedett üzleti titokra épül.
(1) Az üzleti titok megszerzése jogszerűnek minősül, ha az üzleti titokhoz az alábbiak valamelyike útján jutnak hozzá:
a) független felfedezés vagy alkotás;
b) olyan termék vagy tárgy megfigyelése, vizsgálata, szétszerelése vagy tesztelése, amelyet a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tettek, vagy amely jogszerűen került az információ megszerzőjének birtokába, amennyiben az információ megszerzőjét nem terheli semmilyen, az üzleti titok megszerzésének korlátozását előíró érvényes jogi kötelezettség;
c) a munkavállalóknak vagy a munkavállalók képviselőinek a tájékozódáshoz és a konzultációhoz való jogának gyakorlása az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlatokkal összhangban;
d) egyéb, az adott körülmények között az üzleti tisztesség követelményeivel összeegyeztethető gyakorlat.
(2) Az üzleti titkok megszerzése, hasznosítása vagy felfedése jogszerűnek minősül, amennyiben azt az uniós vagy a nemzeti jog előírja vagy megengedi.
(1) A tagállamok biztosítják, hogy az üzleti titok jogosultjai számára - üzleti titkaik jogosulatlan megszerzésének, hasznosításának vagy felfedésének megakadályozása, illetve az ezek miatt elszenvedett sérelem orvoslása céljából - elérhetők legyenek az ezen irányelvben meghatározott intézkedések, eljárások és jogorvoslatok.
(2) Az üzleti titoknak az üzleti titok jogosultjának beleegyezése nélküli megszerzése jogosulatlannak minősül, ha arra az alábbiak útján kerül sor:
a) az üzleti titok jogosultjának jogszerű ellenőrzése alatt álló olyan dokumentumokhoz, tárgyakhoz, anyagokhoz vagy elektronikus állományokhoz való engedély nélküli hozzáférés, azok eltulajdonítása vagy azokról másolat készítése, amelyek az üzleti titkot tartalmazzák, vagy amelyekből az üzleti titok kinyerhető;
b) egyéb magatartások, amelyek az adott körülmények között az üzleti tisztesség követelményeivel ellentétesnek minősülnek.
(3) Az üzleti titok hasznosítása vagy felfedése jogosulatlannak minősül, amennyiben azt az üzleti titok jogosultjának beleegyezése nélkül valósítja meg olyan személy, akiről bármelyik alábbi feltételt megállapítják:
a) jogosulatlanul szerezte meg az üzleti titkot;
b) az üzleti titokra vonatkozó titoktartási megállapodást vagy az üzleti titokra vonatkozó más titoktartási kötelezettséget sért;
c) az üzleti titok hasznosításának korlátozására vonatkozó szerződéses kötelezettséget vagy más kötelezettséget sért.
(4) Az üzleti titok megszerzése, hasznosítása vagy felfedése akkor is jogosulatlannak minősül, ha valamely személy az üzleti titok megszerzésekor, hasznosításakor vagy felfedésekor tudott, vagy - az adott körülmények között - tudnia kellett volna arról, hogy az üzleti titokhoz közvetlenül vagy közvetetten olyan másik személytől jutottak hozzá, aki az üzleti titkot a (3) bekezdés értelmében jogosulatlanul hasznosította vagy fedte fel.
(5) A jogsértő termékek előállítása, kínálása vagy forgalomba hozatala vagy jogsértő termékek ilyen célból történő behozatala, kivitele vagy raktáron tartása is az üzleti titok jogosulatlan hasznosításának minősül, amennyiben az ilyen tevékenységet megvalósító személy tudott, vagy az adott körülmények között tudnia kellett volna arról, hogy az üzleti titok hasznosítása a (3) bekezdés értelmében jogosulatlan volt.
A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelvben meghatározott intézkedések, eljárások és jogorvoslatok igénybevételére irányuló kérelem elutasításra kerüljön, ha az üzleti titok feltételezett megszerzésére, hasznosítására vagy felfedésére az alábbi esetek valamelyikében került sor:
a) a Chartában meghatározott, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog gyakorlása során, ideértve a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének tiszteletben tartását is;
b) kötelességszegés, tisztességtelen magatartás vagy jogellenes tevékenység feltárása során, feltéve, hogy az alperes a közérdek védelme céljából cselekedett;
c) az üzleti titok felfedése a munkavállalók által a munkavállalók képviselői előtt, az említett képviselők funkcióinak jogszerű gyakorlása keretében, az uniós, vagy a nemzeti joggal összhangban, feltéve, hogy az üzleti titok felfedése az említett funkció ellátásához szükséges volt;
d) valamely, az uniós vagy a nemzeti jog által elismert jogos érdek védelme céljából.
(1) A tagállamok meghatározzák az üzleti titok jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni polgári jogi jogorvoslat elérhetőségét biztosító intézkedéseket, eljárásokat és jogorvoslatokat.
(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedéseknek, eljárásoknak és jogorvoslatoknak meg kell felelniük az alábbiaknak:
a) tisztességesek és méltányosak;
b) összetettségük és költségük nem haladja meg a szükséges mértéket, nem szabnak észszerűtlen határidőket, nem okoznak indokolatlan késedelmet; és
c) hatékonyak és visszatartó erejűek.
(1) Az ezen irányelvben meghatározott intézkedéseket, eljárásokat és jogorvoslatokat olyan módon kell alkalmazni, amely:
a) arányos;
b) nem támaszt akadályokat a belső piacon folytatott jogszerű kereskedelemmel szemben; és
c) garanciát ad a velük való visszaéléssel szemben.
(2) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes bíróságok az alperes kérésére a nemzeti jog szerinti megfelelő intézkedéseket alkalmazhassák, amennyiben az üzleti titok jogosulatlan megszerzésére, hasznosítására vagy felfedésére vonatkozó kereset nyilvánvalóan megalapozatlan, a felperesről pedig megállapítást nyer, hogy a peres eljárást visszaélész-szerűen vagy rosszhiszeműen kezdeményezte. Az említett intézkedések közé tartozhat adott esetben az alperes javára történő kártérítés megítélése, a felperessel szembeni szankciók kiszabása, vagy a 15. cikkben említett határozatra vonatkozó információk közzétételének elrendelése.
A tagállamok előírhatják, hogy az első albekezdésben említett intézkedésekről külön eljárás keretében kell dönteni.
(1) A tagállamok e cikkel összhangban megállapítják az anyagi jogi igényekre és az ezen irányelvben meghatározott intézkedések, eljárások és jogorvoslatok alkalmazása iránti keresetekre alkalmazandó elévülési időkre vonatkozó szabályokat.
Az első albekezdésben említett szabályok meghatározzák, hogy mikor kezdődik és milyen hosszú az elévülési idő, és az elévülés mely körülmények fennállása esetén szakad meg vagy nyugszik.
(2) Az elévülési idő nem lehet hat évnél hosszabb.
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a felek, ügyvédeik vagy egyéb képviselőik, a bírósági tisztviselők, a tanúk, a szakértők és az üzleti titok jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával, illetve felfedésével összefüggő bírósági eljárásokban részt vevő egyéb személyek, illetve az említett bírósági eljárások részét képező dokumentumokhoz hozzáférő személyek részére az általuk az eljárásban való részvételük vagy a dokumentumokhoz való hozzáférésük révén megismert, és az illetékes bíróságok által, az érdekelt fél megfelelően indokolt kérelmére válaszul bizalmasnak minősített üzleti titok vagy feltételezett üzleti titok hasznosítása vagy felfedése ne legyen engedélyezett. A tagállamok az ilyen intézkedések hivatalból való meghozatalát is lehetővé tehetik az illetékes bíróságok számára.
Az első albekezdésben említett kötelezettség a bírósági eljárás lezárultát követően is hatályban marad. E kötelezettség megszűnik azonban az alábbi körülmények bármelyikének fennállta esetén:
a) ha a feltételezett üzleti titokról jogerős határozat keretében megállapítást nyer, hogy nem felel meg a 2. cikk 1. pontjában meghatározott követelményeknek; vagy
b) ha időközben az adott információ általánosan ismertté vagy könnyen hozzáférhetővé válik az általában ilyen jellegű információval foglalkozó körökhöz tartozó személyek számára.
(2) A tagállamok biztosítják továbbá, hogy valamely fél megfelelően indokolt kérelme alapján az illetékes bíróságok megtehessék a szükséges egyedi intézkedéseket az üzleti titok jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával vagy felfedésével kapcsolatos bírósági eljárásban felhasznált vagy hivatkozott üzleti titkok vagy feltételezett üzleti titkok bizalmas jellegének megőrzése érdekében. A tagállamok az ilyen intézkedések hivatalból való meghozatalát is lehetővé tehetik az illetékes bíróságok számára.
Az első albekezdésben említett intézkedéseknek legalább az alábbi lehetőségekre kell kiterjedniük:
a) a felek vagy harmadik személyek által benyújtott, üzleti titkot vagy feltételezett üzleti titkot tartalmazó dokumentumokhoz való hozzáférés olyan teljes körű vagy részleges korlátozása, amelynek értelmében azokhoz csak korlátozott számú személy férhet hozzá;
b) az üzleti titkok vagy feltételezett üzleti titkok felfedésére lehetőséget adó tárgyalásokon való részvételi, és az e tárgyalásokról készített felvételekhez és leiratokhoz való hozzáférési jog olyan korlátozása, amelynek értelmében azokon csak korlátozott számú személy vehet csak részt, illetve amelyek értelmében azokhoz csak korlátozott számú személy férhet hozzá;
c) a bírósági határozatok nem bizalmas, az üzleti titkot tartalmazó szövegrészeket nem vagy kitakart formában tartalmazó változatainak elérhetővé tétele olyan személyek számára, akik nem tartoznak az a) és b) pontban említett korlátozott számú személyek körébe.
A második albekezdés a) és b) pontjában említett személyek száma nem lehet nagyobb annál, mint ami a bírósági eljárásban részt vevő felek hatékony jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való jogának biztosításához szükséges, és e személyek közé kell tartoznia legalább egy természetes személynek mindegyik fél részéről, valamint a bírósági eljárásban részt vevő felek ügyvédeinek vagy egyéb képviselőinek.
(3) A (2) bekezdésben említett intézkedésekről való döntésnél és az intézkedések arányosságának vizsgálatakor az illetékes bíróságnak figyelembe kell vennie a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog biztosításának szükségességét, a felek és - adott esetben - harmadik személyek jogos érdekeit, valamint az említett intézkedések elrendelése vagy alkalmazásuk elutasítása esetén a feleket és - adott esetben - harmadik személyeket érő lehetséges sérelmet.
(4) A személyes adatok (1), (2) vagy (3) bekezdés alapján történő feldolgozásának a 95/46/EK irányelvvel összhangban kell történnie.
(1) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes bíróságok az üzleti titok jogosultjának kérelmére a feltételezett jogsértővel szemben elrendelhessék az alábbi ideiglenes és biztosítási intézkedések bármelyikét:
a) ideiglenes jelleggel az üzleti titok hasznosításának vagy felfedésének abbahagyására kötelezés vagy - adott esetben - az attól való eltiltás;
b) jogsértő termékek előállításának, kínálásának, forgalomba hozatalának vagy hasznosításának, illetve jogsértő termékek ilyen célból történő behozatalának, kivitelének vagy raktáron tartásának megtiltása;
c) a gyaníthatóan jogsértő termékek - ideértve a behozott termékeket is - lefoglalása vagy meghatározott személynek történő átadása forgalomba hozataluk, vagy forgalmazásuk megakadályozása érdekében.
(2) A tagállamok biztosítják, hogy az bíróságok az (1) bekezdésben említett intézkedések helyett az üzleti titok feltételezett jogosulatlan hasznosításának folytatását az üzleti titok jogosultját megillető kompenzációt biztosító biztosíték nyújtásához köthessék. Az üzleti titok felfedése biztosíték nyújtása ellenében sem engedélyezhető.
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 10. cikkben említett intézkedések tekintetében az illetékes bíróságok rendelkeznek a szükséges hatáskörrel ahhoz, hogy a felperestől olyan észszerűen rendelkezésre állónak tekinthető bizonyíték benyújtását kérjék, amely alapján kellő bizonyossággal meggyőződhetnek a következőkről:
a) az üzleti titok létezik;
b) a felperes az üzleti titok jogosultja; és
c) az üzleti titkot jogosulatlanul szerezték meg, hasznosították vagy fedték fel, illetve fennáll az üzleti titok jogosulatlan megszerzésének, hasznosításának vagy felfedésének közvetlen veszélye.
(2) A tagállamok biztosítják, hogy a kérelem teljesítéséről vagy elutasításáról való döntésnél és az arányosság vizsgálatakor az illetékes bíróságok kötelesek legyenek figyelembe venni az ügy meghatározott körülményeit, amelyek adott esetben a következőket foglalják magukban:
a) az üzleti titok értéke vagy egyéb meghatározott sajátosságai;
b) az üzleti titok védelme érdekében hozott intézkedések;
c) az alperesnek az üzleti titok megszerzése, hasznosítása vagy felfedése kapcsán követett magatartása;
d) az üzleti titok jogosulatlan hasznosításának vagy felfedésének hatása;
e) a felek jogos érdekei, továbbá az intézkedések elrendelésének vagy alkalmazásuk elutasításának a felekre gyakorolt lehetséges hatása;
f) a harmadik személyek jogos érdekei;
g) a közérdek; és
h) az alapvető jogok érvényesülése.
(3) A tagállamok biztosítják a 10. cikkben említett intézkedéseknek az alperes kérésére történő hatályon kívül helyezését vagy más módon történő hatályvesztését, amennyiben:
a) a felperes nem indít az ügy érdemi elbírálására irányuló eljárást az illetékes bíróság előtt az intézkedést elrendelő bíróság által meghatározott észszerű határidőn belül, ha ezt a tagállam joga lehetővé teszi, ilyen határidő megállapítása hiányában pedig 20 munkanapon vagy 31 naptári napon belül, melyek közül a hosszabb határidő az irányadó; vagy
b) az adott információ - olyan okból kifolyólag, amely nem tulajdonítható az alperesnek- már nem felel meg a 2. cikk 1. pontjában meghatározott követelményeknek.
(4) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes bíróságok a 10. cikkben említett intézkedéseket a felperes által nyújtandó, megfelelő óvadéktól vagy azzal egyenértékű biztosíték nyújtásától tehessék függővé az alperes és - adott esetben - az intézkedés által érintett bármely másik személy által elszenvedett sérelem kompenzálásának biztosítása érdekében.
(5) Amennyiben 10. cikkben említett intézkedéseket e cikk (3) bekezdésének a) pontja alapján hatályon kívül helyezik vagy a felperes cselekménye vagy mulasztása folytán azok hatályukat vesztik, vagy amennyiben utólag megállapítják, hogy az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, hasznosítása vagy felfedése nem valósult meg, illetve ilyen magatartás veszélye nem állt fenn, az illetékes bíróságoknak rendelkezniük kell a szükséges hatáskörrel ahhoz, hogy az alperes vagy valamely sértett harmadik személy kérésére elrendeljék, hogy a felperes nyújtson megfelelő kompenzációt az alperes vagy a sértett harmadik személy számára az ilyen intézkedések által okozott károkért.
A tagállamok előírhatják, hogy az első albekezdésben említett kompenzáció iránti kérelmet külön eljárás keretében kell elbírálni.
(1) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az ügy érdemében hozott bírósági határozat megállapítja az üzleti titok jogosulatlan megszerzésének, hasznosításának vagy felfedésének tényét, az illetékes bíróság a felperes kérésére a jogsértővel szemben elrendelhessen egyet vagy többet az alábbi intézkedések közül:
a) az üzleti titok hasznosításának vagy felfedésének abbahagyása vagy - adott esetben - az azoktól való eltiltás;
b) jogsértő termékek előállításának, kínálásának, forgalomba hozatalának vagy hasznosításának, illetve jogsértő termékek ilyen célból történő behozatalának, kivitelének vagy raktáron tartásának megtiltása;
c) megfelelő korrekciós intézkedések meghozatala a jogsértő termékekre vonatkozóan;
d) az üzleti titkot tartalmazó vagy az üzleti titkot megtestesítő dokumentumok, tárgyak, anyagok vagy elektronikus állományok összességének vagy részeinek megsemmisítése, vagy adott esetben az említett dokumentumok, tárgyak, anyagok vagy elektronikus állományok összességének vagy egyes részeinek átadása a felperesnek.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában említett korrekciós intézkedések közé tartozik:
a) a jogsértő termékek visszahívása a kereskedelmi forgalomból;
b) a jogsértő termék jogsértő mivoltától való megfosztása;
c) a jogsértő termék megsemmisítése, vagy - adott esetben - a kereskedelmi forgalomból történő kivonása, feltéve, hogy a kereskedelmi forgalomból történő kivonás nem csökkenti a szóban forgó üzleti titok védelmét.
(3) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a jogsértő termék kereskedelmi forgalomból történő kivonásának elrendelésekor az illetékes bíróságaik - az üzleti titok jogosultjának kérésére - elrendelhetik a termékeknek a jogosult vagy jótékonysági szervezet számára történő átadását.
(4) Az illetékes bíróságok kötelesek elrendelni, hogy az (1) bekezdés c) és d) pontjában említett intézkedéseket a jogsértő költségére hajtsák végre, kivéve, ha olyan különleges indokok állnak fenn, amelyek ennek ellentmondanak. Ezek az intézkedések nem érintik az üzleti titok jogosultját az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, hasznosítása vagy felfedése miatt esetlegesen megillető kártérítést.
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 12. cikk szerinti eltiltó és korrekciós intézkedések elrendelésére irányuló kérelem elbírálásakor és azok arányosságának vizsgálatakor az illetékes bíróságok kötelesek legyenek figyelembe venni az ügy meghatározott körülményeit, amelyek adott esetben a következőket foglalják magukban:
a) az üzleti titok értéke vagy egyéb meghatározott sajátosságai;
b) az üzleti titok védelme érdekében hozott intézkedések;
c) a jogsértőnek az üzleti titok megszerzése, hasznosítása vagy felfedése kapcsán tanúsított magatartása;
d) az üzleti titok jogosulatlan hasznosításának vagy felfedésének hatása;
e) a felek jogos érdekei, továbbá az intézkedések elrendelésének vagy alkalmazásuk elutasításának a felekre gyakorolt lehetséges hatása;
f) a harmadik személyek jogos érdekei;
g) a közérdek; és
h) az alapvető jogok érvényesülése.
Amennyiben az illetékes bíróságok korlátozzák a 12. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett intézkedések időtartamát, ennek az időtartamnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az intézkedés minden olyan üzleti vagy gazdasági előnyt megszüntessen, amelyre a jogsértő az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, hasznosítása vagy felfedése révén szert tehetett volna.
(2) A tagállamok biztosítják, hogy a 12. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett intézkedéseket az alperes kérésére visszavonják vagy azok más módon hatályukat veszítsék, amennyiben az adott információ - az alperesnek közvetlenül vagy közvetve nem tulajdonítható okokból kifolyólag - már nem felel meg a 2. cikk 1. pontjában meghatározott követelményeknek.
(3) A tagállamok biztosítják, hogy a 12. cikkben meghatározott intézkedések hatálya alá tartozó személyek kérésére az illetékes bíróság az említett intézkedések alkalmazása helyett elrendelhesse vagyoni kompenzáció megfizetését a sértett fél javára, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
a) az érintett személy a hasznosítás vagy a felfedés idején nem tudott és az adott körülmények között nem tudhatott arról, hogy az üzleti titokhoz egy olyan másik személytől jutottak hozzá, aki azt jogosultatlanul hasznosította vagy fedte fel;
b) a szóban forgó intézkedések végrehajtása aránytalan károkat okozna az érintett személynek; és
c) a sértett félnek nyújtott vagyoni kompenzáció nagysága észszerűen kielégítőnek tűnik.
Amennyiben a 12. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett intézkedések helyett vagyoni kompenzáció elrendelésére kerül sor, annak összege nem haladhatja meg azon hasznosítási díj vagy egyéb díjazás összegét, amely a jogosultat megillette volna, ha az érintett személy engedélyt kért volna a szóban forgó üzleti titok hasznosítására azon időtartamra, amelyre vonatkozóan az üzleti titok hasznosítása megtiltható lett volna.
(1) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes bíróságok a sértett fél kérelmére azon jogsértőt, aki tudott, vagy tudnia kellett volna arról, hogy üzleti titok jogosulatlan megszerzését, hasznosítását vagy felfedését valósítja meg, kötelezzék az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, hasznosítása vagy felfedése következtében elszenvedett tényleges kár mértékének megfelelő összegű kártérítésnek az üzleti titok jogosultja számára történő megfizetésére.
A tagállamok korlátozhatják a munkavállalók munkáltatójukkal szembeni kártérítési kötelezettségét a munkáltató üzleti titkának nem szándékosan történő jogosulatlan megszerzése, hasznosítása vagy felfedése tekintetében.
(2) Az (1) bekezdésben említett kártérítés összegének megállapításakor az illetékes bíróságok figyelembe vesznek minden megfelelő szempontot, úgy mint a kedvezőtlen gazdasági következményeket, ideértve a sértett fél elmaradt hasznát, a jogsértő által tisztességtelenül elért hasznot, és indokolt esetben a nem tisztán gazdasági tényezőket, mint az üzleti titok jogosultjának az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, hasznosítása vagy felfedése által okozott nem vagyoni kárát.
Ugyanakkor ehelyett az illetékes bíróságok a kárt adott esetben átalányösszegben is megállapíthatják olyan tényezők alapján, mint legalább azon hasznosítási díjak vagy egyéb díjazás összege, amely a jogosultat megillette volna, ha az adott üzleti titok hasznosítására a jogsértő engedélyt kért volna.
(1) A tagállamok biztosítják, hogy az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, hasznosítása vagy felfedése miatt indított bírósági eljárásokban az illetékes bíróságok megfelelő intézkedéseket rendelhessenek el a felperes kérelmére és a jogsértő költségére a határozatban foglalt információ terjesztésére, ideértve a határozat teljes vagy részleges közzétételét is.
(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedéseknek a 9. cikknek megfelelően meg kell őrizniük az üzleti titok bizalmas jellegét.
(3) Az (1) bekezdésben említett intézkedések elrendeléséről hozott döntéskor és az intézkedések arányosságának vizsgálatakor az illetékes bíróságoknak adott esetben figyelembe kell venniük az üzleti titok értékét, a jogsértőnek az üzleti titok megszerzése, hasznosítása vagy felfedése kapcsán tanúsított magatartását, az üzleti titok jogosulatlan hasznosításának vagy felfedésének a hatását, valamint az üzleti titok jogsértő általi további jogosulatlan hasznosítása felfedésének a valószínűségét.
Az illetékes bíróságoknak továbbá figyelembe kell venniük azt, hogy a jogsértőről rendelkezésre álló információk lehetővé tennék-e valamely természetes személy azonosítását, és abban az esetben, ha lehetővé tennék, indokolt lenne-e ennek az információnak a nyilvánosságra hozatala, különösen az intézkedésnek a jogsértő magánéletét és jó hírnevét érintő esetleges negatív következményei fényében.
A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes bíróságok szankciókat alkalmazhassanak bárkivel szemben, aki nem felel meg vagy nem kíván megfelelni a 9., a 10., és a 12. cikk alapján hozott bármely intézkedésnek.
A rendelkezésre álló szankciók között szerepelnie kell a kényszerítő bírságok visszatérő jelleggel történő kiszabása lehetőségének a 10. és a 12. cikk alapján hozott intézkedéseknek való meg nem felelés esetén.
A rendelkezésre álló szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.
Az együttműködés - így a tagállamok közötti, illetve a tagállamok és a Bizottság közötti információcsere - elősegítése érdekében minden tagállam kijelöl egy vagy több kapcsolattartót az ezen irányelvben foglalt intézkedések végrehajtásával kapcsolatos kérdésekre. Minden tagállam közli az egy vagy több kapcsolattartó elérhetőségére vonatkozó adatokat a többi tagállammal és a Bizottsággal.
(1) 2021. június 9-ig az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala - a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontjával kapcsolatos tevékenységek keretében - induló jelentést készít az üzleti titkok jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával vagy felfedésével összefüggő peres eljárások ezen irányelv alkalmazása szerinti alakulásáról.
(2) 2022. június 9-ig a Bizottság időközi jelentést készít ezen irányelv alkalmazásáról, és azt benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ennek a jelentésnek kellő mértékben figyelembe kell vennie az (1) bekezdésben említett jelentést.
Az időközi jelentésben meg kell vizsgálni különösen ezen irányelv alkalmazásának lehetséges hatásait a kutatásra és az innovációra, a munkavállalók mobilitására, valamint a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához fűződő jog gyakorlására.
(3) 2026. június 9-ig a Bizottság értékelést készít az irányelv hatásairól, és erről jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2018. június 9 -ig megfeleljenek. Ezen intézkedések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Strasbourgban, 2016. június 8-án.
| az Európai Parlament részéről | a Tanács részéről | |
| az elnök | az elnök | |
| M. SCHULZ | A.G. KOENDERS |
