AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 47. cikke (2) bekezdésére valamint 55. és 95. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára * ,
tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére * ,
a Szerződés 251. cikkében szabályozott eljárásnak megfelelően * ,
mivel:
(1) Az Európai Unió arra törekszik, hogy Európa államai és népei között egyre szorosabbra fűzze a kapcsolatokat annak érdekében, hogy biztosítsa a gazdasági és társadalmi fejlődést; a Szerződés 14. cikkének (2) bekezdésével összhangban a belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben biztosított az áruk és a szolgáltatások szabad mozgása, valamint a letelepedés szabadsága; az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások fejlődése a belső határok nélküli övezetben az európai népeket elválasztó határok megszüntetésének létfontosságú eszköze.
(2) Az elektronikus kereskedelem fejlődése az információs társadalomban jelentős foglalkoztatási lehetőségeket kínál a Közösségben, különösen a kis- és középvállalkozásoknál, valamint serkenti a gazdasági növekedést és az európai cégek innovációs befektetéseit, továbbá javíthatja az európai ipar versenyképességét is, feltéve, hogy mindenkinek van hozzáférése az Internethez.
(3) A közösségi jog és a Közösség jogrendjének jellemzői olyan létfontosságú eszközök, amelyek lehetővé teszik az európai polgárok és a gazdasági szereplők számára azt, hogy a határokra tekintet nélkül teljes egészében kiaknázzák az elektronikus kereskedelem által nyújtott lehetőségeket; ennélfogva ennek az irányelvnek az a célja, hogy biztosítsa a közösségi jogi integráció magas szintjét annak érdekében, hogy valódi belső határok nélküli övezetet hozzon létre az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások terén.
(4) Fontos annak biztosítása, hogy az elektronikus kereskedelem teljes egészében ki tudja aknázni a belső piac lehetőségeit, és ennélfogva annak biztosítása, hogy, amint a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 1989. október 3-i 89/552/EGK tanácsi irányelv * esetében, a közösségi integráció magas szintje valósuljon meg.
(5) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások fejlődését a Közösségben a belső piac megfelelő működésének számos jogi akadálya nehezíti, amelyek eredményeként kevésbé vonzó a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlása; ezek az akadályok a jogi szabályozás eltéréseiből fakadnak, valamint a jogbiztonság hiányából azzal kapcsolatban, hogy mely nemzeti szabályok vonatkoznak az ilyen szolgáltatásokra; amíg az érintett területeken nem valósul meg a jogszabályok összehangolása és kiigazítása, az akadályok indokoltak lehetnek az Európai Közösségek Bírósága esetjogának tükrében; hiányzik a jogbiztonság abban a tekintetben, hogy a tagállamok milyen mértékben ellenőrizhetnek más tagállamból származó szolgáltatásokat.
(6) A Közösség célkitűzéseinek, a Szerződés 43. és 49. cikkének, valamint a másodlagos közösségi jognak a tükrében, ezeket az akadályokat közösségi szinten bizonyos nemzeti jogszabályok összehangolása révén és bizonyos jogi fogalmak egyértelművé tételele révén - a belső piac megfelelő működéséhez szükséges mértékben - meg kell szüntetni; mivel ez az irányelv csak bizonyos egyedi, a belső piac szempontjából problémákat felvető kérdésekkel foglalkozik, teljes mértékben összhangban van a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elve tiszteletben tartásának szükségességével.
(7) A jogbiztonság és a fogyasztói bizalom biztosítása érdekében ennek az irányelvnek egyértelmű és általános kereteket kell megállapítania a belső piaci elektronikus kereskedelem bizonyos jogi vonatkozásai tekintetében.
(8) Az irányelv célja az, hogy létrehozza az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások tagállamok közötti szabad mozgását biztosító jogi keretet, és nem pedig az, hogy kifejezetten a büntetőjog területén valósítson meg harmonizációt.
(9) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások szabad mozgása sok esetben egy általánosabb elv egyedi megnyilvánulása lehet a közösségi jogban, nevezetesen a véleménynyilvánítás szabadságáé, amelyről a minden tagállam által ratifikált, az Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 10. cikkének (1) bekezdése rendelkezik; ezért az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások nyújtására vonatkozó irányelveknek biztosítaniuk kell, hogy ez a tevékenység szabadon gyakorolható legyen az említett cikk értelmében, és e tevékenységre csak az említett cikk (2) bekezdésében és a Szerződés 46. cikkének (1) bekezdésében megállapított korlátozások vonatkozhassanak; ennek az irányelvnek nem célja, hogy érintse a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos alapvető nemzeti szabályokat és elveket.
(10) Az arányosság elvének megfelelően az ezen irányelvben előírt intézkedések szigorúan a belső piac megfelelő működésének eléréséhez szükséges minimumra korlátozódnak; amennyiben közösségi szintű fellépés szükséges, továbbá annak érdekében, hogy az elektronikus kereskedelmet illetően biztosított legyen egy ténylegesen belső határok nélküli térség létezése, ennek az irányelvnek a közérdekű célok védelmének magas szintjét kell biztosítania, különösen a kiskorúak és az emberi méltóság védelme, a fogyasztóvédelem és a közegészség-védelem vonatkozásában; a Szerződés 152. cikke szerint a közegészség védelme az egyéb közösségi politikák alapvető összetevője.
(11) Ez az irányelv nem érinti a védelemnek, különösen a közegészség-védelemnek és a fogyasztói érdekek védelmének a közösségi jogi aktusok által biztosított szintjét; egyebek között a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv * és a távollevők között kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló, 1997. május 20-i 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv * , a fogyasztók szerződéses ügyletekben történő védelmének lényegi elemét képezik; ezek az irányelvek teljes egészükben alkalmazandók az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra is; ugyanez az „acquis communautaire”, amely teljes egészében alkalmazandó az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra, szintén magában foglalja - különösen - a megtévesztő reklámra vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1984. szeptember 10-i 84/450/EGK tanácsi irányelvet * , a fogyasztói hitelre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1986. december 22-i 87/102/EGK tanácsi irányelvet * , az értékpapír-befektetési szolgáltatásokról szóló, 1993. május 10-i 93/22/EGK tanácsi irányelvet * , a szervezett utazási formákról szóló, 1990. június 13-i 90/314/EGK tanácsi irányelvet * , a fogyasztóknak kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemről szóló, 1998. február 16-i 98/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet * , az általános termékbiztonságról szóló, 1992. június 29-i 92/59/EGK tanácsi irányelvet * , az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződések egyes szempontjai vonatkozásában a fogyasztók védelméről szóló, 1994. október 26-i 94/47/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvet * , a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló, 1998. május 19-i 98/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet * , a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1985. július 25-i 85/374/EGK tanácsi irányelvet * , a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló, 1999. május 25-i 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet * , a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról szóló leendő európai parlamenti és tanácsi irányelvet, és az emberi használatra szánt gyógyszerkészítmények reklámozásáról szóló, 1992. március 31-i 92/28/EGK tanácsi irányelvet * ; ez az irányelv nem sértheti a dohánytermékek reklámozására és szponzorálására vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1998. július 6-i 98/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet * , amelyet a belső piac keretében fogadtak el, sem a közegészség-védelemről szóló irányelveket; ez az irányelv kiegészíti a fent említett irányelvek, és különösen a 97/7/EK irányelv által megállapított tájékoztatási követelményeket.
(12) Szükséges bizonyos tevékenységeket kizárni ennek az irányelvnek a hatálya alól arra hivatkozással, hogy a szolgáltatásnyújtás szabadsága ezeken a területeken ebben a szakaszban nem biztosítható a Szerződés, illetve a másodlagos jogforrások alapján; e tevékenységek kizárása nem érintheti a belső piac megfelelő működéséhez utóbb szükségesnek bizonyuló jogi eszközöket; az adózást, különösen az irányelv által tárgyalt szolgáltatások jelentős részére kivetett általános forgalmi adót, ki kell zárni ennek az irányelvnek a hatálya alól.
(13) Ennek az irányelvnek nem célja, hogy fiskális kötelezettségekkel kapcsolatos szabályokat állapítson meg, és nem is zárja ki eleve az elektronikus kereskedelem fiskális vonatkozásaival kapcsolatos közösségi jogi eszközök kidolgozását.
(14) A személyesadat-kezelés vonatkozásában a természetes személyek védelmét kizárólag a személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv * , valamint a távközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről és a magánélet védelméről szóló, 1997. december 15-i 97/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv * szabályozza, amelyek teljes egészében alkalmazandóak az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra; ezek az irányelvek már meghatároznak egy közösségi jogi keretet a személyes adatok terén és ennélfogva nem szükséges ebben az irányelvben ezzel a témával foglalkozni ahhoz, hogy a belső piac zavartalan működése, különösen a személyes adatoknak a tagállamok közötti szabad mozgása biztosítható legyen; ezen irányelv végrehajtása és alkalmazása során teljes mértékben a személyes adatok védelmére vonatkozó elvekkel összhangban kell eljárni, különösen a nem kívánt kereskedelmi tájékoztatás és a közvetítő szolgáltatók felelőssége tekintetében; ez az irányelv nem akadályozhatja az olyan nyílt hálózatok, mint például az Internet, anonim használatát.
(15) A közlések titkosságát a 97/66/EK irányelv 5. cikke garantálja; az említett irányelvnek megfelelően a tagállamoknak meg kell tiltaniuk, hogy az ilyen közléseket a feladókon és a címzetteken kívül bárki lehallgassa vagy nyomon kövesse, kivéve ha ilyen tevékenységre jogszerű felhatalmazása van.
(16) A szerencsejátékkal összefüggő tevékenységek kizárása ezen irányelv alkalmazási köréből csak azokra a szerencsejátékokra, sorsolásos játékokra és fogadási ügyletekre vonatkozik, amelyek pénzértékkel rendelkező tétekben való fogadást foglalnak magukban; ez nem vonatkozik a promóciós vetélkedőkre és játékokra, amelyek esetében a cél a termékek vagy szolgáltatások eladásának ösztönzése, és amelyek esetében ha felmerül valamely összeg megfizetése, az csak a reklámozott termékek vagy szolgáltatások megszerzését szolgálja.
(17) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások fogalommeghatározása már létezik a közösségi jogban, a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások szabályai terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben * , valamint a feltételes hozzáférésen alapuló, vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről szóló, 1998. november 20-i 98/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben * ; ez a fogalom-meghatározás magában foglal minden olyan, szokás szerint díjazás ellenében nyújtott és a szolgáltatás igénybe vevőjének egyedi kérésén alapuló távszolgáltatást, amelyhez adatfeldolgozásra (ideértve a digitális tömörítést) és adattárolásra szolgáló elektronikus berendezést vesznek igénybe; ez a fogalom-meghatározás nem tartalmazza azokat a 98/34/EK irányelv V. mellékletének indikatív jegyzékében említett szolgáltatásokat, amelyek nem foglalnak magukban adatfeldolgozást és adattárolást.
(18) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások a számítógépes hálózatokon keresztül végzett gazdasági tevékenységek széles skáláját ölelik fel; ezek a tevékenységek különösen áruk on-line eladását foglalhatják magukban; az olyan tevékenységek, mint az áruk leszállítása vagy a hálózaton kívüli szolgáltatásnyújtás nem tartoznak ide; az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások nem korlátozódnak csupán azokra a szolgáltatásokra, amelyek on-line szerződéskötést eredményeznek, hanem - amennyiben gazdasági tevékenységként jelennek meg - olyan szolgáltatásokat is magukban foglalnak, amelyekért az igénybe vevők nem fizetnek, mint például az on-line információszolgáltatás vagy on-line kereskedelmi tájékoztatás, vagy az adatok kereséséhez, az azokhoz való hozzáféréshez vagy azok visszakereséséhez eszközt nyújtó szolgáltatások; az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások olyan szolgáltatásokat is magukban foglalnak, amelyek adatok hírközlő hálózaton keresztüli továbbításából, vagy egy hírközlő hálózathoz való hozzáférés biztosításából, vagy a szolgáltatás igénybe vevője által rendelkezésre bocsátott adat számára tárhely szolgáltatásából állnak; a 89/552/EGK irányelv szerinti televízióműsor-terjesztés és a rádióműsor-terjesztés nem minősül az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásnak, mivel nem egyedi kérelemre nyújtják; ezzekkel ellentétben információs társadalommal összefüggő szolgáltatások a ponttól pontig történő adatátvitel révén megvalósuló szolgáltatások, mint például a megrendelt videoszolgáltatás vagy a kereskedelmi tájékoztatás elektronikus levélben történő küldése; nem információs társadalommal összefüggő szolgáltatás az elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszköz használata, ha azt kereskedelmi, üzleti vagy szakmai tevékenységükön kívül eljáró természetes személyek veszik igénybe, ideértve az ilyen személyek közötti szerződéskötés céljából történő használatot is; a munkavállaló és munkáltatója közötti szerződéses jogviszony nem információs társadalommal összefüggő szolgáltatás; az olyan tevékenységek, amelyeket jellegüknél fogva nem lehet távolból és elektronikus úton végezni, mint például a cégek számláinak jogszabályban előírt ellenőrzése vagy a beteg fizikai vizsgálatát megkívánó egészségügyi tanácsadás, nem minősülnek információs társadalommal összefüggő szolgáltatásnak.
(19) A szolgáltató letelepedésének helyét a Bíróság esetjogával összhangban kell meghatározni, amely szerint a letelepedés fogalma állandó telephelyen, határozatlan ideig ténylegesen végzett gazdasági tevékenységet foglal magában; ez a követelmény abban az esetben is teljesül, ha egy vállalkozást határozott időre hoznak létre; a szolgáltatásait egy internetes weboldalon keresztül nyújtó vállalkozás telephelye nem az a hely, ahol a weboldalát támogató technológia található, és nem az a hely, ahol weboldala hozzáférhető, hanem az a hely, ahol gazdasági tevékenységét végzi; ha egy szolgáltatónak több telephelye van, fontos annak meghatározása, hogy az adott szolgáltatást mely telephelyről nyújtja; ha nehéz meghatározni, hogy a több telephely közül melyikről nyújtanak egy adott szolgáltatást, azt a helyet kell a szolgáltatásnyújtás helyének tekinteni, ahol a szolgáltató adott szolgáltatással kapcsolatos tevékenységeinek a központja van.
(20) A „szolgáltatás igénybe vevője” fogalommeghatározás tartalmazza az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások igénybevételének minden fajtáját, mind azon személyek által, akik nyílt hálózatokon - például az Interneten - információt nyújtanak, mind pedig azon személyek által, akik az Interneten magán jellegű céllal vagy szakmai céllal információt keresnek.
(21) Az szabályozott terület alkalmazási köre nem sérti az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal kapcsolatos jövőbeni közösségi harmonizációt és a közösségi jognak megfelelően nemzeti szinten elfogadásra kerülő jövőbeni jogszabályokat; az szabályozott terület csak az on-line tevékenységekkel, mint például az on-line tájékoztatással, on-line reklámozással, on-line vásárlással, on-line szerződéskötéssel kapcsolatos követelményeket szabályozza, és nem érinti a tagállamoknak az árukkal kapcsolatos olyan jogi követelményeit, mint például a biztonsági szabványok, a címkézési kötelezettségek vagy a termékfelelősség, sem a tagállamoknak az áruk átadásával, illetve szállításával kapcsolatos követelményeit, ideértve a gyógyszerek forgalmazására vonatkozókat; az szabályozott terület nem tartalmazza a közigazgatási szervek elővásárlási jogának bizonyos árukkal, például műalkotásokkal kapcsolatban történő gyakorlását.
(22) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások felügyeletét a tevékenység forrásánál kell ellátni a közérdekű célok hatékony védelmének biztosítása érdekében; ebből a célból szükséges annak biztosítása, hogy az illetékes hatóság ilyen védelmet ne csak saját országának állampolgárai, hanem a Közösség minden polgára számára nyújtson; a tagállamok közötti kölcsönös bizalom erősítése érdekében alapvető fontosságú a szolgáltatás származási helye szerinti tagállam felelősségnek egyértelmű meghatározása; ezen túlmenően, a szolgáltatásnyújtás szabadságának hatékony biztosítása érdekében, valamint a szolgáltatások nyújtói és igénybe vevői számára a jogbiztonság hatékony biztosítása érdekében, az ilyen információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra elvben annak a tagállamnak a joga vonatkozik, amelyben a szolgáltató letelepedett.
(23) Ennek az irányelvnek nem célja, hogy a kollíziós nemzetközi magánjog terén további szabályokat állapítson meg, és nem foglalkozik a Bíróságok hatáskörével sem; a nemzetközi magánjog szabályai szerint megállapított alkalmazandó jog rendelkezései nem korlátozhatják az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások nyújtásának ebben az irányelvben rögzített szabadságát.
(24) Ennek az irányelvnek a keretében, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások forrásnál történő ellenőrzésére vonatkozó szabály ellenére, az ebben az irányelvben megállapított feltételek szerint a tagállamok jogszerűen tehetnek intézkedéseket az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások szabad mozgásának korlátozására.
(25) A magánjogi jogvitákkal foglalkozó nemzeti bíróságok, ideértve a polgári bíróságokat is, - az ebben az irányelvben megállapított feltételekkel összhangban - hozhatnak az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások nyújtásának szabadságától való eltérésre vonatkozó intézkedéseket.
(26) A tagállamok - az ebben az irányelvben megállapított feltételekkel összhangban - alkalmazhatják nemzeti büntetőjoguk és büntetőeljárási joguk szabályait azzal a céllal, hogy a bűncselekmények felderítéséhez és üldözéséhez szükséges minden nyomozati és egyéb intézkedést megtegyenek, anélkül, hogy az ilyen intézkedésekről a Bizottságot értesíteniük kellene.
(27) Ez az irányelv, a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról szóló jövőbeni, európai parlamenti és tanácsi irányelvvel együtt, hozzájárul az on-line módon nyújtott pénzügyi szolgáltatások jogi kereteinek megteremtéséhez; ez az irányelv nem zárja ki eleve a pénzügyi szolgáltatások terén a jövőben megjelenő kezdeményezéseket, különösen a magatartási szabályok e téren történő harmonizációja tekintetében; a tagállamoknak ebben az irányelvben megállapított lehetősége arra, hogy bizonyos körülmények között korlátozzák az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások nyújtásának szabadságát a fogyasztók védelme érdekében, kiterjed a pénzügyi szolgáltatások terén megjelenő - különösen a befektetők védelmét célzó - intézkedésekre is.
(28) A tagállamoknak azon kötelezettsége, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatási tevékenységre való jogosultságot ne kössék előzetes engedélyezéshez, nem vonatkozik azokra a postai szolgáltatásokra, amelyek a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv * hatálya alá tartoznak, és amelyek kinyomtatott elektronikus levélüzenetek fizikai átadásából állnak; továbbá ez a kötelezettség nem érinti az önkéntes akkreditáció rendszereit, különösen az elektronikus aláírást hitelesítő szolgáltatók akkreditációjának rendszereit.
(29) A reklámok alapvető fontosságúak az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások finanszírozásához és új, ingyenes szolgáltatások széles választékának kifejlesztéséhez; a fogyasztóvédelem, valamint a tisztességes kereskedelem érdekei megkívánják, hogy a reklámok - ideértve az árengedményeket, a promóciós ajánlatokat és a promóciós vetélkedőket és játékokat is - megfeleljenek számos átláthatósági követelménynek; ezek a követelmények nem sértik a 97/7/EK irányelvet; ez az irányelv nem érintheti a reklámküldeményekről szóló, meglévő irányelveket, különösen a 98/43/EK irányelvet.
(30) A nem kívánt kereskedelmi tájékoztatás elektronikus levélben történő küldése a fogyasztók és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat nyújtók számára nemkívánatos lehet, és megzavarhatja az interaktív hálózatok zavartalan működését; a nem kívánt kereskedelmi tájékoztatás bizonyos formáihoz az igénybe vevő által adott hozzájárulás kérdését ez az irányelv nem tárgyalja, azonban más jogszabályok, különösen a 97/7/EK és a 97/66/EK irányelv már tárgyalta; azokban a tagállamokban, amelyek engedélyezik a nem kívánt kereskedelmi tájékoztatás elektronikus levélben történő küldését, ösztönözni kell és meg kell könnyíteni a szakma általi, a megfelelő szűrésre irányuló kezdeményezéseket; ezen túlmenően szükséges, hogy a nem kívánt reklámok minden esetben ilyenként egyértelműen azonosíthatóak legyenek az átláthatóság javítása és az említett szakmai kezdeményezések érvényesítésének megkönnyítése érdekében; az elektronikus levélben küldött nem kívánt kereskedelmi tájékoztatás a címzett számára nem eredményezhet további kommunikációs költséget.
(31) Azoknak a tagállamoknak, amelyek megengedik a területükön letelepedett szolgáltatók számára, hogy elektronikus levélben a címzett előzetes hozzájárulása nélkül nem kívánt kereskedelmi tájékoztatást küldjenek, biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltatók rendszeresen tekintsék meg és tartsák tiszteletben azokat az utólagos letiltás lehetőségét biztosító („opt-out”) listákat, amelyeken azok a természetes személyek regisztrálhatják magukat, akik nem kívánnak ilyen kereskedelmi tájékoztatást kapni.
(32) Annak érdekében, hogy a Közösségen belül megszűnjenek az olyan határokon átnyúló szolgáltatások fejlődésének akadályai, amelyeket a szabályozott szakmák művelői kínálhatnak az Interneten, szükséges, hogy közösségi szinten biztosítható legyen az olyan szakmai szabályoknak való megfelelés, amelyek különösen a fogyasztók és a közegészség védelmére irányulnak; a reklámokra vonatkozó szakmai etikai szabályok meghatározására a legjobb eszköz a közösségi szintű magatartási kódex lenne; az ilyen szabályok kidolgozását és - szükség szerint - kiigazítását ösztönözni kellene, a szakmai testületek és szövetségek autonómiájának sérelme nélkül.
(33) Ez az irányelv kiegészíti a szabályozott szakmákra vonatkozó közösségi és nemzeti jogszabályokat, fenntartva az erre a területre alkalmazandó szabályok koherens rendszerét.
(34) Minden tagállamnak módosítania kell azokat a jogszabályait, amelyek olyan - különösen alaki - követelményeket tartalmaznak, amelyek valószínűsíthetően akadályozhatják a szerződések elektronikus úton történő felhasználását; az ilyen kiigazítást igénylő jogszabályok átvizsgálását szisztematikusan kell végezni, áttekintve a szerződési folyamat minden szükséges szakaszát és mozzanatát, ideértve a szerződés iktatását; ennek a módosításnak az eredményeképpen az elektronikus úton megkötött szerződéseknek alkalmazhatóvá kell válniuk; az elektronikus aláírások joghatásával az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről szóló, 1999. december 13-i 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv * foglalkozik; az ajánlat átvételének a szolgáltató általi elismerése a kifizetett szolgáltatás on-line módon történő nyújtása formájában is megjelenhet.
(35) Ez az irányelv nem érinti a tagállamok lehetőségét arra, hogy olyan, általános vagy különös jogi követelményeket - így különösen a biztonságos elektronikus aláírásokra vonatkozó követelményeket - tartsanak fenn vagy állapítsanak meg a szerződésekkel kapcsolatban, amelyek elektronikus úton teljesíthetők.
(36) A tagállamok korlátozásokat tarthatnak fenn az elektronikus úton kötött szerződések használatával kapcsolatban az olyan szerződések tekintetében, amelyek jogszabály alapján bíróságok, hatóságok vagy közhatalmat gyakorló szakmák közreműködését igénylik; ez a lehetőség vonatkozik az olyan szerződésekre is, amelyek bíróságok, hatóságok vagy közhatalmat gyakorló szakmák közreműködését igénylik ahhoz, hogy hatályuk harmadik személyekre kiterjedjen, valamint az olyan szerződésekre is, amelyek esetében jogszabály szerinti követelmény a közjegyző általi hitelesítés vagy tanúsítás.
(37) A tagállamoknak az a kötelezettsége, hogy megszüntessék az elektronikus úton kötött szerződések használatának akadályait, csak a jogi követelményekből származó akadályokra vonatkozik, és nem az olyan gyakorlati akadályokra, amelyek abból erednek, hogy bizonyos esetekben lehetetlen elektronikus eszközöket használni.
(38) A tagállamoknak azt a kötelezettségét, hogy megszüntessék az elektronikus úton kötött szerződések használatának akadályait, a közösségi jog szerződésekkel kapcsolatos jogi követelményeivel összhangban kell teljesíteni.
(39) A kizárólag elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni közlések útján kötött szerződésekről szóló rendelkezésekre vonatkozóan - a szolgáltatandó adatok és az ajánlattétel tekintetében - ezen irányelv által előírt kivételek nem eredményezhetnek olyan helyzetet, amely lehetővé teszi, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások nyújtói kijátsszák az említett rendelkezéseket.
(40) A tagállamoknak a közvetítőként eljáró szolgáltatók felelősségével kapcsolatos jogszabályaiban és esetjogában meglévő, illetve keletkező egyenlőtlenségek egyaránt megzavarják a belső piac zavartalan működését, különösen a határokon átnyúló szolgáltatások fejlődésének gyengítésével és a verseny torzításával; a szolgáltatóknak bizonyos körülmények között kötelességük fellépni azzal a céllal, hogy a jogellenes tevékenységeket megelőzzék vagy azoknak véget vessenek; ennek az irányelvnek megfelelő alapot kell nyújtania a jogellenes adatok eltávolítására és az azokhoz való hozzáférés megszüntetésre irányuló gyors és megbízható eljárások kialakításához; ezeket az eljárásokat a valamennyi érdekelt fél között létrejövő önkéntes megállapodások alapján lehet kialakítani, és ezeket a tagállamoknak ösztönözniük kell; az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások nyújtásában érintett valamennyi félnek érdekében áll az ilyen eljárások elfogadása és alkalmazása; ennek az irányelvnek a felelősségre vonatkozó rendelkezései nem zárhatják ki, hogy a különböző érdekelt felek a 95/46/EK és a 97/66/EK irányelv által megállapított korlátok között a védelmet és az azonosítást szolgáló technikai rendszereket és a digitális technológia által lehetővé tett technikai ellenőrző eszközöket fejlesszenek ki és ilyeneket hatékonyan működtessenek.
(41) Ez az irányelv megvalósítja az érdekek egyensúlyát, és meghatározza azokat az elveket, amelyeken ágazati megállapodások és szabványok alapulhatnak.
(42) Az ebben az irányelvben megállapított, felelősség alóli mentességek csak azokra az esetekre vonatkoznak, amelyekben az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó tevékenysége olyan hírközlő hálózat működtetésének és az ahhoz való hozzáférés biztosításának technikai folyamatára korlátozódik, amely hálózaton keresztül harmadik személyek által rendelkezésre bocsátott adatokat továbbítanak és ideiglenesen tárolnak, a továbbítás hatékonyabbá tételének kizárólagos céljával; ez a tevékenység pusztán technikai, automatikus és passzív jellegű, ami azt is jelenti, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtónak sem tudomása nincs a továbbított, illetve tárolt adatról, se nem kezeli azt az adatot.
(43) A szolgáltató akkor részesülhet az „egyszerű továbbítás” és a „gyorsítótárolóban történő rögzítés (caching)” eljárásokra vonatkozó mentességekből, ha a továbbított adat őt semmilyen módon nem érinti; ez egyebek között azzal a követelménnyel is jár, hogy ne módosítsa az adatot, amelyet továbbít; ez a követelmény nem vonatkozik az olyan technikai jellegű változtatásokra, amelyekre a továbbítás folyamán kerül sor, mivel azok nem érintik a továbbított adat integritását.
(44) Az a szolgáltató, aki, illetőleg amely szolgáltatásának egyik igénybe vevőjével jogellenes cselekedetek elkövetése céljából szándékosan együttműködik, túllép az „egyszerű továbbítás” és a „gyorsítótárolóban történő rögzítés (caching)” tevékenységein és ennek eredményeképpen nem vonatkozhat rá az e tevékenységekre megállapított, felelősség alóli mentesség.
(45) A közvetítő szolgáltatók felelősségének ebben az irányelvben megállapított korlátozásai nem érintik különböző típusú rendelkezések meghozatalának lehetőségét; az ilyen rendelkezések lehetnek különösképpen olyan bírósági vagy közigazgatási határozatok, amelyek valamilyen jogsértés abbahagyását vagy megelőzését - ideértve a jogellenes adat eltávolítását vagy az ahhoz való hozzáférés megszüntetését - rendelik el.
(46) Ahhoz, hogy az információs társadalommal összefüggő, adattárolásból álló szolgáltatás nyújtójának felelőssége korlátozott legyen, e szolgáltatónak, amint valamely jogellenes tevékenységről ténylegesen tudomást szerez, haladéktalanul intézkednie kell az adat eltávolítása, illetve az ahhoz való hozzáférés megszüntetése iránt; az eltávolítást, illetve a hozzáférés megszüntetését a véleménynyilvánítás szabadsága elvének és az e célból nemzeti szinten megállapított eljárásoknak a figyelembevételével kell elvégezni; ez az irányelv nem érinti a tagállamok lehetőségét arra, hogy olyan különös követelményeket állapítsanak meg, amelyeknek az adat eltávolítását, illetve az ahhoz való hozzáférés megszüntetését megelőzően haladéktalanul meg kell felelni.
(47) Az, hogy a tagállamok nem írhatnak elő a nyomon követésre vonatkozó kötelezettséget a szolgáltatók számára, csak az általános jellegű kötelezettségekre vonatkozik; nem érinti azonban az egyedi esetben alkalmazandó nyomon követési kötelezettségeket, és különösképpen nem érinti a nemzeti hatóságoknak a nemzeti jogszabályokkal összhangban hozott intézkedéseit.
(48) Ez az irányelv nem érinti a tagállamoknak azt a lehetőségét, hogy megköveteljék azoktól a szolgáltatóktól, akik, illetve amelyek a szolgáltatásuk igénybe vevői által rendelkezésre bocsátott adat számára szolgáltatnak tárhelyet, hogy a tőlük ésszerűen elvárható, a nemzeti jogszabályokban meghatározott gondossággal járjanak el egyes jogellenes tevékenységek felderítése és megelőzése érdekében.
(49) A tagállamoknak és a Bizottságnak ösztönözniük kell magatartási kódexek kidolgozását; ez azonban nem csorbíthatja az ilyen kódexek önkéntes jellegét és az érdekelt felek lehetőségét arra, hogy szabadon döntsék el, alávetik-e magukat ezeknek a kódexeknek.
(50) Fontos, hogy a szerzői jog és szomszédos jogok bizonyos vonatkozásainak az információs társadalomban történő harmonizációjáról szóló, tervezett irányelv és ez az irányelv hasonló időszakban lépjen hatályba annak érdekében, hogy a közvetítő szolgáltatóknak a szerzői jog és szomszédos jogok megsértésével kapcsolatos felelősségére vonatkozóan közösségi szinten világos szabályozási keret jöjjön létre.
(51) Minden tagállam számára elő kell írni, hogy szükség szerint módosítson minden olyan jogszabályt, amely valószínűleg akadályozná a peren kívüli vitarendezési mechnizmusok elektronikus úton történő igénybevételét; az ilyen módosításnak azzal az eredménnyel kell járnia, hogy az említett mechanizmusok működése - még a határokon átnyúló esetekben is - jogilag és gyakorlatilag is tényleges és eredményes lehessen.
(52) A belső piac szabadságainak tényleges gyakorlása szükségessé teszi, hogy a sérelmet szenvedő személyek számára garantált legyen a vitarendezési eszközökhöz való hatékony hozzáférés; azokra a károkra, amelyek az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerülhetnek, mind gyorsaságuk, mind földrajzi kiterjedésük jellemző; tekintettel erre a sajátosságra és tekintettel annak szükségességére, hogy a nemzeti hatóságok ne veszélyeztessék az egymás iránti kölcsönös bizalom szükséges meglétét, ez az irányelv megkívánja a tagállamoktól, hogy gondoskodjanak megfelelő bírósági eljárások rendelkezésre állásáról; a tagállamoknak meg kell vizsgálniuk a bírósági eljárásokhoz a megfelelő elektronikus eszközök útján történő hozzáférés lehetővé tételével kapcsolatos igényt.
(53) A 98/27/EK irányelv, amelyet az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra alkalmazni kell, rendelkezik a fogyasztók kollektív érdekeinek védelme érdekében jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokra vonatkozó mechanizmusról; ez a mechanizmus a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása révén hozzájárul az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások szabad mozgásához.
(54) Az ezen irányelvben előírt szankciók nem sértik a nemzeti jog által elrendelt egyéb szankciókat és jogorvoslatot; a tagállamok nem kötelesek büntetőjogi szankciókat elrendelni az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetére.
(55) Ez az irányelv nem érinti a fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogot; ennek megfelelően ez az irányelv nem eredményezheti a fogyasztónak attól a védelemtől történő megfosztását, amelyet annak a tagállamnak a szerződéses kötelezettségekre vonatkozó kötelező jogszabályai biztosítanak számára, amelyben szokásos tartózkodási helye van.
(56) A fogyasztók által kötött szerződésekre vonatkozó szerződéses kötelezettségekkel kapcsolatosan ebben az irányelvben megállapított eltérés tekintetében, ezeket a kötelezettségeket úgy kell értelmezni, hogy azok tartalmazzák a szerződés tartalmának lényeges elemeiről szóló információt - ideértve a fogyasztó jogait -, amelyek a szerződéskötésre vonatkozó döntésre meghatározó befolyással vannak.
(57) A Bíróság következetes ítélkezési gyakorlata szerint a tagállam fenntarthatja magának a jogot, hogy intézkedéseket tegyen olyan szolgáltató ellen, aki, illetve amely másik tagállamban telepedett le, de tevékenysége teljes egészében vagy nagy részben az előbbi tagállam területére irányul, ha a letelepedés helyét azzal a céllal választotta, hogy kikerülje azokat a jogszabályokat, amelyek akkor vonatkoztak volna rá, ha az előbbi tagállam területén telepedett volna le.
(58) Ez az irányelv nem alkalmazandó harmadik országban letelepedett szolgáltatók által nyújtott szolgáltatásokra; azonban figyelembe véve az elektronikus kereskedelem globális dimenzióját, helyénvaló annak biztosítása, hogy a közösségi szabályok összhangban legyenek a nemzetközi szabályokkal; ez az irányelv nem sérti a nemzetközi szervezetekben (többek között a WTO-ban, az OECD-ben és az UNCITRAL-ban) jogi kérdésekről folyó tanácskozások eredményeit.
(59) Az elektronikus hírközlés globális jellege ellenére, szükséges a nemzeti szabályozási intézkedéseknek az Európai Unió szintjén történő összehangolása, a belső piac széttagolódásának megelőzése és a megfelelő európai szabályozási keret létrehozása érdekében; ennek az összehangolásnak hozzá kell járulnia ahhoz is, hogy a nemzetközi fórumokon egy közös és erős tárgyalási pozíciót lehessen kialakítani.
(60) Az elektronikus kereskedelem akadálytalan fejlődésének lehetővé tétele érdekében a jogi keretnek egyértelműnek és egyszerűnek, kiszámíthatónak és a nemzetközi szinten alkalmazandó szabályokkal konzisztensnek kell lennie azért, hogy ne befolyásolja hátrányosan az európai ipar versenyképességét, és ne akadályozza az ágazatban az innovációt.
(61) Ahhoz, hogy a piac a globalizáció jegyében ténylegesen elektronikus eszközök révén működjön, az Európai Uniónak és a jelentősebb, nem európai területeknek egyeztetniük kell egymással abból a célból, hogy jogszabályaikat és eljárásokat összeegyeztethetővé tegyék.
(62) Az elektronikus kereskedelem terén erősíteni kell a harmadik országokkal - különösen a csatlakozni kívánó országokkal, a fejlődő országokkal és az Európai Unió más kereskedelmi partnereivel - való együttműködést.
(63) Ennek az irányelvnek az elfogadása nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy figyelembe vegyék az információs társadalom eljövetelében benne rejlő különböző szociáli, társadalmi és kulturális következményeket; különösképpen nem akadályozhat olyan intézkedéseket, amelyeket a tagállamok a közösségi joggal összhangban fogadhatnak el szociális, kulturális és demokratikus célok elérése érdekében, - figyelembe véve nyelvi sokszínűségüket, nemzeti és regionális sajátosságaikat, valamint kulturális örökségüket -, továbbá annak érdekében, hogy biztosítsák és fenntartsák az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokhoz való lehető legszélesebb körű nyilvános hozzáférést; az információs társadalom fejlődésének mindenképpen biztosítania kell, hogy a Közösség polgárai hozzáférhessenek a digitális közegben elérhető európai kulturális örökséghez.
(64) Az elektronikus hírközlés kiváló eszköz a tagállamok számára a kultúrával, az oktatással és a nyelvekkel összefüggő közszolgáltatások nyújtásához.
(65) A Tanács az információs társadalom fogyasztói dimenziójáról szóló, 1999. január 19-i állásfoglalásában * hangsúlyozta, hogy a fogyasztók védelme kiemelt figyelmet érdemel ezen a téren; a Bizottság megvizsgálja, hogy a meglévő fogyasztóvédelmi szabályok által nyújtott védelem az információs társadalom keretében milyen mértékben elégtelen, és szükség szerint megjelöli ennek a jogi szabályozásnak a hiányosságait és azokat a kérdésköröket, amelyek további intézkedéseket igényelhetnének; ha szükséges, a Bizottságnak további egyedi javaslatokat kell tennie az ily módon azonosított hiányosságok megszüntetésére,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
(1) Ez az irányelv a belső piac megfelelő működéséhez kíván hozzájárulni az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások tagállamok közötti szabad mozgásának biztosítása által.
(2) Ez az irányelv az (1) bekezdésben megállapított célkitűzés eléréséhez szükséges mértékben közelít egymáshoz bizonyos, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra alkalmazandó, a belső piaccal, a szolgáltatók letelepedésével, a kereskedelmi tájékoztatással, az elektronikus úton kötött szerződésekkel, a közvetítő szolgáltatók felelősségével, a magatartási kódexekkel, a jogviták peren kívüli rendezésével, a bírósági keresetekkel és a tagállamok közötti együttműködéssel kapcsolatos nemzeti rendelkezéseket.
(3) Ez az irányelv kiegészíti az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra alkalmazandó közösségi jogot, a közösségi jogi aktusokban és az azokat végrehajtó nemzeti jogszabályokban megállapított védelem - különösen a közegészségügy és a fogyasztói érdekek védelme - szintjének sérelme nélkül, amennyiben ez nem korlátozza az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások nyújtásának szabadságát.
(4) Ez az irányelv nem állapít meg újabb nemzetközi magánjogi szabályokat és nem foglalkozik a Bíróságok hatáskörével.
(5) Ez az irányelv nem alkalmazható:
a) az adózás területén;
b) az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal kapcsolatos, a 95/46/EK és a 97/66/EK irányelvben szabályozott kérdésekre;
c) a kartelljog által szabályozott megállapodásokkal és magatartással kapcsolatos kérdésekre;
d) a következő, információs társadalommal összefüggő szolgáltatási tevékenységekre:
- a közjegyzői vagy azzal egyenértékű szakmában folytatott tevékenységre annyiban, amennyiben az a közhatalom gyakorlásához közvetlen és konkrét módon kapcsolódik,
- az ügyfél képviseletére és érdekeinek bíróság előtti védelmére,
- azokra a szerencsejátékkal kapcsolatos tevékenységekre, amelyek a szerencsejáték során pénzértékkel rendelkező tétekben való fogadást foglalnak magukban, ideértve a sorsolásos játékokat és a fogadási ügyleteket.
(6) Ez az irányelv nem érinti azokat a közösségi jog tiszteletben tartásával meghozott közösségi vagy nemzeti szintű intézkedéseket, amelyek célja a kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdítása és a pluralizmus védelmének biztosítása.
Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:
a) „információs társadalommal összefüggő szolgáltatások”: a 98/48/EK irányelv által módosított 98/34/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdése szerinti szolgáltatások;
b) „szolgáltató”: minden, információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi személy;
c) „letelepedett szolgáltató”: olyan szolgáltató, aki, illetve amely állandó telephelyen, határozatlan ideig ténylegesen gazdasági tevékenységet végez. A szolgáltatás nyújtásához szükséges technikai eszközök és technológiák jelenléte és használata önmagában nem képezi a szolgáltató telephelyét;
d) „a szolgáltatás igénybe vevője”: bármely természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely szakmai vagy egyéb célból vesz igénybe az információs társadalommal összefüggő valamely szolgáltatást, különösen abból a célból, hogy információhoz jusson vagy az információt hozzáférhetővé tegye;
e) „fogyasztó”: bármely természetes személy, aki olyan célból cselekszik, amely kívül esik szakmai vagy üzleti tevékenységén;
f) „kereskedelmi tájékoztatás”: bármilyen formában megjelenő közlés, amelynek célja, hogy közvetve vagy közvetlenül népszerűsítse egy vállalkozás, szervezet vagy kereskedelmi, ipari vagy kézműipari tevékenységet folytató vagy szabályozott szakmát gyakorló személy áruit, szolgáltatását vagy arculatát. A következők önmagukban nem minősülnek kereskedelmi tájékoztatásnak:
- a vállalkozás, szervezet vagy személy tevékenységéhez közvetlen hozzáférést lehetővé tevő információ, különösen a domain név vagy az elektronikus levelezési cím,
- a vállalkozás, szervezet vagy személy áruival, szolgáltatásaival vagy arculatával kapcsolatos független közlések, különösen, ha anyagi ellenszolgáltatást nem vonnak maguk után;
g) „szabályozott szakma”: a legalább hároméves szakoktatást és szakképzést lezáró felsőfokú oklevelek elismerésének általános rendszeréről szóló, 1988. december 21-i 89/48/EGK tanácsi irányelv * 1. cikkének d) pontja szerinti, vagy a 89/48/EGK irányelvet kiegészítve, a szakoktatás és szakképzés elismerésének második általános rendszeréről szóló, 1992. június 18-i 92/51/EGK tanácsi irányelv * 1. cikkének f) pontja szerinti bármely szakma;
h) „szabályozott terület”: a tagállamok jogrendszereiben meghatározott, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtókra, illetve az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra alkalmazandó követelmények, tekintet nélkül arra, hogy általános jellegűek vagy kifejezetten e szolgáltatókra és szolgáltatásokra vonatkoznak.
i. A szabályozott terület azokat a követelményeket tartalmazza, amelyeket a szolgáltatónak a következők tekintetében teljesítenie kell:
- információs társadalommal összefüggő szolgáltatási tevékenység megkezdése, mint például a minősítésekkel, engedélyezéssel vagy bejelentéssel kapcsolatos követelmények,
- információs társadalommal összefüggő szolgáltatási tevékenység folytatása, mint például a szolgáltató magatartásával kapcsolatos követelmények, a szolgáltatás minőségével, illetve tartalmával kapcsolatos követelmények, ideértve a reklámozásra és a szerződésekre alkalmazandókat is, vagy a szolgáltató felelősségével kapcsolatos követelmények;
ii. A szabályozott terület nem tartalmaz olyan követelményeket, mint:
- az árura mint olyanra alkalmazandó követelmények,
- az áruk leszállítására alkalmazandó követelmények,
- a nem elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra alkalmazandó követelmények.
(1) Minden tagállam biztosítja, hogy a területén letelepedett szolgáltatók által nyújtott, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások megfeleljenek azoknak az adott tagállamban alkalmazandó nemzeti rendelkezéseknek, amelyek beletartoznak a szabályozott területbe.
(2) A tagállamok nem korlátozhatják a szabályozott területtel összefüggő okokból az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások másik tagállamból történő nyújtásának szabadságát.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazható a mellékletben említett területekre.
(4) A tagállamok tehetnek a (2) bekezdéstől történő eltérésre irányuló intézkedéseket egy adott, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás tekintetében, ha a következő feltételek teljesülnek:
a) az intézkedés:
i. szükséges a következő okok egyike miatt:
- közrend, különösen a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése és üldözése, ideértve a kiskorúak védelmét és a faji, nemi, vallási vagy nemzeti alapú bármilyen gyűlöletre uszítás és az egyének emberi méltóságának megsértése elleni harcot,
- közegészség-védelem,
- közbiztonság, ideértve a nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekek védelmét,
- a fogyasztók védelme, ideértve a befektetők védelmét is;
ii. egy olyan, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás ellen irányul, amely az i. alpontban említett célokat sérti, vagy e célokat komolyan és súlyosan veszélyezteti;
iii. az említett célokkal arányos;
b) a szóban forgó intézkedés meghozatala előtt és a bírósági eljárás sérelme nélkül, ideértve az előzetes eljárásokat és a bűnügyi nyomozás keretében végrehajtott intézkedéseket, a tagállam:
- felkérte az (1) bekezdésben említett tagállamot, hogy intézkedjen és az utóbbi ezt nem tette meg, vagy az intézkedések nem voltak megfelelőek,
- közölte a Bizottsággal és az (1) bekezdésben említett tagállammal, hogy ilyen intézkedést szándékozik tenni.
(5) A tagállamok sürgős esetben eltérhetnek a (4) bekezdés b) pontjában megszabott feltételektől. Ebben az esetben a tagállam az intézkedésről a lehető legrövidebb időn belül értesíti a Bizottságot és az (1) bekezdésben említett tagállamot, megjelölve azokat az okokat, amelyek miatt a tagállam az esetet sürgősnek véli.
(6) A tagállam intézkedéshozatali és intézkedés-végrehajtási lehetőségének sérelme nélkül, a Bizottság a lehető legrövidebb időn belül megvizsgálja a közölt intézkedések összeegyeztethetőségét a közösségi joggal; ha arra a következtetésre jut, hogy az intézkedés összeegyeztethetetlen a közösségi joggal, a Bizottság felkéri a tagállamot, hogy tartózkodjon a tervezett intézkedéstől vagy sürgősen szüntesse meg az intézkedést.
(1) A tagállamok biztosítják, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltató tevékenységének megkezdése, illetve folytatása ne lehessen előzetes engedélyezéshez vagy bármilyen ezzel azonos hatású követelményhez köthető.
(2) Az (1) bekezdés nem érinti az olyan engedélyezési rendszereket, amelyek nem kifejezetten és kizárólagosan az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra irányulnak, illetve amelyek a távközlési szolgáltatások terén az általános felhatalmazásokra és az egyedi engedélyekre vonatkozó közös szabályozási keretről szóló, 1997. április 10-i 97/13/EK európai parlamenti és tanács irányelv * hatálya alá tartoznak.
(1) A közösségi jog által megállapított egyéb tájékoztatási követelményeken túlmenően a tagállamok biztosítják, hogy a szolgáltató könnyen, közvetlenül és folyamatosan hozzáférhetővé tegye a szolgáltatás igénybe vevői és az illetékes hatóságok számára legalább a következő információkat:
a) a szolgáltató neve;
b) a szolgáltató telephelyének földrajzi címe;
c) a szolgáltató elérhetőségére vonatkozó, a szolgáltatóval való gyors kapcsolatfelvételt, valamint a közvetlen és hatékony kommunikációt lehetővé tévő adatok, ideértve elektronikus levelezési címét;
d) amennyiben a szolgáltató a cégjegyzékbe vagy ahhoz hasonló közérdekű nyilvántartásba be van jegyezve, a szóban forgó cégjegyzék megjelölése és a szolgáltató azonosítási száma vagy azonosításának azzal egyenértékű, az adott nyilvántartásban alkalmazott eszköze;
e) ha a tevékenység engedélyezési eljáráshoz kötött, az érintett felügyeleti hatóság elérhetőségi adatai;
f) a szabályozott szakmákkal kapcsolatban:
- bármilyen szakmai testület vagy hasonló intézmény, amelynél a szolgáltató be van jegyezve,
- a szakmai cím és az a tagállam, ahol a szolgáltató ezt elnyerte,
- hivatkozás a letelepedés helye szerinti tagállamban alkalmazandó szakmai szabályokra, és az azokhoz való hozzáférés módjára;
g) a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról - közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapítás - szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv * 22. cikkének (1) bekezdésében említett azonosítási szám, amennyiben a szolgáltató olyan tevékenységet folytat, amely után hozzáadottérték-adó fizetendő.
(2) A közösségi jog által megállapított egyéb tájékoztatási követelményeken túlmenően a tagállamok biztosítják legalább azt, hogy ha az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások árakra utalnak, ezeket világosan és egyértelműen tüntessék fel, valamint tüntessék fel különösen azt, hogy ezek az árak tartalmazzák-e az adót és a szállítási költségeket.
A közösségi jog által megállapított egyéb tájékoztatási követelményeken túlmenően a tagállamok biztosítják, hogy az a kereskedelmi tájékoztatás, amely az információs társadalommal összefüggő valamely szolgáltatás részét képezi, vagy maga annak minősül, legalább a következő feltételeknek feleljen meg:
a) a kereskedelmi tájékoztatás ekként világosan azonosítható legyen;
b) az a természetes vagy jogi személy, akinek, illetve amelynek javára a reklámozás történik, világosan azonosítható legyen;
c) a promóciós ajánlatok, mint például az árengedmények, bónuszok és ajándékok, - ha megengedettek abban a tagállamban, amelyben a szolgáltató letelepedett -, ilyenként világosan azonosíthatóak legyenek, és igénybevételük feltételei könnyen hozzáférhetőek, valamint világosan és egyértelműen meghatározottak legyenek;
d) a promóciós vetélkedők vagy játékok, - ha megengedettek abban a tagállamban, amelyben a szolgáltató letelepedett -, ilyenként világosan azonosíthatóak legyenek, az azokban való részvétel feltételei pedig könnyen hozzáférhetőek, valamint világosan és egyértelműen meghatározottak legyenek.
(1) A közösségi jog által megállapított egyéb követelményeken túlmenően, azok a tagállamok, amelyek megengedik nem kívánt kereskedelmi tájékoztatás elektronikus levelezés útján történő küldését, biztosítják, hogy a területükön letelepedett szolgáltatók ilyen kereskedelmi tájékoztatása - amint a felhasználó megkapta őket - ekként világosan és egyértelműen azonosíthatóak legyenek.
(2) A 97/7/EK irányelv és a 97/66/EK irányelv sérelme nélkül a tagállamok intézkedéseket tesznek annak biztosítása érdekében, hogy az elektronikus levelezés útján nem kívánt kereskedelmi tájékoztatást küldő szolgáltatók rendszeresen tekintsék meg és tartsák tiszteletben azokat az utólagos letiltás lehetőségét biztosító („opt-out”) listákat, amelyeken azok a természetes személyek regisztrálhatják magukat, akik nem kívánnak ilyen kereskedelmi tájékoztatást kapni.
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a valamely szabályozott szakma képviselője által nyújtott, információs társadalommal összefüggő szolgáltatás részét képező vagy ilyen szolgáltatásnak minősülő kereskedelmi tájékoztatás alkalmazása akkor legyen engedélyezhető, ha azok megfelelnek a szakmai szabályoknak, így különösen az adott szakma függetlenségére, méltóságára és megbecsülésére, a szakmai titoktartásra, valamint az ügyfelekkel és a szakma többi képviselőjével szembeni tisztességre vonatkozó szabályoknak.
(2) A szakmai szervezetek és szövetségek autonómiájának sérelme nélkül a tagállamok és a Bizottság közösségi szintű magatartási kódexek létrehozására ösztönzik a szakmai szervezeteket és szövetségeket annak meghatározása érdekében, hogy az (1) bekezdésben említett szabályoknak megfelelően milyen típusú információk adhatók meg reklámozás céljára.
(3) A (2) bekezdésben említett információkra tekintettel a belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében adott esetben szükségessé váló közösségi kezdeményezésekre vonatkozó javaslatok kidolgozásakor a Bizottság kellő mértékben figyelembe veszi a közösségi szinten alkalmazandó magatartási kódexeket, és az érintett szakmai szervezetekkel és szövetségekkel szorosan együttműködve jár el.
(4) Ezt az irányelvet a szabályozott szakmák körébe tartozó tevékenységek végzéséhez való jogosultságról és ezek gyakorlásáról szóló közösségi irányelvek mellett kell alkalmazni.
(1) A tagállamok biztosítják, hogy jogrendszereik tegyék lehetővé a szerződések elektronikus úton történő megkötését. A tagállamok biztosítják különösen azt, hogy a szerződéskötési folyamatra alkalmazandó jogi követelmények ne akadályozzák az elektronikus úton kötött szerződések alkalmazását, és ne fosszák meg az ilyen szerződéseket joghatásuktól és érvényességüktől elektronikus úton történő megkötésük miatt.
(2) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdést a következő kategóriák valamelyikébe tartozó szerződések egyikére se, vagy ezek közül egyes szerződésekre ne lehessen alkalmazni:
a) olyan szerződések, amelyek ingatlanra vonatkozó jogokat keletkeztetnek vagy ruháznak át, kivéve a bérleti jogokat;
b) olyan szerződések, amelyek jogszabály alapján bíróságok, hatóságok vagy közhatalmat gyakorló szakmák közreműködését igénylik;
c) kezességi és ügyleti biztosítékról szóló szerződések, amelyeket szakmai vagy üzleti tevékenységi körükön kívül eljáró személyek kötöttek;
d) családjog vagy öröklési jog által szabályozott szerződések.
(3) A tagállamok jelzik a Bizottságnak, hogy melyek azok a (2) bekezdésben említett kategóriák, amelyekre az (1) bekezdést nem alkalmazzák. A tagállamok ötévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a (2) bekezdés alkalmazásáról, amelyben megindokolják, miért tartják szükségesnek az (1) bekezdés alkalmazása alól általuk kivont, a (2) bekezdés b) pontjában említett kategória fenntartását.
(1) A közösségi jog által megállapított egyéb tájékoztatási követelményeken túlmenően a tagállamok biztosítják, hogy - a fogyasztónak nem minősülő szerződő felek ellenkező megállapodása hiányában - a szolgáltató legalább a következő információkat világosan, átfogóan és egyértelműen, a szolgáltatás igénybe vevője általi ajánlattételt megelőzően megadja:
a) a szerződéskötéshez szükséges különböző technikai lépések;
b) információ arról, hogy iktatja-e vagy sem a szolgáltató a megkötött szerződést, és az hozzáférhető lesz-e;
c) a beviteli hibák ajánlattételt megelőző azonosításának és kijavításának technikai eszközei;
d) a szerződéskötés lehetséges nyelvei.
(2) A tagállamok biztosítják, hogy - a fogyasztónak nem minősülő szerződő felek ellenkező megállapodása hiányában - a szolgáltató jelölje meg az esetlegesen rá vonatkozó magatartási kódexet, és adjon tájékoztatást arról, hogy hogyan lehet az ilyen kódexet elektronikus úton használni.
(3) A szolgáltatás igénybe vevőjének megküldött szerződési és általános feltételeket oly módon kell rendelkezésére bocsátani, amely lehetővé teszi számára, hogy tárolja és előhívja azokat.
(4) Az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazható azokra a szerződésekre, amelyeket kizárólag elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni közlések útján kötöttek.
(1) A tagállamok - a fogyasztónak nem minősülő szerződő felek ellenkező megállapodása hiányában - biztosítják, hogy abban az esetben, ha a szolgáltatás igénybe vevője technológiai eszköz segítségével teszi meg ajánlatát, a következő elvek alkalmazására kerüljön sor:
- a szolgáltatónak indokolatlan késedelem nélkül és elektronikus úton el kell ismernie az igénybe vevő ajánlatának átvételét,
- az ajánlatot és az átvételi elismervényt akkor kell megérkezettnek tekinteni, amikor a címzett felek ezekhez hozzáférhettek.
(2) A tagállamok biztosítják, hogy - a fogyasztónak nem minősülő szerződő felek ellenkező megállapodása hiányában - a szolgáltató megfelelő, hatékony és hozzáférhető technikai eszközöket bocsásson a szolgáltatás igénybe vevője rendelkezésére, amelyek lehetővé teszik számára a beviteli hibáknak az ajánlattételt megelőző azonosítását és kijavítását.
(3) Az (1) bekezdés első francia bekezdése és a (2) bekezdés nem alkalmazható azokra a szerződésekre, amelyeket kizárólag elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni közlések útján kötöttek.
(1) A tagállamok és a Bizottság ösztönzik, hogy:
a) szakmai és fogyasztói szövetségek vagy szervezetek közösségi szintű magatartási kódexeket dolgozzanak ki, amelyek célja, hogy hozzájáruljanak az 5-15. cikk megfelelő végrehajtásához;
b) a nemzeti vagy közösségi szintű magatartási kódexek tervezeteinek a Bizottsághoz történő önkéntes továbbítása megtörténjen;
c) ezek a magatartási kódexek elektronikus úton hozzáférhetőek legyenek a Közösség nyelvein;
d) a szakmai és a fogyasztói szövetségek, illetve szervezetek közöljék a tagállamokkal és a Bizottsággal, hogy hogyan értékelik magatartási kódexeik alkalmazását és az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos gyakorlatokra és szokásokra tett hatását;
e) a kiskorúak és az emberi méltóság védelmére vonatkozó magatartási kódexek kidolgozására kerüljön sor.
(2) A tagállamok és a Bizottság ösztönzik a fogyasztókat képviselő szövetségek, illetve szervezetek bevonását az érdekeiket érintő és az (1) bekezdés a) pontjának megfelelően készülő magatartási kódexek kidolgozásába és alkalmazásába. Szükség szerint konzultálni kell a látásukban korlátozott személyeket és általában a fogyatékkal élő személyeket képviselő szervezetekkel, e személyek különleges szükségleteik figyelembevétele érdekében.
(1) A tagállamok biztosítják, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtója és a szolgáltatás igénybe vevője közötti vita esetében jogi szabályozásuk ne akadályozza a peren kívüli vitarendezés nemzeti jog szerint rendelkezésre álló mechanizmusainak igénybevételét, ideértve a megfelelő elektronikus eszközök útján történő igénybevételt is.
(2) A tagállamok ösztönzik a peren kívüli vitarendezésért - különösen a fogyasztói jogviták peren kívüli rendezéséért - felelős szerveket arra, hogy az érdekelt felek számára megfelelő eljárási garanciákat biztosítva működjenek.
(3) A tagállamok ösztönzik a peren kívüli vitarendezésért felelős szerveket arra, hogy tájékoztassák a Bizottságot az általuk az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal kapcsolatban hozott jelentősebb döntésekről, valamint továbbítsanak minden egyéb információt az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos gyakorlatról, illetve szokásokról.
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti jog alapján indítható, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatási tevékenységekkel kapcsolatos bírósági keresetek tegyék lehetővé az olyan intézkedések - így ideiglenes intézkedések - gyors elfogadását, amelyek célja az állítólagos jogsértés megszüntetése és az érintett érdekek minden további sérelmének megelőzése.
(2) A 98/27/EK irányelv melléklete a következővel egészül ki:
„11. A belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (»elektronikus kereskedelemről szóló irányelv«) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.)”.
(1) A tagállamok az ezen irányelv hatékony végrehajtásához szükséges, megfelelő felügyeleti és vizsgálati eszközökkel rendelkeznek és biztosítják, hogy a szolgáltatók megadják részükre a kért tájékoztatást.
(2) A tagállamok együttműködnek más tagállamokkal; e célból egy vagy több kapcsolattartót jelölnek ki, amelyeknek elérhetőségi adatait közlik a többi tagállammal és a Bizottsággal.
(3) A tagállamok, a lehető legrövidebb időn belül és a nemzeti joggal összhangban, a többi tagállamnak, illetve a Bizottságnak - ezek kérésére - segítséget nyújtanak és adatokat szolgáltatnak, megfelelő elektronikus eszközök útján is.
(4) A tagállamok kapcsolattartókat jelölnek ki, amelyek legalább elektronikus úton elérhetőek, és amelyektől a szolgáltatások igénybe vevői és a szolgáltatók:
a) általános tájékoztatást kaphatnak a szerződéses jogokról és kötelezettségekről, valamint a viták esetén rendelkezésre álló, panasztételi és jogorvoslati mechanizmusokról, ideértve az ilyen mechanizmusok igénybevételével kapcsolatos gyakorlati kérdéseket;
b) megtudhatják azoknak a hatóságoknak, egyesületeknek, illetve szervezeteknek az elérhetőségi adatait, amelyektől további tájékoztatást vagy gyakorlati segítséget kaphatnak.
(5) A tagállamok ösztönzik az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal kapcsolatos jogvitákról, valamint az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos gyakorlatról és szokásokról szóló, a területükön hozott, minden jelentős közigazgatási vagy bírósági határozatnak a Bizottsággal való közlését. A Bizottság közli ezeket a határozatokat a többi tagállammal.
A tagállamok megállapítják azokat a szankciókat, amelyek az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandók, és megtesznek minden szükséges intézkedést e szankciók végrehajtásának biztosítása érdekében. A tagállamok által előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.
(1) 2003. július 17-e előtt, és azután kétévente, a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz ennek az irányelvnek az alkalmazásáról, szükség szerint csatolva ehhez azokat a javaslatokat, amelyek az irányelvnek az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások területén bekövetkezett jogi, műszaki és gazdasági fejleményekhez való hozzáigazítását célozzák, különösen a bűnmegelőzés, a kiskorúak védelme, a fogyasztóvédelem és a belső piac megfelelő működése vonatkozásában.
(2) Ezen irányelv kiigazításának szükségességét vizsgálva a jelentésben elemezni kell különösen azt, hogy szükség van-e javaslatokra a hiperlinkek és a keresőeszközök szolgáltatóinak felelősségével, az értesítési-eltávolítási („notice and take down”) eljárásokkal, valamint a tartalomhoz való hozzáférés megszüntetését követő felelősség-megállapítással kapcsolatban. A jelentésben elemezni kell azt is, hogy a technikai fejlődés tükrében szükség van-e a felelősség alól a 12. és 13. cikkben előírtak szerint lehetséges mentesülés tekintetében további feltételek megállapítására, valamint azt, hogy lehet-e a belső piac elveit az elektronikus levélben küldött, nem kívánt kereskedelmi tájékoztatásra alkalmazni.
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2002. január 17-e előtt megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
(2) Amikor a tagállamok elfogadják az (1) bekezdésben említett intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetése napján lép hatályba.
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Luxembourgban, 2000. június 8-án.
| az Európai Parlament részéről | a Tanács részéről | |
| az elnök | az elnök | |
| N. FONTAINE | G. d’OLIVEIRA MARTINS |
A 3. cikk (3) bekezdésében előírtak szerint, a 3. cikk (1) és (2) bekezdése nem alkalmazható:
- a szerzői jogra és szomszédos jogokra, a 87/54/EGK irányelvben * és a 96/9/EK irányelvben * említett jogokra, valamint az ipari tulajdonjogokra,
- elektronikus pénz kibocsátására olyan intézmények által, amelyek tekintetében a tagállamok a 2000/46/EK irányelv * 8. cikkének (1) bekezdésében megállapított eltérések valamelyikét alkalmazták,
- a 85/611/EGK irányelv * 44. cikkének (2) bekezdésére,
- a 92/49/EGK irányelv * 30. cikkére és IV. címére, a 92/96/EGK irányelv * IV. címére, a 88/357/EGK irányelv * 7. és 8. cikkére, valamint a 90/619/EGK irányelv * 4. cikkére,
- a feleket a szerződésükre alkalmazandó jog megválasztása tekintetében megillető szabadságra,
- a fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos szerződéses kötelezettségekre,
- ingatlanra vonatkozó jogokat keletkeztető vagy átruházó szerződések formai érvényességére, amennyiben az ilyen szerződésekkel szemben az ingatlan fekvési helye szerinti tagállam joga kötelező formai követelményeket támaszt,
- az elektronikus levélben küldött, nem kívánt kereskedelmi tájékoztatás engedélyezhetőségére.
