AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2023. május 10-i (EU) 2023/988 RENDELETE

az általános termékbiztonságról, az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2020/1828 európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 87/357/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről ^* 

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ^* ,

rendes jogalkotási eljárás keretében ^* ,

mivel:

(1) Az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ^*  előírja, hogy a fogyasztási cikkeknek biztonságosaknak kell lenniük, valamint hogy a tagállamok piacfelügyeleti hatóságainak fel kell lépniük a veszélyes termékek ellen, és ennek érdekében információcserét kell folytatniuk az Uniós Gyors Tájékoztatási Rendszeren (RAPEX) keresztül.

(2) A 2001/95/EK irányelvet felül kell vizsgálni és naprakésszé kell tenni az új technológiákkal és az online értékesítéssel kapcsolatos fejlemények fényében, biztosítandó az uniós harmonizációs jogszabályok és a szabványosítási jogszabályok terén bekövetkezett fejleményekkel való összhangot, a termékbiztonsággal kapcsolatos visszahívások jobb működését, valamint egy egyértelműbb keretet az élelmiszernek látszó termékek számára, amelyek eddig a 87/357/EGK tanácsi irányelv ^*  hatálya alá tartoztak. Az egyértelműség érdekében a 2001/95/EK, valamint a 87/357/EGK irányelvet e rendeletnek hatályon kívül kell helyeznie és azok helyébe kell lépnie.

(3) A megfelelő jogi eszköz a rendelet, mivel világos és részletes szabályokat ír elő, amelyek nem adnak teret arra, hogy a tagállamok a jogszabályt egymástól eltérően ültessék át. Az irányelv helyett a rendelet, mint jogalkotási aktus választása lehetővé teszi az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó piacfelügyeleti jogszabályi kerettel való összhang biztosítására irányuló célkitűzés jobb megvalósítását is, amely területen az alkalmazandó jogi aktus szintén egy rendelet volt, nevezetesen az (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet ^* . Végül pedig ez a választás a termékbiztonsági szabályok Unió-szerte történő következetes alkalmazása révén tovább csökkenti a szabályozási terhet.

(4) E rendelet célja, hogy hozzájáruljon az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 169. cikkében említett célok eléréséhez. Különösen a fogyasztók egészségének és biztonságának, valamint a fogyasztóknak szánt termékek tekintetében a belső piac működésének biztosítására kell törekednie.

(5) Ennek a rendeletnek a fogyasztóknak és azok biztonságának védelmére kell irányulnia, amely az uniós jogi keret egyik alapelve, és amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban a Charta) is rögzít. A veszélyes termékek jelentősen hátrányos következményekkel járhatnak a fogyasztók és az állampolgárok számára. Minden fogyasztónak joga van a biztonságos termékekhez, beleértve a legkiszolgáltatottabbakat, például a gyermekeket, időseket és a fogyatékkal élőket is. A fogyasztóknak elegendő eszközzel kell rendelkezniük e jog érvényesítéséhez, a tagállamoknak pedig megfelelő eszközökkel és intézkedésekkel kell rendelkezniük e rendelet betartatására.

(6) Az adott termékeket vagy termékkategóriákat szabályozó ágazatspecifikus uniós harmonizációs jogszabályok kidolgozása ellenére gyakorlatilag lehetetlen minden létező vagy később kifejlesztésre kerülő fogyasztási cikkre kiterjedő uniós jogot alkotni. Ezért szükség van egy széles körű, horizontális jellegű jogszabályi keretre a hiányosságok pótlása és a meglévő vagy készülő ágazatspecifikus uniós harmonizációs jogszabályokban foglalt rendelkezések kiegészítése, valamint az adott jogszabályok révén más módon nem biztosított fogyasztóvédelem biztosítása érdekében, különös tekintettel a fogyasztók egészségének és biztonságának magas szintű védelmére, amint azt az EUMSZ 114. és 169. cikke előírja.

(7) Ugyanakkor az ágazatspecifikus uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékek esetében egyértelműen meg kell határozni e rendelet különböző részeinek alkalmazási körét az egymással átfedésben lévő rendelkezések elkerülése és az egyértelmű jogi keret biztosítása érdekében.

(8) Míg e rendelet egyes rendelkezései, például a gazdasági szereplők legtöbb kötelezettségére vonatkozó rendelkezések, nem alkalmazhatók az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékekre, e rendelet bizonyos egyéb rendelkezései kiegészítik az uniós harmonizációs jogszabályokat, és ezért ezekre a termékekre is alkalmazandók. Különösen az általános termékbiztonsági követelményt és a kapcsolódó rendelkezéseket indokolt alkalmazni az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó fogyasztási cikkekre abban az esetben, ha az adott uniós harmonizációs jogszabályok hatálya nem terjed ki bizonyos típusú kockázatokra. E rendeletnek az online piactereket üzemeltető szolgáltatók kötelezettségeire, a gazdasági szereplők balesetek esetén fennálló kötelezettségeire, a fogyasztók tájékoztatáshoz és jogorvoslathoz való jogára, valamint a termékek biztonsági okokból történő visszahívására vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékekre, amennyiben nincsenek az ilyen uniós harmonizációs jogszabályokban ugyanilyen célkitűzéssel bíró, egyedi rendelkezések. Hasonlóképpen a RAPEX-et már használják az uniós harmonizációs jogszabályok alkalmazásában, az (EU) 2019/1020 rendelet 20. cikkében említettek szerint, ezért az e rendeletben szereplő Safety Gate-et és annak működését szabályozó rendelkezések alkalmazandók az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékekre.

(9) A kizárólag professzionális felhasználásra tervezett, de később a fogyasztói piacra került termékeknek e rendelet hatálya alá kell tartozniuk, mivel észszerűen előrelátható feltételek mellett használva veszélyeztethetik a fogyasztók egészségét és biztonságát.

(10) A gyógyszereket forgalomba hozatal előtti értékelésnek kell alávetni, amely egy speciális kockázat-haszon elemzést is magában foglal. E termékeket ennélfogva ki kell zárni e rendelet hatálya alól.

(11) Az élelmiszerekre, takarmányokra és a kapcsolódó területekre vonatkozó uniós jog létrehoz egy sajátos rendszert, amely biztosítja a hatókörébe tartozó termékek biztonságát. Az élelmiszer- és takarmánytermékek külön jogi kerettel rendelkeznek, amelyet különösen a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ^*  hozott létre. Ezen túlmenően az élelmiszer- és takarmánytermékeket az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet ^*  is szabályozza, biztosítva a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állategészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére irányuló hatósági ellenőrzések harmonizált megközelítését. Ezért az élelmiszer- és takarmánytermékeket ki kell zárni e rendelet hatálya alól, kivéve azokat az anyagokat és tárgyakat, amelyek rendeltetésszerűen élelmiszerekkel kerülnek kapcsolatba, feltéve, hogy az 1935/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ^*  vagy más, csak élelmiszerekkel kapcsolatos vegyi és biológiai kockázatokkal foglalkozó élelmiszer-specifikus jogszabályok által nem szabályozott kockázatokról van szó.

(12) Az élő növényekre külön jogi keret vonatkozik, amelyről elsősorban az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet ^*  rendelkezik, amely a fogyasztók biztonságának garantálása érdekében figyelembe veszi e termékek sajátosságait.

(13) Az állati melléktermékek olyan állati eredetű anyagok, amelyeket az emberek nem fogyasztanak. E termékek, például a takarmánytermékek külön jogi kerettel rendelkeznek, amelyről elsősorban a 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ^*  rendelkezik.

(14) A növényvédő szerekre, más néven peszticidekre, az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ^*  alapján nemzeti szinten egyedi engedélyezési rendelkezések vonatkoznak, ezért azokat is ki kell zárni e rendelet hatálya alól.

(15) Az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet ^*  2. cikke (3) bekezdésének d) pontjában említett légi járművek a tagállamok szabályozási felügyelete alatt maradnak, tekintettel a polgári repülés biztonságára jelentett korlátozott kockázatukra. E légi járműveket ennélfogva ki kell zárni e rendelet hatálya alól.

(16) Az e rendeletben megállapított követelményeket alkalmazni kell a használt termékekre, valamint a megjavított, felújított vagy újrahasznosított termékekre is, amelyek valamely kereskedelmi tevékenység során újra bekerülnek az ellátási láncba, kivéve azokat a termékeket, amelyek esetében a fogyasztó észszerűen nem várhatja el, hogy azok megfeleljenek a legkorszerűbb biztonsági előírásoknak, mint például kifejezetten javításra vagy felújításra szorulóként bemutatott termékek, vagy amelyeket történelmi jelentőségű, gyűjtők által keresett tárgyként hoznak forgalomba.

(17) A szolgáltatások nem tartozhatnak e rendelet hatálya alá. Ugyanakkor a fogyasztók egészsége és biztonsága védelmének érdekében e rendelet hatálya alá tartoznak azok a termékek, amelyeket szolgáltatásnyújtás keretében szállítanak vagy tesznek elérhetővé a fogyasztók számára, beleértve azokat a termékeket is, amelyeknek a fogyasztók egy szolgáltatás nyújtása során közvetlenül ki vannak téve. Nem tartoznak azonban e rendelet hatálya alá a fogyasztók által közlekedésre és utazásra használt, közlekedési szolgáltatással összefüggésben közvetlenül a szolgáltatást nyújtó által működtetett berendezések, mivel azokat a nyújtott szolgáltatás biztonságával összefüggésben kell kezelni.

(18) A régiségek, mint például a műalkotások vagy a gyűjteménydarabok olyan különleges termékkategóriák, amelyektől nem várható el, hogy megfeleljenek az e rendeletben meghatározott biztonsági követelményeknek, ezért azokat ki kell zárni a rendelet hatálya alól. Annak elkerülése érdekében azonban, hogy más termékeket tévesen az említett kategóriákba tartozónak lehessen tekinteni, szükséges figyelembe venni, hogy a műalkotások kizárólag művészeti célokra készült termékek, hogy a gyűjteménydarabok gyűjtésük és megőrzésük igazolásához megfelelő mértékben ritkák és történelmi vagy tudományos jelentőségűek, és hogy a régiségek, amennyiben nem műalkotások, gyűjteménydarabok vagy mindkettő, rendkívül régiek. Annak értékelésekor, hogy egy termék régiségnek, tehát például műalkotásnak vagy gyűjteménydarabnak minősül-e, figyelembe lehet venni a 2006/112/EK tanácsi irányelv ^*  IX. mellékletét.

(19) Az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegségek vagy fogyatékosságok hiánya.

(20) A távértékesítésnek, beleértve az online értékesítést is, ezen rendelet hatálya alá kell tartoznia. Az online értékesítés folyamatosan és kitartóan növekszik, új üzleti modelleket, a termékbiztonsággal kapcsolatos új kihívásokat és olyan új szereplőket hozva létre a piacon, mint például az online piactereket üzemeltető szolgáltatók.

(21) Az online vagy egyéb távértékesítés útján értékesítésre kínált termékek esetében a terméket akkor kell úgy tekinteni, hogy forgalmazzák, ha az ajánlat uniós fogyasztókat céloz meg. A nemzetközi magánjogra vonatkozó alkalmazandó uniós szabályokkal összhangban eseti elemzést kell végezni annak megállapítására, hogy az ajánlat uniós fogyasztókat céloz meg. Az értékesítésre kínálás akkor tekinthető úgy, hogy uniós fogyasztókat céloz meg, ha az érintett gazdasági szereplő bármely eszközzel valamelyik tagállamba irányítja tevékenységeit. Az eseti elemzéseknél figyelembe kell venni az olyan releváns tényezőket, mint a földrajzi területek, ahová a kézbesítés lehetséges, az ajánlathoz vagy rendeléshez használt nyelvek, a fizetőeszközök, a tagállam pénznemének használata vagy a tagállamok egyikében bejegyzett doménnév használata. Online értékesítés esetén annak puszta ténye, hogy a gazdasági szereplők vagy az online piactereket üzemeltető szolgáltatók interfésze elérhető abban a tagállamban, ahol a fogyasztó letelepedett vagy lakóhellyel rendelkezik, nem elegendő.

(22) Az e rendeletben megállapított általános biztonsági követelmény értelmében a gazdasági szereplőket kötelezni kell arra, hogy csak biztonságos termékeket hozzanak forgalomba. Ezt a magas szintű biztonságot elsősorban a termék tervezése és jellemzői révén kell elérni, figyelembe véve a termék rendeltetésszerű és előrelátható használatát és használati feltételeit. A fennmaradó kockázatokat, ha vannak ilyenek, bizonyos biztosítékokkal, például figyelmeztetésekkel és utasításokkal kell enyhíteni.

(23) A termék biztonságosságát a termék valamennyi lényeges szempontjának figyelembevételével kell értékelni, különös tekintettel a termék jellemzőire, például fizikai, mechanikai és kémiai jellemzőire, kiszerelésére, és megjelenésére, valamint azon sajátos szükségletekre és kockázatokra, amelyeket a termék képvisel a terméket valószínűleg használó bizonyos fogyasztói csoportok, különösen a gyermekek, az idősek és a fogyatékossággal élő személyek számára. Ezek a kockázatok környezeti kockázatot is magukban foglalhatnak, amennyiben kockázatot jelentenek a fogyasztók egészségére és biztonságára nézve. Az értékelés során figyelembe kell venni a digitálisan összekapcsolt termékek által jelentett egészségügyi kockázatokat, ideértve a mentális egészséget érintő kockázatokat is, különösen a kiszolgáltatott fogyasztók, például a gyermekek esetében. Ezért a gyermekekre valószínűsíthetően hatást gyakorló, digitálisan összekapcsolt termékek biztonságának értékelése során a gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy az általuk forgalmazott termékek - a gyermekek érdekeit szem előtt tartva - tervezésüknél fogva megfeleljenek a legmagasabb szintű beépített biztonsági, védelmi és adatvédelmi előírásoknak. Továbbá ha konkrét információkra van szükség ahhoz, hogy a termékeket emberek egy bizonyos csoportja számára biztonságossá tegyék, a termékek biztonságosságának értékelésénél figyelembe kell venni ezen információk meglétét és hozzáférhetőségét is. Valamennyi termék biztonságosságát annak a figyelembevételével kell értékelni, hogy a terméknek annak teljes élettartama alatt biztonságosnak kell lennie.

(24) A más árucikkekhez kapcsolódó vagy olyan nem beépített árucikkek, amelyek befolyásolják más árucikkek működését, kockázatot jelenthetnek a termék biztonságára nézve. Ezt a szempontot potenciális kockázatként kellő mértékben figyelembe kell venni. Egy adott elemnek a külső elemekkel való kapcsolata és kölcsönös viszonya nem veszélyeztetheti annak biztonságát.

(25) Az új technológiák a fogyasztók egészségét és biztonságát érintő új kockázatokat idézhetnek elő, vagy megváltoztatják a meglévő kockázatok bekövetkeztének módját, mint például egy külső beavatkozás, amely a termék feltörését eredményezi vagy megváltoztatja annak jellemzőit. Az új technológiák jelentősen módosíthatják az eredeti terméket - például szoftverfrissítések révén -, amelyet ezt követően új kockázatértékelésnek kell alávetni, ha ez a jelentős módosítás hatással lenne a termék biztonságára.

(26) Konkrét kiberbiztonsági kockázatok, amelyek hatással vannak a fogyasztók, valamint a protokollok és tanúsítványok biztonságára, ágazati jogszabályokkal kezelhetők. Biztosítani kell azonban, hogy azokban az esetekben, amikor az ágazati jogszabályok nem alkalmazandók, az érintett gazdasági szereplők és nemzeti hatóságok a termékek tervezése, illetve értékelése során figyelembe vegyék az új technológiákhoz kapcsolódó kockázatokat annak biztosítása érdekében, hogy a termékek módosításai ne veszélyeztessék azok biztonságát.

(27) A jelen rendeletben meghatározott általános biztonsági követelmény hatékony és egységes alkalmazásának megkönnyítése érdekében fontos bizonyos termékekre és veszélyekre vonatkozó európai szabványok alkalmazása. Az európai szabványoknak, amelyekre vonatkozóan a 2001/95/EK irányelvvel összhangban hivatkozásokat tettek közzé, továbbra is biztosítaniuk kell az e rendeletben meghatározott általános biztonsági követelménynek való megfelelés vélelmét. A Bizottság által a 2001/95/EK irányelvnek megfelelően kiadott szabványosítási kérelmeket az e rendelettel összhangban kiadott szabványosítási kérelmeknek kell tekinteni. Abban az esetben, ha ugyanaz a szabvány különböző kockázatokra vagy kockázati kategóriákra terjed ki, a termék a szabvány adott kockázatra vagy kockázati kategóriára vonatkozó részének való megfelelősége magát a terméket is a biztonságosság vélelmével ruházza fel az adott kockázat vagy kockázati kategória tekintetében.

(28) Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy szükség van egy olyan európai szabványra, amely biztosítja bizonyos termékeknek a jelen rendeletben meghatározott általános biztonsági követelménynek való megfelelését, az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ^*  szerint fel kell kérnie egy vagy több európai szabványügyi szervezetet arra, hogy kidolgozzon vagy megnevezzen egy olyan szabványt, amely biztosítja, hogy az annak megfelelő termékek biztonságosnak vélelmezhetők.

(29) A termékek eltérő kockázatokat jelenthetnek a különböző nemek számára, és a szabványosítási intézkedések során ezt figyelembe kell venni a biztonság tekintetében jelentkező eltérések, vagyis a nemek közötti, biztonsági szempontú különbségek elkerülése érdekében. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő szabványokról szóló nyilatkozata számos olyan intézkedést ismertet, amelyeket a nemzeti szabványügyi testületeknek és a szabványokat kidolgozó szervezeteknek be kell építeniük a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő szabványokkal és szabványkidolgozással kapcsolatos, nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervükbe, hogy nemi szempontból kiegyensúlyozott, reprezentatív és inkluzív szabványok szülessenek.

(30) Az 1025/2012/EU rendelet kiigazításával egyidejűleg az e rendeletben előírt szakbizottság segítségével külön eljárást kell bevezetni a különleges biztonsági követelmények elfogadására.

(31) Európai szabványok hiányában a termék forgalmazásának helye szerinti tagállam egészségügyi és biztonsági követelményeket megállapító nemzeti jogszabályainak meg kell felelniük az uniós jognak, különösen az EUMSZ 34. és 36. cikkének.

(32) Az ellátási láncban betöltött szerepük függvényében a gazdasági szereplők számára arányos kötelezettségeket kell előírni a termékek biztonságára vonatkozóan, a fogyasztók egészsége és biztonsága védelmének magas szintje érdekében, biztosítva mindeközben a belső piac hatékony működését. Az ellátási és értékesítési láncba bekapcsolódó valamennyi gazdasági szereplőnek meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy csak olyan termékeket forgalmazzanak, amelyek biztonságosak és megfelelnek ennek a rendeletnek. A kötelezettségeket egyértelműen és arányosan kell megosztani aszerint, hogy az egyes gazdasági szereplők milyen szerepet töltenek be az ellátási és az értékesítési folyamatban. Például annak ellenőrzése tekintetében, hogy a gyártó és adott esetben az importőr eleget tett-e kötelezettségeinek, a forgalmazót csak tényszerű ellenőrzések elvégzésére kell kötelezni, az általuk szolgáltatott információk értékelésére nem. A termék és a gazdasági szereplők azonosítására vonatkozó információkat, valamint a használati utasítást és a biztonsági információkat a gazdasági szereplők digitális formában, elektronikus megoldások, például QR vagy adatmátrixkód segítségével is megadhatják.

(33) A gyártóknak műszaki dokumentációt is össze kell állítaniuk az általuk forgalomba hozott termékekről, és a dokumentációban meg kell adni a termékeik biztonságosságát bizonyító szükséges információkat. A műszaki dokumentációnak a gyártó által elvégzett belső kockázatelemzésen kell alapulnia. A műszaki dokumentációban feltüntetendő információk mennyiségének arányosaknak kell lenniük a termék összetettségével és a gyártó által azonosított lehetséges kockázatokkal. A gyártóknak meg kell adniuk különösen a termék általános leírását és a termék biztonságosságának értékeléséhez szükséges elemeket. Összetett termékek vagy lehetséges veszélyt jelentő termékek esetében a nyújtandó tájékoztatáshoz szükség lehet a termék részletesebb leírására. Ilyen esetekben a kockázatok elemzését és a kockázatok csökkentése vagy kiküszöbölése érdekében elfogadott technikai eszközöket is bele kell foglalni. Ha a termék megfelel az európai szabványoknak vagy az e rendeletben meghatározott általános biztonsági követelménynek való megfelelés érdekében alkalmazott egyéb elemeknek, a vonatkozó európai szabványok vagy az egyéb elemek felsorolását is fel kell tüntetni.

(34) Minden olyan természetes vagy jogi személyt, aki/amely saját neve vagy védjegye alatt terméket hoz forgalomba, vagy egy terméket úgy módosít jelentős mértékben, hogy az érintheti az e rendeletben előírt követelményeknek való megfelelést, gyártónak kell tekinteni, és az ilyen gazdasági szereplőnek vállalnia kell a gyártót terhelő kötelezettségeket.

(35) Egy termék fizikai vagy digitális eszközökkel történő módosítása olyan következményekkel járhat a termék jellegére és jellemzőire nézve, amelyeket a termék kezdeti kockázatértékelése során nem láttak előre, és amelyek veszélyeztethetik a termék biztonságosságát. Az ilyen módosítást ezért lényegi módosításnak kell tekinteni, és amennyiben azt nem a fogyasztó vagy a nevében eljáró személy végzi, annak ahhoz kell vezetnie, hogy a termék egy másik gyártótól származó új terméknek minősül. Az e rendeletben meghatározott általános biztonsági követelménynek való megfelelés biztosítása érdekében a lényegi módosítást végző személyt gyártónak kell tekinteni és azt ugyanazok a kötelezettségek terhelik. Ez a követelmény csak a termék módosított része tekintetében alkalmazandó, feltéve, hogy a módosítás nem érinti a teljes terméket. A szükségtelen és aránytalan teher elkerülése érdekében a lényegi módosítást végző személy nem köteles a termék módosítás által nem érintett szempontjai tekintetében megismételni a vizsgálatokat és új dokumentációt készíteni. A lényegi módosítást végző személy feladata bizonyítani, hogy a módosítás nincs hatással a teljes termékre.

(36) A gazdasági szereplőknek maguknak kell bevezetniük azokat a belső megfelelőségi eljárásokat, amelyek révén a gazdasági szereplők belsőleg biztosítják a kötelezettségeik hatékony és gyors teljesítését, valamint veszélyes termékek esetén az időben történő reagálás feltételének teljesülését.

(37) A veszélyes termékek forgalomba hozatalának megakadályozása érdekében kötelezővé kell tenni a gazdasági szereplők számára, hogy termelési vagy forgalmazási tevékenységeikbe olyan belső folyamatokat foglaljanak bele, amelyek biztosítják az e rendelet vonatkozó követelményeinek való megfelelést. Ezeket a belső folyamatokat maguknak a gazdasági szereplőknek kell meghatározniuk az ellátási láncban betöltött szerepük és az érintett termékek típusa alapján, és alapulhatnak például szervezeti eljárásokon, iránymutatásokon, szabványokon vagy ad hoc vezető kinevezésén. Az ilyen belső folyamatok kialakításának és formátumának továbbra is az érintett gazdasági szereplők kizárólagos felelősségi körébe kell tartoznia.

(38) Alapvető fontosságú, hogy valamennyi gazdasági szereplő és online piactereket üzemeltető szolgáltató együttműködjön a piacfelügyeleti hatóságokkal a piacon forgalmazott érintett termékekkel kapcsolatos kockázatok kiküszöbölése vagy csökkentése érdekében. A piacfelügyeleti hatóságok által hozzájuk intézett kéréseket azonban az ellátási láncban betöltött szerepükhöz és jogi kötelezettségeikhez kell igazítani.

(39) Az Unión kívül letelepedett gazdasági szereplők által online csatornákon keresztül végrehajtott közvetlen értékesítés akadályozza a piacfelügyeleti hatóságok munkáját az Unióban található veszélyes termékek kezelése során, mivel sok esetben ezek a gazdasági szereplők sem rendelkeznek sem székhellyel, sem pedig jogi képviselővel az Unióban. Ezért biztosítani kell, hogy a piacfelügyeleti hatóságok megfelelő hatáskörrel és eszközökkel rendelkezzenek a veszélyes termékek online értékesítésének hatékony kezelésére. E rendelet hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében az (EU) 2019/1020 rendelet 4. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésében meghatározott kötelezettséget ki kell terjeszteni az uniós harmonizációs jogszabályok hatályán kívül eső termékekre is, annak biztosítása érdekében, hogy legyen egy olyan, az Unióban letelepedett felelős gazdasági szereplő, amelyet az ilyen termékekkel kapcsolatos feladatokkal megbíznak, így a piacfelügyeleti hatóságoknak tárgyalópartnere lesz, és adott esetben valamely termékkel kapcsolatos lehetséges kockázatok tekintetében konkrét feladatokat kellő időben elvégez annak biztosítása érdekében, hogy a termék biztonságos legyen. E konkrét feladatok közé kell tartoznia a műszaki dokumentációnak, a termékre és a gyártóra vonatkozó információknak, az utasításoknak és a biztonsági információknak való megfelelés rendszeres ellenőrzésének.

(40) Az ellátási lánc egészében végrehajtott ellenőrzések megkönnyítése érdekében a terméken fel kell tüntetni az Unióban letelepedett és az e rendelet alkalmazási körébe tartozó termékekért felelős gazdasági szereplő elérhetőségeit.

(41) Annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) és mikrovállalkozásoknak minősülő gazdasági szereplők képesek legyenek megbirkózni az e rendelet által előírt új kötelezettségekkel, a Bizottságnak az adminisztratív terhek egyszerűsítésének és korlátozásának szükségességét figyelembe véve gyakorlati iránymutatásokkal és személyre szabott útmutatással kell szolgálnia, például közvetlen csatornát kell biztosítania számukra, amelyen keresztül szakértőkhöz fordulhatnak a kérdéseikkel.

(42) A termékazonosítás és a gyártóra és más érintett gazdasági szereplőkre vonatkozó információk biztosítása a teljes ellátási láncban elősegíti a gazdasági szereplők azonosítását és adott esetben a veszélyes termékek elleni hatékony és arányos korrekciós intézkedések meghozatalát, például a célzott visszahívásokat. A termékek azonosítása és a gyártóra és más érintett gazdasági szereplőkre vonatkozó információ rendelkezésre bocsátása így biztosítja, hogy a fogyasztók, köztük a fogyatékossággal élő személyek és a piacfelügyeleti hatóságok pontos információkhoz jussanak a veszélyes termékekről, ami növeli a piacba vetett bizalmat és elkerüli a kereskedelem szükségtelen megzavarását. Ezért a termékeken fel kell tüntetni azokat az információkat, amelyek lehetővé teszik az azonosításukat, illetve a gyártó és adott esetben az importőr és más érintett gazdasági szereplők azonosítását. Az ilyen követelményeket szigorítani lehet bizonyos terméktípusok esetében, amelyek valószínűsíthetően súlyos kockázatot jelentenek a fogyasztók egészségére és biztonságára, mégpedig egy olyan adatgyűjtési és -tárolási rendszerrel, amely a termék azonosítása mellett lehetővé teszi az alkotóelemek vagy az ellátási láncban részt vevő gazdasági szereplők azonosítását. Ez nem sértheti a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben ^*  meghatározott, a termékek lényeges tulajdonságaihoz kapcsolódó tájékoztatási követelményeket a tájékoztatási eszköz jellege és a termékek természete által indokolt megfelelő mértékben. Valamely képet fényképnek, illusztrációnak vagy más piktográfiai elemnek kell tekinteni, amely könnyen lehetővé teszi a termék vagy potenciális termék azonosítását.

(43) Annak biztosítása, hogy a gyártók bejelentsék az általuk forgalmazott termék okozta baleseteket, javítja a piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére álló információkat, és lehetővé teszi a potenciálisan veszélyes termékkategóriák jobb azonosítását. A gazdasági szereplők hibás termékekért viselt termékfelelősségére vonatkozó szabályokat különös uniós jog állapítja meg, és az ilyen értesítés és adatgyűjtés ezért nem tekinthető a hibás termékért viselt felelősség elismerésének vagy a vonatkozó uniós vagy nemzeti jog szerinti felelősség megerősítésének.

(44) Annak érdekében, hogy észlelni lehessen a korai szakaszban felmerülő új kockázatokat és a termékbiztonsághoz kapcsolódó egyéb piaci tendenciákat, valamennyi érdekelt felet - beleértve a fogyasztói és üzleti szervezeteket is - arra kell ösztönözni, hogy jelezzék a piacfelügyeleti hatóságoknak és a Bizottságnak az e rendelet megsértésének felderítéséhez és kivizsgálásához rendelkezésükre álló információkat.

(45) mivel lehetővé teszik a gazdasági szereplők számára, hogy nagyobb számú fogyasztót érjenek el, az online piactereket üzemeltető szolgáltatók döntő szerepet játszanak az ellátási láncban, és így a termékbiztonsági rendszerben is.

(46) Az online értékesítéshez kapcsolódó új, összetett üzleti modellek keretében ugyanaz a jogalany többféle szolgáltatást nyújthat. Az adott termékhez nyújtott szolgáltatások jellegétől függően ugyanaz a jogalany az e rendelet szerinti üzleti modellek különböző kategóriáiba tartozhat. Ha egy jogalany csak online közvetítő szolgáltatásokat nyújt egy adott termékhez, akkor csak az adott termék online piacterét biztosító szolgáltatónak kell minősülnie. Abban az esetben, ha ugyanaz a jogalany egy adott termék értékesítéséhez online piactéri szolgáltatásokat is nyújt, és e rendelet értelmében gazdasági szereplőként is eljár, érintett gazdasági szereplőnek is kell minősülnie. Ilyen esetben tehát az érintett jogalanynak teljesítenie kellene az adott gazdasági szereplőre alkalmazandó kötelezettségeket. Ha például az online piacteret üzemeltető szolgáltató is forgalmaz egy terméket, akkor a forgalmazott termék értékesítése tekintetében forgalmazónak kell minősülnie. Hasonlóképpen, ha a szóban forgó jogalany saját márkájú termékeit értékesíti, gyártóként jár el, és így meg kellene felelnie a gyártókra alkalmazandó követelményeknek. Emellett egyes szervezetek akkor minősülhetnek logisztikai szolgáltatónak, ha logisztikai szolgáltatásokat kínálnak. Az ilyen eseteket ezért eseti alapon kell értékelni.

(47) Tekintettel arra, hogy az online piactereket üzemeltető szolgáltatók jelentős közvetítő szerepet játszanak a kereskedők és a fogyasztók között a termékek értékesítése során, ezen gazdasági szereplőknek nagyobb felelősséget kell vállalniuk a veszélyes termékek online értékesítésének kezelésében. A 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ^*  meghatározza az elektronikus kereskedelem általános kereteit, és bizonyos kötelezettségeket állapít meg az online platformokra vonatkozóan. Az (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet ^*  szabályozza az online közvetítő szolgáltatók felelősségét és elszámoltathatóságát az illegális tartalmak, többek között a veszélyes termék tekintetében. E rendelet a fogyasztóvédelemről és termékbiztonságról szóló uniós jogszabályokban lefektetett szabályok sérelme nélkül alkalmazandó. Ennek megfelelően, az említett rendelet által biztosított horizontális jogi keretre építve, az említett rendelet 2. cikke (4) bekezdésének f) pontjával összhangban sajátos követelményeket kell bevezetni, amelyek elengedhetetlenek a veszélyes termékek online értékesítésének hatékony kezelése érdekében. Amennyiben e rendelet meghatározza azokat a termékbiztonsági követelményeket, amelyeket az online piactereket üzemeltető szolgáltatóknak teljesíteniük kell az (EU) 2022/2065 rendelet bizonyos rendelkezéseinek való megfelelés biztosítása érdekében, e követelmények nem érinthetik az (EU) 2022/2065 rendelet alkalmazását, amely továbbra is alkalmazandó az említett, online piactereket üzemeltető szolgáltatókra.

(48) Az első alkalommal 2018-ban aláírt termékbiztonsági vállalás, amelyhez azóta több, online piactereket üzemeltető szolgáltató csatlakozott, számos önkéntes, termékbiztonsággal kapcsolatos kötelezettségvállalást ír elő. A termékbiztonsági vállalás bebizonyította, hogy teljesíti a célt, amelyre azt létrehozták, vagyis fokozza a fogyasztók online értékesített veszélyes termékekkel szembeni védelmét. A fogyasztók védelmének életük, egészségük és biztonságuk károsodásának elkerülése révén történő megerősítése érdekében, valamint a belső piacon a tisztességes verseny biztosítása érdekében a Bizottság arra ösztönzi az online piactereket üzemeltető szolgáltatókat, hogy vállalják ezeket az önkéntes kötelezettségvállalásokat, hogy megakadályozzák a már visszavont veszélyes termékek jegyzékeinek újbóli megjelenését. A technológiák és a digitális folyamatok használata, valamint a riasztási rendszerek - különösen a Safety Gate portál - fejlesztése lehetővé teheti a bejelentett veszélyes termékek automatikus azonosítását és közlését, valamint a Safety Gate portálon végzett automatizált szúrópróbaszerű ellenőrzéseket.

(49) Az online piactereket üzemeltető szolgáltóknak kellő körültekintéssel kell eljárniuk az online interfészeikben tárolt és a termékbiztonságot érintő tartalmakkal kapcsolatban, az e rendeletben meghatározott különös kötelezettségekkel összhangban. Ennek megfelelően e rendeletnek kellő gondossági kötelezettségeket kell előírnia az online piactereket üzemeltető minden szolgáltatóra vonatkozóan az online interfészeiken tárolt és a termékbiztonságot érintő tartalmakkal kapcsolatban.

(50) Ezenkívül a hatékony piacfelügyelet érdekében az online piactereket üzemeltető szolgáltatóknak regisztrálniuk kell magukat a Safety Gate portálon, és ott meg kell jelölniük az egyedüli kapcsolattartó pontjukra vonatkozó információkat a termékbiztonsággal kapcsolatos információk közlésének megkönnyítése érdekében. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a regisztráció egyszerű és felhasználóbarát legyen. Az e rendelet szerinti egyedüli kapcsolattartó pont megegyezhet az (EU) 2022/2065 rendelet 11. cikke szerinti kapcsolattartó ponttal, amennyiben ez nem veszélyezteti a termékbiztonsággal kapcsolatos kérdések gyors és specifikus kezelésének célkitűzését.

(51) Az online piactereket üzemeltető szolgáltatóknak egyetlen kapcsolattartó pontot kell kijelölniük a fogyasztók számára. Ennek az egyetlen kapcsolattartó pontnak egyablakos ügyintézési pontként kell szolgálnia a termékbiztonsági kérdésekkel kapcsolatos fogyasztói kommunikációhoz, amelyet azután át lehet irányítani az online piac megfelelő szolgáltatási egységéhez. Ez nem akadályozhatja meg konkrét szolgáltatásokkal foglalkozó további kapcsolattartó pontoknak a fogyasztók számára történő rendelkezésre bocsátását. Az e rendelet szerinti egyedüli kapcsolattartó pont megegyezhet az (EU) 2022/2065 rendelet 12. cikke szerinti kapcsolattartó ponttal.

(52) Annak érdekében, hogy képesek legyenek megfelelni az e rendeletből eredő kötelezettségeiknek, különösen a hatóságok utasításainak időben történő és hatékonyan történő teljesítése tekintetében, a más harmadik felek értesítéseinek feldolgozása és a piacfelügyeleti hatóságokkal - erre vonatkozó felszólítás esetén - a korrekciós intézkedések keretében történő együttműködés érdekében az online piactereket üzemeltető szolgáltatóknak rendelkezniük kell a termékbiztonsági kérdések kezelésére szolgáló belső mechanizmussal.

(53) Az (EU) 2019/1020 rendelet 14. cikkének (4) bekezdése felhatalmazza a piacfelügyeleti hatóságokat arra, hogy - amennyiben valamely súlyos kockázat kiküszöbölésére más hatékony eszköz nem áll rendelkezésükre - megköveteljék egy adott termékekre utaló tartalom eltávolítását egy online interfészről vagy egy figyelmeztetés kifejezett megjelenítését a végfelhasználók számára az online interfészhez való hozzáféréskor. Az (EU) 2019/1020 rendelet 14. cikkének (4) bekezdése által a piacfelügyeleti hatóságokra ruházott hatásköröket e rendelet alkalmazásában szintén rá kell ruházni a piacfelügyeleti hatóságokra. Az e rendelet szerinti hatékony piacfelügyelet és a veszélyes termékek uniós piacon való jelenlétének elkerülése érdekében e hatáskörökkel minden szükséges és arányos esetben élni kell, a súlyosnál kisebb kockázatot jelentő termékek esetében is. Alapvető fontosságú, hogy az online piactereket üzemeltető szolgáltatók sürgősen teljesítsék az ilyen utasításokat. Ezért e rendeletnek kötelező erejű határidőket kell bevezetnie e tekintetben. Ezeket a hatásköröket az (EU) 2022/2065 rendelet 9. cikkének megfelelően kell gyakorolni.

(54) Az olyan végzéseknek, amelyek azt is előírják az online piacteret üzemeltető szolgáltató számára, hogy távolítsa el online interfészéről a végzésben meghatározott veszélyes termékre vonatkozó ajánlatra utaló valamennyi azonos tartalmat, azonosítaniuk kell azokat az elemeket, amelyek meghatározzák és lehetővé teszik az online piacteret üzemeltető szolgáltató számára, hogy a kereskedők által megjelenített információk alapján eltávolítsa az azonos ajánlatokat, amennyiben az az online piacteret üzemeltető szolgáltató nem köteles az adott tartalom független értékelésére.

(55) Abban az esetben, ha a Safety Gate biztonsági riasztórendszerből származó információk nem tartalmaznak pontos egységes forrás-helymeghatározót (URL), és szükség esetén olyan további információkat, amelyek lehetővé teszik a veszélyes termékre vonatkozó ajánlatra utaló tartalom azonosítását, az online piactereket üzemeltető szolgáltatóknak ez esetben is figyelembe kell venniük a továbbított információkat, például a termékazonosítókat - ha rendelkezésre állnak ilyenek - és egyéb nyomonkövethetőségi információkat az online piactereket üzemeltető szolgáltatók által saját kezdeményezésre elfogadott olyan intézkedések keretében, amelyek célja adott esetben az online interfészükön kínált veszélyes termékekre vonatkozó ajánlatok felderítése, azonosítása, eltávolítása vagy az azokhoz való hozzáférés letiltása. Mindazonáltal a Safety Gate portált korszerűsíteni és frissíteni kell annak érdekében, hogy az online piactereket üzemeltető szolgáltatók könnyebben észlelhessék a nem biztonságos termékeket, és e célból lehetővé kell tenni a veszélyes termékekre vonatkozó ajánlat tartalmának online interfészekről való eltávolítására vonatkozó, e rendeletben foglalt rendelkezések végrehajtását egy olyan értesítési rendszer segítségével, amelynek kialakítására és kifejlesztésére a Safety Gate portálon belül kerül sor.

(56) Az e rendeletben az online piactereket üzemeltető szolgáltatók számára előírt kötelezettségek nem jelenthetnek az általuk továbbított vagy tárolt információk nyomon követésére, sem pedig az illegális tevékenységre, például a veszélyes termékek internetes értékesítésére utaló tények vagy körülmények aktív felkutatására vonatkozó általános kötelezettséget. Mindazonáltal annak érdekében, hogy a 2000/31/EK irányelv és az (EU) 2022/2065 rendelet alapján mentesüljenek a tárhelyszolgáltatásokra vonatkozó felelősség alól, az online piactereket üzemeltető szolgáltatóknak haladéktalanul el kell távolítaniuk az online interfészeikről a veszélyes termékekre vonatkozó ajánlatra utaló tartalmakat, amint ténylegesen tudomást szereznek a veszélyes termékekre vonatkozó ajánlatra utaló tartalomról, vagy kártérítési igény esetén értésükre jut a veszélyes termékekre vonatkozó ajánlatra utaló tartalom, különösen azokban az esetekben, amikor az online piacteret üzemeltető szolgáltató olyan tényekről vagy körülményekről értesült, amelyek alapján a gondos gazdasági szereplőnek azonosítania kellett volna a szóban forgó jogellenességet. Az online piactereket üzemeltető szolgáltatóknak az e rendeletben megállapított további határidőkön belül fel kell dolgozniuk a veszélyes termékekre vonatkozó ajánlatra utaló tartalmakkal kapcsolatosan az (EU) 2022/2065 rendelet 16. cikke alapján kapott értesítéseket. Emellett az online piactereket üzemeltető szolgáltatókat arra ösztönzik, hogy a Safety Gate portálon keresztül ellenőrizzék a termékeket, mielőtt azokat elhelyeznék a felületükön.

(57) Az (EU) 2022/2065 rendelet 22. cikkének alkalmazásában, valamint az online értékesített termékek biztonsága tekintetében a digitális szolgáltatási koordinátornak azok kérésére megbízható bejelentőként különösen figyelembe kell vennie a fogyasztói szervezeteket és a fogyasztói érdekeket képviselő szövetségeket és más érintett érdekelt feleket, feltéve, hogy az említett cikkben meghatározott feltételek teljesülnek.

(58) A termékek nyomonkövethetősége alapvető feltétele a veszélyes termékek hatékony piacfelügyeletének és a korrekciós intézkedéseknek. A fogyasztókat egyaránt védeni kell a veszélyes termékekkel szemben az offline és az online értékesítési csatornákban, ideértve az online piactereken történő termékvásárlásokat is. Az (EU) 2022/2065 rendeletnek a kereskedők nyomonkövethetőségére vonatkozó rendelkezéseire építve az online piactereket üzemeltető szolgáltatóknak nem szabad engedélyezniük egy adott termékekre vonatkozó ajánlat szerepeltetését platformjaikon, hacsak a kereskedő nem adta meg a termékbiztonsággal és a nyomonkövethetőséggel kapcsolatos, az e rendeletben részletezett összes információt. Ezeket az információkat a terméket ismertető oldalon kell megjeleníteni, hogy a fogyasztóknak online és offline is azonos információk álljanak rendelkezésére. Az online piactereket üzemeltető szolgáltatók azonban nem felelősek maguk az információk teljességének, helyességének és pontosságának ellenőrzéséért, mivel a termékek nyomonkövethetőségének biztosítása továbbra is a megfelelő kereskedő kötelezettsége.

(59) Fontos továbbá, hogy a termékbiztonság terén az online piactereket üzemeltető szolgáltatók szorosan együttműködjenek a piacfelügyeleti hatóságokkal, a kereskedőkkel, valamint az érintett gazdasági szereplőkkel. Az (EU) 2019/1020 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése arra kötelezi az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatókat, hogy működjenek együtt a piacfelügyeleti hatóságokkal az említett rendelet hatálya alá tartozó termékek tekintetében. Ezt a kötelezettséget ezért valamennyi fogyasztási cikkre ki kell terjeszteni. Például a piacfelügyeleti hatóságok folyamatosan fejlesztik az online piacfelügyelethez az online értékesített veszélyes termékek azonosítása érdekében használt technológiai eszközeiket. Ahhoz, hogy ezek az eszközök működőképesek legyenek, az online piactereket üzemeltető szolgáltatóknak hozzáférést kell biztosítaniuk az interfészeikhez. Ezenkívül a termékbiztonság érdekében a piacfelügyeleti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy az online piactereket üzemeltető szolgáltatók vagy az online értékesítők által bevezetett technikai akadályok esetén indokolt kérésre lekérjék az adatokat egy online interfészről. Az online piactereket üzemeltető szolgáltatóknak együtt kell működniük a termékvisszahívások és a balesetek bejelentése terén is.

(60) Az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó és az (EU) 2019/1020 rendeletben meghatározott termékek piacfelügyelete jogi keretének és az e rendelet hatálya alá tartozó termékek piacfelügyelete jogi keretének a lehető legegységesebbnek kell lennie. Ezért a piacfelügyeleti tevékenységek, kötelezettségek, hatáskörök, intézkedések és a piacfelügyeleti hatóságok közötti együttműködés tekintetében össze kell hangolni a rendelkezések e két csoportját. Ebből a célból az (EU) 2019/1020 rendelet 10. cikke, 11. cikkének (1)-(7) bekezdése, 12-15. cikke és 16. cikkének (1)-(5) bekezdése az e rendelet hatálya alá tartozó termékekre is alkalmazandó.

(61) A 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ^*  (az Uniós Vámkódex) értelmében a harmadik országokból származó, az uniós piacon történő forgalmazásra vagy az Unió vámterületén belüli magáncélú felhasználásra vagy fogyasztásra szánt termékeket a „szabad forgalomba bocsátás” vámeljárás alá kell vonni. Ezen eljárás célja az áruk behozatala tekintetében megállapított alakiságok elvégzése, beleértve az uniós jog alkalmazandó rendelkezéseinek érvényesítését is, annak érdekében, hogy ezeket az árukat az Unióban előállított bármely termékhez hasonlóan forgalmazni lehessen az uniós piacon. Ami a fogyasztók biztonságát illeti, a fenti termékeknek meg kell felelniük e rendeletnek és különösen az e rendeletben meghatározott általános biztonsági követelménynek.

(62) Az (EU) 2019/1020 rendelet uniós piacra belépő termékekkel kapcsolatos ellenőrzések szabályait megállapító VII. fejezete már jelenleg is közvetlenül alkalmazandó az e rendelet hatálya alá tartozó termékekre. Az ellenőrzésekért felelős hatóságoknak a 952/2013/EU rendelet 46. és 47. cikkében említett kockázatelemzés, a végrehajtási jogszabályok és a megfelelő iránymutatások alapján kell végezniük azokat. Ezért e rendelet semmilyen módon nem módosítja az (EU) 2019/1020 rendelet VII. fejezetét, valamint azt, hogy az uniós piacra belépő termékek ellenőrzéséért felelős hatóságok hogyan alakítják ki szervezetüket, és hogyan végzik tevékenységeiket.

(63) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az illetékes hatóságaik által e rendelet alapján hozott intézkedések ellen a Charta 47. cikkével összhangban hatékony bírósági jogorvoslattal lehessen élni.

(64) A nemzeti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy a termékbiztonságra összpontosító hagyományos piacfelügyeleti tevékenységeket kiegészítsék olyanokkal, amelyek a gazdasági szereplők által a termékbiztonság garantálása érdekében kialakított belső megfelelőségi eljárásokra összpontosítanak. A piacfelügyeleti hatóságoknak képesnek kell lenniük arra, hogy megköveteljék a gyártótól, hogy jelezze, mely más - ugyanazon eljárással előállított, vagy ugyanazokat a kockázatosnak vélt összetevőket tartalmazó, vagy ugyanazon gyártási tétel részét képező - termékeket érinti az adott kockázat.

(65) A tagállamoknak is biztosítaniuk kell, hogy a piacfelügyeleti hatóságok megfelelő szakértelemmel és erőforrásokkal rendelkezzenek valamennyi végrehajtási feladatuk ellátásához.

(66) Az e rendelet alkalmazásával kapcsolatosan a tagállamok és a Bizottság között zajló információcserét olyan kimeneti mutatók alapján kell megvalósítani, amelyek lehetővé teszik az uniós termékbiztonsági jogszabály hatékonyságának mérését.

(67) A veszélyes termékek kapcsán hatékony, gyors és pontos információcserének kell zajlania az ilyen termékekkel kapcsolatos megfelelő intézkedések meghozatalának biztosítása és ezzel a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme érdekében.

(68) Korszerűsíteni kell a RAPEX-et annak lehetővé tétele érdekében, hogy az egész Unióban hatékonyabb korrekciós intézkedéseket hozzanak az olyan termékekkel kapcsolatban, amelyek kockázata túlterjed egyetlen tagállam területén. A jobb áttekinthetőség és a fogyasztók figyelmének hatékonyabb felkeltése érdekében helyénvaló azonban a rövidített elnevezést RAPEX-ről Safety Gate rendszerre változtatni. A Safety Gate rendszer három elemből áll: az első a nem élelmiszer jellegű veszélyes termékekre vonatkozó biztonsági riasztórendszer, amelynek keretében a nemzeti hatóságok és a Bizottság információt cserélhetnek ezekről a termékekről (Safety Gate biztonsági riasztórendszer); a második egy internetes portál, amely tájékoztatja a nyilvánosságot, és lehetővé teszi számukra a panaszok benyújtását (Safety Gate portál); a harmadik pedig egy olyan internetes portál, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy eleget tegyenek azon kötelezettségüknek, hogy tájékoztassák a hatóságokat és a fogyasztókat a veszélyes termékekről és balesetekről (Safety Business Gateway). A Safety Gate rendszer különböző elemei között interfészeknek kell lenniük. A Safety Gate biztonsági riasztórendszer az a belső rendszer, amelyen keresztül a hatóságok és a Bizottság információt cserélnek a veszélyes termékekre vonatkozó intézkedésekről, és amely bizalmas információkat tartalmazhat. A nyilvánosság veszélyes termékekről való tájékoztatása érdekében a Safety Gate portálon közzé kell tenni a riasztások kivonatát. A Safety Business Gateway egy internetes portál, amelyen keresztül a vállalkozások tájékoztatják a tagállamok piacfelügyeleti hatóságait a veszélyes termékekről és a balesetekről. A Bizottságnak műszaki megoldást kell kidolgoznia annak biztosítására, hogy a vállalkozások által a Safety Business Gateway-ben a fogyasztók figyelmeztetésére szolgáló információk indokolatlan késedelem nélkül rögzítve legyenek a fogyasztók számára a Safety Gate portálon. Emellett a Bizottságnak interoperábilis interfészt kell kifejlesztenie, hogy az online piactereket üzemeltető szolgáltatók könnyen, gyorsan és megbízhatóan összekapcsolhassák interfészeiket a Safety Gate portállal.

(69) A tagállamoknak a Safety Gate biztonsági riasztórendszeren keresztül be kell jelenteniük azokat a kötelező és önkéntes korrekciós intézkedéseket, amelyek segítségével megakadályozzák vagy korlátozzák egy termék esetleges forgalmazását, illetve sajátos feltételeket szabnak annak, a fogyasztók egészségét és biztonságát, illetve a (EU) 2019/1020 rendelet hatálya alá tartozó termékek esetében, a végfelhasználók egyéb releváns közérdekét is fenyegető valamely súlyos veszély miatt.

(70) Az (EU) 2019/1020 rendelet 34. cikke értelmében a tagállami hatóságoknak az említett cikkben hivatkozott információs és kommunikációs rendszeren keresztül kell bejelenteniük az említett rendelet hatálya alá tartozó, súlyos kockázatnál kisebb kockázatot jelentő termékekkel szemben elfogadott intézkedéseket, míg az e rendelet hatálya alá tartozó, kevésbé súlyos kockázatot jelentő termékekkel szemben elfogadott korrekciós intézkedéseket is bejelenthetik a Safety Gate biztonsági riasztórendszeren keresztül. A tagállamoknak és a Bizottságnak a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenniük a termékek által a fogyasztók egészségére és biztonságára jelentett kockázatokra vonatkozó információkat. A fogyasztók és a vállalkozások számára kedvező, hogy a súlyos kockázatot jelentő termékekkel szemben hozott korrekciós intézkedésekkel kapcsolatos minden információ megtalálható a Safety Gate biztonsági riasztórendszerben, lehetővé téve a veszélyes termékekre vonatkozó releváns információknak a Safety Gate portálon keresztül történő nyilvánosságra hozatalát. Fontos biztosítani, hogy ezek az információk a fogyasztó lakóhelye szerinti tagállam hivatalos nyelvén (nyelvein) rendelkezésre álljanak, és megfogalmazásuk világos és érthető legyen. Ezért a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a Safety Gate biztonsági riasztórendszeren keresztül jelentsék be a fogyasztók egészségét és biztonságát veszélyeztető termékekkel kapcsolatos összes korrekciós intézkedést.

(71) Abban az esetben, ha az információkat az (EU) 2019/1020 rendelet szerinti információs és kommunikációs rendszerben kell bejelenteni, lehetőség van az ilyen értesítéseknek közvetlenül a Safety Gate biztonsági riasztórendszerben történő benyújtására, vagy az (EU) 2019/1020 rendelet 34. cikkében előírt piacfelügyeleti információs és kommunikációs rendszeren belüli létrehozására. E célból a Bizottságnak fenn kell tartania és tovább kell fejlesztenie azt az interfészt, amelyet az információs és kommunikációs rendszer és a Safety Gate biztonsági riasztórendszer közötti információtovábbítás céljából hoztak létre, a kettős adatbevitel elkerülése és az ilyen információtovábbítás megkönnyítése érdekében.

(72) A Bizottságnak fenn kell tartania és tovább kell fejlesztenie a Safety Business Gateway internetes portált, lehetővé téve a gazdasági szereplők számára, hogy eleget tegyenek a piacfelügyeleti hatóságoknak és a fogyasztóknak az általuk forgalmazott veszélyes termékekről történő tájékoztatására vonatkozó kötelezettségeiknek. Lehetővé kell tennie a gazdasági szereplők és a nemzeti hatóságok közötti gyors és hatékony információcserét, és elő kell segítenie a fogyasztóknak a gazdasági szereplők általi tájékoztatását.

(73) Előfordulhatnak olyan esetek, amikor valamely súlyos kockázat uniós szintű kezelésére van szükség, amikor a kockázatot nem lehet eredményesen csökkenteni az érintett tagállam által hozott intézkedések vagy az uniós jog alapján végrehajtott bármely más eljárás révén. Különösen ilyen helyzet állhat fenn az újonnan felmerülő kockázatok vagy a kiszolgáltatott fogyasztókat érintő kockázatok tekintetében. Ezért a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy saját kezdeményezésére vagy a tagállamok kérésére intézkedéseket fogadhasson el. Ezeket az intézkedéseket a helyzet súlyosságához és sürgősségéhez kell igazítani. Szükség van továbbá egy megfelelő mechanizmus előírására, amely segítségével a Bizottság azonnal alkalmazható ideiglenes intézkedéseket fogadhat el.

(74) Egy adott terméket érintő kockázatnak és annak szintjének meghatározása a releváns szereplők által elvégzett kockázatértékelésen alapul. A tagállamok a fenti kockázatértékelés elvégzése során különböző eredményekre juthatnak egy adott kockázat fennállását vagy annak szintjét illetően. Ez veszélyeztetheti a belső piac megfelelő működését és az egyenlő versenyfeltételeket mind a fogyasztók, mind pedig a gazdasági szereplők számára. Ezért létre kell hozni egy mechanizmust, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy véleményt nyilvánítson a vitatott kérdésről.

(75) A Bizottságnak rendszeres időközönként jelentést kell készítenie a mechanizmus 29. cikk szerinti alkalmazásáról, amelyet be kell nyújtania a termékbiztonságért felelős tagállami hatóságok e rendeletben előírt európai hálózatához (a továbbiakban: a fogyasztóbiztonsági hálózat). A jelentésben meg kell határoznia, hogy a tagállamok a kockázatértékelés kapcsán milyen főbb kritériumokat használnak, és azok milyen hatással vannak a belső piacra és a fogyasztóvédelem egységes szintjére, hogy ezáltal a tagállamok és a Bizottság harmonizálhassák a kockázatértékelési módszereket és kritériumokat.

(76) A fogyasztóbiztonsági hálózat fokozza a termékbiztonság végrehajtásával kapcsolatos együttműködést a tagállamok között. Különösen megkönnyíti az információcserét, a közös piacfelügyeleti tevékenységek megszervezését, valamint a szakértelem és a bevált gyakorlatok cseréjét. Hozzá kell járulnia továbbá a termékbiztonságra vonatkozó adatgyűjtési módszerek harmonizálásához, valamint a regionális, ágazati, nemzeti és európai termékbiztonsági információs rendszerek közötti interoperabilitás növeléséhez. A fogyasztóbiztonsági hálózatot megfelelően képviselni kell az (EU) 2019/1020 rendeletben előírt uniós termékmegfelelőségi hálózat koordinációs és együttműködési tevékenységei során és az előbbinek részt kell vennie ezekben a tevékenységekben, amikor a mindkét rendelet alkalmazási körébe tartozó tevékenységek összehangolására van szükség a hatékonyságuk biztosítása érdekében.

(77) A piacfelügyeleti jogi keret koherenciájának megőrzése érdekében és egyúttal a fogyasztóbiztonsági hálózat és - a tagállamok jogalkalmazó hatóságai és a Bizottság közötti, az (EU) 2019/1020 rendeletben előírt strukturált koordinációt és együttműködést célzó - uniós termékmegfelelőségi hálózat közötti hatékony együttműködés biztosítása érdekében szükséges, hogy az (EU) 2019/1020 rendelet 11., 12., 13. és 21. cikkében említett tevékenységekben a fogyasztóbiztonsági hálózat társuljon az uniós termékmegfelelőségi hálózathoz.

(78) A piacfelügyeleti hatóságoknak közös tevékenységeket kell folytatniuk más hatóságokkal, illetve a gazdasági szereplőket vagy a fogyasztókat képviselő szervezetekkel a termékek biztonságának előmozdítása és a veszélyes termékek - többek között az online értékesítésre kínált ilyen termékek - azonosítása céljából. Ennek során a piacfelügyeleti hatóságoknak és adott esetben a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a termékek és gyártók megválasztása, valamint a végrehajtott tevékenységek ne idézzenek elő olyan helyzeteket, amely torzíthatja a versenyt, vagy befolyásolhatja a tárgyilagosságot, a függetlenséget és a felek pártatlanságát. A piacfelügyeleti hatóságoknak a lehető leghamarabb nyilvánosságra kell hozniuk a közös tevékenységekről szóló megállapodásokat, feltéve, hogy a közzététel nem veszélyezteti az elvégzendő tevékenységek hatékonyságát.

(79) A Bizottságnak rendszeresen közös tevékenységet kell szerveznie, amelynek keretében a piacfelügyeleti hatóságoknak személyazonosságuk felfedése nélkül online vagy offline beszerzett termékeket kell ellenőrizniük, különösen a Safety Gate biztonsági riasztórendszeren belül leggyakrabban bejelentett termékeket.

(80) Az egyidejű, koordinált ellenőrzési műveletek („összehangolt ellenőrzések”) olyan konkrét végrehajtási intézkedések, amelyek tovább javíthatják a termékbiztonságot, ezért azokat az e rendelet online és offline megsértésének felderítése érdekében végre kell hajtani. Így különösen összehangolt ellenőrzéseket lefolytatni, ha a piaci tendenciák, a fogyasztói panaszok vagy más jelzések arra utalnak, hogy bizonyos termékekről vagy termékkategóriákról gyakran nyer megállapítást, hogy azok súlyos kockázatot jelentenek.

(81) Általános szabályként biztosítani kell a hatóságok számára rendelkezésre álló, termékbiztonságra vonatkozó információkhoz történő nyilvános hozzáférést. Ugyanakkor, a termékbiztonságra vonatkozó információkhoz való nyilvános hozzáférés biztosítása során alkalmazni kell a Szerződés 339. cikkében említett titoktartási kötelezettséget, mégpedig oly módon, hogy a piacfelügyeleti tevékenységek és a védelmi intézkedések hatékonysága biztosított legyen.

(82) A panaszok fontosak ahhoz, hogy felhívják a nemzeti hatóságok figyelmét a veszélyes termékekkel kapcsolatos felügyeleti és ellenőrzési tevékenységek biztonságára és hatékonyságára. A tagállamoknak ezért lehetőséget kell biztosítaniuk a fogyasztók és más érdekelt felek, például a fogyasztói szervezetek és a gazdasági szereplők számára, hogy ilyen panaszokat nyújtsanak be.

(83) A Safety Gate portál, amely a Safety Gate biztonsági riasztórendszer nyilvános interfésze, lehetővé teszi a közvélemény - többek között a fogyasztók, a gazdasági szereplők és az online piactereket üzemeltető szolgáltatók - tájékoztatását az uniós piacon jelen lévő veszélyes termékekkel szemben hozott korrekciós intézkedésekről. A Safety Gate portál egy külön része lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy tájékoztassák a Bizottságot a piacon fellelt olyan termékekről, amelyek kockázatot jelentenek a fogyasztók egészségére és biztonságára. Adott esetben a Bizottságnak megfelelő nyomon követést kell biztosítania, különösen azáltal, hogy továbbítja ezeket az információkat az érintett nemzeti hatóságoknak. A Safety Gate adatbázisának és weboldalának könnyen hozzáférhetőnek kell lennie a fogyatékossággal élők számára.

(84) A fogyasztóktól és más érdekelt felektől kapott információk pontosságának ellenőrzését követően a Bizottságnak gondoskodnia kell a megfelelő nyomon követésről. A Bizottságnak különösen továbbítania kell az információkat az érintett tagállamoknak annak érdekében, hogy az illetékes piacfelügyeleti hatóság szükség szerint megfelelően eljárhasson. Fontos, hogy a fogyasztók és más érdekelt felek megfelelő tájékoztatást kapjanak a Bizottság intézkedéseiről.

(85) Ha a fogyasztóknak már értékesített termék veszélyesnek bizonyul, akkor az uniós fogyasztók védelme érdekében szükség lehet annak visszahívásra. Előfordulhat, hogy a fogyasztók nincsenek tisztában azzal, hogy egy visszahívott termék birtokában vannak. A visszahívás hatékonyságának növelése érdekében ezért fontos, hogy jobban elérjük az érintett fogyasztókat. A közvetlen kapcsolat a leghatékonyabb módszer a fogyasztók visszahívásokkal kapcsolatos tudatosságának növelésére és a cselekvés ösztönzésére. Egyúttal ez az összes fogyasztói csoport által előnyben részesített kommunikációs csatorna. A fogyasztók biztonságának biztosítása érdekében fontos, hogy gyors és megbízható módon tájékoztassák őket. A gazdasági szereplőknek - és adott esetben az online piactereket üzemeltető szolgáltatóknak - ezért fel kell használniuk a rendelkezésükre álló ügyféladatokat, hogy tájékoztassák a fogyasztókat az általuk megvásárolt termékekhez kapcsolódó visszahívásokról és biztonsági figyelmeztetésekről. Ezért szükséges előírni egy jogi kötelezettséget, amely kötelezi a gazdasági szereplőket és az online piactereket üzemeltető szolgáltatókat, hogy a már rendelkezésükre álló minden ügyféladatot használjanak fel a fogyasztók visszahívásokról és biztonsági figyelmeztetésekről történő tájékoztatására. Ebben a tekintetben a gazdasági szereplőknek és az online piactereket üzemeltető szolgáltatóknak gondoskodniuk kell arról, hogy belefoglalják a meglévő ügyfélhűség-programokba és a terméknyilvántartási rendszerekbe az ügyfelek közvetlen megkeresésének lehetőségét az őket érintő visszahívások vagy biztonsági figyelmeztetések esetén, és e programokon, illetve rendszereken keresztül az adott termék megvásárlását követően felkérik az ügyfeleket, hogy önkéntes alapon közöljenek a gyártóval néhány információt, például a nevüket, elérhetőségüket, a termék modelljét vagy sorozatszámát. Önmagában az, hogy a visszahívások a fogyasztókat célozzák meg, nem akadályozhatja meg a gazdasági szereplőket és az online piactereket üzemeltető szolgáltatókat abban, hogy valamennyi fogyasztót tájékoztassák a termékvisszahívási értesítésről, és hogy jogorvoslatot kínáljanak más végfelhasználóknak. A gazdasági szereplőket és az online piactereket üzemeltető szolgáltatókat ösztönözni kell ilyen intézkedések meghozatalára, különösen a fogyasztókként fellépő mikro- és kisvállalkozások esetében.

(86) A fogyasztókat ösztönözni kell arra, hogy regisztrálják a termékeket annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjanak a visszahívásokról és a biztonsági figyelmeztetésekről. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el annak meghatározása érdekében, hogy bizonyos termékek vagy termékkategóriák esetében a fogyasztók számára mindig biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy regisztrálják az általuk vásárolt terméket annak érdekében, hogy közvetlen értesítést kapjanak az adott termékkel kapcsolatos visszahívásról vagy biztonsági figyelmeztetésről. Az e követelmény hatálya alá tartozó konkrét termékek vagy termékkategóriák meghatározásakor kellő figyelmet kell fordítani a szóban forgó termékek vagy termékkategóriák életciklusára, valamint a termékek által jelentett kockázatokra, a visszahívások gyakoriságára és a termékek felhasználóinak kategóriájára, különösen a kiszolgáltatott fogyasztókra.

(87) A fogyasztók harmada továbbra is használja a veszélyes termékeket, annak ellenére, hogy látja a visszahívási értesítést, főleg azért, mert a visszahívási értesítések bonyolultan vannak megfogalmazva, vagy minimalizálják a kérdéses kockázatot. A visszahívási értesítésnek ezért egyértelműnek és átláthatónak kell lennie, és világosan ismertetnie kell a kérdéses kockázatot, elkerülve minden olyan kifejezést, fordulatot vagy egyéb elemet, amelyek miatt a fogyasztók a kockázatot a ténylegesnél kisebbnek ítélhetik meg. A fogyasztóknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy szükség esetén további információkat szerezzenek egy ingyenesen hívható telefonszámon vagy más interaktív eszközön keresztül.

(88) A fogyasztók visszahívásokra való reagálásának ösztönzése érdekében az is fontos, hogy a fogyasztóktól elvárt intézkedések a lehető legegyszerűbbek, továbbá a felajánlott jogorvoslatok hatékonyak, költségmentesek és kellő időben elérhetők legyenek. Az (EU) 2019/771 európai parlamenti és tanácsi irányelv ^*  biztosítja a fogyasztók számára a szerződéses jogorvoslati lehetőségeket a fizikai árukat érintő olyan teljesítési hiba kapcsán, amely azok szállításakor már fennállt és a tagállamok által az említett irányelv 10. cikkének (3) bekezdésével összhangban megállapított szavatossági időn belül vált felismerhetővé. Az (EU) 2019/770 európai parlamenti és tanácsi irányelv ^*  14. cikke a digitális tartalom hordozására használt fizikai adathordozók, például DVD-k, CD-k, USB-kulcsok és memóriakártyák tekintetében is alkalmazandó. Azok a helyzetek azonban, amikor a veszélyes termékeket visszahívják a piacról, különös szabályokat tesznek indokolttá, amelyeket a szerződéses jogorvoslatok sérelme nélkül kell alkalmazni, mivel céljuk eltérő. Míg a szerződéses jogorvoslatok azt a célt szolgálják, hogy orvosolják az áru szerződésszerűségének hiányát, a visszahívás esetén igénybe vehető jogorvoslatok egyaránt szolgálják a veszélyes termékek piacról való kivonását és a fogyasztó számára a megfelelő jogorvoslatot. Következésképpen jelentős különbségek vannak a lehetséges jogorvoslatok két csoportja között: először is, a termék e rendelet szerinti visszahívása esetén nem lehet időben korlátozni a jogorvoslatok gyakorolhatóságát; másodszor, a fogyasztónak jogosultnak kell lennie arra, hogy az érintett gazdasági szereplőtől, és ne feltétlenül a kereskedőtől igényeljen jogorvoslatot. Ezenkívül visszahívás esetén a fogyasztónak nem kötelezhető annak bizonyítására, hogy a termék veszélyes.

(89) Tekintettel a veszélyes termék visszahívása esetén biztosított jogorvoslatok és az áruk teljesítési hibája esetén rendelkezésre álló jogorvoslatok eltérő céljaira, a fogyasztóknak az adott helyzetnek megfelelő rendszert kell igénybe venniük. Ha például a fogyasztó olyan visszahívási értesítést kap, amely tartalmazza a fogyasztó rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségek leírását, a fogyasztónak a visszahívási értesítésben foglalt utasítások szerint kell eljárnia. Mindazonáltal nem szabad megfosztani őt attól a lehetőségtől, hogy jogorvoslatot kérjen az eladótól azon az alapon, hogy a veszélyes áru nem felel meg a szerződésnek.

(90) Miután a fogyasztó a visszahívást követően jogorvoslatban részesült, a fogyasztó nem lehet jogosult jogorvoslatra az áru szerződésszerűségének hiánya miatt azzal összefüggő okból, hogy a termék veszélyes volt, mivel a teljesítés hibája már nem áll fenn. Ehhez hasonlóan abban az esetben, ha a fogyasztó az őt az (EU) 2019/770 irányelv vagy az (EU) 2019/771 irányelv alapján megillető jogorvoslattal kapcsolatos jogokra hivatkozik, a fogyasztó e rendelet alapján ugyanazon biztonsági kérdés tekintetében nem jogosult jogorvoslatra. Ha azonban ugyanarra az árura vonatkozóan a szerződésszerűség egyéb követelményei nem teljesülnek, az eladó továbbra is felel az áru szerződésszerűségének ilyen hiányáért, még akkor is, ha a veszélyes termék visszahívását követően a fogyasztó jogorvoslatban részesült.

(91) A termékvisszahívást kezdeményező gazdasági szereplőknek a javítás, a csere vagy a visszahívott termék értékének megfelelő visszatérítés közül legalább két lehetőséget kell felkínálniuk a fogyasztók számára, kivéve, ha ez lehetetlen vagy aránytalan. A választás lehetőségének a fogyasztók számára való felkínálása javíthatja a termékvisszahívás hatékonyságát. Emellett a visszahívások hatékonyságának növelése érdekében bátorítani kell olyan ösztönzők, mint például a kedvezmények vagy utalványok használatát, amelyek a fogyasztókat a termékvisszahívásban való részvételre ösztönzik. A termék javítása csak akkor tekinthető lehetséges jogorvoslatnak, ha garantálható a megjavított termék biztonságossága. A visszatérítés összegének meg kell egyeznie legalább a fogyasztó által fizetett árral, a nemzeti jogszabályokban előírt további kártérítés sérelme nélkül. Amennyiben a kifizetett árról nem áll rendelkezésre bizonyíték, a visszahívott termék értékének megfelelő visszatérítését továbbra is biztosítani kell. A digitális tartalom fizikai adathordozójának az (EU) 2019/770 irányelv 2. cikkének 1. pontja szerinti visszahívása esetén a visszatérítésnek az említett irányelv 16. cikkének (1) bekezdésében előírtak szerint ki kell terjednie a fogyasztó által a szerződés alapján kifizetett teljes összegekre. Semmilyen jogorvoslat nem sértheti a fogyasztóknak azt a jogát, hogy a nemzeti jog szerint kártérítésben részesüljenek.

(92) Ha a termékvisszahívásra biztonsági okból kerül sor, a felkínált jogorvoslatok nem róhatnak túlzott terhet a fogyasztókra, és nem tehetik ki őket kockázatnak. Ha a korrekciós intézkedés a visszahívott termék ártalmatlanítását is magában foglalja, az ártalmatlanítást az uniós és nemzeti szinten meghatározott környezetvédelmi és fenntarthatósági célkitűzések kellő figyelembevételével kell végrehajtani. Ezenkívül a fogyasztók általi javítás csak akkor vehető figyelembe lehetséges jogorvoslatként, ha azt a fogyasztó könnyen és biztonságosan el tudja végezni - például egy akkumulátor cseréje vagy egy gyermekruházat túl hosszú húzózsinórjainak levágása révén - amennyiben a visszahívási értesítés erről rendelkezik. Emellett a fogyasztó általi javítás nem sértheti a fogyasztóknak az (EU) 2019/770 és az (EU) 2019/771 irányelv szerinti jogait. Ilyen helyzetekben ezért a gazdasági szereplők nem kötelezhetik a fogyasztókat a veszélyes termék javítására.

(93) E rendeletnek arra is ösztönöznie kell a gazdasági szereplőket és az online piactereket üzemeltető szolgáltatókat, hogy önkéntes egyetértési megállapodásokat kössenek az illetékes hatóságokkal, a Bizottsággal vagy a fogyasztókat vagy gazdasági szereplőket képviselő szervezetekkel annak érdekében, hogy az uniós jogban meghatározott jogi kötelezettségeken túlmutató, termékbiztonsággal kapcsolatos önkéntes kötelezettségvállalásokat tegyenek.

(94) A fogyasztókat fel kell jogosítani arra, hogy az e rendelet alapján a gazdasági szereplőkre vagy az online piactereket üzemeltető szolgáltatókra rótt kötelezettségekkel kapcsolatos jogaikat az (EU) 2020/1828 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ^*  összhangban képviseleti keresetek útján érvényesítsék. E célból e rendeletnek elő kell írnia, hogy az (EU) 2020/1828 irányelvet alkalmazni kell azokra a képviseleti keresetekre, amelyek e rendelet megsértésének a fogyasztók kollektív érdekeit hátrányosan vagy potenciálisan hátrányosan érintő eseteire vonatkoznak. Az említett irányelv I. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell. A tagállamoknak kell gondoskodniuk arról, hogy az említett módosítás az említett irányelvvel összhangban elfogadott átültető intézkedéseikben is megjelenjen, habár az erre vonatkozó tagállami átültető intézkedések elfogadása nem feltétele annak, hogy az említett irányelv alkalmazandó legyen az említett képviseleti keresetekre. Az említett irányelvnek e rendelet alkalmazása kezdőnapjától kell alkalmazandónak lennie azokra a képviseleti keresetekre, amelyeket az e rendelet rendelkezéseinek a fogyasztók kollektív érdekeit hátrányosan vagy potenciálisan hátrányosan érintő, a gazdasági szereplők vagy az online piactereket üzemeltető szolgáltatók általi megsértése miatt indítanak. Az említett időpontig a fogyasztók számára lehetővé kell tenni, hogy az említett irányelv I. mellékletének 8. pontjával összhangban támaszkodhassanak az (EU) 2020/1828 irányelv alkalmazhatóságára.

(95) Az Uniónak képesnek kell lennie arra, hogy az Unió és harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek között létrejött megállapodások, vagy a Bizottság és harmadik országok hatóságai vagy nemzetközi szervezetek között létrejött megállapodások keretében együttműködjön és termékbiztonsággal kapcsolatos információkat cseréljen harmadik országok szabályozó hatóságaival vagy nemzetközi szervezetekkel, többek között a veszélyes termékek forgalomba hozatalának megakadályozása céljából. Az ilyen együttműködésnek és információcserének tiszteletben kell tartania az Unió titoktartási és a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályait. Személyes adatokat csak olyan mértékben lehet továbbítani, amennyiben az említett információcsere a fogyasztók egészségének vagy biztonságának védelme céljából szükséges.

(96) A fogyasztási cikkek biztonságosságára, valamint a megelőző, korlátozó és korrekciós intézkedésekre vonatkozó, a Bizottság és harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek közötti rendszeres információcserének a kölcsönösségen kell alapulnia, ami kölcsönösen előnyös, egyenértékű, de nem feltétlenül azonos információcserét foglal magában. Az uniós piacra szánt árukat előállító harmadik országgal folytatott információcsere állhat abból, hogy a Bizottság a Safety Gate biztonsági riasztórendszerből származó válogatott, az adott harmadik országból származó termékekre vonatkozó információkat küld el. Cserébe ez a harmadik ország esetleg tájékoztatást küldhet a kapott értesítések alapján hozott nyomonkövetési intézkedésekről. Az ilyen együttműködés hozzájárulhat a veszélyes termékeknek a forrásnál történő megállítására és az uniós piacra jutásának megakadályozására irányuló célkitűzéshez.

(97) Annak érdekében, hogy a szankciók jelentős visszatartó hatást gyakoroljanak a gazdasági szereplőkre és adott esetben az online piactereket üzemeltető szolgáltatókra, és ezáltal megakadályozzák a veszélyes termékek forgalomba hozatalát, a szankciókat úgy kell kialakítani, hogy megfelelően figyelembe vegyék az adott jogsértés típusát, a gazdasági szereplő vagy az online piacteret üzemeltető szolgáltató számára esetlegesen jelentett előnyt, és a fogyasztó által elszenvedett sérelem típusát és súlyosságát. A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(98) A szankciók kiszabásakor kellő figyelmet kell fordítani az adott jogsértés jellegére, súlyosságára és időtartamára. A kiszabott szankcióknak arányosnak kell lenniük, és meg kell felelniük az uniós és a nemzeti jognak - többek között az alkalmazandó eljárási biztosítékoknak és a Chartában foglalt elveknek.

(99) A fogyasztók egészségének és biztonságának magas szintű védelme érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a fogyasztók egészségére és a biztonságára potenciálisan súlyos kockázatot jelentő termékek azonosítására és nyomonkövethetőségére vonatkozóan, valamint a Safety Gate biztonsági riasztórendszer működésére vonatkozóan, különösen a Safety Gate biztonsági riasztórendszeren keresztül közölt intézkedésekkel kapcsolatos információcsere módozatainak és eljárásainak, valamint a kockázat szintjének értékelésére vonatkozó kritériumoknak az elfogadása érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban ^*  megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(100) E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők tekintetében: a konkrét biztonsági intézkedések elfogadása, azon kimeneti mutatók meghatározása, amelyek alapján a tagállamoknak adatokat kell közölniük e rendelet végrehajtásáról; az egyedüli nemzeti kapcsolattartó pontok feladatainak és szerepének meghatározása; a súlyos kockázatot jelentő termékekkel szembeni uniós fellépéssel kapcsolatos intézkedések meghozatala; a fogyasztók által a Safety Gate portálon keresztül végrehajtott információküldés módozatainak elfogadása; a Safety Gate portál interoperábilis interfésze kivitelezésének meghatározása; a termékek termékbiztonsági visszahívási célú regisztrációjára vonatkozó követelmények meghatározása és a visszahívási értesítés mintájának elfogadása. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ^*  megfelelően kell gyakorolni.

(101) A Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia, amennyiben a fogyasztók egészségével és biztonságával kapcsolatos, kellően indokolt esetben ez rendkívül sürgős okból szükséges.

(102) A Bizottságnak értékelnie kell az e rendeletben megállapított szankciók végrehajtását azok hatékonysága és elrettentő hatása tekintetében, és adott esetben jogalkotási javaslatot kell elfogadnia az érvényesítésükkel kapcsolatban.

(103) Az 1025/2012/EU rendelet egyes rendelkezéseit módosítani kell annak érdekében, hogy figyelembe vegyék e rendelet sajátosságait és különösen annak szükségességét, hogy az európai szabványügyi szervezethez intézett kérelem benyújtása előtt meg kell határozni az e rendelet szerinti különleges biztonsági követelményeket.

(104) Ellentmondásos a 87/357/EGK irányelv értelmezése, amelynek hatálya kiterjed azokra a fogyasztási cikkekre, amelyek ugyan nem élelmiszerek, de hasonlítanak az élelmiszerekre és könnyen összetéveszthetők azokkal, így egyes fogyasztók, különösen a gyermekek, a szájukba vehetik, szopogathatják vagy lenyelhetik őket, aminek nyomán például fulladás, mérgezés, illetve az emésztőtraktus átfúródása vagy elzáródása következhet be. Ezenkívül az említett irányelvet egy olyan időszakban fogadták el, amikor a fogyasztási cikkek biztonságosságára vonatkozó jogi keret hatálya még nagyon korlátozott volt. Ezért a 87/357/EGK irányelvet hatályon kívül kell helyezni és e rendelettel kell felváltani, különösen e rendelet azon rendelkezéseivel, amelyek biztosítják, hogy - kockázatértékelést követően - azokat a termékeket, amelyek szájba vételük, szopogatásuk vagy lenyelésük esetén során károsak lehetnek, és amelyek formájuk, szaguk, színük, megjelenésük, csomagolásuk, címkézésük, térfogatuk, méretük vagy egyéb jellemzőik miatt valószínűleg összetéveszthetők az élelmiszerekkel, veszélyesnek kelljen tekinteni. Értékelésük során a piacfelügyeleti hatóságoknak figyelembe kell venniük többek között, hogy - amint azt az Európai Unió Bírósága megállapította - nem szükséges objektív és alátámasztott adatokkal bizonyítani azt, hogy az élelmiszernek látszó termékek szájba vétele, szopogatása vagy lenyelése olyan veszélyekkel járhat, mint a fulladás, mérgezés, az emésztőtraktus átfúródása vagy elzáródása. Mindazonáltal az illetékes nemzeti hatóságoknak eseti alapon kell megvizsgálniuk, hogy az ilyen termékek veszélyesek-e, és meg kell indokolniuk az említett értékelést.

(105) Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplőknek és az online piactereket üzemeltető szolgáltatóknak elegendő idejük legyen alkalmazkodni e rendelet követelményeihez, beleértve a tájékoztatási követelményeket is, e rendelet hatálybalépését követően elegendő átmeneti időszakot kell biztosítani, amelynek során a 2001/95/EK irányelv hatálya alá tartozó, az említett irányelvnek megfelelő termékek továbbra is forgalomba hozhatók. A tagállamok ezért nem akadályozhatják az ilyen termékek forgalmazását, az értékesítésre való felkínálást is beleértve.

(106) Mivel e rendelet célját - nevezetesen az egységes piac működésének javítását a fogyasztók magas szintű védelmének biztosítása mellett - a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, tekintettel a tagállamok illetékes hatóságai közötti fokozott együttműködés és a koherens fellépés, valamint egy olyan mechanizmus szükségességére, amely lehetővé teszi a veszélyes termékekkel kapcsolatos információk gyors és hatékony cseréjét az Unióban, a probléma uniós szintű jellege miatt az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(107) Ha e rendelet alkalmazása céljából személyes adatok kezelésére van szükség, azt a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós joggal összhangban kell elvégezni. A személyes adatok e rendelet alapján történő kezelése az (EU) 2016/679 ^*  és az (EU) 2018/1725 ^*  rendelet, valamint adott esetben a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ^*  hatálya alá tartozik. Amikor a fogyasztók a Safety Gate portál biztonsági riasztórendszerben bejelentést tesznek egy termékről, csak azok a személyes adatok kerülhetnek tárolásra, amelyek szükségesek a veszélyes termék bejelentéséhez, és legfeljebb az ilyen adatok rögzítését követő öt éves időtartamra. A gyártóknak és az importőröknek csak addig kell vezetniük a fogyasztói panaszok nyilvántartását, amíg ez e rendelet alkalmazásában szükséges. A gyártóknak és az importőröknek, ha ezek természetes személyek, nyilvánosságra kell hozniuk a nevüket annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztó a terméket a nyomonkövethetőség céljából azonosítani tudja.

(108) Az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkével összhangban egyeztetésre került sor az európai adatvédelmi biztossal,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Cél és tárgy

(1) E rendelet célja, hogy a fogyasztók magas szintű védelmének biztosítása mellett javítsa a belső piac működését.

(2) E rendelet a forgalomba hozott vagy forgalmazott fogyasztási cikkek biztonságára vonatkozó alapvető szabályokat állapít meg.

2. cikk

Hatály

(1) Ezt a rendeletet kell alkalmazni a forgalomba hozott vagy forgalmazott termékekre vonatkozóan, amennyiben az uniós jog nem tartalmaz az érintett termékek biztonságát szabályozó, azonos célt szolgáló különös rendelkezéseket.

Amennyiben a termékek az uniós jog által megállapított különleges biztonsági követelmények hatálya alá tartoznak, ezt a rendeletet csak azokra a szempontokra és kockázatokra vagy kockázati kategóriákra kell alkalmazni, amelyek nem tartoznak az említett követelmények hatálya alá.

A 3. cikk (27) bekezdésében meghatározott, az uniós harmonizációs jogszabályok által előírt különleges követelmények hatálya alá tartozó termékek tekintetében:

a) a II. fejezet nem alkalmazandó az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó kockázatokra vagy kockázati kategóriákra;

b) a III. fejezet 1. szakasza, az V. és a VII. fejezet, valamint a IX-XI. fejezet nem alkalmazandó.

(2) Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a) emberi felhasználásra szánt gyógyszerek és állatgyógyászati készítmények;

b) élelmiszerek;

c) takarmányok;

d) élő növények és állatok, géntechnológiával módosított szervezetek és zárt rendszerben felhasznált, géntechnológiával módosított mikroorganizmusok, valamint a közvetlenül a növények vagy állatok jövőbeli reprodukciójához kapcsoló növényi vagy állati eredetű termékek;

e) állati melléktermékek és származó termékek;

f) növényvédő szerek;

g) a fogyasztók által közlekedésre vagy utazásra használt eszközök, ha azokat közvetlenül a szolgáltató üzemelteti a fogyasztóknak nyújtott közlekedési szolgáltatás keretében, és nem maguk a fogyasztók üzemeltetik;

h) az (EU) 2018/1139 rendelet 2. cikke (3) bekezdése d) pontjában említett légi járművek;

i) régiségek.

(3) E rendeletet a piacon forgalomba hozott vagy forgalmazott termékekre kell alkalmazni, akár újak, használtak, javítottak vagy felújítottak. A rendelet nem alkalmazandó azokra a termékekre, amelyeket a használat előtt meg kell javítani vagy fel kell újítani, amennyiben ezeket a termékeket ilyenként hozzák forgalomba vagy forgalmazzák és ez világosan feltüntetésre kerül.

(4) Ez a rendelet nem érinti a fogyasztóvédelemről szóló uniós jogban megállapított szabályokat.

(5) Ezt a rendeletet az elővigyázatosság elvének kellő figyelembevételével kell végrehajtani.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. „termék”: bármely árucikk, függetlenül attól, hogy össze van-e kapcsolva más árucikkekkel vagy sem, amelyet - többek között szolgáltatásnyújtás - keretében szállítanak vagy bocsátanak rendelkezésre ellenérték fejében vagy anélkül, és amelyet a fogyasztóknak szánnak, vagy amelyet észszerűen előrelátható körülmények között valószínűleg fogyasztók fognak használni, még ha nem is fogyasztóknak szánták őket;

2. „biztonságos termék”: minden olyan termék, amely normális vagy észszerűen előrelátható használati körülmények között, beleértve a használat tényleges időtartamát is, nem jelent semmiféle kockázatot, vagy csak a termék használatával összeegyeztethető, minimális kockázatot jelent, amely elfogadható és összhangban áll a fogyasztók egészségének és biztonságának magas szintű védelmével;

3. „veszélyes termék”: minden olyan termék, amely nem „biztonságos termék”;

4. „kockázat”: a sérülést okozó veszély előfordulási valószínűségének és e sérülés súlyosságának kombinációja;

5. „súlyos kockázat”: olyan kockázat, amely kockázatértékelés alapján és figyelembe véve a termék szokásos és előrelátható használatát a piacfelügyeleti hatóságok gyors beavatkozását igénylőnek minősül, ideértve az olyan eseteket is, amikor a kockázat hatásai nem azonnal jelentkeznek;

6. „forgalmazás”: az uniós piacon valamely termék kereskedelmi tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára, ellenérték fejében vagy ingyenesen;

7. „forgalomba hozatal”: a termék első alkalommal történő forgalmazása az uniós piacon;

8. „gyártó”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely terméket gyárt, vagy terméket terveztet vagy gyártat, és az adott terméket az említett személy neve vagy védjegye alatt forgalmazza;

9. „meghatalmazott képviselő”: az Unióban letelepedett azon természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott arra, hogy az említett gyártó nevében a gyártó e rendelet követelményeiből fakadó kötelezettségeivel összefüggő meghatározott feladatok céljából eljárjon;

10. „importőr”: az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országból származó terméket hoz forgalomba az uniós piacon;

11. „forgalmazó”: az a gyártótól vagy importőrtől különböző természetes vagy jogi személy az ellátási láncban, aki vagy amely terméket forgalmaz;

12. „logisztikai szolgáltató”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely kereskedelmi tevékenysége során legalább két szolgáltatást kínál az alábbiak közül: raktározás, csomagolás, címzés és feladás, az érintett termékek tulajdonlása nélkül, kivéve a 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ^*  2. cikkének 1. pontjában meghatározott postai szolgáltatásokat, az (EU) 2018/644 európai parlamenti és tanácsi rendelet ^*  2. cikkének 2. pontjában meghatározott csomagkézbesítési szolgáltatásokat, valamint bármely más postai szolgáltatást vagy árufuvarozási szolgáltatást;

13. „gazdasági szereplő”: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr, a forgalmazó, a logisztikai szolgáltató, illetve minden más olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely e rendelettel összhangban a termékek gyártása vagy forgalmazása tekintetében kötelezettségekkel rendelkezik;

14. „online piacteret üzemeltető szolgáltató”: az a közvetítő szolgáltatást nyújtó szolgáltató, amely olyan online interfészt használ, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy kereskedőkkel termékek értékesítésére vonatkozó, távollevők között kötött szerződéseket kössenek;

15. „online interfész”: bármely szoftver, ideértve a honlapot, a honlap egy részét vagy egy alkalmazást, beleértve a mobilalkalmazásokat is;

16. „távollevők között kötött szerződés”: a 2011/83/EU irányelv 2. cikke 7. pontjában meghatározott „távollevők között kötött szerződés”;

17. „fogyasztó”: az a természetes személy, aki kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységén kívül eső célok érdekében jár el;

18. „kereskedő”: az a természetes személy vagy - akár magántulajdonban, akár köztulajdonban álló - jogi személy, aki vagy amely a természetes vagy jogi személy kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el, ideértve bármely olyan személyt, aki vagy amely az említett természetes vagy jogi személy nevében vagy az említett természetes vagy jogi személy javára jár el;

19. „európai szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott európai szabvány;

20. „nemzetközi szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott nemzetközi szabvány;

21. „nemzeti szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott nemzeti szabvány;

22. „európai szabványügyi szervezet”: az 1025/2012/EU rendelet 1. mellékletében felsorolt valamely európai szabványügyi szervezet;

23. „piacfelügyelet”: a piacfelügyeleti hatóságok által annak biztosítására végzett tevékenységek és meghozott intézkedések, hogy a termékek megfeleljenek az e rendeletben meghatározott követelményeknek;

24. „piacfelügyeleti hatóság”: valamely tagállam által az (EU) 2019/1020 rendelet 10. cikke szerint az adott tagállam területén piacfelügyelet szervezésére és elvégzésére kijelölt hatóság;

25. „visszahívás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja a fogyasztó számára korábban rendelkezésre bocsátott termék visszaküldése;

26. „forgalomból történő kivonás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja, hogy megakadályozza az ellátási láncba már bekerült termék forgalmazását;

27. „uniós harmonizációs jogszabály”: az (EU) 2019/1020 rendelet I. mellékletében felsorolt uniós jogszabály, és minden egyéb olyan uniós jogszabály, amely harmonizálja az említett rendelet hatálya alá tartozó termékek forgalmazásának feltételeit;

28. „régiségek”: olyan termékek, mint például a gyűjteménydarabok vagy műtárgyak, amelyekkel kapcsolatban a fogyasztó észszerűen nem várhatja el, hogy azok megfeleljenek a legkorszerűbb biztonsági előírásoknak.

4. cikk

Távértékesítés

Az online vagy egyéb távértékesítés útján értékesítésre kínált termék akkor tekinthető a piacon forgalmazottnak, ha az ajánlat uniós fogyasztókat céloz meg. Az értékesítésre irányuló ajánlatot akkor lehet úgy tekinteni, hogy uniós fogyasztókat céloz meg, ha az érintett gazdasági szereplő tevékenységei bármely eszköz révén egy vagy több tagállamba irányulnak.

II. FEJEZET

BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK

5. cikk

Általános biztonsági követelmény

A gazdasági szereplők csak biztonságos termékeket hozhatnak forgalomba vagy forgalmazhatnak az uniós piacon.

6. cikk

A termékek biztonságosságának értékelési szempontjai

(1) Egy termék biztonságosságának értékelése során különösen a következő szempontokat kell figyelembe venni:

a) a termék jellemzői, beleértve annak tervezését, műszaki jellemzőit, összetételét, csomagolását, valamint az összeszerelésére és adott esetben a telepítésére, használatára és karbantartására vonatkozó utasításokat;

b) a termék más termékekre gyakorolt hatása, amennyiben észszerűen előrelátható, hogy a terméket más termékekkel együtt fogják használni, ideértve az említett termékek egymás közötti összekapcsolását is;

c) amennyiben észszerűen előrelátható, hogy más termékeket együttesen fognak használni az értékelendő termékkel, a más termékek által az értékelendő termékre esetlegesen gyakorolt hatás, ideértve azokat a nem beágyazott árucikkeket is, amelyek az értékelendő termék működésének meghatározására, módosítására vagy kiegészítésére szolgálnak, amelyeket figyelembe kell venni az értékelendő termék biztonságának értékelésekor;

d) a termék kiszerelése, a címkézés - ideértve a termékek gyermekek általi felhasználáshoz kapcsolódó korhatárjelölését -, a biztonságos használatra és ártalmatlanításra vonatkozó minden figyelmeztetés és utasítás, valamint a termékkel kapcsolatos bármely egyéb jelzés vagy információ;

e) a terméket használó fogyasztók kategóriái, különösen a kiszolgáltatott fogyasztókra - például a gyermekre, az idősekre és a fogyatékossággal élő személyekre - jelentett kockázatok értékelése révén, valamint a nemek közötti különbségek hatása az egészségre és a biztonságra;

f) a termék megjelenése, amennyiben valószínűsíthetően arra készteti a fogyasztókat, hogy a terméket a tervezettől eltérő módon használják és különösen:

i. abban az esetben, ha a termék ugyan nem élelmiszer, de hasonlít az élelmiszerekre és könnyen összetéveszthető az élelmiszerekkel formája, illata, színe, megjelenése, csomagolása, címkézése, terjedelme, mérete vagy más jellemzője miatt, és ezért a fogyasztók - különösen a gyerekek - esetleg a szájukba vehetik, szopogathatják vagy lenyelhetik őket;

ii. abban az esetben, ha bár a terméket sem nem gyermekeknek tervezték, sem nem gyermekek általi használatra szánták, azt valószínűleg gyermekek fogják használni, vagy az a kialakítása, csomagolása vagy jellemzői miatt hasonlít egy olyan tárgyra, amelyről általánosan elfogadott, hogy a gyermekek számára vonzó vagy gyermekek általi használatra szánták;

g) amennyiben a termék jellege megköveteli, megfelelő kiberbiztonsági jellemzők, amelyek szükségesek a termék védelméhez a külső hatások ellen - beleértve a rosszindulatú harmadik feleket -, amennyiben ez a hatás befolyásolhatja a termék biztonságosságát, ideértve az összekapcsolás lehetséges megszűnését is;

h) amennyiben a termék jellege megköveteli, a termék folyamatosan változó, öntanuló és prediktív funkciói.

(2) A nagyobb biztonság megvalósíthatóságának lehetősége vagy egyéb, kevésbé veszélyes termékek rendelkezésre állása nem elégséges ok arra, hogy a terméket veszélyes terméknek minősítsék.

7. cikk

Az általános biztonsági követelménynek való megfelelés vélelme

(1) E rendelet alkalmazásában a következő esetekben vélelmezni kell, hogy egy termék megfelel az e rendelet 5. cikkében megállapított általános biztonsági követelménynek:

a) megfelel a vonatkozó európai szabványoknak - amelyek hivatkozásait az 1025/2012/EU rendelet 10. cikkének (7) bekezdésével összhangban közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában - vagy azok egyes részeinek az említett szabványok hatálya alá tartozó kockázatok és kockázati kategóriák tekintetében; vagy

b) az e bekezdés a) pontjában említett vonatkozó európai szabványok hiányában a termék megfelel a nemzeti követelményeknek a termék forgalmazásának helye szerinti tagállam nemzeti jogában megállapított egészségi és biztonsági követelmények által lefedett kockázatok és kockázati kategóriák tekintetében, ha az említett jog megfelel az uniós jognak.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyek meghatározzák azokat a különleges biztonsági követelményeket, amelyekre az európai szabványoknak ki kell terjedniük annak érdekében, hogy az említett európai szabványoknak megfelelő termékek teljesítsék az 5. cikkben megállapított általános biztonsági követelményt. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) Az általános biztonsági követelménynek való megfelelés (1) bekezdés szerinti vélelme azonban nem akadályozza a piacfelügyeleti hatóságokat abban, hogy e rendelet alapján meghozzanak minden megfelelő intézkedést, ha bizonyíték van arra, hogy a vélelem ellenére a termék veszélyes.

8. cikk

A termékek biztonságosságának értékelésével kapcsolatban figyelembe veendő kiegészítő elemek

(1) A 6. cikk alkalmazásában, és ha a 7. cikk szerinti, a biztonságosságra vonatkozó vélelem nem alkalmazható, annak értékelésekor, hogy egy termék biztonságos-e, különösen a következő elemeket kell figyelembe venni, amennyiben rendelkezésre állnak:

a) európai szabványok, kivéve azokat, amelyek hivatkozása az 1025/2012/EU rendelet 10. cikke (7) bekezdésével összhangban megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

b) nemzetközi szabványok;

c) nemzetközi megállapodások;

d) önkéntes tanúsítási rendszerek vagy harmadik felek hasonló megfelelőségértékelési keretrendszerei, különösen azok, amelyeket az uniós jog támogatására szántak;

e) a termékbiztonság értékeléséről szóló bizottsági ajánlások és iránymutatások;

f) a termék piaci forgalmazása szerinti tagállam nemzeti szabványai;

g) a tudomány és a technológia állása az adott időpontban, beleértve az elismert tudományos testületek és szakértői bizottságok véleményét is;

h) az érintett ágazatban érvényes, a termékbiztonsági helyes gyakorlatra vonatkozó magatartási kódexek;

i) a biztonsággal kapcsolatos észszerű fogyasztói elvárások;

j) a 7. cikk (2) bekezdésével összhangban elfogadott biztonsági követelmények.

III. FEJEZET

A GAZDASÁGI SZEREPLŐK KÖTELEZETTSÉGEI

1. szakasz

9. cikk

A gyártók kötelezettségei

(1) Termékeik forgalomba hozatalakor a gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy az említett termékeket az 5. cikkben meghatározott általános biztonsági követelménynek megfelelően tervezték és gyártották.

(2) Termékeik forgalomba hozatala előtt a gyártóknak belső kockázatelemzést kell végezniük, és műszaki dokumentációt kell készíteniük, amely tartalmazza legalább a termék általános leírását és a terméknek a biztonságossága értékelése szempontjából lényeges alapvető jellemzőit.

Amennyiben a termékkel kapcsolatos lehetséges kockázatokra tekintettel helyénvaló, az első albekezdésben említett műszaki dokumentációnak adott esetben tartalmaznia kell a következőket is:

a) a termékhez kapcsolódó esetleges kockázatok, illetve az ilyen kockázatok elhárítására vagy csökkentésére hozott intézkedések elemzését, beleértve a gyártó vagy bármely más, a gyártó nevében eljáró fél által végzett vizsgálatokkal kapcsolatos jelentések eredményeit; valamint

b) a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett vonatkozó európai szabványok vagy a 7. cikk (1) bekezdésének b) pontjában vagy a 8. cikkben említett egyéb elemek felsorolása, amelyeket az 5. cikkben meghatározott általános biztonsági követelmény teljesítése érdekében alkalmaznak.

Amennyiben az európai szabványokat, egészségügyi és biztonsági követelményeket vagy a 7. cikk (1) bekezdésében vagy a 8. cikkben említett egyéb elemeket csak részlegesen alkalmazták, a gyártóknak azonosítaniuk kell az alkalmazott részeket.

(3) A gyártók biztosítják, hogy a (2) bekezdésben említett műszaki dokumentáció naprakész legyen. Az említett dokumentációt a gyártók a termék forgalomba hozatala után tíz évig megőrzik a piacfelügyeleti hatóságok számára, és az említett dokumentációt kérésre az említett hatóságok rendelkezésére bocsátják.

(4) A gyártók eljárások révén biztosítják, hogy a sorozatban gyártott termékek továbbra is megfeleljenek az 5. cikkben megállapított általános biztonsági követelménynek.

(5) A gyártók gondoskodnak arról, hogy a termékeiken típus-, tétel- vagy sorozatszámot, vagy más, a termék azonosítását lehetővé tevő és a fogyasztók számára könnyen látható és olvasható elemet helyeznek el, vagy ha a termék mérete vagy jellege ezt nem teszi lehetővé, hogy az előírt információt a termék csomagolásán vagy kísérő dokumentációjában feltüntetik.

(6) A gyártók feltüntetik a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket, postai és elektronikus címüket, valamint - amennyiben ettől eltér - annak az egyedüli kapcsolattartó pontnak a postai vagy elektronikus címét, ahol kapcsolatba lehet lépni velük. Ezt az információt a terméken, vagy ha ez nem lehetséges, annak csomagolásán vagy a terméket kísérő dokumentumban kell feltüntetni.

(7) A gyártók gondoskodnak arról, hogy termékükhöz egyértelmű utasításokat és biztonsági információkat mellékeljenek, a fogyasztók számára könnyen érthető, a termék forgalmazásának helye szerinti tagállam által meghatározott nyelven. Az említett követelmény nem vonatkozik arra az esetre, ha a termék ilyen utasítások és biztonsági információk nélkül is biztonságosan és a gyártó által szánt rendeltetésnek megfelelően használható.

(8) Amennyiben a gyártó úgy véli vagy a birtokában lévő információk alapján oka van feltételezni, hogy az általa forgalomba hozott valamely termék veszélyes termék:

a) haladéktalanul meg kell hoznia a szükséges korrekciós intézkedéseket az adott termék hatékony megfelelővé tételére, ideértve adott esetben a termék forgalomból történő kivonását vagy visszahívását is;

b) erről a 35. vagy a 36. cikkel vagy mindkét cikkel összhangban haladéktalanul tájékoztatja a fogyasztókat; és

c) erről a Safety Business Gateway-en keresztül haladéktalanul tájékoztatja azon tagállamok piacfelügyeleti hatóságait, amelynek piacán a terméket elérhetővé tették.

Az első albekezdés b) és c) pontja alkalmazásában a gyártó részletes tájékoztatást ad különösen a fogyasztók egészségét és biztonságát érintő kockázatról és az esetlegesen már meghozott korrekciós intézkedésről, valamint - amennyiben rendelkezésre áll - a piacon még forgalomban lévő termékek tagállamonkénti mennyiségéről.

(9) A Bizottság biztosítja, hogy a fogyasztók figyelmeztetésére szolgáló információkat a gyártók a Safety Business Gateway-en keresztül benyújthassák, és hogy azok a Safety Gate portálon indokolatlan késedelem nélkül elérhetővé váljanak a fogyasztók számára.

(10) A gyártók biztosítják, hogy az érintett ellátási láncban az egyéb gazdasági szereplők, felelős személyek és online piactereket üzemeltető szolgáltatók időben tájékoztatást kapjanak az általuk azonosított biztonsági kérdésekről.

(11) A gyártók nyilvánosan - a fogyatékossággal élő személyek szükségleteit is figyelembe véve - hozzáférhetővé tesznek olyan kommunikációs csatornákat, mint például egy telefonszám, elektronikus levelezési cím vagy a weboldaluk e célra fenntartott része, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy panaszt nyújtsanak be, és tájékoztassák a gyártókat a termékkel kapcsolatban esetlegesen tapasztalt balesetről vagy biztonsági kérdésekről.

(12) A gyártók megvizsgálják a benyújtott panaszokat és a balesetekre vonatkozó kapott információkat, amelyek az általuk forgalmazott és a panaszos által veszélyesnek ítélt termékre vonatkoznak, és belső nyilvántartást vezetnek az említett panaszokról, valamint a termékvisszahívásokról és a termék megfelelővé tétele érdekében tett bármely korrekciós intézkedésről.

(13) A panaszok belső nyilvántartásában csak olyan személyes adatok tárolhatók, amelyek az állítólagosan veszélyes termékkel kapcsolatos panaszok gyártó általi kivizsgálásához szükségesek. Az ilyen adatokat csak addig szabad megőrizni, amíg ezekre a vizsgálat céljából szükség van, de legfeljebb az adatok rögzítésétől számított öt évig.

10. cikk

A meghatalmazott képviselők kötelezettségei

(1) A gyártó írásbeli meghatalmazással meghatalmazott képviselőt nevezhet ki.

(2) A meghatalmazott képviselő a gyártótól kapott meghatalmazásban meghatározott feladatokat látja el. A meghatalmazott képviselő kérésre a piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátja a meghatalmazás egy példányát. A meghatalmazásnak legalább az alábbi feladatok elvégzésére kell felhatalmaznia a meghatalmazott képviselőt:

a) a piacfelügyeleti hatóság indokolással ellátott kérelmére minden olyan információnak és dokumentációnak a piacfelügyeleti hatóság rendelkezésére bocsátása, amely a termék biztonságosságának igazolásához szükséges, az adott hatóság számára érthető hivatalos nyelven;

b) amennyiben a meghatalmazott képviselő úgy véli, vagy oka van feltételezni, hogy a kérdéses termék veszélyes termék, a gyártó tájékoztatása erről;

c) a Safety Business Gateway-en tett értesítés útján az illetékes nemzeti hatóságok tájékoztatása a meghatalmazása körébe tartozó termékek jelentette kockázatok megszüntetése érdekében tett intézkedésekről, amennyiben a gyártó még nem adta meg a tájékoztatást, vagy a gyártó utasítására;

d) kérésükre együttműködés az illetékes nemzeti hatóságokkal azon intézkedések tekintetében, amelyek célja a meghatalmazása körébe tartozó termékek által jelentett kockázatok hatékony megszüntetése.

11. cikk

Az importőrök kötelezettségei

(1) A termék forgalomba hozatala előtt az importőröknek meg kell győződniük arról, hogy a termék megfelel-e az 5. cikkben megállapított általános biztonsági követelménynek, és hogy a gyártó eleget tett-e a 9. cikk (2), (5) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(2) Ha egy importőr úgy ítéli meg vagy a birtokában lévő információk alapján oka van feltételezni, hogy valamely termék nem felel meg az 5. cikknek, valamint a 9. cikk (2), (5) és (6) bekezdésének, az importőr nem hozhatja forgalomba a terméket mindaddig, amíg azt megfelelővé nem tették. Ezenfelül amennyiben a termék veszélyes termék, az importőr erről haladéktalanul tájékoztatja a gyártót, és biztosítja, hogy a piacfelügyeleti hatóságok erről a Safety Business Gateway-en keresztül tájékoztatást kapjanak.

(3) Az importőrök feltüntetik a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket, postai és elektronikus címüket, valamint - amennyiben ettől eltér - annak az egyedüli kapcsolattartó pontnak a postai vagy elektronikus címét, ahol kapcsolatba lehet lépni velük. Ezt az információt a terméken, vagy ha ez nem lehetséges, annak csomagolásán vagy a terméket kísérő dokumentumban kell feltüntetni. Az importőrök gondoskodnak arról, hogy más további címke ne takarja el a gyártó által biztosított címkén feltüntetett, az uniós jog által előírt információk egyetlen részét sem.

(4) Az importőrök gondoskodnak arról, hogy az általuk importált termékhez egyértelmű utasításokat és biztonsági információkat mellékeljenek, mégpedig a fogyasztók számára könnyen érthető nyelven, a termék forgalmazásának helye szerinti tagállam által meghatározottak szerint, kivéve, ha a termék ilyen utasítások és biztonsági információk nélkül is biztonságosan és a gyártó által szánt rendeltetésnek megfelelően használható.

(5) Az importőrök biztosítják, hogy - amíg a termék a felelősségi körükben van - a raktározás vagy szállítás körülményei nem veszélyeztethetik annak az 5. cikkben megállapított általános biztonsági követelménynek és a 9. cikk (5) és (6) bekezdésének való megfelelését.

(6) Az importőrök a 9. cikk (2) bekezdésében említett műszaki dokumentáció egy másolatát a termék forgalomba hozatalát követően 10 évig megőrzik a piacfelügyeleti hatóságok számára, továbbá biztosítják, hogy a 9. cikk (2) bekezdésében említett dokumentumok kérésre az említett hatóságok rendelkezésére bocsáthatók legyenek.

(7) Az importőrök együttműködnek a piacfelügyeleti hatóságokkal és a gyártóval annak biztosítása érdekében, hogy a termék biztonságos legyen.

(8) Amennyiben az importőr úgy véli vagy a birtokában lévő információk alapján oka van feltételezni, hogy az általa forgalomba hozott valamely termék veszélyes:

a) haladéktalanul tájékoztatja erről a gyártót;

b) haladéktalanul gondoskodik arról, hogy a termék hatékony megfelelővé tételéhez szükséges korrekciós intézkedéseket meghozzák, ideértve adott esetben a termék forgalomból történő kivonását vagy visszahívását is; abban az esetben, ha nem hoztak ilyen intézkedéseket, ezt az importőr haladéktalanul megteszi;

c) biztosítja, hogy erről a fogyasztók a 35. vagy a 36. cikkel vagy mindkét cikkel összhangban haladéktalanul tájékoztatást kapjanak; és

d) a Safety Business Gateway-en keresztül haladéktalanul tájékoztatja erről azon tagállamok piacfelügyeleti hatóságait, amelyek piacán a terméket elérhetővé tették.

Az első albekezdés c) és d) pontja alkalmazásában az importőr részletes tájékoztatást ad különösen a fogyasztók egészségét és biztonságát érintő kockázatról és az esetlegesen már meghozott korrekciós intézkedésekől, valamint - amennyiben rendelkezésre áll - a piacon még forgalomban lévő termékek tagállamonkénti mennyiségéről.

(9) Az importőrök ellenőrzik, hogy a 9. cikk (11) bekezdésében említett kommunikációs csatornák nyilvánosan a fogyasztók rendelkezésére állnak-e, ezáltal lehetővé téve számukra a panasztételt és az általuk a termékkel kapcsolatban tapasztalt balesetek vagy biztonsági kérdések bejelentését. Ha ilyen csatornák nem állnak rendelkezésre, az importőrnek kell biztosítania ezeket, figyelembe véve a fogyatékossággal élő személyek akadálymentesítési szükségleteit.

(10) Az importőrök kivizsgálják az általuk forgalmazott, a panaszos állítása szerint veszélyes termékek biztonságával kapcsolatban benyújtott panaszokat és balesetekre vonatkozóan kapott információkat, és az említett panaszokat, valamint a termékvisszahívásokat és a termék megfelelővé tételének érdekében hozott esetleges korrekciós intézkedéseket rögzítik a 9. cikk (12) bekezdésében említett nyilvántartásban vagy saját belső nyilvántartásukban. Az importőrök folyamatosan és időben tájékoztatják a gyártót, a forgalmazókat és adott esetben a logisztikai szolgáltatókat és az online piactereket üzemeltető szolgáltatókat az elvégzett vizsgálatról és annak eredményeiről.

(11) A panaszok nyilvántartásában csak azok a személyes adatok tárolhatók, amelyekre az importőrnek az állítólagosan veszélyes termékkel kapcsolatos panasz kivizsgálásához szüksége van. Az ilyen adatokat csak a vizsgálat céljából szükséges ideig, és legfeljebb az adatok rögzítését követő öt évig lehet megőrizni.

12. cikk

A forgalmazók kötelezettségei

(1) A termék forgalmazása előtt a forgalmazók az adott esetnek megfelelően ellenőrzik, hogy a gyártó és adott esetben az importőr eleget tett-e a 9. cikk (5), (6) és (7) bekezdésében, valamint a 11. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(2) A forgalmazók az adott esetnek megfelelően biztosítják, hogy - amíg a termék a felelősségi körükben van - a raktározás vagy szállítás körülményei nem veszélyeztethetik annak az 5. cikkben megállapított általános biztonsági követelménynek és a 9. cikk (5), (6) és (7) bekezdésének, valamint a 11. cikk (3) és (4) bekezdésének való megfelelését.

(3) Amennyiben a forgalmazó úgy véli vagy a birtokában lévő információk alapján oka van feltételezni, hogy egy termék nem felel meg az 5. cikknek, a 9. cikk (5), (6) és (7) bekezdésének, valamint a 11. cikk (3) és (4) bekezdésének - az adott esetnek megfelelően - akkor nem forgalmazhatja a terméket, kivéve, ha azt megfelelővé tették.

(4) Amennyiben a forgalmazó úgy véli vagy oka van feltételezni, hogy az általa forgalomba hozott valamely termék veszélyes termék, vagy nem felel meg a 9. cikk (5), (6) és (7) bekezdésének, valamint a 11. cikk (3) és (4) bekezdésének - az adott esetnek megfelelően - akkor:

a) erről haladéktalanul tájékoztatja a gyártót vagy adott esetben az importőrt;

b) gondoskodik a termék hatékony megfelelővé tételéhez szükséges korrekciós intézkedések meghozataláról, ideértve adott esetben a termék forgalomból történő kivonását vagy visszahívását is; és

c) gondoskodik arról, hogy azon tagállamok piacfelügyeleti hatóságait, amelyekben a terméket forgalmazták, a Safety Business Gateway-en keresztül erről haladéktalanul tájékoztassák.

Az első albekezdés b) és c) pontjának alkalmazásában a forgalmazók a rendelkezésükre álló adatok alapján megfelelően részletes tájékoztatást adnak a fogyasztók egészségét és biztonságát érintő kockázatról, az érintett termékek számáról és az esetlegesen már meghozott korrekciós intézkedésekről.

13. cikk

Azon esetek, amikor a gyártó kötelezettségei más személyekre is alkalmazandók

(1) Egy természetes vagy jogi személy e rendelet alkalmazásában gyártónak minősül, és vonatkoznak rá a gyártó tekintetében a 9. cikkben meghatározott kötelezettségek, amennyiben az említett természetes vagy jogi személy a terméket a neve vagy védjegye alatt forgalomba hozza.

(2) Azt a gyártótól eltérő természetes vagy jogi személyt, aki vagy amely lényegesen módosítja a terméket, e rendelet alkalmazásában szintén gyártónak kell tekinteni, és rá is vonatkoznak a 9. cikkben meghatározott gyártói kötelezettségek a módosítással érintett termékrész, vagy - ha a jelentős módosítás hatással van a termék biztonságára - a teljes termék tekintetében.

(3) A termék fizikai vagy digitális eszközökkel történő módosítása akkor tekinthető jelentősnek, ha hatással van a termék biztonságára, és teljesülnek a következő feltételek:

a) a módosítás oly módon változtatja meg a terméket, amelyet a termék kezdeti kockázatértékelése nem látott előre;

b) a veszély jellege megváltozott, új veszély keletkezett, vagy a kockázat szintje növekedett a módosítás miatt; valamint

c) a módosítást nem maguk a fogyasztók, vagy nem a fogyasztók nevében hajtották végre saját használat céljából.

14. cikk

A termékbiztonságra irányuló belső folyamatok

A gazdasági szereplők biztosítják, hogy belső termékbiztonsági eljárásokat vezetnek be, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy megfeleljenek e rendelet vonatkozó követelményeinek.

15. cikk

A gazdasági szereplők és a piacfelügyeleti hatóságok közötti együttműködés

(1) A gazdasági szereplők együttműködnek a piacfelügyeleti hatóságokkal azon intézkedések vonatkozásában, amelyek megszüntethetik vagy csökkenthetik az általuk forgalmazott termékek jelentette kockázatokat.

(2) A piacfelügyeleti hatóság kérésére a gazdasági szereplő megad minden szükséges információt, különösen a következőket:

a) a termék által jelentett kockázat, a kapcsolódó panaszok és ismert balesetek teljeskörű leírása; valamint

b) a kockázat kezelése érdekében tett minden korrekciós intézkedés leírása.

(3) Kérésre a gazdasági szereplők meghatározzák és közlik a termék nyomonkövethetősége szempontjából releváns következő információkat is:

a) minden gazdasági szereplő, amely nekik a terméket vagy annak egy részét, alkatrészét vagy a termékbe beágyazott szoftvert szállította; valamint

b) minden gazdasági szereplő, amely részére a terméket szállították.

(4) A gazdasági szereplőknek a termék részükre történő szállítását követően, vagy adott esetben a termék általuk történő szállítását követően tíz évig képesnek kell lenniük az (2) bekezdésben említett információk bemutatására.

(5) A gazdasági szereplőknek a termék, vagy adott esetben a termék egy része, alkotóeleme vagy a termékbe beágyazott szoftver részükre való szállítása után hat évig képesnek kell lenniük a (3) bekezdésben említett információk bemutatására.

(6) A piacfelügyeleti hatóságok felkérhetik a gazdasági szereplőket, hogy nyújtsanak be rendszeres előrehaladási jelentéseket, és dönthetnek arról, hogy a korrekciós intézkedés befejezettnek tekinthető-e, és ha igen, mikor.

16. cikk

Az Unió piacán forgalomba hozott termékekért felelős személy

(1) Az e rendelet hatálya alá tartozó termék csak akkor hozható forgalomba, ha létezik egy Unióban letelepedett gazdasági szereplő, aki az említett termék tekintetében felelősséggel tartozik az (EU) 2019/1020 rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feladatokért. Az említett rendelet 4. cikkének (2) és (3) bekezdését alkalmazni kell az e rendelet hatálya alá tartozó termékekre. E rendelet alkalmazásában az említett rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében az „uniós harmonizációs jogszabályokra” és az „alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályokra” való hivatkozásokat „e rendeletre” történő hivatkozásokként kell értelmezni.

(2) A gazdasági szereplők e rendelet szerinti kötelezettségeinek sérelme nélkül, az (EU) 2019/1020 rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében említett feladatokon túlmenően, valamint a felelősségi körébe tartozó termék biztonságosságának biztosítása érdekében - adott esetben a termékkel kapcsolatos lehetséges kockázatok tekintetében - az e cikk (1) bekezdésében említett gazdasági szereplőnek rendszeresen ellenőriznie kell a következőket:

a) a termék megfelel az e rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében említett műszaki dokumentációnak;

b) a termék megfelel az e rendelet 9. cikkének (5), (6) és (7) bekezdésében előírt követelményeknek.

Az e cikk (1) bekezdésében említett gazdasági szereplő a piacfelügyeleti hatóságok kérésére dokumentált bizonyítékot szolgáltat az elvégzett ellenőrzésekről.

(3) Az (1) bekezdésben említett gazdasági szereplő nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét, valamint elérhetőségeit - beleértve a postai és az elektronikus címét is - fel kell tüntetni a terméken, vagy annak csomagolásán vagy dobozán, vagy valamely kísérő dokumentumon.

17. cikk

A gazdasági szereplők tájékoztatása

(1) A Bizottság ingyenesen általános tájékoztatást nyújt a gazdasági szereplőknek e rendelettel kapcsolatban.

(2) A tagállamok a gazdasági szereplők kérésére ingyenes, konkrét tájékoztatást nyújtanak e rendelet nemzeti szintű végrehajtására, valamint az e rendelet hatálya alá tartozó termékekre alkalmazandó nemzeti termékbiztonsági szabályokra vonatkozóan. E célból az (EU) 2019/515 európai parlamenti és tanácsi rendelet ^*  9. cikkének (1) és (4) bekezdése alkalmazandó.

A Bizottság egyedi iránymutatásokat fogad el a gazdasági szereplők számára - különös tekintettel a kkv-nak minősülő gazdasági szereplők, köztük a mikrovállalkozások szükségleteire - az e rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítésének módjáról.

18. cikk

Egyes termékekre, termékkategóriákra vagy termékcsoportokra vonatkozó különös nyomonkövethetőségi követelmények

(1) Bizonyos termékek, termékkategóriák vagy termékcsoportok esetében, amelyek - a Safety Business Gateway-en regisztrált balesetek, a Safety Gate biztonsági riasztórendszerből származó statisztikák, a termékbiztonsággal kapcsolatos közös tevékenységek eredményei, illetve egyéb releváns mutatók vagy bizonyítékok alapján - valószínűleg súlyos kockázatot jelentenek a fogyasztók egészségére és biztonságára, a Bizottság a fogyasztóbiztonsági hálózattal, az érintett szakértői csoportokkal és az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően létrehozhat egy nyomonkövethetőségi rendszert, amelyet az ilyen termékeket forgalomba hozó vagy forgalmazó gazdasági szereplőknek követniük kell.

(2) A nyomonkövethetőségi rendszer jelenti egyrészt olyan adatok összegyűjtését és tárolását, ideértve az elektronikus eszközök útján történő adatgyűjtést és -tárolást is, amely lehetővé teszi a terméknek, annak alkotóelemeinek vagy a termék ellátási láncában érintett gazdasági szereplőknek az azonosítását, és jelenti másrészt az említett adatok megjelenítésének és az azokhoz való hozzáférésnek a módjait, ideértve egy adathordozónak a terméken, annak csomagolásán vagy a kísérő dokumentumokon való elhelyezését is.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 45. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet következők révén történő kiegészítésére:

a) az (1) bekezdésben említettek szerint a fogyasztók egészségére és biztonságára valószínűleg súlyos kockázatot jelentő termékek, termékkategóriák vagy -csoportok, illetve alkotóelemek meghatározása; a Bizottság az érintett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban nyilatkozik arról, hogy alkalmazta-e az (EU) 2019/417 bizottsági végrehajtási határozatban ^*  előírt kockázatelemzési módszertant, vagy ha ez a módszertan nem megfelelő az érintett termék esetében, akkor részletesen ismerteti az alkalmazott módszertant;

b) azon adatok típusának a meghatározása, amelyeket a gazdasági szereplőknek a (2) bekezdésben említett nyomonkövet-hetőségi rendszer segítségével kell összegyűjteniük és tárolniuk;

c) az adatok megjelenítése módjainak és az azokhoz való hozzáférés módjainak meghatározása, ideértve egy adathordozónak a terméken, annak csomagolásán vagy a kísérő dokumentumokon való, a (2) bekezdésben említett elhelyezését is;

d) azon szereplők meghatározása, amelyeknek a b) pontban említettek szerint hozzáféréssel kell rendelkezniük az adatokhoz, és hogy mely adatokhoz férhetnek hozzá, beleértve a fogyasztókat, a gazdasági szereplőket, az online piactereket üzemeltető szolgáltatókat, az illetékes nemzeti hatóságokat, a Bizottságot és a közérdekű szervezeteket, illetve a nevükben eljáró szervezeteket.

(4) A piacfelügyeleti hatóságok, a fogyasztók, a gazdasági szereplők és más érintett szereplők ingyenesen hozzáférhetnek a (3) bekezdésben említett adatokhoz a (3) bekezdés d) pontja alapján elfogadott, alkalmazandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott hozzáférési jogaik alapján.

(5) A (3) bekezdésben említett intézkedések meghozatalakor a Bizottság figyelembe veszi a következőket:

a) az intézkedések költséghatékonysága, beleértve az intézkedéseknek a vállalkozásokra, különösen a kkv-kra gyakorolt hatását;

b) megfelelő időkeret ahhoz, hogy a gazdasági szereplők felkészülhessenek az említett intézkedésekre; valamint

c) az uniós vagy nemzetközi szinten már létrehozott termék-nyomonkövethetőségi rendszerekkel való kompatibilitás és interoperabilitás.

2. szakasz

19. cikk

A gazdasági szereplők kötelezettségei távértékesítés esetén

Ha a gazdasági szereplők a termékeket online vagy más távértékesítési eszközök útján forgalmazzák, az említett termékekre vonatkozó ajánlatban egyértelműen és láthatóan fel kell tüntetni legalább a következő információkat:

a) a gyártó neve, bejegyzett kereskedelmi neve vagy bejegyzett védjegye, valamint a postai és elektronikus címe, ahol kapcsolatba lehet lépni vele;

b) abban az esetben, ha a gyártó nem rendelkezik székhellyel az Unióban, az e rendelet 16. cikke (1) bekezdésének vagy az (EU) 2019/1020 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének értelmében vett felelős személy neve, postai és elektronikus címe;

c) a termék azonosítását lehetővé tevő információk, beleértve a termék képét, típusát és minden egyéb termékazonosítót; valamint

d) minden olyan figyelmeztetés vagy biztonsági információ, amelyet e rendelettel vagy az alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályokkal összhangban a terméken vagy annak csomagolásán vagy egy kísérő dokumentumban fel kell tüntetni fogyasztók által könnyen érthető nyelven, a termék forgalmazása szerinti tagállam által meghatározottak szerint;

20. cikk

A gazdasági szereplők kötelezettségei a termékek biztonságával kapcsolatos balesetek esetén

(1) A gyártónak biztosítania kell, hogy valamely forgalomba hozott vagy forgalmazott termék által előidézett balesetről az arról való tudomásszerzéstől után indokolatlan késedelem nélkül, a Safety Business Gateway-en keresztül értesítsék a baleset helye szerinti tagállam illetékes hatóságait. Ezen értesítésnek tartalmaznia kell a termék típusát és azonosító számát, valamint a baleset körülményeit, ha ezek ismertek. A gyártó kérésre értesíti az illetékes hatóságokat minden egyéb lényeges információról.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a gyártónak értesítenie kell az illetékes hatóságokat a termék használatával összefüggő olyan eseményekről, amelyek valamely egyén halálához vezettek, vagy az említett egyén egészségére és biztonságára nézve tartósan vagy átmenetileg súlyos káros hatást okoztak, beleértve a sérüléseket, a test egyéb károsodását, a betegségeket és a krónikus egészségügyi hatásokat is.

(3) Az importőrök és a forgalmazók, amelyeknek tudomásuk van egy általuk forgalomba hozott vagy forgalmazott termék által előidézett balesetről, indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják erről a gyártót. A gyártó az (1) bekezdéssel összhangban megteszi az értesítést, vagy utasítja az importőrt vagy az egyik forgalmazót a bejelentés megtételére.

(4) Amennyiben a termék gyártója az Unióban nem telepedett le, az e rendelet 16. cikkének (1) bekezdése vagy az (EU) 2019/1020 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti, a balesetről tudomással rendelkező felelős személy gondoskodik az értesítés megtételéről.

21. cikk

Elektronikus formátumú információk

A 9. cikk (5), (6) és (7) bekezdésének, a 11. cikk (3) bekezdésének és a 16. cikk (3) bekezdésének, valamint az uniós harmonizációs jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül a gazdasági szereplők az említett cikkekben említett információkat kiegészítő jelleggel digitális formában, a terméken - vagy ha ez nem lehetséges, a termék csomagolásán vagy a terméket kísérő dokumentumban - jól látható elektronikus műszaki megoldások segítségével is elérhetővé tehetik. Az említett információkat a termék forgalmazása szerinti tagállam által meghatározottak szerint, a fogyasztók számára könnyen érthető nyelven, valamint a fogyatékossággal élő személyek számára hozzáférhető formátumokban kell biztosítani.

IV. FEJEZET

ONLINE PIACTEREKET ÜZEMELTETŐ SZOLGÁLTATÓK

22. cikk

Az online piactereket üzemeltető szolgáltatók termékbiztonsággal kapcsolatos sajátos kötelezettségei

(1) Az (EU) 2022/2065 rendelet 11. cikkében előírt általános kötelezettségek sérelme nélkül az online piactereket üzemeltető szolgáltatók kijelölnek egy egyedüli kapcsolattartó pontot, amely lehetővé teszi a termékbiztonsági kérdésekkel kapcsolatos, elektronikus úton történő közvetlen kommunikációt a tagállamok piacfelügyeleti hatóságaival, különösen az e cikk (4) bekezdése alapján kiadott utasításokról szóló értesítés céljából.

Az online piactereket üzemeltető szolgáltatók regisztrálják magukat a Safety Gate portálon, és feltüntetik a Safety Gate portálon az egyedüli kapcsolattartó pontjukra vonatkozó információkat.

(2) Az (EU) 2022/2065 rendelet 12. cikkében előírt általános kötelezettségek sérelme nélkül az online piactereket üzemeltető szolgáltatók kijelölnek egy egyedüli kapcsolattartó pontot, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy közvetlenül és gyorsan kommunikáljanak velük a termékbiztonsági kérdésekben.

(3) Az online piactereket üzemeltető szolgáltatók biztosítják, hogy belső termékbiztonsági eljárásokat vezetnek be annak érdekében, hogy indokolatlan késedelem nélkül megfeleljenek e rendelet vonatkozó követelményeinek.

(4) A tagállamok által az (EU) 2019/1020 rendelet 14. cikkével összhangban átruházott hatáskörök tekintetében a tagállamok felhatalmazzák piacfelügyeleti hatóságaikat az ahhoz szükséges hatáskörökkel, hogy a veszélyes termék kínálatára utaló konkrét tartalmak tekintetében utasítást adjanak ki, amelyben arra kötelezik az online piactereket üzemeltető szolgáltatókat, hogy távolítsák el online interfészükről az ilyen tartalmakat, tiltsák le az ahhoz való hozzáférést, vagy kifejezett figyelmeztetést jelenítsenek meg. Az ilyen utasításokat az (EU) 2022/2065 rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében meghatározott minimumfeltételeknek megfelelően kell kiadni.

Az online piactereket üzemeltető szolgáltatók megteszik az e bekezdés alapján kiadott utasítások fogadásához és feldolgozásához szükséges intézkedéseket, és indokolatlan késedelem nélkül, de mindenképpen az utasítás kézhezvételétől számított két munkanapon belül intézkednek. Az utasítás teljesítéséről a piacfelügyeleti hatóságnak a Safety Gate portálon elektronikus úton közzétett elérhetőségi adatai segítségével tájékoztatják az azt kibocsátó piacfelügyeleti hatóságot.

(5) A (4) bekezdés alapján kiadott utasítások kötelezhetik az online piacteret üzemeltető szolgáltatót, hogy az utasításban megjelölt időszak alatt távolítsa el online interfészéről a szóban forgó veszélyes termék kínálatára utaló valamennyi azonos tartalmat, tiltsa le az ahhoz való hozzáférést vagy jelenítsen meg kifejezett figyelmeztetést, feltéve, hogy az érintett tartalom keresése az utasításban megjelölt információkra korlátozódik, és nem követeli meg az online piacteret üzemeltető szolgáltatótól, hogy független értékelést végezzen a szóban forgó tartalomról, és hogy a keresés és az eltávolítás arányos módon, megbízható automatizált eszközökkel is elvégezhető.

(6) Az online piactereket üzemeltető szolgáltatóknak figyelembe kell venniük a piacfelügyeleti hatóságok által a veszélyes termékekre vonatkozóan a 26. cikkel összhangban, a Safety Gate portálon keresztül közölt rendszeres információkat, az olyan önkéntes intézkedések alkalmazása céljából, amelyek az online piacterükön lévő veszélyes termékek kínálatára vonatkozó tartalmak észlelésére, azonosítására, eltávolítására vagy adott esetben az azokhoz való hozzáférés letiltására irányulnak, többek között a 34. cikkel összhangban a Safety Gate portál interoperábilis interfészének használata révén is. A piacfelügyeleti hatóságnak a Safety Gate portálon közzétett elérhetőségi adatai segítségével tájékoztatják a Safety Gate biztonsági riasztórendszeren keresztül értesítést küldő hatóságot minden megtett intézkedésről.

(7) Az (EU) 2022/2065 rendelet 31. cikke (3) bekezdésének való megfelelés céljából az online piactereket üzemeltető szolgáltatók a termékbiztonság tekintetében legalább a Safety Gate portált használják.

(8) Az online piactereket üzemeltető szolgáltatók indokolatlan késedelem nélkül, de minden esetben az értesítés kézhezvételétől számított három munkanapon belül feldolgozzák a szolgáltatásaikon keresztül online értékesítésre kínált terméket érintő termékbiztonsági kérdésekkel kapcsolatosan az (EU) 2022/2065 rendelet 16. cikkével összhangban kapott értesítéseket.

(9) Az (EU) 2022/2065 rendelet 31. cikkének (1) és (2) bekezdésében a termékbiztonsági információk tekintetében előírt követelményeknek való megfelelés céljából az online piactereket üzemeltető szolgáltatók olyan módon tervezik és szervezik meg az online interfészüket, amely lehetővé teszi a terméket kínáló kereskedők számára legalább a következő információk nyújtását minden egyes kínált termék tekintetében, valamint biztosítja, hogy azokat a fogyasztók számára a termékeket ismertető oldalakon megjelenítsék vagy más módon könnyen hozzáférhetővé tegyék:

a) a gyártó neve, bejegyzett kereskedelmi neve vagy bejegyzett védjegye, valamint a postai és elektronikus levelezési címe, ahol kapcsolatba lehet lépni a gyártóval;

b) abban az esetben, ha a gyártó nem letelepedett az Unióban, az e rendelet 16. cikke (1) bekezdése vagy az (EU) 2019/1020 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett felelős személy neve, postai és elektronikus levelezési címe;

c) a termék azonosítását lehetővé tevő információk, beleértve a termék képét, típusát és minden egyéb termékazonosítót; valamint

d) minden olyan figyelmeztetés vagy biztonsági információ, amelyet e rendelettel vagy az alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályokkal összhangban a terméken fel kell tüntetni vagy mellékelni kell a fogyasztók által könnyen érthető nyelven, a termék forgalmazása szerinti tagállam által meghatározottak szerint.

(10) A (3) bekezdésben említett belső eljárások olyan mechanizmusokat foglalnak magukban, amelyek lehetővé teszik a kereskedők számára a következők biztosítását:

a) az e cikk (9) bekezdése szerinti információk, beleértve az Unióban letelepedett gyártóra vagy adott esetben az e rendelet 16. cikke (1) bekezdése vagy az (EU) 2019/1020 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett felelős személyre vonatkozó információkat is; valamint

b) adott esetben öntanúsítás révén tett kötelezettségvállalás arra, hogy csak az e rendeletnek megfelelő termékeket kínálnak, valamint további azonosító információk, az (EU) 2022/2065 rendelet 30. cikkének (1) bekezdésével összhangban.

(11) Az (EU) 2022/2065 rendelet 23. cikkének a termékbiztonság tekintetében való megfelelés céljából az online piactereket üzemeltető szolgáltatók észszerű időre és előzetes figyelmeztetést követően felfüggesztik szolgáltatásaik nyújtását azon kereskedők számára, amelyek gyakran kínálnak az e rendeletnek meg nem felelő termékeket.

(12) Az online piactereket üzemeltető szolgáltatóknak együtt kell működniük a piacfelügyeleti hatóságokkal, a kereskedőkkel és az érintett gazdasági szereplőkkel annak érdekében, hogy megkönnyítsék a szolgáltatásaik útján jelenleg vagy a múltban az interneten kínált termékek jelentette kockázatok kiküszöbölésére vagy - ha ez nem lehetséges - enyhítésére irányuló intézkedéseket.

Az online piactereket üzemeltető szolgáltatók:

a) biztosítják, hogy megfelelő és időszerű tájékoztatást nyújtsanak a fogyasztóknak, többek között az alábbiak révén:

i. közvetlenül értesítenek minden olyan érintett fogyasztót, aki interfészükön keresztül vásárolta meg az érintett terméket egy olyan, biztonsági okokból történő termékvisszahívás esetén, amelyről tudomást szereztek, vagy ha a termék biztonságos használatának biztosítása érdekében bizonyos információkat a fogyasztók tudomására kell hozni (a továbbiakban: biztonsági figyelmeztetés) a 35. vagy a 36. cikkel vagy mindkét cikkel összhangban;

ii. online interfészeiken közzéteszik a biztonsági okokból történő termékvisszahívásokra vonatkozó információkat;

b) tájékoztatják az érintett gazdasági szereplőt a veszélyes termék kínálatára utaló tartalom eltávolítására vagy hozzáférhetetlenné tételére vonatkozó döntésről;

c) együttműködnek a piacfelügyeleti hatóságokkal és az érintett gazdasági szereplőkkel a termékek hatékony visszahívásának biztosítása érdekében, többek között azáltal, hogy nem gördítenek akadályokat a termékvisszahívások útjába;

d) a Safety Business Gateway-en keresztül haladéktalanul tájékoztatják az érintett terméket forgalmazó tagállamok piacfelügyeleti hatóságait azokról az online interfészükön kínált veszélyes termékekről, amelyekről tényleges tudomással bírnak, a fogyasztók egészségét és biztonságát fenyegető kockázatokra vonatkozóan rendelkezésükre álló megfelelő adatok szolgáltatásával, a még forgalomban lévő termékek tagállamonkénti mennyiségéről, amennyiben rendelkezésre áll, valamint a tudomásuk szerint már meghozott korrekciós intézkedésekről;

e) együttműködnek a nekik bejelentett balesetek tekintetében, többek között a következők révén:

i. haladéktalanul tájékoztatják az érintett kereskedőket és gazdasági szereplőket a balesetekkel vagy biztonsági kérdésekkel kapcsolatban kapott információkról, amennyiben tudomásuk van arról, hogy a szóban forgó terméket e kereskedők interfészeiken keresztül kínálták;

ii. a Safety Business Gateway-en keresztül indokolatlan késedelem nélkül bejelentik a tudomásukra jutott, a piacterükön forgalmazott termék által a fogyasztó egészségére vagy biztonságára nézve súlyos kockázatot jelentő vagy tényleges kárt okozó balesetet, és arról tájékoztatják a gyártót;

f) együttműködnek a nemzeti és uniós szintű bűnüldöző szervekkel, többek között az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF), az online piactereket üzemeltető szolgáltatók által e cikk alapján eltávolított ajánlatokra vonatkozó információk rendszeres és strukturált megosztása révén;

g) biztosítják az interfészeikhez való hozzáférést a piacfelügyeleti hatóságok veszélyes termékek azonosítására szolgáló online eszközei számára;

h) együttműködnek a veszélyes termékek ellátási láncának lehetőség szerinti azonosításában azáltal, hogy válaszolnak az adatigénylésekre, amennyiben a releváns információk nyilvánosan nem elérhetőek;

i) amennyiben az online piactereket üzemeltető szolgáltatók vagy az online értékesítők technikai akadályokat vezettek be annak érdekében, hogy megakadályozzák adatok online interfészeikből történő kinyerését (az úgynevezett „adatkaparást”), a piacfelügyeleti hatóságok indokolással ellátott kérésére, kizárólag termékbiztonsági célból, a kérelmező piacfelügyeleti hatóságok által megadott azonosítási paraméterek alapján lehetővé teszik az ilyen adatok kinyerését.

V. FEJEZET

PIACFELÜGYELET ÉS VÉGREHAJTÁS

23. cikk

Piacfelügyelet

(1) Az (EU) 2019/1020 rendelet 10. cikke, 11. cikkének (1)-(7) bekezdése, 12-15. cikke, 16. cikkének (1)-(5) bekezdése, 18. és 19. cikke, valamint 21-24. cikke alkalmazandó az e rendelet hatálya alá tartozó termékekre.

(2) E rendelet alkalmazásában az (EU) 2019/1020 rendelet a következőképpen kell alkalmazni:

a) az említett rendelet 11., 13., 14., 16., 18. és 23. cikkében az „uniós harmonizációs jogszabályokra”, az „alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályokra”, az „e rendeletre és az uniós harmonizációs jogszabályok alkalmazására”, a „vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályokra” és az „uniós harmonizációs jogszabályokra vagy e rendeletre” való hivatkozásokat az „e rendeletre” való hivatkozásként kell értelmezni;

b) az említett rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontjában az „említett jogszabályokra és e rendeletre” való hivatkozást az „e rendeletre” való hivatkozásként kell értelmezni;

c) az említett rendelet 11-13. és 21. cikkében a „hálózatra” való hivatkozásokat az „e rendelet 30. cikkében említett hálózatra és fogyasztóbiztonsági hálózatra” való hivatkozásként kell értelmezni;

d) az említett rendelet 11. cikkében, 13-16. cikkében, valamint 22. és 23. cikkében a „meg nem felelésre” „meg nem felelésekre” és a „nem megfelelőre” való hivatkozásokat „e rendeletnek való meg nem felelésre” való hivatkozásokként kell értelmezni;

e) az említett rendelet 14. cikke (4) bekezdésének i) pontjában a „41. cikkre” való hivatkozást az „e rendelet 44. cikkére” való hivatkozásként kell értelmezni;

f) az említett rendelet 19. cikkének (1) bekezdésében a „20. cikkre” való hivatkozást az „e rendelet 26. cikkére” való hivatkozásként kell értelmezni.

(3) Amennyiben azonosítottak egy veszélyes terméket, a piacfelügyeleti hatóságok információt kérhetnek a gyártótól más, ugyanazon eljárással előállított, ugyanazokat az összetevőket tartalmazó vagy ugyanazon gyártási tétel részét képező, ugyanazon kockázat által érintett termékekről.

24. cikk

Jelentéstétel

(1) A tagállamok legkésőbb két évvel a (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus elfogadását követően, majd azt követően évente közlik a Bizottsággal az e rendelet alkalmazására vonatkozó adatokat.

A tagállamok közlése nyomán a Bizottság évente összefoglaló jelentést készít, és azt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza azokat a kimeneti mutatókat, amelyek alapján a tagállamoknak közölniük kell az e cikk (1) bekezdésében említett adatokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

VI. FEJEZET

SAFETY GATE BIZTONSÁGI RIASZTÓRENDSZER ÉS SAFETY BUSINESS GATEWAY

25. cikk

Safety Gate biztonsági riasztórendszer

(1) A Bizottság továbbfejleszti, korszerűsíti és karbantartja a veszélyes termékekkel kapcsolatos korrekciós intézkedésekre vonatkozó információcserére szolgáló biztonsági riasztórendszert (a továbbiakban: Safety Gate biztonsági riasztórendszer), valamint fokozza annak hatékonyságát.

(2) A Bizottság és a tagállamok férhetnek hozzá a Safety Gate biztonsági riasztórendszerhez. E célból minden tagállam kijelöl egy egyedüli nemzeti kapcsolattartó pontot, amely felelős legalább az értesítések hiánytalanságának ellenőrzéséért és azoknak a Bizottság általi validálás céljából történő benyújtásáért, valamint a 26. cikk (1)-(6) bekezdésében előírt feladatok tekintetében a Bizottsággal folytatott kommunikációért.

A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben meghatározza az egyedüli nemzeti kapcsolattartó pontok szerepét és feladatait. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 46. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

26. cikk

Veszélyes termékek bejelentése a Safety Gate biztonsági riasztórendszeren keresztül

(1) A tagállamok a Safety Gate biztonsági riasztórendszer útján értesítést küldenek a hatóságaik vagy a gazdasági szereplők által az alábbiak szerint meghozott korrekciós intézkedésekről:

a) e rendelet rendelkezései a fogyasztók egészségére és biztonságára nézve súlyos kockázatot jelentő veszélyes termékek vonatkozásában; valamint

b) az (EU) 2019/1020 rendelet 20. cikke.

(2) A tagállamok a súlyos kockázatot jelentő termékekkel kapcsolatban a Safety Gate biztonsági riasztórendszeren keresztül is bejelenthetik a tervezett korrekciós intézkedéseket, amennyiben ezt a fogyasztók egészségét vagy biztonságát fenyegető kockázat sürgősségére tekintettel szükségesnek ítélik.

(3) E cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a hatóságaik vagy a gazdasági szereplők által e rendelet alapján hozott korrekciós intézkedésekről, a Bizottság pedig továbbítja az említett tájékoztatást a többi tagállamnak. E célból a tagállamok a Safety Gate biztonsági riasztórendszeren keresztül értesítést küldhetnek a hatóságaik vagy a gazdasági szereplők által az e rendelet, az uniós harmonizációs jogszabályok és az (EU) 2019/1020 rendelet alapján, a kevésbé súlyos kockázatot jelentő termékek vonatkozásában meghozott korrekciós intézkedésekről.

(4) A nemzeti hatóságok az (1) bekezdésben említett értesítéseket a Safety Gate biztonsági riasztórendszeren keresztül haladéktalanul, de legkésőbb a korrekciós intézkedés meghozatalát követő négy munkanapon belül benyújtják.

(5) A Bizottság a hiánytalan értesítés kézhezvételétől számított négy munkanapon belül ellenőrzi, az megfelel-e e cikknek és a Safety Gate biztonsági riasztórendszer működésével kapcsolatosan a Bizottság által a (10) bekezdés alapján meghatározott követelményeknek. Amennyiben az értesítés megfelel e cikknek és az említett követelményeknek, a Bizottság továbbítja azt a többi tagállamnak.

(6) A tagállamok a Safety Gate biztonsági riasztórendszeren keresztül indokolatlan késedelem nélkül értesítést küldenek az (1), a (2) és a (3) bekezdésben említett korrekciós intézkedések frissítéséről, módosításáról vagy visszavonásáról.

(7) Ha egy tagállam értesítést küld súlyos kockázatot jelentő termékekkel kapcsolatban hozott korrekciós intézkedésekről, a többi tagállam a Safety Gate biztonsági riasztórendszeren keresztül indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb az intézkedések meghozatalát követő négy munkanapon belül értesítést küld az ugyanazon termékekkel kapcsolatban hozott korrekciós vagy egyéb intézkedésekről, valamint minden egyéb releváns információról, beleértve az elvégzett vizsgálatok vagy elemzések eredményeit is.

(8) Ha a Bizottság - többek között a fogyasztók vagy a fogyasztói szervezetek által benyújtott információk alapján - olyan termékeket azonosít, amelyek valószínűsíthetően súlyos kockázatot hordoznak, és amelyekre vonatkozóan a tagállamok nem küldtek értesítést a Safety Gate biztonsági riasztórendszeren keresztül, akkor tájékoztatja erről a tagállamokat. A tagállamok elvégzik a megfelelő ellenőrzéseket, és amennyiben intézkedéseket hoznak, az (1) bekezdéssel összhangban értesítést küldenek azokról a Safety Gate biztonsági riasztórendszeren keresztül.

(9) A Bizottság kivitelezi az (EU) 2019/1020 rendelet 20. cikkének (5) bekezdésében említett interfészt az e rendelet 34. cikkében említett információs és kommunikációs rendszer, valamint a Safety Gate biztonsági riasztórendszer között, hogy a kettős adatbevitel elkerülése érdekében lehetővé tegye az említett információs és kommunikációs rendszerből egy Safety Gate-értesítés-tervezet küldésének kezdeményezését.

(10) A Bizottság a 45. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a következők meghatározása révén:

a) a Safety Gate biztonsági riasztórendszerhez való hozzáférés;

b) a Safety Gate biztonsági riasztórendszer működése;

c) a Safety Gate biztonsági riasztórendszerben rögzítendő információk;

d) az értesítésekre vonatkozó követelmények; valamint

e) a kockázatszint értékelésének kritériumai.

27. cikk

Safety Business Gateway

(1) A Bizottság fenntart egy internetes portált, amely lehetővé teszi a gazdasági szereplők és az online piactereket üzemeltető szolgáltatók számára, hogy egyszerűen a piacfelügyeleti hatóságok és a fogyasztók rendelkezésére bocsássák a 9. cikk (8) és (9) bekezdésében, a 10. cikk (2) bekezdésének c) pontjában, a 11. cikk (2) és (8) bekezdésében, a 12. cikk (4) bekezdésében, a 20. és 22. cikkben említett információkat (a továbbiakban: Safety Business Gateway).

(2) A Bizottság kidolgoz a Safety Business Gateway gyakorlati megvalósítására vonatkozó iránymutatásokat.

VII. FEJEZET

A BIZOTTSÁG SZEREPE ÉS A JOGÉRVÉNYESÍTÉS ÖSSZEHANGOLÁSA

28. cikk

A súlyos kockázatot jelentő termékekkel szembeni uniós fellépés

(1) Ha a Bizottság tudomást szerez egy olyan termékről, vagy egy konkrét termékkategóriáról vagy -csoportról, amely súlyos kockázatot jelent a fogyasztók egészségére és biztonságára nézve, akkor saját kezdeményezésére vagy a tagállamok kérésére - végrehajtási jogi aktusok formájában - bármilyen megfelelő, a helyzet súlyosságához és sürgősségéhez igazított intézkedést meghozhat, ha:

a) tekintettel a termék, illetve termékkategória vagy -csoport által felvetett biztonsági kérdés jellegére, a kockázat nem kezelhető az eset súlyosságának vagy sürgősségének mértékével összhangban álló módon az érintett termékekre alkalmazandó különös uniós jogban meghatározott egyéb eljárások keretében; valamint

b) a kockázat csak uniós szinten alkalmazandó, megfelelő intézkedések meghozatalával szüntethető meg hatékony módon a fogyasztók egészségének és biztonságának következetes és magas szintű védelme, valamint a belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében.

Ezek az intézkedések magukban foglalhatnak olyan intézkedéseket, amelyek megtiltják, felfüggesztik vagy korlátozzák az ilyen termékek forgalomba hozatalát vagy forgalmazását, vagy a fogyasztói biztonság magas szintű védelmének biztosítása érdekében adott esetben olyan, különös feltételeket határoznak meg e termékeknek a biztonsági követelmény tekintetében végzett megfelelőségértékelésére vagy forgalmazására, mint például a termékek reprezentatív mintájának vizsgálata.

A tagállamok saját joghatóságukon belül megtesznek minden olyan megfelelő végrehajtási intézkedést, amely az említett végrehajtási jogi aktusok hatékony végrehajtásának biztosításához szükséges. A tagállamok illetékes hatóságai értesítik a Bizottságot a meghozott végrehajtási intézkedésekről.

A Bizottság rendszeresen értékeli a tagállamok által hozott végrehajtási intézkedések hatékonyságát, és az értékelés eredményéről tájékoztatja a fogyasztóbiztonsági hálózatot.

(2) Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. E végrehajtási jogi aktusok meghatározzák a hatályvesztésük időpontját.

(3) A fogyasztók egészségével és biztonságával kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben a Bizottság a 46. cikk (4) bekezdésében említett eljárás keretében azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el.

(4) Tilos olyan termék kivitele az Unióból, amelynek az uniós piacon való forgalomba hozatala vagy forgalmazása az (1) vagy (3) bekezdéssel összhangban elfogadott valamely intézkedés alapján tilos, kivéve, ha az intézkedés kellően indokolt okok miatt ezt kifejezetten megengedi.

(5) Bármely tagállam benyújthat a Bizottsághoz indokolt kérelmet, amelyben arra kéri a Bizottságot, hogy az vizsgálja meg, szükség van-e az (1) vagy (3) bekezdés szerinti intézkedés meghozatalára.

29. cikk

A Bizottság véleményének kikérése a kockázatértékelés eltéréseiről

(1) Azokat a termékeket, amelyeket az egyik tagállamban e rendelet szerint a piacfelügyeleti hatóság határozata alapján veszélyesnek ítéltek, a többi tagállam piacfelügyeleti hatóságainak szintén veszélyesnek kell tekinteniük.

(2) Ha különböző tagállamok piacfelügyeleti hatóságai saját vizsgálatuk és kockázatértékelésük alapján egymástól eltérő következtetésekre jutnak az azonosított kockázat vagy annak szintje tekintetében, bármely tagállam a Bizottság elé utalhatja az ügyet, kikérve annak véleményét az ügyben, és a Bizottság indokolatlan késedelem nélkül véleményt ad ki az adott termék kockázatának azonosításáról vagy adott esetben a kockázat szintjéről. Ha az ügyet nem utalják a Bizottság elé, a Bizottság saját kezdeményezésére is véleményt nyilváníthat. Az e bekezdésben említett vélemény kiadása céljából a Bizottság bekérhet releváns információkat és dokumentumokat, és felkéri az összes tagállamot, hogy nyilvánítsanak véleményt.

(3) Amennyiben a Bizottság a (2) bekezdés alapján véleményt ad ki, azt a tagállamoknak kellő mértékben figyelembe kell venniük.

(4) A Bizottság iránymutatásokat dolgoz ki e cikk gyakorlati végrehajtására.

(5) A Bizottság e cikk alkalmazásáról időszakosan beszámolót készít, és azt benyújtja a fogyasztóbiztonsági hálózatnak.

30. cikk

Fogyasztóbiztonsági hálózat

(1) Ezennel létrejön a tagállamok termékbiztonságért felelős hatóságainak európai hálózata (a továbbiakban: fogyasztóbiztonsági hálózat).

A fogyasztóbiztonsági hálózat célja, hogy az uniós termékbiztonság javítása érdekében strukturált egyeztetési és együttműködési platformként szolgáljon a tagállamok hatóságai és a Bizottság között.

(2) A Bizottság elősegíti a fogyasztóbiztonsági hálózat működését és részt vesz abban, különösen adminisztratív együttműködés formájában.

(3) A fogyasztóbiztonsági hálózat feladata különösen, hogy:

a) megkönnyítse a kockázatértékelésekkel, a veszélyes termékekkel, a vizsgálati módszerekkel és eredményekkel, a standardokkal, az adatgyűjtési módszertanokkal, az információs és kommunikációs rendszerek interoperabilitásával, a legújabb tudományos fejleményekkel és az új technológiák alkalmazásával, valamint az ellenőrzési tevékenységek szempontjából lényeges egyéb szempontokkal kapcsolatos információk rendszeres cseréjét;

b) megszervezze a közös felügyeleti és vizsgálati projektek létrehozását és végrehajtását, többek között az e-kereskedelem összefüggésében;

c) előmozdítsa a szaktudás és a legjobb gyakorlati módszerek cseréjét, valamint a képzési tevékenységek során folytatott együttműködést;

d) javítsa az uniós szintű együttműködést a veszélyes termékek felkutatása, forgalomból történő kivonása és visszahívása terén;

e) elősegítse a tagállamok közötti fokozott és strukturális együttműködést a termékbiztonság betartatása terén, különösen a 32. cikkben említett tevékenységek megkönnyítése érdekében; valamint

f) megkönnyítse e rendelet végrehajtásának nyomon követését.

(4) A fogyasztóbiztonsági hálózat összehangolja tevékenységét a piacfelügyelettel és a fogyasztók biztonságával kapcsolatos egyéb meglévő uniós tevékenységekkel, és adott esetben együttműködik és információt cserél más uniós hálózatokkal, csoportokkal és szervekkel.

(5) A fogyasztóbiztonsági hálózat elfogadja munkaprogramját, amely többek között meghatározza a termékek biztonságára és az e rendelet hatálya alá tartozó kockázatokra vonatkozó prioritásokat az Unióban.

A fogyasztóbiztonsági hálózat üléseit rendszeres időközönként össze kell hívni, és annak - ha szükséges - a Bizottság vagy valamely tagállam kellően indokolt kérésére is össze kell ülnie.

A fogyasztóbiztonsági hálózat az üléseire szakértőket és más harmadik feleket, köztük fogyasztói szervezeteket is meghívhat.

(6) Biztosítani kell a fogyasztóbiztonsági hálózat kellő képviseletét és rendszeres részvételét az (EU) 2019/1020 rendelet 29. cikke alapján létrehozott uniós termékmegfelelőségi hálózat releváns tevékenységeiben, valamint hozzájárulását az utóbbi termékbiztonsággal kapcsolatos tevékenységeihez a piacfelügyelet megfelelő koordinációjának biztosítása érdekében mind a harmonizált, mind pedig a nem harmonizált területeken.

31. cikk

A termékbiztonsággal kapcsolatos közös tevékenységek

(1) A 30. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett tevékenységek keretében a piacfelügyeleti hatóságok megállapodhatnak más illetékes hatóságokkal, vagy a gazdasági szereplőket vagy a fogyasztókat képviselő szervezetekkel olyan tevékenységekről, amelyek célja a fogyasztók egészségének és biztonságának garantálása a piacon forgalmazott bizonyos termékkategóriák tekintetében, különös tekintettel azokra a termékkategóriákra, amelyekről gyakran nyer megállapítást, hogy súlyos kockázatot jelentenek a fogyasztók egészségére és biztonságára.

(2) A releváns piacfelügyeleti hatóságok és az (1) bekezdésben említett felek biztosítják, hogy az ilyen tevékenységek elvégzéséről szóló megállapodás ne vezessen a gazdasági szereplők közötti tisztességtelen versenyhez, és ne befolyásolja az említett felek tárgyilagosságát, függetlenségét és pártatlanságát.

(3) A Bizottság rendszeresen közös tevékenységeket szervez a piacfelügyeleti hatóságok számára, melyek során a piacfelügyeleti hatóságok vizsgálatokat végeznek olyan, online vagy offline kínált termékek tekintetében, amelyeket az említett hatóságok kilétük felfedése nélkül szereztek be.

(4) A piacfelügyeleti hatóság az általa a termékbiztonsággal kapcsolatosan lefolytatott vizsgálatok részeként végzett közös tevékenységekből származó minden információt felhasználhat.

(5) Az érintett piacfelügyeleti hatóság a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi a közös tevékenységekről szóló megállapodást, köztük a részes felek nevét, valamint feltölti az említett megállapodást az (EU) 2019/1020 rendelet 34. cikkében említett információs és kommunikációs rendszerbe. A Bizottság a Safety Gate portálon elérhetővé teszi az említett megállapodást.

32. cikk

A piacfelügyeleti hatóságok egyidejű összehangolt ellenőrzési intézkedései („összehangolt ellenőrzések”)

(1) Az érintett piacfelügyeleti hatóságok bizonyos termékek vagy termékkategóriák esetében egyidejű, összehangolt ellenőrzési intézkedéseket hajtanak végre (a továbbiakban: összehangolt ellenőrzések) e rendelet betartásának ellenőrzése céljából.

(2) Hacsak az érintett piacfelügyeleti hatóságok másképp nem állapodnak meg, az összehangolt ellenőrzéseket a Bizottság koordinálja. Az összehangolt ellenőrzés koordinációját végző szereplő adott esetben nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az összesített eredményeket.

(3) Összehangolt ellenőrzések végrehajtása során a részt vevő piacfelügyeleti hatóságok élhetnek az V. fejezetben meghatározott vizsgálati hatáskörökkel, valamint a nemzeti jog által rájuk ruházott egyéb hatáskörökkel.

(4) A piacfelügyeleti hatóságok felkérhetik a Bizottság tisztviselőit és a Bizottság által felhatalmazott egyéb kísérő személyeket, hogy vegyenek részt az összehangolt ellenőrzésekben.

VIII. FEJEZET

A TÁJÉKOZTATÁSHOZ ÉS A JOGORVOSLATHOZ VALÓ JOG

33. cikk

A hatóságok és a nyilvánosság közötti információáramlás

(1) A fogyasztók egészségére és biztonságára nézve kockázatot jelentő termékekkel kapcsolatos intézkedésekről rendelkezésükre álló információkat a tagállamok hatóságai vagy a Bizottság általában - az átláthatóság követelményeinek megfelelően, valamint a nyomonkövetési és vizsgálati tevékenységek esetében megkövetelt korlátozások sérelme nélkül - nyilvánosságra hozzák. A nyilvánosság számára kell hozzáférést biztosítani különösen a termékek azonosítására, a kockázat jellegére és a megtett intézkedésekre vonatkozó információkhoz. Az említett információkat hozzáférhető formátumokban kell a fogyatékossággal élő személyeknek is a rendelkezésére bocsátani.

(2) A tagállamok és a Bizottság megteszik a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy tisztviselőik és meghatalmazottaik kötelesek legyenek védeni az e rendelet alkalmazásában megszerzett információkat. Ezeket az információkat az uniós és a nemzeti joggal összhangban bizalmasan kell kezelni.

(3) A szakmai titok védelme nem akadályozza meg a piacfelügyeleti és felügyeleti tevékenységek hatékonyságának biztosításához szükséges információknak a tagállamok illetékes hatóságai és a Bizottság körében történő terjesztését. Azok a hatóságok, amelyek a szakmai titoktartás alá eső információkat kapnak, az uniós és nemzeti joggal összhangban gondoskodnak azok védelméről.

(4) A tagállamok lehetőséget biztosítanak a fogyasztóknak és más érdekelt feleknek arra, hogy panaszt tegyenek az illetékes hatóságoknál termékbiztonsági, valamint az egyes termékekkel kapcsolatos felügyeleti és ellenőrzési tevékenységekkel kapcsolatos ügyekben, illetve olyan esetben, amikor termékvisszahívás esetén a fogyasztóknak kínált jogorvoslatok nem kielégítőek. Az ilyen panaszokat megfelelően nyomon kell követni. Az illetékes hatóságok a nemzeti joggal összhangban megfelelő tájékoztatást nyújtanak a panaszosnak az ügy nyomon követéséről.

34. cikk

Safety Gate portál

(1) A (9) cikk (9) bekezdése, a 20. és a 22. cikk, a 31. cikk (5) bekezdése és a 33. cikk (1) bekezdése alkalmazásában a Bizottság fenntartja a Safety Gate portált, amely ingyenes és nyílt hozzáférést biztosít a lakosság számára a 26. cikkel összhangban bejelentett bizonyos információkhoz (a továbbiakban: Safety Gate portál).

(2) A Safety Gate portál olyan interfésszel rendelkezik, amely intuitív a felhasználók számára, és a portálon szereplő információk könnyen hozzáférhetők a nyilvánosság, így a fogyatékossággal élő személyek számára is.

(3) A fogyasztók és más érdekelt felek számára lehetővé kell tenni, hogy a Safety Gate portál egy külön részén keresztül tájékoztassák a Bizottságot a fogyasztók egészségét és biztonságát esetlegesen veszélyeztető termékekről. A Bizottság kellőképpen figyelembe veszi a kapott információkat, és adott esetben - azok pontosságának ellenőrzését követően - indokolatlan késedelem nélkül továbbítja azokat az érintett tagállamoknak az említett információk megfelelő nyomon követésének biztosítása érdekében. A Bizottság tájékoztatja a fogyasztókat és más érdekelt feleket intézkedéseiről.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján elfogadja a (3) bekezdéssel összhangban történő, fogyasztók általi információszolgáltatás módjait, valamint az ilyen információknak az érintett nemzeti hatóságoknak esetleges nyomon követés céljából történő továbbításának módjait. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 46. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5) A Bizottság 2024. december 13-ig interoperábilis interfészt dolgoz ki, amely lehetővé teszi az online piactereket üzemeltető szolgáltatók számára, hogy interfészeiket összekapcsolják a Safety Gate portállal.

(6) A Bizottság végrehajtási aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a Safety Gate portál interoperábilis interfészének megvalósítását az (5) bekezdésnek megfelelően, különösen a rendszerhez való hozzáférés és annak működése tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

35. cikk

A gazdasági szereplők és az online piactereket üzemeltető szolgáltatók fogyasztóknak nyújtott tájékoztatása a termékbiztonságról

(1) Biztonsági okokból történő termékvisszahívás esetén, vagy ha a termék biztonságos használatának garantálása érdekében bizonyos információkat a fogyasztók tudomására kell hozni (a továbbiakban: biztonsági figyelmeztetés), a gazdasági szereplők a 9., 10., 11. és 12. cikkben előírt kötelezettségeiknek megfelelően, valamint az online piactereket üzemeltető szolgáltatók a 22. cikk (12) bekezdésében előírt kötelezettségeiknek megfelelően biztosítják, hogy közvetlenül és indokolatlan késedelem nélkül értesítik az összes érintett fogyasztót, akit azonosítani tudnak. Azok a gazdasági szereplők és adott esetben az online piactereket üzemeltető szolgáltatók, amelyek összegyűjtik ügyfeleik személyes adatait, ezeket az információkat felhasználják visszahívásokhoz és biztonsági figyelmeztetésekhez.

(2) Ha a gazdasági szereplők és az online piactereket üzemeltető szolgáltatók a fogyasztók biztonsági információkkal kapcsolatos tájékoztatásától eltérő célokra a fogyasztók által vásárol termékek azonosítását lehetővé tevő termékregisztrációs rendszereket vagy ügyfélhűség-programokat működtetnek, lehetőséget kell kínálniuk ügyfeleiknek arra, hogy csak biztonsággal kapcsolatos célokra használható, külön elérhetőségeket adjanak meg. Az e célból gyűjtött személyes adatok a szükséges minimumra korlátozódnak, és azokat csak visszahívás vagy biztonsági figyelmeztetés esetén használják fel a fogyasztókkal való kapcsolatfelvételre.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározott termékekre vagy termékkategóriákra vonatkozóan követelményeket állapíthat meg, amelyeknek a gazdasági szereplőknek és az online piactereket üzemeltető szolgáltatóknak meg kell felelniük annak érdekében, hogy a fogyasztók számára lehetővé tegyék az általuk vásárolt termék nyilvántartásba vételét annak érdekében, hogy az adott termékkel kapcsolatos, biztonsági okokból történő termékvisszahívás vagy biztonsági figyelmeztetés esetén e cikk (1) bekezdésével összhangban közvetlenül értesítsék őket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4) Amennyiben az (1) bekezdés értelmében nem lehet minden érintett fogyasztóval felvenni a kapcsolatot, a gazdasági szereplők és az online piactereket üzemeltető szolgáltatók saját felelősségi körüknek megfelelően, más megfelelő csatornákon keresztül közzétesznek egy egyértelmű és látható visszahívási értesítést vagy biztonsági figyelmeztetést, biztosítva a fogyasztók lehető legszélesebb körű elérését, többek között - amennyiben van ilyen - a vállalat weboldalán és közösségi média oldalain, a hírlevelekben, a kiskereskedelmi egységekben, valamint adott esetben a tömegtájékoztatási eszközök és más kommunikációs csatornák segítségével közzétett közleményekben. Az információnak hozzáférhetőnek kell lennie a fogyatékossággal élő személyek számára is.

36. cikk

Visszahívási értesítés

(1) Amennyiben egy biztonsági okokból történő termékvisszahívásról a fogyasztókat a 35. cikk (1) és (4) bekezdésével összhangban, írásban tájékoztatják, ezt visszahívási értesítés formájában kell megtenni.

(2) A fogyasztók által könnyen érthető visszahívási értesítésnek elérhetőnek kell lennie azon tagállam(ok) nyelvén vagy nyelvein, ahol a terméket forgalmazzák, és a következő elemeket kell tartalmaznia:

a) „Termékvisszahívás biztonsági okokból” szavakból álló címsor;

b) a visszahívott termék egyértelmű leírása, beleértve a következőket:

i. a termék képe, neve és márkaneve;

ii. a termék azonosító számai, például a tétel- vagy sorozatszám, és adott esetben annak grafikus megjelölése, hogy ezek hol találhatók a terméken; valamint

iii. arra vonatkozó információk, hogy a terméket hol és ki értékesítette, ha ezek az adatok rendelkezésre állnak;

c) a visszahívott termékkel kapcsolatos veszély egyértelmű leírása, elkerülve azokat az elemeket, amelyek miatt a fogyasztók a kockázatot a ténylegesnél kisebbnek ítélhetik meg, például az olyan kifejezések és fordulatok használatát, mint „önkéntes”, „elővigyázatosságból történő”, „mérlegelésen alapuló”, „ritka vagy speciális esetekben”, vagy annak jelzését, hogy egyelőre nem jelentettek semmilyen balesetet;

d) a fogyasztók által megteendő intézkedések világos leírása, beleértve a visszahívott termék használatának azonnali beszüntetésére vonatkozó utasítást is;

e) a 37. cikkel összhangban a fogyasztók rendelkezésére álló jogorvoslatok egyértelmű leírása;

f) ingyenesen hívható telefonszám vagy interaktív online szolgáltatás, ahol a fogyasztók további információkhoz juthatnak az Unió megfelelő hivatalos nyelvén vagy nyelvein; valamint

g) a fogyasztók ösztönzése arra, hogy adott esetben másokkal is osszák meg a visszahívásra vonatkozó információkat.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a visszahívási értesítéshez használandó sablont, figyelembe véve a tudományos és piaci fejleményeket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Ezt a sablont a Bizottság olyan formátumban bocsátja rendelkezésre, amely lehetővé teszi a gazdasági szereplők számára, hogy könnyen létrehozzák a visszahívási értesítést, többek között a fogyatékossággal élő személyek számára hozzáférhető formátumban.

37. cikk

Jogorvoslatok biztonsági okokból történő termékvisszahívás esetén

(1) Az (EU) 2019/770 irányelv és az (EU) 2019/771/EGK irányelv sérelme nélkül, egy gazdasági szereplő által kezdeményezett vagy az illetékes nemzeti hatóság által elrendelt, biztonsági okokból történő termékvisszahívás esetén a termékvisszahívásért felelős gazdasági szereplő hatékony, költségmentes és kellő időben elérhető jogorvoslatot biztosít a fogyasztóknak.

(2) Azon egyéb jogorvoslatok sérelme nélkül, amelyeket a visszahívásért felelős gazdasági szereplő kínálhat a fogyasztónak, a gazdasági szereplő az alábbi jogorvoslatok közül legalább kettő közötti választást kínál fel a fogyasztónak:

a) a visszahívott termék javítása;

b) a visszahívott termék cseréje egy azonos típusú és legalább azonos értékű és minőségű biztonságos termékre; vagy

c) a visszahívott termék értékének megfelelő visszatérítése, feltéve, hogy a visszatérítés összege megegyezik a fogyasztó által fizetett árral, vagy annál magasabb.

Az első albekezdéstől eltérve a gazdasági szereplő kivételes esetben biztosíthat csupán egy jogorvoslatot a fogyasztónak, amennyiben más jogorvoslat lehetetlen lenne, vagy a javasolt jogorvoslathoz képest aránytalan költségeket róna a biztonsági okokból történő termékvisszahívásért felelős gazdasági szereplőre, figyelembe véve minden körülményt, beleértve azt is, hogy az alternatív jogorvoslat a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül biztosítható-e.

A fogyasztó minden esetben jogosult a termék árának visszatérítésére, ha a termék biztonság okokból történő visszahívásáért felelős gazdasági szereplő észszerű határidőn belül és a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül nem végezte el a javítást vagy a cserét.

(3) A termék fogyasztó általi javítása csak akkor tekinthető hatékony jogorvoslatnak, ha a fogyasztó ezt egyszerűen és biztonságosan elvégezheti, és ha a visszahívási értesítés ezt előirányozza. Ilyen esetekben a biztonsági okokból történő termékvisszahívásért felelős gazdasági szereplő ellátja a fogyasztót a szükséges utasításokkal, ingyenes pótalkatrészekkel vagy szoftverfrissítésekkel. A fogyasztó általi javítás nem foszthatja meg a fogyasztót az (EU) 2019/770 és az (EU) 2019/771 irányelvben meghatározott jogoktól.

(4) A termék fogyasztók általi ártalmatlanítása csak akkor tartozik a fogyasztók által a 36. cikk (2) bekezdésének d) pontja alapján meghozandó intézkedések közé, ha az ilyen ártalmatlanítást a fogyasztó könnyen és biztonságosan végre tudja hajtani, és az nem érinti a fogyasztó azon jogát, hogy a visszahívott termék után az e cikk (1) bekezdése szerinti visszatérítésben vagy cserében részesüljön.

(5) A jogorvoslat nem járhat jelentős kellemetlenséggel a fogyasztó számára. A fogyasztó nem köteles viselni a termék visszaszállításának vagy egyéb módon történő visszaküldésének költségeit. Azon termékek esetében, amelyek jellegüknél fogva nem hordozhatók, a gazdasági szereplő gondoskodik a termék átvételéről.

38. cikk

Egyetértési megállapodások

(1) Az illetékes nemzeti hatóságok és a Bizottság előmozdíthatják a gazdasági szereplőkkel vagy az online piactereket üzemeltető szolgáltatókkal, valamint a fogyasztókat vagy gazdasági szereplőket képviselő szervezetekkel kötött önkéntes egyetértési megállapodásokat, amelyek célja, hogy önkéntes kötelezettségvállalásokat tegyenek a termékbiztonság javítása érdekében.

(2) Az ilyen egyetértési megállapodások szerinti önkéntes kötelezettségvállalások nem érintik a gazdasági szereplőknek vagy az online piactereket üzemeltető szolgáltatóknak az e rendelet és más vonatkozó uniós jogszabályok szerinti kötelezettségeit.

39. cikk

Képviseleti keresetek

Az (EU) 2020/1828 irányelv alkalmazandó a gazdasági szereplőkkel és az online piactereket üzemeltető szolgáltatókkal szemben e rendelet rendelkezéseinek a fogyasztók kollektív érdekeit hátrányosan vagy potenciálisan hátrányosan érintő megsértése miatt indított képviseleti keresetekre.

IX. FEJEZET

NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS

40. cikk

Nemzetközi együttműködés

(1) A piacon forgalmazott termékek általános biztonsági szintjének javítása és az egyenlő versenyfeltételek nemzetközi szintű biztosítása érdekében a Bizottság - többek között információcsere révén - együttműködhet harmadik országok hatóságaival vagy nemzetközi szervezetekkel e rendelet alkalmazási területén. Az ilyen együttműködések viszonosságon alapulnak, az Unióban alkalmazandóknak megfelelő titoktartási rendelkezéseket tartalmaznak, valamint biztosítják, hogy az információcsere összhangban legyen az alkalmazandó uniós joggal. Az együttműködés és az információcsere többek között a következőkre vonatkozhat:

a) biztonsággal - többek között piacfelügyelettel - kapcsolatos jogérvényesítési tevékenységek és intézkedések a veszélyes termékek forgalmának megakadályozása céljából is;

b) kockázatértékelési módszerek és termékvizsgálatok;

c) összehangolt termékvisszahívások és más hasonló intézkedések;

d) a termékbiztonság javítására, valamint nemzetközi szinten a közös prioritások és megközelítések kidolgozására irányuló tudományos, műszaki és szabályozási kérdések;

e) jelentős egészségügyi és biztonsági vonatkozású, újonnan felmerült problémák;

f) új technológiák alkalmazása a termékbiztonság javítása és az az ellátási láncban a nyomon követhetőség növelése érdekében;

g) szabványosítással kapcsolatos tevékenységek; h) tisztviselők cseréje és képzési programok.

(2) A Bizottság harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek rendelkezésére bocsáthat a Safety Gate biztonsági riasztórendszer rendszeréből származó bizonyos információkat, és a termékek biztonságával, valamint a szóban forgó harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek által hozott megelőző, korlátozó és korrekciós intézkedésekkel kapcsolatos releváns információkhoz juthat. A Bizottság adott esetben megosztja ezeket az információkat a nemzeti hatóságokkal.

(3) A (2) bekezdésben említett információcsere a következők formák valamelyikét öltheti:

a) nem szisztematikus információcsere kellően indokolt és konkrét esetekben; vagy

b) szisztematikus információcsere egy adminisztratív megállapodás alapján, amely meghatározza a kicserélendő információk típusát és az információcsere módját.

(4) Tagjelölt és harmadik országok számára nyitva áll a Safety Gate biztonsági riasztórendszerben való teljeskörű részvétel lehetősége, feltéve, hogy jogszabályaik összhangban vannak a vonatkozó uniós joggal, és részt vesznek az európai szabványosítási rendszerben. Számukra ez a részvétel ugyanazokkal a kötelezettségekkel jár, mint a tagállamok e rendelet szerinti kötelezettségei, beleértve az értesítési és az utánkövetési kötelezettségeket is. A Safety Gate biztonsági riasztórendszerben való teljeskörű részvétel az Unió és az említett országok közötti megállapodásokon alapul, és az azokban megszabott egyezségeknek megfelelően zajlik.

(5) Az e cikk szerinti információcserét, amennyiben az személyes adatokat is érint, az uniós adatvédelmi szabályokkal összhangban kell megvalósítani. Személyes adatokat csak olyan mértékben lehet továbbítani, amennyiben ezen információcsere a fogyasztók egészségének vagy biztonságának védelme céljából szükséges.

(6) Az e cikk alapján kicserélt információkat kizárólag a fogyasztók egészségének vagy biztonságának védelme érdekében lehet felhasználni.

X. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

41. cikk

Finanszírozási tevékenységek

(1) Az Unió finanszírozza e rendelet alkalmazásával kapcsolatban a következő tevékenységeket:

a) a fogyasztóbiztonsági hálózat feladatainak ellátása;

b) a Safety Gate biztonsági riasztórendszer fejlesztése és működtetése, ideértve az elektronikus interoperabilitási megoldások fejlesztését is a következők céljából:

i. a Safety Gate biztonsági riasztórendszer és a nemzeti piacfelügyeleti rendszerek közötti adatcsere;

ii. a Safety Gate biztonsági riasztórendszer és a nemzeti vámrendszerek közötti adatcsere;

iii. a piacfelügyeleti hatóságok által jogérvényesítési célból használt más releváns, korlátozott hozzáférésű rendszerekkel való adatcsere;

c) a Safety Gate portál és a Safety Business Gateway fejlesztése és karbantartása, ideértve egy nyilvános, nem korlátozott hozzáférésű szoftveres interfészt is, amely a platformokkal és harmadik felekkel folytatott adatcserére szolgál.

(2) Az Unió e rendelet alkalmazásához kapcsolódóan az alábbi tevékenységeket finanszírozhatja:

a) a 40. cikkben említett nemzetközi együttműködés eszközeinek kidolgozása;

b) a piacfelügyeletre és a termékbiztonságra vonatkozó iránymutatásokhoz való hozzájárulások kidolgozása és frissítése;

c) műszaki és tudományos szakértelem biztosítása a Bizottság számára, ezzel segítve a Bizottságot a piacfelügyeleti igazgatási együttműködés megvalósításában;

d) az e rendelet alkalmazásához kapcsolódó piacfelügyeleti tevékenységek végrehajtásával kapcsolatos előzetes vagy kiegészítő munka elvégzése, mint például tanulmányok, programok, értékelések, útmutatások, összehasonlító elemzések, kölcsönös közös látogatások és látogatási programok, személyzet cseréje, kutatási munka, adatbázisok fejlesztése és karbantartása, képzési tevékenységek, laboratóriumi munka, jártassági tesztek, laboratóriumközi vizsgálatok és megfelelőségértékelési munka;

e) uniós piacfelügyeleti kampányok és kapcsolódó tevékenységek, beleértve az erőforrásokat és berendezéseket, az informatikai eszközöket és a képzést;

f) a technikai segítségnyújtási programok keretében végzett tevékenységek, harmadik országokkal való együttműködés, valamint az uniós piacfelügyeleti politikák és rendszerek előmozdítása az érdekelt felek körében és azok fejlesztése mind uniós, mind nemzetközi szinten, többek között a fogyasztói szervezetek által a fogyasztók tájékoztatásának javítása érdekében végzett tevékenységek.

(3) Az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységekhez nyújtott uniós pénzügyi támogatást a (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ^*  megfelelően kell biztosítani, közvetlenül vagy közvetve, a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak az említett rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt szervezetekre történő átruházásával.

(4) Az e rendeletben említett tevékenységeknek juttatott összeget minden évben az Európai Parlament és a Tanács állapítja meg a hatályos pénzügyi keret alapján.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács által a piacfelügyeleti tevékenységek finanszírozására meghatározott előirányzatokból fedezhetők az olyan előkészítési, nyomonkövetési, ellenőrzési, auditálási és értékelési tevékenységekkel kapcsolatos kiadások is, amelyek szükségesek az e rendelet szerinti tevékenységek irányításához és céljaik megvalósításához; különösen tanulmányok, szakértői találkozók, tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek, ideértve az Unió szakpolitikai prioritásainak kommunikációját is annyiban, amennyiben azok a piacfelügyeleti tevékenységek általános céljaihoz kapcsolódnak, az információfeldolgozásra és -cserére szolgáló informatikai hálózatokkal kapcsolatos kiadások, minden egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadással együtt, amelyek a Bizottságnál az e rendelet szerinti tevékenységek irányításával kapcsolatban felmerülnek.

42. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A Bizottság - csalás, korrupció és más jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával, hatékony ellenőrzésekkel, szabálytalanság észlelése esetén a jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciókkal - megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelet alapján finanszírozott fellépések végrehajtása során az Unió pénzügyi érdekei védelemben részesüljenek.

(2) A Bizottság vagy annak képviselői, valamint a Számvevőszék dokumentumok és helyszíni ellenőrzés alapján ellenőrzési joggal rendelkezik minden olyan, támogatásban részesülő személy, vállalkozó és alvállalkozó fölött, aki az Egységes piac program és annak utódprogramjai keretében, a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben ^*  foglalt rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően uniós támogatásban részesült.

(3) Az OLAF - a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanács rendeletben ^* , valamint a 2185/96/Euratom, EK rendeletben foglalt rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően - vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzéseket és egyéb vizsgálatokat folytathat annak megállapítására, hogy elkövettek-e valamely támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy a programból történő finanszírozásra vonatkozó szerződéssel összefüggésben az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást, korrupciót vagy más jogellenes cselekményt.

(4) Az (1), a (2) és a (3) bekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásoknak, továbbá az e rendelet végrehajtása keretében létrejött szerződéseknek, támogatási megállapodásoknak és támogatási határozatoknak rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

XI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

43. cikk

Felelősség

(1) Az e rendelet alapján hozott bármely határozat, amely egy termék forgalomba hozatalának korlátozását, vagy annak forgalomból történő kivonását, illetve visszahívását írja elő, nem befolyásolja az érintett félnek az adott ügyben alkalmazandó nemzeti jog alapján felmerülő felelősségének megítélését.

(2) Ez a rendelet nem érinti a 85/374/EGK tanácsi irányelvet ^* .

44. cikk

Szankciók

(1) A tagállamok megállapítják az e rendelet azon rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, amelyek kötelezettségeket rónak a gazdasági szereplőkre és az online piactereket üzemeltető szolgáltatóra, és megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy azokat a nemzeti joggal összhangban hajtsák végre.

(2) Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(3) A tagállamok az említett szabályokról és intézkedésekről 2024. december 13-ig értesítik a Bizottságot, amennyiben ez korábban nem történt meg, és haladéktalanul értesítik a Bizottságot az említett szabályokat és intézkedéseket érintő minden későbbi módosításról.

45. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 18. cikk (3) bekezdésében és a 26. cikk (10) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2023. június 12-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 18. cikk (3) bekezdésében és a 26. cikk (10) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 18. cikk (3) bekezdése vagy a 26. cikk (10) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbítható.

46. cikk

Bizottsági eljárásrend

(1) A Bizottság munkáját egy bizottság támogatja. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(4) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni, annak 5. cikkével összefüggésben.

47. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

(1) A Bizottság 2029. december 13-ig értékeli e rendeletet. A Bizottság a főbb megállapításokról szóló jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. A jelentés értékeli, hogy e rendelet és különösen annak 18., 22. és 25. cikke elérte-e a fogyasztók veszélyes termékekkel szembeni fokozottabb védelmének célkitűzését, miközben figyelembe veszi az új technológiák jelentette kihívásokat és azoknak a vállalkozásokra és különösen a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatását.

(2) A Bizottság 2029. december 13. értékelő jelentést készít a 16. cikk végrehajtásáról. A jelentés különösen az említett cikk hatályát, hatásait, költségeit és hasznát értékeli. A jelentést adott esetben jogalkotási javaslat kíséri.

(3) 2027. december 13-ig a Bizottság értékeli a 22. cikk (4), (5) és (6) bekezdésében említett, a jogellenes tartalom online piacterekről való eltávolítására vonatkozó rendelkezések végrehajtásának módozatait a Safety Gate portál keretében kidolgozott és kifejlesztett uniós értesítési rendszer révén. Az értékelést adott esetben jogalkotási javaslat kíséri.

(4) A Bizottság 2026. december 13-ig jelentést tesz közzé az (EU) 2019/1020 rendelet 34. cikkében említett információs és kommunikációs rendszer és az e rendeletben említett Safety Gate portál közötti kapcsolat működéséről, beleértve adott esetben a funkcióikra, a további fejlesztésekre vagy adott esetben egy új interfész kifejlesztésére vonatkozó információkat is.

(5) A Bizottság 2029. december 13. értékelő jelentést készít a 44. cikk végrehajtásáról. A jelentés különösen az említett cikk alapján kiszabott szankciók hatékonyságát és visszatartó erejét értékeli. A jelentést adott esetben jogalkotási javaslat kíséri.

(6) Kérésre a tagállamok átadják a Bizottságnak az e rendelet értékeléséhez szükséges információkat.

48. cikk

Az 1025/2012/EU rendelet módosításai

Az 1025/2012/EU rendelet a következőképpen módosul:

1. A 10. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(7) Amennyiben egy, az EU 2023/988 európai parlamenti és tanácsi rendelet ^*  támogatása céljából kidolgozott valamely európai szabvány megfelel az említett rendelet 5. cikkében megállapított általános biztonsági követelménynek, valamint az említett rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említett különleges biztonsági követelményeknek, a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában haladéktalanul közzéteszi az ilyen európai szabvány hivatkozását.”

2. A 11. cikk (1), (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Ha egy tagállam vagy az Európai Parlament úgy ítéli meg, hogy az (EU) 2023/988 rendelet támogatása céljából kidolgozott valamely harmonizált szabvány vagy európai szabvány nem teljesíti teljes mértékben az általa lefedni kívánt és a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályban vagy az említett rendeletben meghatározott követelményeket, erről részletes indoklással ellátva tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság, miután konzultált a megfelelő uniós harmonizációs jogszabályok által létrehozott bizottsággal - ha van ilyen -, vagy az említett rendelet által létrehozott bizottsággal, vagy egyéb formában konzultációt folytatott az ágazati szakértőkkel, határozatot hoz arról, hogy:

a) közzéteszi, nem teszi közzé vagy korlátozásokkal teszi közzé az említett rendelet támogatása céljából kidolgozott, érintett harmonizált szabványra vagy európai szabványra való hivatkozásokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában; valamint

b) fenntartja, korlátozásokkal fenntartja vagy visszavonja az említett rendelet támogatására kidolgozott, érintett harmonizált szabványra vagy európai szabványra való hivatkozásokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(2) A Bizottság a weboldalán információkat tesz közzé azokra az (EU) 2023/988 rendelet támogatása céljából kidolgozott harmonizált szabványokra és európai szabványokra vonatkozóan, amelyekre vonatkozóan az (1) bekezdés szerinti határozatot hozott.

(3) A Bizottság tájékoztatja az érintett európai szabványügyi szervezetet az (1) bekezdés szerint elfogadott döntésről, és szükség esetén felkéri azt az (EU) 2023/988 rendelet támogatása céljából kidolgozott, érintett harmonizált szabványok vagy európai szabványok felülvizsgálatára.”

49. cikk

Az (EU) 2020/1828 irányelv módosítása

Az (EU) 2020/1828 irányelv I. mellékletének 8. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/988 rendelete (2023. május 10.) az általános termékbiztonságról, az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2020/1828 európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 87/357/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L135., 2023.5.23., 1. o.).”

50. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A 87/357/EGK és a 2001/95/EK irányelv 2024. december 13-tól hatályát veszti.

(2) A hatályon kívül helyezett irányelvekre történő hivatkozásokat az e rendeletre és az 1025/2012/EU rendeletre való hivatkozásokként kell értelmezni az e rendelet mellékletében szereplő megfelelési táblázat alapján.

51. cikk

Átmeneti rendelkezés

A tagállamok nem akadályozzák a 2001/95/EK irányelv hatálya alá tartozó, és az említett irányelvnek megfelelő olyan termékek forgalmazását, amelyeket 2024. december 13. előtt hoztak forgalomba.

52. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

E rendelet 2024. december 13-tól alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2023. május 10-én.

az Európai Parlament részéről	a Tanács részéről
az elnök	az elnök
R. METSOLA	J. ROSWALL

MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

87/357/EGK irányelv	2001/95/EK irányelv	1025/2012/EU rendelet	Ez a rendelet
	1. cikk, (2) bekezdés		2. cikk, (1) és (2) bekezdés
	2. cikk, kivéve az a) pont második albekezdését, valamint a b) pont második albekezdését		3. cikk
	2. cikk, a) pont, második albekezdés		2. cikk, (2) bekezdés, i) pont 2. cikk, (3) bekezdés
	2. cikk, b) pont, második albekezdés		6. cikk, (2) bekezdés
	3. cikk, (1) bekezdés		5. cikk
	3. cikk, (2) bekezdés		7. cikk, (1) bekezdés
	3. cikk, (3) bekezdés		8. cikk
	3. cikk, (4) bekezdés		7. cikk, (3) bekezdés
	4. cikk, (1) bekezdés, a) és b) pont	10. cikk, (1) bekezdés	7. cikk, (2) bekezdés
	4. cikk, (1) bekezdés, c) pont	-	-
	4. cikk, (1) bekezdés, d) pont	-	-
	4. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés	10. cikk, (7) bekezdés	48. cikk, (1) bekezdés, a) pont
	4. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés	-	-
	4. cikk, (2) bekezdés, harmadik és negyedik albekezdés	11. cikk, (1) bekezdés, b) pont	48. cikk, (1) bekezdés, b) pont
	5. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés		9. cikk, (7) bekezdés
	5. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés		-
	5. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés, a) pont		9. cikk, (10), (12) és (13) bekezdés és 11. cikke (9) és (10) bekezdés
	5. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés, b) pont		9. cikk, (8) bekezdés és 11. cikke (8) bekezdés
	5. cikk, (1) bekezdés, negyedik albekezdés, a) pont		9. cikk, (5) és (6) bekezdés és 11. cikke (3) bekezdés
	5. cikk, (1) bekezdés, negyedik albekezdés, b) pont, első mondat		9. cikk, (2) és (3) bekezdés
	5. cikk, (1) bekezdés, negyedik albekezdés, b) pont, második mondat		9. cikk, (11), (12) és (13) bekezdés és 11. cikke (9), (10) és (11)
	5. cikk, (1) bekezdés, ötödik albekezdés		9. cikk, (8) bekezdés, a) pont
	5. cikk, (2) bekezdés		12. cikk, (1) és (3) bekezdés
	5. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés		9. cikk, (8) bekezdés, 11. cikk, (8) bekezdés és 12. cikk (4) bekezdés
	5. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés		-
	5. cikk, (4) bekezdés		15. cikk
	6-9. cikk		2. cikk, (2) bekezdés, 23. és 44. cikk
	10. cikk, (1) bekezdés		30. cikk
	10. cikk, (2) bekezdés		31. és 32. cikk
	11. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés		26. cikk, (3) bekezdés
	11. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés		-
	11. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés		26. cikk, (10) bekezdés
	11. cikk, (2) bekezdés		26. cikk, (5) bekezdés
	12. cikk, (1) bekezdés, első és negyedik albekezdés		26. cikk, (1) és (2) bekezdés
	12. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés		-
	12. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés		-
	12. cikk, (2) bekezdés		26. cikk, (5) és (7) bekezdés
	12. cikk, (3) bekezdés		26. cikk, (10) bekezdés
	12. cikk, (4) bekezdés		40. cikk, (2)-(6) bekezdés
	13. cikk		28. cikk
	14. és 15. cikk		46. cikk
	16. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés		33. cikk, (1) bekezdés
	16. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés		33. cikk, (2) bekezdés
	16. cikk, (2) bekezdés		33. cikk, (3) bekezdés
	17. cikk		43. cikk, (2) bekezdés
	18. cikk, (1) és (2) bekezdés		23. cikk
	18. cikk, (3) bekezdés		43. cikk, (1) bekezdés
	19. cikk, (1) bekezdés		-
	19. cikk, (2) bekezdés		47. cikk
	20. cikk		-
	21. cikk		52. cikk
	I. melléklet, 1. pont		9. cikk, (8) bekezdés, 10. cikk, (2) bekezdés, c) pont, 11. cikk, (8) bekezdés és 12. cikke (4) bekezdés
	I. melléklet, 2. és 3. pont		26. cikk
	III. melléklet		-
	IV. melléklet		Melléklet
1. és 2. cikk			6. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés és 6. cikke (1) bekezdés f) pont, i. alpont
3-7. cikk		-

---