(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 173. cikke (3) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére * ,
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
rendes jogalkotási eljárás keretében * ,
mivel:
(1) A „Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja” című, 2021. március 9-i közleményében (a továbbiakban: a digitális iránytűről szóló közlemény) a Bizottság felvázolta a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó jövőképét a polgárok és a vállalkozások szerepvállalásának a digitális átalakulás (a továbbiakban: a digitális évtized) révén történő megerősítéséről. A gazdaság és a társadalom digitális átalakulásához vezető uniós útnak magában kell foglalnia a következőket: a külső környezetre nyitott digitális szuverenitás, az alapvető jogok, a jogállamiság és a demokrácia tiszteletben tartása, inkluzivitás, hozzáférhetőség, egyenlőség, fenntarthatóság, reziliencia, biztonság, az életminőség javítása, a szolgáltatások rendelkezésre állása és a polgárok jogainak és törekvéseinek tiszteletben tartása. A gazdaság és a társadalom digitális átalakulásához vezető uniós útnak hozzá kell járulnia a dinamikus, erőforrás-hatékony és méltányos uniós gazdasághoz és társadalomhoz.
(2) A digitális átalakulás nem megvalósítható a tudománynak, a kutatásnak, a fejlesztésnek és a tudományos közösségnek nyújtandó határozott támogatás nélkül, amelyek a technológiai és a digitális forradalom hajtóerői. Továbbá, mivel a gazdaság vagy a társadalom digitalizációjának mértéke a gazdasági és társadalmi reziliencia megalapozásában tölt be kritikus szerepet, valamint azok globális befolyása szempontjából is fontos tényező, szükséges, hogy a nemzetközi uniós fellépés - a digitális évtized pilléreivel összhangban - strukturálja a meglévő együttműködés széles skáláját. E struktúrálás szükségessége megjelenik a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője „The Global Gateway” című, 2021. december 1-i közös közleményében is, amely stratégia révén az Unió a globális beruházási szakadék csökkentéséhez kíván hozzájárulni egy demokratikus, értékközpontú, a globális infrastruktúrafejlesztési igények kielégítése érdekében a magas szintű és átlátható partnerségeket ösztönző megközelítésre építve.
(3) Az Európai Tanács tagjai a 2021. március 25-i nyilatkozatukban úgy ítélték meg, hogy a digitális iránytűről szóló közlemény az Unió digitális fejlődési pályájának ívét az elkövetkező évtizedre kijelölő lépések egyike, és megerősítették a digitális iránytűről szóló közleményben megfogalmazott jövőképet, beleértve egy hatékony irányítási kerettel rendelkező olyan szakpolitikai program ötletét, amely elősegíti az Unió digitális átalakulásához a kritikus területeken szükséges, több országra kiterjedő projektek végrehajtását. Az Európai Tanács tagjai felkérték továbbá a Bizottságot, hogy bővítse ki az Unió digitális átalakulásra vonatkozó szakpolitikai eszköztárát mind uniós, mind nemzeti szinten, és a digitális átalakulás elősegítése érdekében használja az ipar-, kereskedelem- és versenypolitika, a készség- és oktatáspolitika, a kutatási és innovációs politika, valamint a hosszú távú finanszírozási eszközök valamennyi rendelkezésre álló eszközét.
(4) A küszöbön álló, a digitális évtizedben érvényre juttatandó digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozat (a továbbiakban: az európai nyilatkozat) az embereket helyezi a digitális átalakulás középpontjába, a közös európai értékekkel és joggal összhangban előmozdítja a digitális átalakulást szolgáló elveket, és hozzájárulni szándékozik e határozat általános célkitűzéseinek megvalósításához. Ennek érdekében a Bizottságnak és a tagállamoknak - az e határozatban rögzített általános célkitűzések elérése érdekében -figyelembe kell venniük együttműködésük során az európai nyilatkozatban meghatározott digitális elveket és jogokat.
(5) Amint azt „A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében” című, 2021. május 5-i bizottsági közlemény kifejti, az Uniónak azonosítania kell a kritikus technológiák és stratégiai ágazatok rendszereit, kezelnie kell a stratégiai hiányosságokat és a magas kockázatú függőségeket, amelyek ellátási hiányhoz vagy kiberbiztonsági kockázatokhoz vezethetnek, valamint elő kell mozdítania a digitális átalakulást. Mindez hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a tagállamok egyesítsék erőiket és támogassák az iparnak az említett függőségek kezelésére és a stratégiai kapacitás iránti igények fejlesztésére irányuló törekvéseit. Mindez választ ad a „2021. évi stratégiai előrejelzési jelentés - Az EU cselekvési képessége és szabadsága” című, 2021. szeptember 8-i bizottsági közleményben szereplő elemzésre is. Az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet * által létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, valamint a nemzeti helyreállítási és rezilienci-aépítési tervek előkészítése keretében a Bizottság arra ösztönözte a tagállamokat, hogy hangolják össze erőfeszítéseiket többek között a digitális területre vonatkozó, több országra kiterjedő projektek létrehozása érdekében.
Az említett tapasztalat rávilágított arra, hogy a több országra kiterjedő projektek létrehozása érdekében a Bizottságnak támogatnia kell a tagállamok koordinációs erőfeszítéseit, az Uniónak pedig olyan végrehajtási mechanizmusokkal kell rendelkeznie, amelyek elősegítik a közös beruházásokat. Más bizottsági kezdeményezésekkel, például „A polgári, a védelmi és az űripar közötti szinergiákra vonatkozó cselekvési terv” című, 2021. február 22-i bizottsági közleményben említett, a Kritikus Technológiák Uniós Megfigyelőközpontjával együttműködésben létre kell hozni egy, a digitális iránytűt végrehajtó irányítási struktúrát, amelynek segítenie kell az Unió jelenlegi és lehetséges jövőbeli digitális stratégiai függőségeinek azonosítását és hozzá kell járulnia az Unió külső környezetre nyitott digitális szuverenitásának megerősítéséhez.
(6) „Az európai zöld megállapodás” című, 2019. december 11-i közleményében a Bizottság hangsúlyozta, hogy az Uniónak ki kell aknáznia a digitális átalakulásban rejlő potenciált, mivel az kulcsfontosságú katalizátor az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez. Az Uniónak elő kell mozdítania a szükséges digitális átalakulást, és abba be kell ruháznia, mivel a digitális technológiák és az új módszerek és folyamatok számos különböző ágazatban kritikus jelentűségű támogató tényezők az európai zöld megállapodás fenntarthatósági céljainak, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében elfogadott párizsi megállapodásnak * és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak az elérésében. Az olyan digitális technológiák, mint a mesterséges intelligencia, az 5G, a 6G, a blokklánc, a felhőalapú számítástechnika, a pereminformatika és a dolgok internete - többek között a fenntartható életciklusok révén - várhatóan felgyorsítják és maximalizálják az éghajlat- és környezetvédelmi szakpolitikák hatását. A digitalizáció emellett - a műholdas navigációval és helymeghatározással együtt - új lehetőségeket kínál a levegő- és a vízszennyezés távolról történő nyomon követésére, valamint az energia és a természeti erőforrások felhasználásának nyomon követésére és optimalizálására is. Az Uniónak olyan digitális ágazatra van szüksége, amely a fenntarthatóságot helyezi a középpontba - többek között az ellátási láncában is -, megakadályozva ezzel a kritikus nyersanyagoktól kialakuló túlzott függőséget, biztosítva, hogy a digitális infrastruktúrák és technológiák igazolhatóan fenntarthatóbbak, megújulóbbak, energia- és erőforrás-hatékonyabbak legyenek, és az európai zöld megállapodással összhangban hozzájárulva a fenntartható körforgásos és klímasemleges gazdasághoz és társadalomhoz.
(7) A digitális infrastruktúrával kapcsolatos szakpolitikáknak és az ezen infrastruktúrákba irányuló beruházásoknak annak biztosítását kell célozniuk, hogy a konnektivitás- az elérhető internet-hozzáférésen keresztül - az Unión belül mindenki számára és mindenhol hozzáférhető legyen annak érdekében, hogy az egész Unióban megszűnjön a digitális szakadék, különös tekintettel a különböző földrajzi területek közötti megosztottságra.
(8) A Bizottság 2020. február 19-i közleményében bemutatott, „Európa digitális jövőjének megtervezése” című stratégiában előírt intézkedések intenzívebbé tétele érdekében végre kell hajtani a digitális iránytűről szóló közleményben előirányzott intézkedéseket, és ezen intézkedéseknek meglévő uniós eszközökre, például az (EU) 2021/1058 európai parlamenti és tanácsi rendelet * által létrehozott Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap programjaira, és az (EU) 2021/240 európai parlamenti és tanácsi rendelet * által létrehozott technikai támogatási eszközre, valamint az (EU) 2021/523 * , az (EU) 2021/690 * , az (EU) 2021/694 * , az (EU) 2021/695 * és az (EU) 2021/1153 * európai parlamenti és tanácsi rendeletre, továbbá az (EU) 2021/241 rendelet által a digitális átalakulás céljára elkülönített pénzeszközökre kell építeniük. E határozatnak az uniós gazdaság és társadalom sikeres digitális átalakulásának megvalósítása, felgyorsítása és alakítása érdekében létre kell hoznia a Digitális évtized 2030 szakpolitikai programot.
(9) A szociális jogok európai pillére - amelyet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság az állam- és kormányfők 2017. november 17-én a svédországi Göteborgban tartott informális találkozóján hirdetett ki - a jó minőségű alapvető szolgáltatásokhoz - többek között a digitális távközléshez - való jogra, valamint a minőségi és befogadó oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz való jogra hív fel.
(10) Annak érdekében, hogy követni lehessen a digitális átalakulás ütemével kapcsolatos uniós megvalósítási pályát, digitális célokat kell meghatározni uniós szinten. Az említett digitális célokat olyan konkrét területekhez kell kapcsolni, amelyeken az Unión belül együttesen előrelépést kell elérni. A digitális célok a digitális iránytűről szóló közleményben az Unió digitális átalakulásának alapvető területeiként meghatározott négy sarkalatos pontot követik: digitális készségek, digitális infrastruktúrák, a vállalkozások digitalizálása és a közszolgáltatások digitalizálása.
(11) Ez a határozat nem érinti az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ)165. és 166. cikkét.
(12) Az alapszintű és a fejlett digitális készségek, valamint más készségek - többek között a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika terén - létfontosságúak ahhoz, hogy az uniós iparágak gyorsabban tudjanak alkalmazkodni a strukturális változásokhoz. Az a cél, hogy a digitálisan felkészült polgárok - beleértve a fogyatékossággal élőket is - képesek legyenek kihasználni a digitális évtized kínálta lehetőségeket. E cél elérése érdekében hangsúlyt kell helyezni az oktatásra annak biztosítása céljából, hogy az oktatási közösség - különösen a tanárok - megfelelő képzésben részesüljön, valamint megfelelő készségekkel és eszközökkel rendelkezzen ahhoz, hogy a tanítási módszereiben hatékonyan használja fel a technológiát, valamint hogy képesek legyen a digitális technológiák tanítására annak biztosítása érdekében, hogy a tanulók rövid és hosszabb távon egyaránt felkészültebben léphessenek be a munkaerőpiacra. A digitális oktatás és képzés várhatóan vonzóbbá teszi az Uniót a fejlett digitális készségeket szerzett, magasan képzett személyek számára, akik így fokozottabban jelen lesznek az uniós munkaerőpiacon.
A Bizottság által kiadott, 2021-re vonatkozó, a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) megállapítja, hogy az uniós vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) már a COVID-19 világjárvány előtt is nehezen találtak elegendő számú, információs és kommunikációs technológiákkal (a továbbiakban: IKT) foglalkozó szakembert. A digitális oktatás és képzés keretében ezért minden olyan intézkedést támogatni kell, amellyel biztosítható, hogy a munkaerő rendelkezzen minden olyan most és a jövőben is szükséges készséggel, amely elősegíti valamennyi releváns érdekelt fél mobilizálását és ösztönzését arra, hogy maximalizálják a gazdaságilag aktív népesség meglévő készségeinek javítására (továbbképzés), új készségeinek megszerzésére (átképzés), valamint egész életen át tartó tanulására irányuló befektetéseik hatását, így biztosítva, hogy az ipar és a szolgáltatások digitalizációja kínálta lehetőségek valamennyi előnye kiaknázható legyen. Ösztönözni kell továbbá a munkáltatók által gyakorlati tanulás formájában nyújtott nem formális digitális képzést is. Az oktatás és a képzés emellett kézzelfogható karrierösztönzőket is kínál majd a lehetőségek és a bánásmód szempontjából a nők és férfiak között fennálló különbségek elkerülése és megszüntetése érdekében.
(13) A konnektivitást célzó fenntartható digitális infrastruktúra, a mikroelektronika és a nagy adathalmazok feldolgozására való képesség kritikus jelentőségű támogató tényezők a digitalizáció előnyeinek kiaknázásához, a további technológiai fejlődéshez, valamint az Unió digitális vezető szerepének megvalósulásához. A „Hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára - Az erősebb, összekapcsolt, reziliens és virágzó vidéki területek 2040-ig történő megvalósítása felé” című, 2021. június 30-i bizottsági közleménnyel összhangban megbízható, gyors és biztonságos konnektivitásra van szükség az Unióban mindenki számára és mindenhol, beleértve az olyan vidéki és távoli területeket is, mint például a szigetek, a hegyvidéki és ritkán lakott térségek, valamint a legkülső régiók. Az egymáshoz közeledő feltöltési és letöltési sávszélességgel kapcsolatos társadalmi igények folyamatosan nőnek. 2030-ra a gigabites sebességgel rendelkező hálózatoknak mindazok számára elérhetőnek kell lenniük, akiknek ilyen kapacitásra van szükségük vagy ilyen kapacitást szeretnének. Minden uniós végfelhasználó számára lehetővé kell tenni, hogy a hálózatok által helyhez kötött módon, a hálózati végpontig biztosított gigabites szolgáltatásokat használjanak. Ezen túlmenően valamennyi lakott területet olyan új generációs, vezeték nélküli, nagy sebességű hálózattal kell lefedni, amelynek teljesítménye legalább az 5G-vel egyenértékű. A digitális átalakulás előnyeiben részesülő minden piaci szereplő köteles eleget tenni társadalmi kötelezettségeinek, és méltányos és arányos módon hozzá kell járulnia a közjavakhoz, a közszolgáltatásokhoz és a köztulajdonú infrastruktúrákhoz, minden Unió-beli polgár javát szolgálva.
(14) Az (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelvben * előírt technológiasemlegesség olyan elv, amelyet a legmagasabb teljesítményű, legreziliensebb, legbiztonságosabb és legfenntarthatóbb konnektivitási infrastruktúra megvalósítását célzó uniós és nemzeti digitális szakpolitikáknak a fellendülés kiaknázása érdekében követniük kell. Ezért - amennyiben egyenértékű hálózati teljesítménnyel rendelkeznek -, egyenlőként kell kezelni a gigabites konnektivitás megvalósításához hozzájárulni képes valamennyi technológiát és átviteli rendszert, beleértve az optikai, a műholdas és az 5G-ökoszisztémák jelenlegi és későbbi fejlesztéseit, valamint bármely más jövőbeli ökoszisztémát és új generációs wifi-rendszert.
(15) A félvezetők a legtöbb kulcsfontosságú stratégiai értékláncban nélkülözhetetlenek, és a jövőben várhatóan a jelenleginél nagyobb kereslet lesz irántuk, különösen a leginnovatívabb technológiai területeken. Ahogy a digitális gazdaságban is központi szerepet töltenek be a félvezetők, úgy a fenntarthatósági átállásnak is kritikus jelentőségű támogató tényezői, így tehát az európai zöld megállapodásban foglalt célkitűzések eléréséhez is hozzájárulnak. A kis energialábnyomú félvezetők hozzájárulnak ahhoz is, hogy az Unió vezető szerepet tölthessen be a fenntartható digitális technológiák terén. A cél a félvezetők értéklánca és a félvezetők termelési kapacitása (beleértve az anyagokat, a felszereléseket, a tervezést, a gyártást, a feldolgozást és a csomagolást) rezilienciájának megerősítése, többek között a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó uniós jognak megfelelő, nagy léptékű innovatív infrastruktúra kiépítése révén. Így például a kvantumkapacitás, valamint az alacsony energiaigényű félvezetők kritikus jelentőségű támogató tényezők az olyan rendkívül biztonságos peremcsomópontok klímasemlegességének megvalósításához, amelyek a felhasználó elhelyezkedésétől függetlenül biztosítják a hozzáférést az alacsony késleltetési idejű adatszolgáltatásokhoz.
(16) A jelenlegi és a jövőbeli technológiák - támogató tényezőként betöltött szerepükön túl - központi szerepet fognak játszani az adatok adatgazdaságon belüli méltányos és biztonságos megosztásán alapuló - egyúttal a magánélet és a személyes adatok hatékony védelmét biztosító - új termékekben, új gyártási folyamatokban és új üzleti modellekben. A vállalkozások átalakulása attól függ, hogy képesek lesznek-e gyorsan és mindenre kiterjedően alkalmazni az új digitális technológiákat, többek között a jelenleg lemaradásban lévő ipari és szolgáltatási ökoszisztémákban is. Ez az átalakulás különösen fontos a kkv-k számára, mivel ezek továbbra is kihívásokkal néznek szembe a digitális megoldások alkalmazása terén.
(17) A tagállamok ösztönzést kapnak arra, hogy közigazgatásaikban alkalmazzák az egyszeri adatszolgáltatás elvét, előmozdítva az adatoknak az adatvédelmi szabályoknak megfelelő további felhasználását annak érdekében, hogy ne háruljanak további terhek a polgárokra vagy a vállalkozásokra.
(18) A demokratikus élet és a kulcsfontosságú közszolgáltatások is döntő mértékben függnek a digitális technológiáktól. Minden polgár és vállalkozás számára lehetővé kell tenni, hogy digitálisan kommunikáljon a közigazgatási szervekkel. Az ilyen kommunikáció számos paraméterét, többek között a felhasználóközpontúságot és az átláthatóságot a DESI keretében kell nyomon követni. A kulcsfontosságú közszolgáltatásoknak - az elektronikus egészségügyi dokumentációkat is beleértve - önkéntes alapon teljes mértékben hozzáférhetőknek kell lenniük a maguk nemében legjobb, olyan digitális környezetekként, amelyek könnyen használható, hatékony, megbízható és személyre szabott, magas biztonsági és adatvédelmi normákat követő szolgáltatásokat és eszközöket kínálnak. Az ilyen kulcsfontosságú közszolgáltatások közé kell tartozniuk azoknak a szolgáltatásoknak is, amelyek relevánsak a természetes személyek életének jelentős eseményei - mint például egy állás elvesztése vagy megszerzése, a tanulás, az autóvásárlás vagy -vezetés, vagy egy vállalkozás indítása -, valamint jogi személyek esetében azok szakmai életciklusa szempontjából. A szolgáltatások offline hozzáférhetőségét azonban fenn kell tartani a digitális eszközökre való átállás során.
(19) A digitális technológiáknak hozzá kell járulniuk az olyan szélesebb körű társadalmi eredmények eléréséhez, amelyek nem korlátozódnak a digitális szférára, hanem a polgárok mindennapi életére és jóllétére is pozitív hatást gyakorolnak. A digitális átalakulás csak úgy lehet sikeres, ha együtt jár a demokrácia, a jó kormányzás, a társadalmi befogadás és a hatékonyabb közszolgáltatások terén tapasztalható javulással.
(20) A Bizottságnak 2026 júniusáig felül kell vizsgálnia a digitális célokat és a vonatkozó fogalommeghatározásokat annak értékelése céljából, hogy továbbra is eleget tesznek-e a digitális átalakulásra vonatkozó magas szintű ambícióknak. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy - amennyiben szükségesnek tartja - a digitális célok módosítását javasolja a - különösen az adatgazdaság, a fenntarthatóság és a kiberbiztonság területén felmerülő - technikai, gazdasági és társadalmi változások kezelése érdekében.
(21) Közpénzek felhasználása esetében alapvető fontosságú, hogy a társadalom és a vállalkozások számára a lehető legnagyobb érték elérésére kerüljön sor. A közfinanszírozásoknak ezért arra kell irányulniuk, hogy biztosítsák a finanszírozott projektek eredményeihez való nyílt és megkülönböztetéstől mentes hozzáférést, kivéve azon megalapozott és arányos esetekben, amikor az ettől való eltérést ítélik megfelelőnek.
(22) Ahhoz, hogy harmonikus, inkluzív és folyamatos előrehaladás következzen be az Unióban a digitális átalakulás és a digitális célok elérése terén, átfogó, szilárd, megbízható, rugalmas és átlátható irányítási formára van szükség, amely az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, valamint a tagállamok közötti szoros együttműködésen és koordináción alapul. Megfelelő mechanizmussal kell biztosítani a konvergencia koordinációját, a bevált gyakorlatok cseréjét, valamint a szakpolitikák és intézkedések következetességét és hatékonyságát uniós és nemzeti szinten, és annak ösztönöznie kell az uniós és a nemzeti források, valamint az uniós kezdeményezések és programok közötti megfelelő szinergiák aktiválását is. E célból a Bizottság iránymutatást és támogatást nyújthat a tagállamoknak a szinergiák legalkalmasabb típusainak legjobb kihasználása érdekében. E célból a digitális iránytű végrehajtását szolgáló nyomonkövetési és együttműködési mechanizmusról szóló rendelkezéseket kell megállapítani. E mechanizmusnak figyelembe kell vennie a tagállamok között és a tagállamokon belül jelentkező helyzetek sokféleségét, arányosnak kell lennie - különösen az adminisztratív terhek tekintetében -, és lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy a nemzeti célkitűzéseik megállapítása során magasabb ambíciószintet tűzzenek ki.
(23) A digitális iránytű végrehajtását szolgáló nyomonkövetési és együttműködési mechanizmusnak magában kell foglalnia egy továbbfejlesztett nyomonkövetési rendszert, amelynek segítségével fel lehet tárni az Unió stratégiai digitális kapacitásai terén mutatkozó hiányosságokat. Tartalmaznia kell továbbá többek között egy olyan mechanizmust, amely többek között a digitális iránytűről szóló közleményben meghatározott jövőkép és az e határozatban meghatározott digitális célok irányába tett előrehaladásról, valamint az e határozatban meghatározott általános célkitűzéseknek való megfelelés általánosabb állapotáról történő jelentéstételt szolgálja. Az említett mechanizmusnak a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködési keretet kell létrehoznia, amelynek keretében azonosítani lehet a hiányosságok kezelésére szolgáló megoldásokat, és javaslatot lehet tenni a hatékony korrekcióra irányuló célzott intézkedésekre.
(24) A DESI-t be kell építeni a digitális évtized helyzetéről szóló jelentésbe (a továbbiakban: a digitális évtizedről szóló jelentés), és azt a digitális célok elérése terén tett előrehaladás nyomon követésére kell használni. Az ilyen nyomon követésnek ki kell terjednie a tagállami szintű előrehaladást mérő mutatók, valamint az e határozat általános célkitűzései és az abban meghatározott digitális célok elérését célzó nemzeti szakpolitikák és kezdeményezések elemzésére, továbbá az uniós gazdaságok digitális átalakulását nyomon követő horizontális és tematikus elemzésekre, valamint a tagállamok e téren elért előrehaladásának rangsorolására. Különösképpen, a DESI dimenzióit és mutatóit össze kell hangolni az e határozatban meghatározott digitális célokkal. Minden egyes digitális célra vonatkozóan fő teljesítménymutatókat kell meghatározni a Bizottság által elfogadandó végrehajtási jogi aktusokban. A fő teljesítménymutatókat szükség esetén frissíteni kell a folyamatosan hatékony nyomon követés és a technológiai fejlődés figyelembevétele érdekében. A tagállamokon belüli adatgyűjtési mechanizmust adott esetben meg kell erősíteni annak érdekében, hogy az átfogó képet adjon a digitális célok elérése terén tett előrehaladásról, valamint hogy tájékoztatást nyújtson a vonatkozó nemzeti szintű szakpolitikákról, programokról és kezdeményezésekről, és e mechanizmusnak az uniós és a nemzeti joggal összhangban - amennyiben lehetséges - nemek és régiók szerint lebontott adatokat is tartalmaznia kell.
A Bizottságnak - a felülvizsgálatai alapján és szükség esetén - a tagállamokkal folytatott konzultációt követően ütemtervet kell készítenie a jövőbeli adatgyűjtési igényekre vonatkozóan. A DESI meghatározása során a Bizottságnak nagymértékben az információs társadalomra vonatkozó számos uniós felmérés során az (EU) 2019/1700 * és az (EU) 2019/2152 * európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban gyűjtött hivatalos statisztikákra kell támaszkodnia. A Bizottságnak célzott tanulmányokat kell használnia az uniós felmérésekben nem mért, vagy más jelentéstételi folyamatok - például a „»Gondolkozz előbb kicsiben!« Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: »Small Business Act«” című, 2008. június 25-i bizottsági közleményben kiadott stratégia, többek között annak a kkv-k-ra vonatkozó éves teljesítményértékelése - keretében gyűjtött releváns mutatókra vonatkozó adatok gyűjtéséhez. Az e határozat szerinti digitális célokhoz kapcsolódó fogalommeghatározások nem jelentenek precedenst a fő teljesítménymutatók számára, és semmilyen módon nem akadályozzák az említett célok elérése terén tett eredmények fő teljesítménymutatók révén történő későbbi mérését.
(25) Annak érdekében, hogy a társjogalkotók folyamatosan tájékoztatást kapjanak a digitális átalakulás terén az Unióban elért előrehaladásról, a Bizottságnak éves jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a digitális évtizedről, és ebben áttekintést és elemzést kell nyújtania az Unió digitális átalakulásáról, valamint értékelnie kell az e határozat általános célkitűzései és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó digitális célok tekintetében elért előrehaladást. A digitális évtizedről szóló jelentést, különösen a DESI-t figyelembe kell venni az európai szemeszterben, ideértve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz kapcsolódó szempontokat is, míg a digitális évtizedről szóló jelentésben szereplő ajánlott szakpolitikáknak, intézkedéseknek és fellépéseknek ki kell egészíteniük az országspecifikus ajánlásokat.
(26) 2019 óta a DESI a nők digitális szerepével kapcsolatos eredménytáblát is tartalmazza, amely 12 mutató alapján értékeli a tagállamok teljesítményét az internethasználat, az internetfelhasználói készségek, valamint a szakirányú készségek és a foglalkoztatás terén. A nők digitális szerepével kapcsolatos eredménytáblának a digitális évtizedről szóló jelentésbe való felvétele várhatóan lehetővé teszi a nemek közötti digitális szakadék nyomon követését.
(27) A Bizottságnak a digitális évtizedről szóló jelentésében ki kell térnie különösen arra, hogy mennyire hatékonyan kerültek megvalósításra e határozat általános célkitűzései szakpolitikákban, intézkedésekben vagy fellépésekben, valamint arról, hogy milyen előrehaladásra került sor a digitális célok elérése terén, részletesen ismertetve az Unió előrehaladásának mértékét az egyes célkitűzések tervezett megvalósítási pályájához viszonyítva, továbbá az egyes célok eléréséhez szükséges erőfeszítések értékelését, beleértve a digitális kapacitások és az innováció terén mutatkozó beruházási hiányokat, továbbá felhívva a figyelmet a külső környezetre nyitott digitális szuverenitás fokozásához szükséges intézkedésekre. A jelentésnek tartalmaznia kell a vonatkozó szabályozási javaslatok értékelését, valamint az uniós és tagállami szinten hozott intézkedések végrehajtásának értékelését.
(28) A Bizottság értékelése alapján a jelentésnek konkrét ajánlott szakpolitikákat, intézkedéseket és fellépéseket kell magában foglalnia. A Bizottságnak, amikor a jelentésben szakpolitikákra, intézkedésekre vagy fellépésekre tesz javaslatot, figyelembe kell vennie a rendelkezésre álló legfrissebb adatokat, a közös kötelezettségvállalásokat, a tagállamok által meghatározott szakpolitikákat és intézkedéseket, valamint a korábbi jelentésekben meghatározott és az együttműködési mechanizmus révén kezelt ajánlott intézkedések terén elért előrehaladást. Emellett a Bizottságnak figyelembe kell vennie az egyes tagállamok digitális célokhoz való hozzájárulási potenciálja közötti különbségeket, valamint a már meglévő és az említett célok eléréséhez megfelelőnek ítélt szakpolitikákat, intézkedéseket és fellépéseket, még akkor is, ha azok hatásai még nem érzékelhetők.
(29) Annak biztosítása érdekében, hogy e határozat általános célkitűzései és az abban meghatározott digitális célok teljesüljenek, és hogy valamennyi tagállam ténylegesen hozzájáruljon ehhez, a nyomonkövetési és együttműködési mechanizmus kialakítása és végrehajtása során biztosítani kell az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét a tagállamok és a Bizottság közötti konstruktív és inkluzív párbeszéd révén. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az Európai Parlament kellő időben tájékoztatást kapjon a párbeszéd eredményéről.
(30) A Bizottságnak - a tagállamokkal közösen - tervezett megvalósítási pályákat kell létrehoznia az Unió számára az e határozatban meghatározott digitális célok elérése érdekében. Amennyiben ez lehetséges, a tagállamoknak az említett tervezett megvalósítási pályákból nemzeti megvalósítási pályákat kell kialakítaniuk, és adott esetben figyelembe kell venniük a regionális dimenziót. Figyelembe kell venni, hogy az egyes tagállamok különféleképpen és más-más pontból indulva tudnak hozzájárulni a digitális célok eléréséhez, és ennek tükröződnie kell a nemzeti megvalósítási pályákban is. A nemzeti megvalósítási pályáknak hozzá kell járulniuk az uniós, illetve nemzeti szinten elért előrehaladás értékeléséhez.
(31) A Bizottság és a tagállamok közötti együttműködés hatékonyságának és eredményességének biztosítása érdekében a tagállamoknak be kell nyújtaniuk a Bizottságnak a 2030-ig tartó időszakra szóló, a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemterveiket (a továbbiakban: a nemzeti ütemtervek), és ezekben - amennyiben az lehetséges és nemzeti szinten mérhető - tervezett nemzeti megvalósítási pályákra kell javaslatot tenniük, amelyek ismertetik az e határozat általános célkitűzéseinek és az abban meghatározott digitális céloknak az uniós szintű eléréséhez való hozzájárulás céljából tervezett, elfogadott, vagy végrehajtott valamennyi eszközt. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti ütemterveikbe a regionális szinten végrehajtandó szakpolitikákra, intézkedésekre és fellépésekre vonatkozó információkat is felvegyenek. A nemzeti ütemterveket a legfontosabb érdekelt felekkel, például az üzleti szervezetekkel, köztük a kkv-k képviselőivel, a szociális partnerekkel és a civil társadalommal, többek között az idősekkel és a fiatalokkal, valamint a helyi és regionális képviselőkkel folytatott konzultációt követően kell kidolgozni, és azoknak a tagállamok szakpolitikáinak összehangolására szolgáló és a piac kiszámíthatóságának biztosítását célzó kulcsfontosságú eszköznek kell lenniük. A tagállamoknak figyelembe kell venniük a releváns ágazati kezdeményezéseket uniós és nemzeti szinten, és elő kell mozdítaniuk az azokkal való összhangot. Az, hogy egy tagállam kötelezettséget vállal az uniós szintű digitális célokhoz hozzájáruló nemzeti ütemterv elkészítésére, nem akadályozza e tagállamot abban, hogy nemzeti vagy regionális szintű stratégiákat dolgozzon ki és hajtson végre, sem pedig abban, hogy bizonyos ipari vagy digitális területekkel kiemelten foglalkozzon.
(32) A Bizottság és a tagállamok közötti együttműködési ciklusok során a tagállamok javasolhatják a nemzeti ütemterveik kiigazítását annak érdekében, hogy figyelembe vegyék a digitális átalakulás uniós és nemzeti szintű alakulását, valamint hogy reagáljanak különösen a Bizottság által ajánlott szakpolitikákra, intézkedésekre és fellépésekre. Annak ösztönzése érdekében, hogy a tagállamok következetes és összehasonlítható megközelítést alkalmazzanak, valamint a nemzeti ütemterveik előkészítésének elősegítése céljából a Bizottságnak iránymutatást kell adnia, amelyben részletesebben meghatározza a nemzeti ütemtervek fő strukturális elemeit, valamint különösen azokat a közös elemeket, amelyeket minden nemzeti ütemtervnek tartalmaznia kell. Az iránymutatásban egy olyan általános megközelítést is elő kell írni, amelyet a tagállamoknak a tervezett nemzeti megvalósítási pályájuk kidolgozása során követniük kell.
(33) A Bizottság és a tagállamok közötti együttműködési és nyomonkövetési mechanizmusnak a tagállamok nemzeti ütemtervei értékelésével kell kezdődnie, és a digitális évtizedről szóló jelentésben szolgáltatott adatokon és értékelésen, valamint az érdekelt felektől, például az üzleti szervezetektől - többek között a kkv-k képviselőitől, a szociális partnerektől és a civil társadalomtól -, valamint a regionális és helyi képviselőktől kapott visszajelzéseken kell alapulnia.
(34) Az együttműködés időzítése során figyelembe kell venni, hogy annak tükröznie kell a korábbi együttműködési ciklusok eredményeit, valamint a szakpolitikákat, intézkedéseket és fellépéseket, továbbá a nemzeti ütemtervek kétévente esedékes esetleges kiigazítását.
(35) Annak érdekében, hogy a digitális célok tekintetében tett előrehaladás a tervezett megvalósítási pályákhoz igazodva történjen, azoknak a tagállamoknak, amelyek esetében a jelentés szerint egy adott területen nem történt kielégítő előrelépés, a politikákra, intézkedésekre és fellépésekre vonatkozó kiigazítást kell javasolniuk, amelynek végrehajtását tervezik az előrehaladás e kritikus területen való előmozdítása érdekében. A Bizottságnak és a tagállamoknak továbbá meg kell vizsgálniuk, hogy a tagállamok hogyan kezelték közösen és egyénileg az előző évi jelentésben említett szakpolitikákat, intézkedéseket és fellépéseket. Bármely tagállam számára lehetővé kell tenni, hogy szakértői értékelési folyamat indítását kérje annak érdekében, hogy a többi tagállam észrevételeket tehessen a nemzeti ütemtervében előterjeszteni kívánt javaslatokkal kapcsolatban, különös tekintettel arra, hogy azok alkalmasak-e egy adott cél elérésére. A Bizottságnak elő kell segítenie a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok szakértői értékelési folyamat útján történő cseréjét.
(36) Lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság és egy vagy több tagállam, vagy legalább két tagállam közös kötelezettségvállalásokat tegyen olyan összehangolt fellépésekre vonatkozóan, amelyeket a digitális célok elérése érdekében meg kíván tenni, hogy több országra kiterjedő projekteket hozzon létre, és hogy megállapodjon bármely egyéb uniós és nemzeti szintű politikákról, intézkedésekről és fellépésekről azzal a céllal, hogy a tervezett megvalósítási pályákkal összhangban előrehaladást érjen el az említett célok tekintetében. A közös kötelezettségvállalás olyan együttműködésre irányuló kezdeményezés, amelynek célja különösen az e határozat általános célkitűzései és az abban meghatározott digitális célok eléréséhez való hozzájárulás. A több országra kiterjedő projektekben és az európai digitális infrastruktúra-konzorciumokban (a továbbiakban: EDIC-ek) legalább három tagállamnak kell tagként részt vennie.
(37) Az e határozat általános célkitűzései és az abban meghatározott digitális célok elérésének nyomon követése során a Bizottság és a tagállamok az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban kötelesek lojálisan együttműködni. Ezért szükséges, hogy a Bizottság együttműködési felhívására a tagállamok minden esetben megfelelő válaszintézkedéseket tegyenek, különösen abban az esetben, ha valamely tagállam jelentősen eltért a nemzeti megvalósítási pályájától, vagy ha az eltérés kiigazítására jelentős ideig nem tett lépéseket.
(38) Az ajánlott szakpolitikák, intézkedések és fellépések, valamint a nemzeti ütemtervek és kiigazításaik hatékony végrehajtása alapvető fontosságú e határozat általános célkitűzései és az abban meghatározott digitális célok elérése szempontjából. Az egyes tagállamokkal folytatott strukturált párbeszéd elengedhetetlen ahhoz, hogy iránymutatást és támogatást kapjanak a nemzeti tervezett megvalósítási pályájukon való előrehaladáshoz szükséges megfelelő intézkedések meghatározásához és végrehajtásához, különösen amikor a tagállamok szükségesnek tartják nemzeti ütemterveiknek a Bizottság által ajánlott szakpolitikák, intézkedések vagy fellépések alapján történő kiigazítását. A Bizottságnak folyamatosan megfelelően tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot, különösen a strukturált párbeszéd folyamatára és eredményére vonatkozóan.
(39) Az átláthatóság és a nyilvánosság részvételének biztosítása érdekében a Bizottságnak valamennyi érdekelt féllel együtt kell működnie. E célból a Bizottságnak szorosan együtt kell működnie az érdekelt felekkel, többek között a civil társadalommal és a magán- és közszférabeli szereplőkkel, például az oktatási és képzési vagy az egészségügyi ágazat közjogi intézményeivel, és konzultálnia kell velük az uniós szintű digitális transzformáció felgyorsítását célzó intézkedésekről. Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció során a Bizottságnak a lehető leginkluzívabbnak kell lennie, és abba be kell vonni azokat a szerveket, amelyeknek alapvető szerepük van a lányok és a nők részvételének előmozdításában a digitális területhez kapcsolódó oktatás és szakmai karrier tekintetében, törekedve a nemi szempontból a lehető legkiegyensúlyozottabb megközelítés alkalmazására a nemzeti ütemtervek tagállamok általi végrehajtása során. Az érdekelt felek bevonása tagállami szinten is fontos, különösen a nemzeti ütemterveik és azok esetleges kiigazításainak elfogadásakor. A Bizottságnak és a tagállamoknak mind uniós, mind nemzeti szinten - időben és a rendelkezésre álló erőforrásaikhoz mérten - be kell vonniuk az üzleti szervezeteket, többek között a kkv-k képviselőit, a szociális partnereket és a civil társadalmat.
(40) A több országra kiterjedő projektek várhatóan lehetővé teszik majd az e határozatban meghatározott digitális célok eléréséhez szükséges kulcsfontosságú területeken történő nagyszabású beavatkozást, különösen az uniós, tagállami és adott esetben magánforrásokból származó erőforrások összevonása révén. Amennyiben a digitális célok eléréséhez szükséges, a tagállamok számára lehetővé kell tenni az Unió digitális transzformációját támogató, közvetlen irányítás alatt álló uniós programhoz társult harmadik országok bevonását. A több országra kiterjedő projekteket összehangolt módon, a Bizottság és a tagállamok szoros együttműködésével kell végrehajtani. A Bizottságnak központi szerepet kell játszania a több országra kiterjedő projektek végrehajtásának felgyorsításában azáltal, hogy az e határozat mellékletében indikatív jelleggel felsorolt projektkategóriák közül azonosítja a több országra kiterjedő, végrehajtásra kész projekteket, valamint tanácsot ad a tagállamoknak a legmegfelelőbb meglévő végrehajtási mechanizmus kiválasztásával, a finanszírozási források kiválasztásával és azok ötvözésével, valamint az érintett projektek végrehajtásával kapcsolatos egyéb stratégiai kérdésekkel kapcsolatban. Adott esetben a Bizottságnak iránymutatást kell nyújtania az EDIC mint végrehajtási mechanizmus létrehozásáról. Azok a tagállamok, amelyek így kívánják, az e határozatban előírtaktól eltérő területeken is együttműködhetnek vagy tehetnek összehangolt fellépéseket.
(41) A több országra kiterjedő projektekhez nyújtott állami támogatást különösen a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére kell felhasználni arányos módon, elkerülve az egyenlő versenyfeltételek torzítását, vagy a magánfinanszírozás duplikálását, illetve kiszorítását. A több országra kiterjedő projekteknek egyértelmű európai hozzáadott értékkel kell rendelkezniük, és azokat az alkalmazandó uniós jognak és az uniós joggal összhangban lévő nemzeti jognak megfelelően kell végrehajtani.
(42) A több országra kiterjedő projekteknek alkalmasnak kell lenniük arra, hogy bevonzzák a különböző uniós és tagállami finanszírozási forrásokat, valamint az Unió digitális átalakulását támogató, közvetlen irányítás alatt álló uniós programhoz társult harmadik országokból származó finanszírozást, és azokat hatékony módon ötvözzék, szinergiákat teremtve közöttük, amennyiben lehetséges. Különösképpen, lehetővé kell tenni a központilag irányított uniós programok forrásainak és a tagállamok által biztosított forrásoknak az ötvözését, ideértve - bizonyos feltételek mellett - a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó hozzájárulásokat, amint azt a tagállamoknak szóló, a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveikre vonatkozó bizottsági iránymutatás 3. része kifejti, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapból vagy a Kohéziós Alapból származó hozzájárulásokat is. Amennyiben egy adott, több országra kiterjedő projekt jellege indokolja, az Uniótól és a tagállamoktól eltérő jogalanyok hozzájárulásait is engedélyezni kell, beleértve a magánfelektől érkező hozzájárulásokat is.
(43) A Bizottságnak - a tagállamokkal együttműködve és a több országra kiterjedő projektek koordinátoraként eljárva - segítenie kell a tagállamokat annak azonosításában, hogy milyen érdekük fűződhet a több országra kiterjedő projektekhez, nem kötelező erejű iránymutatást kell adnia az optimális végrehajtási mechanizmusok kiválasztásához, és segítséget kell nyújtania a végrehajtáshoz, hozzájárulva a lehető legszélesebb körű részvételhez. A Bizottságnak biztosítania kell e támogatást, kivéve, ha a több országra kiterjedő projektben részt vevő tagállamok ezt elutasítják. A Bizottságnak a részt vevő tagállamokkal együttműködve kell eljárnia.
(44) A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy az érintett tagállamok kérelmére és az említett kérelem értékelését követően egy EDIC-et hozzon létre egy adott, több országra kiterjedő projekt végrehajtására.
(45) A fogadó tagállamnak kell megállapítania, hogy az adott EDIC teljesíti-e a 2006/112/EK tanácsi irányelv * 143. cikkének g) pontjában és a 151. cikke (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a 2008/118/EK tanácsi irányelv * 12. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említettek szerinti azon követelményeket, amelyek alapján nemzetközi szervezetként ismerhető el.
(46) E határozat végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a fő teljesítménymutatók és az EDIC-ek létrehozása tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek * megfelelően kell gyakorolni.
(47) Ez a határozat nem alkalmazandó a tagállamok által a nemzetbiztonsággal, a közbiztonsággal vagy a védelemmel kapcsolatban hozott intézkedésekre,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
(1) Ez a határozat létrehozza a Digitális évtized 2030 szakpolitikai programot, és e program számára nyomonkövetési és együttműködési mechanizmust határoz meg, amely a következőket célozza:
a) az innovációt és beruházást elősegítő környezet megteremtése azáltal, hogy egyértelmű irányt jelöl ki az Unió digitális átalakulása és a digitális célok 2030-ig történő uniós szintű elérése tekintetében, mérhető mutatók alapján;
b) az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködés strukturálása és ösztönzése;
c) az Unió általi nyomon követés és jelentéstétel következetességének, összehasonlíthatóságának, átláthatóságának és teljességének elősegítése.
(2) E határozat létrehozza a több országra kiterjedő projektek keretét.
E határozat alkalmazásában:
1. „a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató” vagy „DESI”: elemzések és mérési mutatók éves készlete, amelynek alapján a Bizottság nyomon követi az Unió és a tagállamok általános digitális teljesítményét több szakpolitikai dimenzióban, beleértve a 4. cikkben meghatározott digitális célok felé tett előrehaladásukat is;
2. „több országra kiterjedő projektek”: a 4. cikkben meghatározott digitális célok elérését elősegítő, uniós és tagállami finanszírozást is magában foglaló, a 10. cikknek megfelelő nagyszabású projektek;
3. „statisztikák”: a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet * 3. cikkének 1. pontjában meghatározott statisztikák;
4. „szakértői értékelési folyamat”: olyan mechanizmus, amelynek keretében a tagállamok megosztják egymással a bevált gyakorlatokat a 8. cikk szerinti együttműködés keretében egy adott tagállam által javasolt szakpolitikák, intézkedések és fellépések konkrét vonatkozásaival kapcsolatban, különös tekintettel arra, hogy azok hatékonyak-e és alkalmasak-e a 4. cikkben meghatározott digitális célok alá tartozó valamely konkrét cél eléréséhez való hozzájárulásra;
5. „tervezett megvalósítási pálya”: a 4. cikkben meghatározott digitális célok elérése érdekében 2030-ig követendő, digitális célonként kitűzött, adott esetben múltbeli adatokon alapuló tervezett pálya;
6. „peremcsomópontok”: a hálózathoz csatlakoztatott elosztott adatfeldolgozási kapacitás, amely az adatokat generáló fizikai végponthoz közel (vagy abban) helyezkedik el, és amely elosztott számítási és tárolási képességeket kínál az alacsony késleltetési idejű adatfeldolgozáshoz;
7. „digitális intenzitás”: egy adott vállalkozáshoz rendelt, az általa használt technológiák számán alapuló összesített érték, amelyet a DESI-vel összhangban a különböző technológiákat tartalmazó eredménytáblához viszonyítva határoznak meg;
8. „kulcsfontosságú közszolgáltatások”: olyan alapvető szolgáltatások, amelyeket közintézmények nyújtanak természetes személyek részére életük jelentős eseményei kapcsán, illetve jogi személyek részére azok szakmai életciklusa során;
9. „fejlett digitális készségek”: a digitális technológiák, termékek és szolgáltatások megértéséhez, tervezéséhez, fejlesztéséhez, irányításához, teszteléséhez, bevezetéséhez, alkalmazásához és fenntartásához szükséges ismereteket és tapasztalatokat igénylő készségek és szakmai kompetenciák;
10. „alapszintű digitális készség”: a következő területekhez kapcsolódó legalább egy tevékenység digitális eszközökkel történő elvégzésére való képesség: információ, kommunikáció és együttműködés, tartalomelőállítás, biztonság és személyes adatok, valamint problémamegoldás;
11. „unikornis”:
a) olyan vállalkozás, amelyet 1990. december 31. után alapítottak, és amelynek az első nyilvános részvénykibocsátása vagy a kereskedelmi értékesítése meghaladta az 1 milliárd USD-t; vagy
b) olyan vállalkozás, amelyet legalább 1 milliárd USD-ra értékeltek a legutóbbi magánfinanszírozási forduló során, ideértve azt az esetet is, amikor az értékelést nem erősítette meg másodlagos tranzakció;
12. „kis- vagy középvállalkozás” vagy „kkv”: a 2003/361/EK bizottsági ajánlás * mellékletének 2. cikkében meghatározottak szerinti mikro, kis- vagy középvállalkozás.
(1) Az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a tagállamok együttműködnek a következő általános célkitűzések (a továbbiakban: az általános célkitűzések) uniós szintű támogatása és megvalósítása érdekében:
a) emberközpontú, az alapvető jogokon alapuló, inkluzív, átlátható és nyitott digitális környezet előmozdítása, ahol a biztonságos és interoperábilis digitális technológiák és szolgáltatások tiszteletben tartják és erősítik az uniós elveket, jogokat és értékeket, és az Unióban mindenhol, mindenki számára hozzáférhetők;
b) a tagállamok kollektív rezilienciájának megerősítése és a digitális szakadék áthidalása, a nemek közötti és a földrajzi egyensúly elérése annak előmozdítása által, hogy minden egyén előtt folyamatosan nyitva álljon a lehetőség az alapszintű és a fejlett digitális készségek és kompetenciák elsajátítására, többek között szakképzés és szakmai továbbképzés, valamint az egész életen át tartó tanulás révén, valamint a horizontális oktatási és képzési rendszereken belül a nagy teljesítményű digitális kapacitások kiépítésének elősegítése által;
c) az Unió külső környezetre nyitott digitális szuverenitásának biztosítása, különösen olyan biztonságos és hozzáférhető digitális és adatinfrastruktúrák révén, amelyek képesek hatalmas mennyiségű adat hatékony tárolására, továbbítására és feldolgozására, lehetővé téve ezáltal más technológiai fejlesztéseket, az uniós ipar és gazdaság - különösen a kkv-k - versenyképességének és fenntarthatóságának, valamint az uniós értékláncok rezilienciájának támogatása, továbbá az induló innovatív vállalkozások ökoszisztémájának és az európai digitális innovációs központok gördülékeny működésének elősegítése;
d) a digitális képességek kiépítésének és használatának előmozdítása a földrajzi értelemben vett digitális szakadék csökkentése, valamint a digitális technológiákhoz és adatokhoz való hozzáférés nyílt, elérhető és méltányos feltételek melletti biztosítása céljából annak érdekében, hogy az uniós vállalkozások - különösen az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k - magas szintű digitális intenzitást és innovációt érjenek el;
e) interoperábilis digitális infrastruktúrák átfogó és fenntartható ökoszisztémájának kialakítása, amelyben a nagy teljesítményű, a perem-, a felhőalapú és a kvantum-számítástechnika, a mesterséges intelligencia, az adatkezelés és a hálózati konnektivitás konvergens módon működik, előmozdítva azok elterjedését az uniós vállalkozások körében, valamint növekedési és munkahely-teremtési lehetőségeket teremtve a kutatás, a fejlesztés és az innováció révén, továbbá annak biztosítása, hogy az Unió rendelkezzen versenyképes, biztonságos és fenntartható - magas szintű biztonsági és adatvédelmi normáknak, valamint az uniós adatvédelmi szabályoknak megfelelő - adatfelhőinfrastruktúrával;
f) olyan uniós digitális szabályozási környezet előmozdítása, amely hozzájárul ahhoz, hogy az uniós vállalkozások, különösen a kkv-k tisztességesen tudjanak versenyezni a globális értékláncok mentén;
g) annak biztosítása, hogy a demokratikus életben való online részvétel mindenki számára lehetséges legyen, valamint hogy a közszolgáltatások, az egészségügyi és gondozási szolgáltatások mindenki, különösen a hátrányos helyzetű csoportok, köztük a fogyatékossággal élők számára, továbbá a vidéki és távoli területeken is elérhetők legyenek egy megbízható és biztonságos online környezetben is, inkluzív, hatékony, interoperábilis és személyre szabott szolgáltatásokat és magas biztonsági és adatvédelmi normáknak megfelelő eszközöket kínálva;
h) annak biztosítása, hogy a digitális infrastruktúrák és technológiák - az ellátási láncaikkal együtt - fenntarthatóbbá, reziliensebbé, valamint energia- és erőforrás-hatékonyabbá váljanak annak érdekében, hogy minimálisra csökkenjen azok kedvezőtlen környezeti és társadalmi hatása és hogy az európai zöld megállapodással összhangban hozzájáruljanak a fenntartható körforgásos és klímasemleges gazdasághoz és társadalomhoz, többek között az e cél elérésére irányuló kutatás és innováció előmozdítása, illetve a digitális tér energia- és erőforrás-hatékonyságának a mérésére szolgáló módszerek kidolgozása révén;
i) tisztességes és megkülönböztetésmentes feltételek elősegítése a digitális átalakulás során érintett felhasználók tekintetében Unió-szerte, a magán- és közberuházások, illetve az uniós és a nemzeti források felhasználása közötti szinergiák erősítésével, valamint olyan kiszámítható és támogató szabályozási megközelítések kidolgozásával, amelyek a regionális és a helyi szintre is kiterjednek;
j) annak biztosítása, hogy a zöld és digitális átálláshoz való teljeskörű hozzájárulás érdekében koordinált és koherens módon vegyenek figyelembe minden olyan szakpolitikát és programot, amely releváns a 4. cikkben meghatározott digitális célok elérése szempontjából, elkerülve az átfedéseket és minimálisra csökkentve az adminisztratív terheket;
k) a kibertámadásokkal szembeni reziliencia javítása, hozzájárulás a kockázatokkal kapcsolatos tudatosság növeléséhez és a kiberbiztonsági folyamatokkal kapcsolatos ismeretek bővítéséhez, valamint az állami és magánszervezetek arra irányuló erőfeszítéseinek fokozása, hogy a kiberbiztonság legalább alapvető szintjét elérjék.
(2) Az e cikkben meghatározott általános célkitűzések elérése érdekében folytatott együttműködés során a tagállamok és a Bizottság figyelembe veszik a digitális évtizedben érvényre juttatandó digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozatban meghatározott digitális elveket és jogokat.
(1) Az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a tagállamok együttműködnek annak érdekében, hogy az Unióban 2030-ig megvalósuljanak a következő digitális célok (a továbbiakban: a digitális célok):
1. digitálisan képzett lakosság és magasan képzett digitális szakemberek, törekedve a nemek közötti egyensúlyra, amely révén:
a) a 16-74 évesek legalább 80%-a legalább alapszintű digitális készségekkel rendelkezik;
b) legalább 20 millió IKT szakember dolgozik az Unióban, a nők e területre való bejutásának elősegítése és az IKT-diplomások számának növelése mellett;
2. biztonságos, reziliens, jól teljesítő és fenntartható digitális infrastruktúrák, amelyek révén:
a) a helyhez kötött szolgáltatásokat igénybe vevő minden végfelhasználóra gigabites hálózat terjed ki a hálózati végpontig, és minden lakott területre olyan új generációs vezeték nélküli nagy sebességű hálózat terjed ki, amely legalább az 5G-vel egyenértékű teljesítménnyel rendelkezik, a technológiasemlegesség elvével összhangban;
b) az élvonalbeli félvezetőknek - a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban lévő - gyártása az Unióban értékét tekintve a világ termelésének legalább 20%-át teszi ki;
c) az Unióban legalább 10 000 klímasemleges, rendkívül biztonságos peremcsomópont telepítésére kerül sor, oly módon elosztva, hogy az garantálja az alacsony (vagyis pár ezredmásodperces) késleltetési idejű hozzáférést az adatszolgáltatásokhoz, a vállalkozások elhelyezkedésétől függetlenül;
d) 2025-re az Unió rendelkezik az első, kvantumgyorsítással rendelkező számítógépével, amely megnyitja az utat ahhoz, hogy az Unió 2030-ra élen járjon a kvantumképességek terén.
3. a vállalkozások digitális átalakulása, amely révén:
a) az uniós vállalkozások legalább 75%-a - az üzleti tevékenységének megfelelően - a következők közül egyet vagy többet használ:
i.. felhőszolgáltatások;
ii. big data technológia;
iii. mesterséges intelligencia;
b) az uniós kkv-k több mint 90%-a eléri legalább az alapszintű digitális intenzitást;
c) az Unió elősegíti a növekvő innovatív vállalkozásainak növekedését és javítja a forráshoz jutásukat, ami az unikornisok számának legalább megkétszereződéséhez vezet;
4. a közszolgáltatások digitalizálása, amely révén:
a) a kulcsfontosságú közszolgáltatások online hozzáférhetősége 100%-os, és adott esetben az Unió-beli polgárok és vállalkozások számára lehetséges a közigazgatási szervekkel való online kapcsolattartás;
b) az uniós polgárok 100%-a hozzáfér az elektronikus egészségügyi dokumentációjához;
c) az uniós polgárok 100%-a hozzáfér egy Unió-szerte elismert biztonságos elektronikus azonosítási (eID) módszerhez, amely lehetővé teszi számukra a személyazonossággal kapcsolatos tranzakciók és a megosztott személyes adatok feletti teljeskörű ellenőrzést.
(2) A Bizottság 2026. június 30-ig felülvizsgálja a digitális célokat és a vonatkozó fogalommeghatározásokat, figyelembe véve különösen a tagállamok által az 5. cikk (2) bekezdésével, valamint a 7., 8. és 9. cikkel összhangban benyújtott információkat. A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a felülvizsgálat eredményéről, és jogalkotási javaslatot nyújt be a digitális célok módosítására, amennyiben úgy ítéli meg, hogy ez az Unió sikeres digitális átalakulásának megvalósítása érdekében a műszaki, gazdasági vagy társadalmi fejlemények kezeléséhez szükséges.
(1) A Bizottság nyomon követi az Unió előrehaladását az általános célkitűzések és a digitális célok felé. Az említett célból a Bizottság a DESI-re támaszkodik, és egy végrehajtási jogi aktus útján meghatározza az egyes digitális célokra vonatkozó fő teljesítménymutatókat. E végrehajtási jogi aktust a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(2) A tagállamok kellő időben a Bizottság rendelkezésére bocsátják a digitális átalakulásnak, valamint a digitális célok elérése mértékének hatékony nyomon követéséhez szükséges statisztikákat és adatokat. Az említett adatokat - amennyiben lehetséges - nemek és régiók szerinti bontásban kell megadni, az uniós és a nemzeti joggal összhangban. Amennyiben a tagállamok vonatkozó statisztikái még nem állnak rendelkezésre, a Bizottság a tagállamokkal konzultálva alternatív adatgyűjtési módszert - például tanulmányokat vagy a tagállamoktól történő közvetlen adatgyűjtést - alkalmazhat, többek között a regionális szint megfelelő dokumentálásának biztosítása érdekében. Az említett alternatív adatgyűjtési módszer alkalmazása nem érinti a Bizottság (Eurostat) 2012/504/EU bizottsági határozatban * meghatározott feladatait.
(3) A Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben uniós szintű tervezett megvalósítási pályákat hoz létre a digitális célok mindegyike tekintetében. Az említett megvalósítási pályák alapul szolgálnak az (1) bekezdésben említett, a Bizottság által végzett nyomon követéshez és a tagállamok digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemterveihez (a továbbiakban: a nemzeti ütemtervek). Amennyiben a műszaki, gazdasági vagy társadalmi fejleményekre tekintettel szükséges, a Bizottság - a tagállamokkal szorosan együttműködve - naprakésszé tesz az említett tervezett megvalósítási pályák közül egyet vagy többet. A Bizottság jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az uniós szintű tervezett megvalósítási pályákról és azok kellő időben történő aktualizálásáról.
(1) A Bizottság minden évben benyújtja és előterjeszti az Európai Parlament és a Tanács számára a digitális évtized helyzetéről szóló átfogó jelentést (a továbbiakban: a digitális évtizedről szóló jelentés). A digitális évtizedről szóló jelentésnek magában kell foglalnia az Unió digitális átalakulása tekintetében elért előrehaladást és a DESI-t.
A Bizottság 2024. január 9-ig benyújtja a digitális évtizedről szóló első jelentését.
(2) A digitális évtizedről szóló jelentésben a Bizottság értékeli az Unió digitális átalakulása terén a digitális célok tekintetében elért előrehaladást, valamint az általános célkitűzéseknek való megfelelés mértékét. Az elért előrehaladás értékelésének különösen a DESI-ben foglalt elemzésen és fő teljesítménymutatókon kell alapulnia, összevetve azokat az uniós szintű tervezett megvalósítási pályákkal és a tervezett nemzeti megvalósítási pályákkal, adott esetben és - amennyiben lehetséges - figyelembe véve a regionális dimenzió elemzését. Az elért előrehaladás értékelésének emellett adott esetben alapul kell vennie a több országra kiterjedő projektek létrehozását és az azok tekintetében elért előrehaladást.
(3) A digitális évtized helyzetéről szóló jelentésben a Bizottság azonosítja a jelentős lemaradásokat és hiányosságokat, és javaslatot tesz a tagállamok által azokon a területeken megvalósítandó szakpolitikákra, intézkedésekre vagy fellépésekre, amelyeken az előrehaladás nem volt elegendő az általános célkitűzések és a digitális célok eléréséhez. Ezek az ajánlott szakpolitikák, intézkedések vagy fellépések különösen a következőkre vonatkozhatnak:
a) az általános célkitűzések és a digitális célok elérése érdekében a tagállamok által javasolt hozzájárulások és kezdeményezések ambíciószintje;
b) tagállami szintű szakpolitikák, intézkedések és fellépések - adott esetben a regionális dimenzióval rendelkezőket is beleértve -, valamint egyéb, potenciálisan határokon átnyúló jelentőséggel bíró szakpolitikák és intézkedések;
c) minden olyan további szakpolitika, intézkedés vagy fellépés, amelyre szükség lehet a nemzeti ütemtervek kiigazításához;
d) a meglévő és a tervezett szakpolitikák, intézkedések és fellépések kölcsönhatása és összhangja.
(4) A digitális évtizedről szóló jelentésnek figyelembe kell vennie a 8. cikk (4) bekezdésében említett közös kötelezettségvállalásokat és azok végrehajtását.
(5) A digitális évtizedről szóló jelentésnek információkat kell tartalmaznia az e cikk (3) bekezdésében említett ajánlott szakpolitikák, intézkedések vagy fellépések, valamint a 8. cikk (7) bekezdése alapján kölcsönösen elfogadott következtetések és azok végrehajtása terén elért eredményekről.
(6) A digitális évtizedről szóló jelentésben értékelni kell, hogy szükség van-e további uniós szintű szakpolitikákra, intézkedésekre vagy fellépésekre.
(1) Minden tagállam 2023. október 9-ig benyújtja a Bizottságnak a nemzeti ütemtervét. A nemzeti ütemterveknek összhangban kell lenniük az általános célkitűzésekkel és a digitális célokkal, és hozzá kell járulniuk azok uniós szinten történő eléréséhez. A tagállamoknak figyelembe kell venniük a vonatkozó ágazati kezdeményezéseket, és elő kell mozdítaniuk az azokkal való összhang megvalósítását.
(2) Az egyes nemzeti ütemterveknek a következőket kell magukban foglalniuk:
a) az általános célkitűzések és a digitális célok eléréséhez hozzájáruló, a tagállamok által tervezett, elfogadott és végrehajtott főbb szakpolitikák, intézkedések és fellépések;
b) a nemzeti szinten mérhető, a releváns digitális célok eléréséhez hozzájáruló nemzeti tervezett megvalósítási pályák, míg a regionális dimenzió - amennyiben lehetséges - a nemzeti ütemtervekben tükröződik;
c) az a) pontban említett tervezett, elfogadott és végrehajtott szakpolitikák, intézkedések és fellépések időzítése, valamint az általános célkitűzések és a digitális célok elérésére való várható hatása.
(3) A (2) bekezdésben említett szakpolitikáknak, intézkedéseknek és fellépéseknek a következők közül egyet vagy többet fel kell tüntetniük:
a) a releváns közvetlenül alkalmazandó uniós vagy nemzeti jog;
b) az említett szakpolitikák, intézkedések vagy fellépések elfogadására tett egy vagy több kötelezettségvállalás;
c) az elkülönített állami pénzügyi források;
d) a mobilizált humán erőforrások;
e) az általuk képviselt, az általános célkitűzések és a digitális célok eléréséhez kapcsolódó bármely egyéb kritikus jelentőségű támogató tényezők.
(4) A tagállamok nemzeti ütemterveikben becslést nyújtanak be az általános célkitűzések és a digitális célok eléréséhez való hozzájáruláshoz szükséges beruházásokról és erőforrásokról, valamint általános leírást adnak az említett beruházások - melyek lehetnek köz- vagy magánberuházások - forrásáról, beleértve adott esetben az uniós programok és eszközök tervezett felhasználását is. A nemzeti ütemtervek tartalmazhatnak több országra kiterjedő projektekre vonatkozó javaslatokat is.
(5) A tagállamok regionális ütemterveket dolgozhatnak ki. A tagállamok törekednek arra, hogy ezeket a regionális ütemterveket összehangolják a nemzeti ütemterveikkel, és azokat beépíthetik a nemzeti ütemterveikbe annak biztosítása érdekében, hogy a területükön mindenütt megvalósuljanak az általános célkitűzések és a digitális célok.
(6) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti ütemterveik figyelembe veszik az európai szemeszter keretében kiadott legújabb országspecifikus ajánlásokat. A nemzeti ütemtervek kiigazítása során a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venni a 6. cikk (3) bekezdése értelmében ajánlott szakpolitikákat, intézkedéseket és fellépéseket.
(7) A Bizottság iránymutatást és támogatást nyújt a tagállamoknak a nemzeti ütemterveik elkészítéséhez, beleértve - amennyiben lehetséges - azt is, hogy hogyan kell nemzeti szinten, és amennyiben lehetséges, a regionális dimenziót figyelembe véve meghatározni azokat a megfelelő nemzeti tervezett megvalósítási pályákat, amelyek hatékonyan hozzájárulhatnak az uniós szintű tervezett megvalósítási pályák eléréséhez.
(1) A Bizottság és a tagállamok szorosan együttműködnek egymással annak érdekében, hogy meghatározzák a hiányosságok kezelésének módjait azokon a területeken, amelyeken - a digitális évtizedről szóló jelentés eredményei alapján - a Bizottság és a tagállamok úgy tekintik, hogy a digitális célok közül egy vagy több elérése terén az előrehaladás nem elégséges, vagy amelyeken - a digitális évtizedről szóló jelentés eredményei alapján - jelentős hiányosságok megállapítására került sor. Ennek az elemzésnek különösen figyelembe kell vennie azt, hogy a digitális célok közül néhány eléréséhez a tagállamok különböző mértékben képesek hozzájárulni, és annak kockázatát, hogy e célok némelyikének késedelmes elérése negatív hatással lehet más digitális célok elérésére.
(2) A digitális évtizedről szóló jelentés közzétételét követő két hónapon belül a Bizottság és a tagállamok törekednek arra, hogy megvitassák a tagállamok előzetes észrevételeit, különösen a Bizottság által a jelentésében ajánlott szakpolitikák, intézkedések és fellépések tekintetében.
(3) A digitális évtizedről szóló második jelentés közzétételétől számított öt hónapon belül, majd azt követően kétévente az érintett tagállamok benyújtják a Bizottságnak a nemzeti ütemterveik kiigazításait, amelyek olyan szakpolitikákból, intézkedésekből és fellépésekből állnak, amelyeket az általános célkitűzések elérése terén és a digitális célok által érintett területeken az előrehaladás elősegítése érdekében végrehajtani kívánnak, beleértve - adott esetben - a több országot érintő projektekre vonatkozó javaslatokat is. Ha egy tagállam úgy ítéli meg, hogy nincs szükség intézkedésre, és a nemzeti ütemterve nem igényel frissítést, akkor ezt meg kell indokolnia a Bizottság számára.
(4) Az e cikk alapján történő együttműködés bármely szakaszában a Bizottság és egy vagy több tagállam, vagy legalább két tagállam közös kötelezettségvállalásokat tehet, konzultálhat más tagállamokkal a szakpolitikákról, intézkedésekről vagy fellépésekről, illetve több országra kiterjedő projekteket hozhat létre. Ilyen közös kötelezettségvállalásokat a Bizottság és egy vagy több tagállam, vagy legalább két tagállam tehet. Ilyen, több országra kiterjedő projektekre a 10. cikkel összhangban legalább három tagállam részvételével kerülhet sor. A tagállamok szakértői értékelési folyamat megindítását is kérhetik a szakpolitikáik, intézkedéseik vagy fellépéseik meghatározott vonatkozásai és különösen az említett szakpolitikáknak, intézkedéseknek vagy fellépéseknek valamely digitális cél eléréséhez való hozzájárulásra, valamint az e határozatban előírt kötelezettségek teljesítésére és a feladatok végrehajtására való alkalmassága tekintetében. Amennyiben az érintett tagállam hozzájárul, a szakértői értékelési folyamat eredménye beilleszthető a digitális évtizedről szóló következő jelentésbe.
(5) A Bizottság a jelentés közzététele előtt tájékoztatja a tagállamokat azokról az ajánlott szakpolitikákról, intézkedésekről és fellépésekről, amelyeket bele kíván foglalni a digitális évtizedről szóló jelentésbe.
(6) A Bizottság és a tagállamok szorosan együttműködnek egymással az e határozatban előírt kötelezettségek teljesítése és feladatok végrehajtása érdekében. E célból minden tagállam párbeszédet kezdeményezhet a Bizottsággal, vagy a Bizottsággal és a többi tagállammal az általános célkitűzések és a digitális célok elérése szempontjából releváns bármely témában. A Bizottság biztosít minden megfelelő technikai segítségnyújtást, szolgáltatást és szakértelmet, valamint megszervezi az információk és a bevált gyakorlatok strukturált cseréjét, továbbá elősegíti a koordinációt.
(7) A nemzeti tervezett megvalósítási pályáktól való jelentős vagy folyamatos eltérés esetén a Bizottság vagy az érintett tagállam strukturált párbeszédet kezdeményezhet egymással.
A strukturált párbeszédnek annak a konkrét elemzésén kell alapulnia, hogy egy ilyen eltérés hogyan befolyásolhatja az általános célkitűzések és a digitális célok kollektív elérését, tekintettel a digitális évtizedről szóló jelentésben foglalt bizonyítékokra és adatokra. A strukturált párbeszéd célja, hogy iránymutatást és támogatást nyújtson az érintett tagállamnak abban, hogy meghatározza a nemzeti ütemtervén végrehajtandó megfelelő kiigazításokat vagy bármely más szükséges intézkedést. A strukturált párbeszédnek kölcsönösen elfogadott következtetéseket kell eredményeznie, amelyeket figyelembe kell venni az érintett tagállam által meghozandó nyomonkövetési intézkedések során. A Bizottság megfelelő tájékoztatást nyújt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a strukturált párbeszéd folyamatáról, és benyújtja számukra a kölcsönösen elfogadott következtetéseket.
(1) A Bizottság kellő időben és átlátható módon, rendszeresen konzultál a magán- és a közszféra érdekelt feleivel, köztük a kkv-k képviselőivel, a szociális partnerekkel és a civil társadalommal annak érdekében, hogy információkat gyűjtsön, és ajánlott szakpolitikákat, intézkedéseket és fellépéseket dolgozzon ki e határozat végrehajtása céljából. A Bizottság közzéteszi az e cikk alapján lefolytatott konzultációk eredményeit.
(2) A tagállamok a nemzeti ütemterveik és azok kiigazításainak elfogadásakor kellő időben, a nemzeti joggal összhangban konzultációt folytatnak a magán- és a közszféra érdekelt feleivel, köztük a kkv-k képviselőivel, a szociális partnerekkel, a civil társadalommal, valamint a regionális és a helyi képviselőkkel.
(1) A több országra kiterjedő projekteknek elő kell segíteniük az általános célkitűzések és a digitális célok elérését.
(2) A több országra kiterjedő projektek a következő konkrét célok közül egy vagy több elérésére irányulnak:
a) az Unió és a tagállamok, valamint a tagállamok közötti együttműködés javítása az általános célkitűzések elérése során;
b) az Unió technológiai kiválóságának, vezető szerepének, innovációjának és ipari versenyképességének megerősítése azon kritikus technológiák, kiegészítő technológiai kombinációk, valamint digitális termékek, infrastruktúrák és szolgáltatások terén, amelyek elengedhetetlenek a gazdasági fellendüléshez és növekedéshez, valamint az egyének biztonságához és védelméhez;
c) az Unió stratégiai sebezhetőségeinek és függőségeinek kezelése a digitális ellátási láncok mentén, azok rezilienciájának növelése érdekében;
d) a biztonságos digitális megoldások elérhetőségének növelése és legjobb felhasználásuk előmozdítása a közérdekű területeken és a magánszektorban, a technológiasemlegesség elvének figyelembevételével;
e) hozzájárulás a gazdaság és a társadalom inkluzív és fenntartható digitális átalakulásához, amely valamennyi vállalkozás és polgár, különösen a kkv-k javát szolgálja az egész Unióban;
f) a polgárok digitális készségeinek oktatás, képzés és egész életen át tartó tanulás révén történő fejlesztése, különös tekintettel a nemi szempontból kiegyensúlyozott részvétel előmozdítására az oktatásban és a karrierlehetőségek terén.
A melléklet meghatározza azon lehetséges tevékenységi területek indikatív listáját, amelyeken az említett konkrét célkitűzések elérésére irányuló, több országra kiterjedő projektek hozhatók létre.
(3) A több országra kiterjedő projektekre legalább három tagállam részvételével kerülhet sor.
(4) Egy több országra kiterjedő projektben részt vevő tagállam a nemzeti ütemtervével összhangban adott esetben átruházhatja a projekt rá eső részének végrehajtását egy régióra.
(5) A Bizottság a 6. cikk (3) bekezdése és a 8. cikk (4) bekezdése alapján ajánlhatja, hogy a tagállamok tegyenek javaslatot egy több országra kiterjedő projektre, vagy azt, hogy vegyenek részt az e cikk (1), (2) és (3) bekezdése követelményeinek megfelelő, több országra kiterjedő projektben, figyelembe véve a vonatkozó nemzeti ütemtervek végrehajtása terén elért előrehaladást. A Bizottság és a tagállamok közös kötelezettségvállalásként több országra kiterjedő projektet hozhatnak létre, vagy csatlakozhatnak ilyen projekthez.
(1) Figyelembe véve a nemzeti ütemtervekben és a közös kötelezettségvállalásokban szereplő, több országra kiterjedő projektekre vonatkozó javaslatokat, a Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben a digitális évtizedről szóló jelentés mellékleteként elkészíti és közzéteszi a több országra kiterjedő projektek végrehajtásának stratégiai elveit és prioritásait, valamint a digitális évtizedről szóló jelentés közzétételekor végrehajtásra kiválasztott, több országot érintő projektek terén elért előrehaladásról szóló jelentést.
(2) Amennyiben a létrehozó jogi aktusaik lehetővé teszik, valamennyi uniós program és beruházási program hozzájárulhat valamely több országra kiterjedő projekt megvalósításához.
(3) Valamely harmadik ország abban az esetben vehet részt valamely több országra kiterjedő projektben, ha az említett ország társult egy olyan, közvetlen irányítás alatt álló uniós programhoz, amely támogatja az Unió digitális átalakulását, és amennyiben a részvétele szükséges az Unió és a tagállamok tekintetében az általános célkitűzések és a digitális célok elérésének elősegítéséhez. Az ilyen társult harmadik országnak - beleértve a pénzügyi hozzájárulásait is - meg kell felelnie a több országra kiterjedő projekt megvalósításához hozzájáruló uniós programokból és beruházási programokból eredő szabályoknak.
(4) Más állami vagy magánszervezetek adott esetben szintén hozzájárulhatnak a több országra kiterjedő projektekhez. A kiegészítő magán-hozzájárulásoknak hozzá kell járulniuk a 10. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott cél, illetve célok eléréséhez, és adott esetben támogatniuk kell az eredményekhez való nyílt hozzáférést és azok további felhasználását az Unió-beli polgárok és vállalkozások érdekében.
(5) A több országra kiterjedő projektek a következő mechanizmusok bármelyike révén végrehajthatók:
a) közös vállalkozások;
b) európai kutatási infrastruktúra-konzorciumok;
c) az Unió ügynökségei;
d) függetlenül, az érintett tagállamok által;
e) az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti közös európai érdeket szolgáló fontos projektek megvalósításának előmozdítása érdekében;
f) európai digitális infrastruktúra-konzorciumok, a 13-21. cikkel összhangban;
g) más megfelelő végrehajtási mechanizmusok.
(1) A Bizottság a részt vevő tagállamok kérésére vagy pedig a saját kezdeményezésére - a részt vevő tagállamokkal egyetértésben - a (2)-(5) bekezdésnek megfelelően koordinálja a több országra kiterjedő projekt akcelerátorként történő végrehajtását.
(2) A koordináció első lépéseként a Bizottság valamennyi tagállamnak szóló, részvételi szándék kifejezésére való felhívást tesz közzé. A részvételi szándék kifejezésére való felhívás célja annak megállapítása, hogy mely tagállam kíván részt venni a több országra kiterjedő projektben, és milyen pénzügyi vagy nem pénzügyi hozzájárulást kíván nyújtani.
(3) A koordináció második lépéseként - amennyiben legalább három tagállam kifejezi érdeklődését egy több országra kiterjedő projekt iránt, és pénzügyi vagy nem pénzügyi kötelezettségvállalásokat ajánl fel a projekthez - a Bizottság a tagállamokkal folytatott konzultációt követően iránymutatást ad a megfelelő végrehajtási mechanizmus kiválasztásáról, a finanszírozási forrásokról és azok projekten belüli kombinációjáról, valamint a projekt végrehajtásához kapcsolódó egyéb stratégiai szempontokról.
(4) A Bizottság a 14. cikk szerint iránymutatást adhat a tagállamoknak európai digitális infrastruktúra-konzorciumok (a továbbiakban: EDIC-ek) létrehozására vonatkozóan.
(5) A Bizottság adott esetben a 8. cikk (6) bekezdésében említett szolgáltatások és erőforrások biztosításával támogatja a több országra kiterjedő projektek végrehajtását.
(1) A tagállamok a több országra kiterjedő projekteket végrehajthatják egy EDIC révén.
(2) Egy EDIC tagjaként bizonyos jogok gyakorlása és bizonyos kötelezettségek alóli mentesítés tekintetében bármelyik tagállamot képviselheti egy vagy több közintézmény, beleértve régiókat vagy közfeladat teljesítésére kijelölt magánintézményeket is.
(3) Az EDIC-ek a 14. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett vonatkozó bizottsági határozat hatálybalépésének napjától jogi személyiséggel rendelkeznek.
(4) Az EDIC-eknek minden tagállamban a nemzeti jog szerint a jogi személyeket megillető legteljesebb jogképességgel kell rendelkezniük. Az EDIC-ek jogosultak ingó és ingatlan vagyont, valamint szellemi tulajdont szerezni, birtokolni és elidegeníteni, szerződést kötni, továbbá bíróság előtt eljárni.
(5) Az EDIC-eknek létesítő okirat szerinti székhellyel kell rendelkeznie valamely, a 15. cikk (1) bekezdésében említettek szerint tagsággal rendelkező, pénzügyi vagy nem pénzügyi hozzájárulást biztosító tagállam területén.
(1) Az EDIC létrehozását kérelmező tagállamok (a továbbiakban: kérelmezők) írásbeli kérelmet nyújtanak be a Bizottsághoz. A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:
a) az EDIC létrehozására irányuló, a Bizottsághoz intézett kérés;
b) az EDIC javasolt alapszabálya;
c) az EDIC által végrehajtandó, több országra kiterjedő projekt technikai leírása;
d) a fogadó tagállam arra vonatkozó nyilatkozata, hogy elismeri-e az EDIC-et - annak létrehozása időpontjától - a 2006/112/EK irányelv 143. cikke (1) bekezdésének g) pontjában és 151. cikke (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a 2008/118/EK irányelv 12. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említettek szerinti nemzetközi szervezetként.
Az első albekezdés d) pontjában említett rendelkezésekben előírt mentességek korlátozásait és feltételeit az EDIC tagjai között létrejött megállapodásban kell megállapítani.
(2) A Bizottság az e cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek alapján értékeli a kérelmet. Figyelembe veszi az általános célkitűzéseket, valamint a több országra kiterjedő projekt 10. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti céljait, valamint az EDIC által végrehajtandó, több országra kiterjedő projekt végrehajtásával kapcsolatos gyakorlati megfontolásokat.
(3) A Bizottság az e cikk (2) bekezdésében említett értékelés eredményeinek figyelembevételével, végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a következők egyikét:
a) az EDIC létrehozásáról szóló határozatot, miután megállapította, hogy a 13-21. cikkben meghatározott követelmények teljesülnek; vagy
b) a kérelem elutasításáról szóló határozatot, amennyiben megállapítja, hogy nem teljesülnek a 13-21. cikkben meghatározott követelmények, ideértve az e cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett nyilatkozat hiányát is.
Az e bekezdés első albekezdésének b) pontja szerinti, kérelem elutasításáról szóló határozat ellenére a tagállamok létrehozhatnak konzorciumot megállapodás útján. Az ilyen konzorcium nem tekinthető EDIC-nek, és nem veheti igénybe a 13-21. cikkben meghatározott végrehajtási struktúrát.
Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(4) A (3) bekezdés a) vagy b) pontjában említett határozatokról értesíteni kell a kérelmező tagállamot. A kérelem elutasítása esetén a határozatot világos és pontos megfogalmazásban meg kell indokolni.
(5) A Bizottság az EDIC létrehozásáról szóló határozatokhoz csatolja az EDIC alapszabályának a 17. cikk (1) bekezdésének c), d), e) és i) pontjában említett alapvető elemeit.
Az EDIC létrehozásáról szóló határozatokat ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Bizottság létrehozza a létrehozott EDIC-ek nyilvánosan hozzáférhető jegyzékét, és a jegyzéket időben és rendszeresen frissíti.
(1) Valamely EDIC-ben legalább három tagállamnak kell tagként részt vennie.
Csak azon tagállamok lehetnek az EDIC tagjai, amelyek pénzügyi vagy nem pénzügyi hozzájárulást biztosítanak. Az ilyen tagállamok szavazati joggal rendelkeznek.
(2) Az EDIC létrehozásáról szóló határozat elfogadását követően más tagállamok az EDIC alapszabályában meghatározandó tisztességes és észszerű feltételek mellett bármikor az EDIC tagjaivá válhatnak.
(3) Azok a tagállamok, amelyek nem nyújtanak sem pénzügyi, sem nem pénzügyi hozzájárulást, az EDIC értesítését követően megfigyelőként csatlakozhatnak az EDIC-hez. Az ilyen tagállamok nem rendelkeznek szavazati joggal.
(4) Valamely EDIC-ben tagállamoktól eltérő szervezetek is lehetnek tagok, amelyek körébe tartozhatnak az EDIC alapszabályában meghatározottak szerint a 11. cikk (3) bekezdésében említettek szerinti harmadik országok, európai érdekű nemzetközi szervezetek, valamint állami és magánszervezetek. Amennyiben tagállamoktól eltérő szervezetek az EDIC tagjai, a tagállamok együttesen birtokolják a tagok közgyűlésén a szavazati jogok többségét, tekintet nélkül a tagállamoktól eltérő jogalanyoktól származó hozzájárulások összegére.
(1) Az EDIC-nek rendelkeznie kell legalább a következő két szervvel:
a) a tagállamokból, a 15. cikk (4) bekezdésében említett egyéb szervezetekből és a Bizottságból álló tagok közgyűlése, mint teljes, a költségvetés elfogadására is kiterjedő döntéshozatali hatáskörrel rendelkező szerv;
b) a tagok közgyűlése által kinevezett igazgató, mint az EDIC végrehajtó szerve és törvényes képviselője.
(2) A Bizottság szavazati joggal nem rendelkező félként vesz részt a tagok közgyűlésének tanácskozásain. Amennyiben azonban egy központilag irányított uniós program pénzügyileg hozzájárul egy több országra kiterjedő projekthez, a Bizottságnak vétójoga van a közgyűlés azon határozataira korlátozódóan, amelyek a központilag irányított uniós programokból finanszírozott fellépésekre vonatkoznak.
A közgyűlés határozatait az elfogadásukat követő 15 napon belül nyilvánosságra kell hozni.
(3) Az EDIC alapszabályának különös rendelkezéseket kell tartalmaznia az irányításra vonatkozóan, az (1) és a (2) bekezdéssel összhangban.
(1) Az EDIC alapszabályának legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) a tagok és megfigyelők jegyzéke, valamint a tagság és képviselet változásaira vonatkozó eljárás, előírva a részt nem vevő tagállamok azon jogát, hogy csatlakozzanak valamely EDIC-hez;
b) a több országra kiterjedő projektnek, adott esetben a képviselők feladatainak és az indikatív ütemtervnek a részletes leírása;
c) az EDIC létesítő okirat szerinti székhelye és neve;
d) az EDIC időtartama és a felszámolási eljárás a 20. cikkel összhangban;
e) az EDIC felelősségi rendszere a 18. cikkel összhangban;
f) a tagok jogai és kötelezettségei, beleértve a költségvetéshez való hozzájárulás kötelezettségét;
g) a tagok szavazati jogai;
h) adott esetben az infrastruktúra, a szellemi tulajdon, a nyereség és az egyéb eszközök tulajdonjogára vonatkozó szabályok;
i) a fogadó tagállamnak a 14. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett nyilatkozatával kapcsolatos információk.
(2) Az EDIC alapszabályának az e cikk (1) bekezdésének c), d), e) és i) pontjában említett alapvető elemei módosítására a 14. cikkben említett eljárás vonatkozik.
(3) Az EDIC alapszabályának a (2) bekezdésben említettektől eltérő módosításait az EDIC az elfogadásukat követő 10 napon belül köteles benyújtani a Bizottságnak.
(4) A Bizottság a (3) bekezdés szerinti benyújtásuktól számított 60 napon belül kifogást emelhet a módosítások ellen. A Bizottság megindokolja az ilyen kifogást és magyarázatot ad arra, hogy a módosítások miért nem felelnek meg e határozat követelményeinek.
(5) A módosítások nem léphetnek hatályba a (4) bekezdésben említett határidő leteltéig, a Bizottság e határidőről való lemondásának időpontjáig, vagy a Bizottság kifogása visszavonásának időpontjáig.
(6) A módosításra vonatkozó kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:
a) a javasolt vagy elfogadott módosítás szövege, ideértve azon időpontot, amelyben a módosítás hatályba lép vagy hatályba lépett;
b) az EDIC alapszabályának naprakésszé tett, egységes szerkezetbe foglalt szövege.
(1) Az EDIC felelős a tartozásaiért.
(2) Minden tag kizárólag az EDIC-nek nyújtott hozzájárulása erejéig tartozik pénzügyi felelősséggel annak tartozásaiért. A tagok az alapszabályban rögzíthetik, hogy a saját hozzájárulásukat meghaladó, meghatározott felelősséget vagy korlátlan felelősséget vállalnak.
(3) Az Unió nem felelős az EDIC tartozásaiért.
(1) Az EDIC létrehozására és belső működésére a következők alkalmazandók:
a) az uniós jog, különösen e határozat;
b) az uniós jog, különösen e határozat által nem vagy csak részben szabályozott kérdések esetében azon tagállam joga, amelyben az EDIC létesítő okirat szerinti székhelye található;
c) az alapszabály és annak végrehajtási szabályai.
(2) Azon esetek sérelme nélkül, amelyekben az Európai Unió Bírósága a Szerződések alapján joghatósággal rendelkezik, az EDIC-kel kapcsolatosan a tagok közötti, a tagok és az EDIC közötti, valamint az EDIC és harmadik felek közötti jogviták rendezésére illetékes joghatóság megállapítása azon tagállam joga szerint történik, amelyikben az EDIC létesítő okirat szerinti székhelye található.
(1) Az EDIC alapszabályában meg kell határozni az EDIC-nek a tagok közgyűlése által hozott határozat alapján történő felszámolása esetén alkalmazandó eljárást. Az EDIC felszámolása magában foglalhatja a tevékenységeknek egy másik jogi személyre való átruházását.
(2) Abban az esetben, ha az EDIC nem tudja kifizetni tartozásait, annak a tagállamnak a fizetésképtelenségi szabályait kell alkalmazni, ahol az EDIC létesítő okirat szerinti székhelye található.
(1) Az EDIC-nek éves tevékenységi jelentést kell készítenie, amely tartalmazza tevékenységeinek technikai leírását és egy pénzügyi jelentést. A jelentéseket a tagok közgyűlése hagyja jóvá és továbbítja a Bizottságnak. A jelentéseket a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni.
(2) A Bizottság iránymutatást adhat az éves tevékenységi jelentésben tárgyalandó kérdésekkel kapcsolatban.
A Bizottság kérésére a tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják az e határozat szerinti feladatai ellátásához szükséges adatokat, különösen a 7. és a 8. cikk végrehajtásához szükséges információkat. A Bizottság által kért adatszolgáltatásnak a feladatai elvégzésével arányosnak kell lennie. Amennyiben a szolgáltatott adatok a vállalkozások által valamely tagállam kérésére korábban már szolgáltatott adatokat tartalmaznak, az érintett vállalkozásokat erről tájékoztatni kell, mielőtt a tagállamok az adatokat a Bizottság rendelkezésére bocsátanák.
(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Kelt Strasbourgban, 2022. december 14-én.
| az Európai Parlament részéről | a Tanács részéről | |
| az elnök | az elnök | |
| R. METSOLA | M. BEK |
A tevékenységi területek nem teljeskörű listája:
a) közös európai adatinfrastruktúra és -szolgáltatások;
b) az Unió ellátása az alacsony energiaigényű, megbízható processzorok következő generációjával;
c) az 5G folyosók páneurópai kiépítettségének fejlesztése;
d) az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika (EuroHPC) közös vállalkozáshoz kapcsolódó szuperszámítógépek és kvantumszámítógépek beszerzése;
e) rendkívül biztonságos kvantumalapú és űrbe telepített kommunikációs infrastruktúrák kifejlesztése és alkalmazása;
f) biztonsági műveleti központok hálózatának kiépítése;
g) összekapcsolt közigazgatás;
h) európai blokklánc-szolgáltatási infrastruktúra;
i) európai digitális innovációs központok (EDIC-ek);
j) digitális készségek fejlesztését célzó csúcstechnológiai partnerségek „A fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési program” című, 2020. július 1-jei bizottsági közlemény által indított „készségfejlesztési paktum” kezdeményezés révén;
k) a kiberbiztonság területére vonatkozó készségek és képzés;
l) egyéb olyan projektek, amelyek megfelelnek 11. cikkében meghatározott minden követelménynek, és amelyek a kibontakozó társadalmi, gazdasági vagy környezeti fejlemények miatt idővel szükségessé válnak a Digitális évtized 2030 szakpolitikai program általános célkitűzéseinek eléréséhez.
