AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 175. cikke harmadik bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére * ,
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére * ,
rendes jogalkotási eljárás keretében * ,
mivel:
(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 120. és 121. cikke értelmében a tagállamok azzal a szándékkal kötelesek gazdaságpolitikájukat folytatni, hogy a Tanács által megfogalmazott átfogó iránymutatások szerint hozzájáruljanak az Unió célkitűzéseinek megvalósításához. Az EUMSZ 148. cikke úgy rendelkezik, hogy a tagállamok foglalkoztatáspolitikájuk végrehajtása során figyelembe kell, hogy vegyék a foglalkoztatási iránymutatásokat. A tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása ezért közös érdekű ügy.
(2) Az EUMSZ 175. cikke többek között úgy rendelkezik, hogy a tagállamok oly módon hangolják össze a gazdaságpolitikájukat, hogy elérjék a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra vonatkozóan az EUMSZ 174. cikkében meghatározott célkitűzéseket.
(3) Az EUMSZ 174. cikke úgy rendelkezik, hogy az átfogó, harmonikus fejlődés elősegítése érdekében az Uniónak olyan tevékenységeket kell kialakítania és folytatnia, amelyek a gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának erősítéséhez vezetnek. Úgy rendelkezik továbbá, hogy az Uniónak törekednie kell különösen a különböző régiók fejlettségi szintjei közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentésére. Az egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló erőfeszítéseknek különösen a szigetek és a legkülső régiók javát kell szolgálniuk. Az uniós szakpolitikák végrehajtása során figyelembe kell venni a régiók eltérő kiindulási helyzetét és sajátosságait.
(4) Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere (a továbbiakban: az európai szemeszter) - ideértve a szociális jogok európai pillérének elveit is - szolgál a kiemelt nemzeti reformok meghatározásának és végrehajtásuk nyomon követésének kereteként. A versenyképességet, a növekedési potenciált és a fenntartható államháztartást megerősítő intézkedések mellett a szolidaritáson, az integráción, a társadalmi igazságosságon és a javak igazságos elosztásán alapuló reformokat is be kell vezetni a minőségi foglalkoztatás és a fenntartható növekedés megteremtése, az esélyek és a szociális védelem egyenlőségének és hozzáférhetőségének biztosítása, a kiszolgáltatott csoportok védelme és valamennyi uniós polgár életszínvonalának javítása céljából. A tagállamok e reformok támogatása érdekében ki kell, hogy dolgozzák saját többéves nemzeti beruházási stratégiáikat, szem előtt tartva többek között az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye * (a továbbiakban: a Párizsi Megállapodás) alapján elfogadott Párizsi Megállapodást, az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelettel * létrehozott energiaunió és az éghajlat-politika irányítása keretében elfogadott nemzeti energia- és klímaterveket, a méltányos átállásra vonatkozó terveket és az ifjúsági garancia végrehajtására vonatkozó terveket, valamint az ENSZ fenntartható fejlődési céljait. Ezen stratégiákat adott esetben az éves nemzeti reformprogramokkal együtt kell bemutatni nemzeti és/vagy uniós finanszírozással támogatandó kiemelt beruházási projektek felvázolásaként és koordinálásaként.
(5) A Bizottság a 2020. évi éves fenntartható növekedési stratégiában, valamint a 2020. évi európai szemeszter tavaszi és nyári csomagjában felvázolta, hogy az európai szemeszternek hozzá kell járulnia az európai zöld megállapodás, a szociális jogok európai pillére és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósításához.
(6) A Covid19-járvány 2020 eleji kitörése az Unióban és az egész világon megváltoztatta a gazdasági, társadalmi és költségvetési kilátásokat, ami miatt mind uniós, mind nemzeti szinten sürgős és összehangolt válaszintézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy kezelhetők legyenek a rendkívüli mértékű gazdasági és társadalmi következmények és a tagállamokat aszimmetrikusan érintő hatások. A Covid19-válság, valamint a korábbi gazdasági és pénzügyi válság megmutatta, hogy a stabil, fenntartható és reziliens gazdaságok és az erős gazdasági és társadalmi struktúrákra épülő pénzügyi és jóléti rendszerek kialakítása segít a tagállamoknak abban, hogy hatékonyabban, méltányos és inkluzív módon tudjanak reagálni a sokkokra és gyorsabban kilábaljanak a válságokból. A reziliencia hiánya a sokkok negatív továbbgyűrűző hatásaihoz vezethet a tagállamok vagy az Unió egészén belül, ezáltal pedig kihívások elé állítja az Unió konvergenciáját és kohézióját. Az olyan ágazatokra, mint az oktatás, a kulturális és a kreatív ágazatok, valamint az egészségügyre fordított kiadások csökkentése kontraproduktívnak bizonyulhat a gyors helyreállítás elérése szempontjából. A Covid19-válság közép- és hosszú távú következményei jelentős mértékben azon múlnak, hogy a tagállamok gazdaságai és társadalmai milyen gyorsan lábalnak ki a válságból, ez pedig attól függ, hogy a tagállamoknak milyen költségvetési mozgástér áll rendelkezésére a válság társadalmi és gazdasági hatását mérséklő intézkedések megtételére, valamint hogy mennyire reziliensek gazdaságaik és társadalmi struktúráik. Az olyan fenntartható és növekedésösztönző reformok és beruházások, amelyek kezelik a tagállami gazdaságok strukturális gyengeségeit, valamint amelyek megerősítik a rezilienciát, növelik a termelékenységet és a tagállamok magasabb fokú versenyképességéhez vezetnek, elengedhetetlenek lesznek ezért az említett gazdaságok újbóli pályára állításához, valamint az Unión belüli egyenlőtlenségek és különbségek csökkentéséhez.
(7) A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy válságok idején a beruházások szintje gyakran drasztikusan visszaesik. Ugyanakkor a jelenlegi helyzetben a helyreállítás felgyorsításához és a hosszú távú növekedési potenciál megerősítéséhez elengedhetetlenül fontos támogatni a beruházásokat. A tisztességes, inkluzív és fenntartható növekedés elérése, a munkahelyteremtés elősegítése és az uniós klímasemlegesség 2050-ig történő elérése érdekében fontos a jól működő belső piac, valamint a zöld és a digitális technológiákba, az innovációba és kutatásba - többek között a tudásalapú gazdaságba -, a tiszta energiára való átállásba, valamint a lakhatás és más kulcsfontosságú gazdasági ágazatok energiahatékonyságának növelésébe való beruházás.
(8) A Covid19-válsággal összefüggésben szükséges megerősíteni a tagállamoknak történő támogatásnyújtás jelenlegi keretét, és egy innovatív eszközön keresztül közvetlen pénzügyi támogatást nyújtani a tagállamoknak. E célból egy Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt (a továbbiakban: az eszköz) kell létrehozni hatékony és jelentős pénzügyi támogatás nyújtása érdekében, a fenntartható reformok és a kapcsolódó közberuházások végrehajtásának felgyorsításához a tagállamokban. Az eszköznek az Unióban a Covid19-válság kedvezőtlen hatásainak és következményeinek kezelésére szolgáló célzott eszközként kell szolgálnia. Az eszköznek átfogónak kell lennie és hasznosítania kell a Bizottság és a tagállamok által más eszközök és programok felhasználásából nyert tapasztalatokat. A magánberuházásokat közberuházási rendszereken - többek között pénzügyi eszközökön, támogatásokon és egyéb eszközökön - keresztül is ösztönözni lehetne, az állami támogatásokra vonatkozó szabályok betartása esetén.
(9) Az eszköz keretében végrehajtott reformok és beruházások hozzá kell, hogy járuljanak ahhoz is, hogy az Unió reziliensebbé és kevésbé függővé váljon, azáltal, hogy diverzifikálják a kulcsfontosságú ellátási láncokat, és ezáltal egy nyitott gazdaság mellett megerősítik az Unió stratégiai autonómiáját. Az eszköz keretében végrehajtott reformok és beruházások európai hozzáadott értéket is kell, hogy teremtsenek.
(10) Helyreállítást kell elérni, és az Unió és tagállamainak rezilienciáját fokozni kell olyan intézkedések támogatása révén, amelyek az európai jelentőségű, hat pillérre tagolt szakpolitikai területekre (a továbbiakban: a hat pillér) vonatkoznak, amelyek a következők: zöld átállás; digitális transzformáció; intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, beleértve a gazdasági kohéziót, a foglalkoztatást, a termelékenységet, a versenyképességet, a kutatást, a fejlesztést és az innovációt, valamint az erős kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) magában foglaló, jól működő belső piacot; társadalmi és területi kohézió; egészségügy, valamint gazdasági, társadalmi és intézményi reziliencia, többek között a válsághelyzetekre való felkészültség és a válsághelyzetekre való reagálási képesség növelése céljából; valamint a következő generációra, a gyermekekre és a fiatalokra - így például az oktatásra és a készségekre - vonatkozó szakpolitikák.
(11) A zöld átállást a zöld technológiákra és kapacitásokra - többek között a biológiai sokféleségre, az energiahatékonyságra, az épületek felújítására és a körforgásos gazdaságra - irányuló reformokkal és beruházásokkal kell támogatni, miközben hozzá kell járulni az Unió éghajlat-politikai célkitűzéseihez, elő kell mozdítani a fenntartható növekedést, munkahelyeket kell teremteni, és meg kell őrizni az energiabiztonságot.
(12) A digitális technológiákba, az infrastruktúrába és a folyamatokba való beruházás és ezek reformjai növelni fogják az Unió globális szintű versenyképességét, és a kulcsfontosságú ellátási láncok diverzifikálása révén segíteni fognak az Uniót reziliensebbé, innovatívabbá és kevésbé függővé tenni. A reformoknak és beruházásoknak különösen elő kell mozdítaniuk a szolgáltatások digitalizálását, a digitális és adatinfrastruktúra, a klaszterek és a digitális innovációs központok, valamint a nyílt digitális megoldások fejlesztését. A digitális átállásnak ösztönöznie kell a kkv-k digitalizálását is. A digitális technológiákba történő beruházásoknak tiszteletben kell tartaniuk az interoperabilitás, az energiahatékonyság és a személyes adatok védelmének elveit, lehetővé téve a kkv-k és az induló vállalkozások részvételét, és előmozdítva a nyílt forráskódú megoldások használatát.
(13) Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre, többek között a gazdasági kohézióra, a foglalkoztatásra, a termelékenységre, a versenyképességre, a kutatásra, a fejlesztésre és az innovációra, valamint az erős kkv-kkal rendelkező, jól működő belső piacra irányuló reformoknak és beruházásoknak a növekedési potenciál fokozására kell irányulniuk, és lehetővé kell tenniük az uniós gazdaság fenntartható helyreállítását. E reformoknak és beruházásoknak elő kell mozdítaniuk a vállalkozói készséget, a szociális gazdaságot, a fenntartható infrastruktúra és közlekedés fejlesztését, valamint az iparosítást és az újraiparosítást, továbbá enyhíteniük kell a Covid19-válság gazdaságra gyakorolt hatását.
(14) A társadalmi és területi kohéziót célzó reformoknak és beruházásoknak hozzá kell járulniuk a szegénység elleni küzdelemhez és a munkanélküliség leküzdéséhez is, hogy a tagállamok gazdaságai fellendüljenek, miközben senkit ne hagyjanak lemaradni. Ezen reformoknak és beruházásoknak minőségi és stabil munkahelyek létrehozásához, és a hátrányos helyzetű csoportok bevonásához és integrálásához kell vezetniük, továbbá lehetővé kell tenniük a szociális párbeszéd, az infrastruktúra és a szolgáltatások, valamint a szociális védelem és a jóléti rendszerek megerősítését.
(15) A Covid19-válság rávilágított a reformok, valamint az egészségügybe és a gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciába történő beruházások fontosságára is, amelyek célja többek között a válsághelyzetekre való felkészültség és a válsághelyzetekre való reagálási képesség növelése, különösen az üzleti tevékenységek és a közszolgáltatások folytonosságának, az egészségügyi és ellátási rendszerek hozzáférhetőségének és kapacitásának, a közigazgatás és a nemzeti rendszerek hatékonyságának - ideértve az adminisztratív terhek csökkentését is -, továbbá az igazságszolgáltatási rendszerek, valamint a csalás megelőzését és a pénzmosás elleni küzdelmet szolgáló felügyelet hatékonyságának javítása révén.
(16) A következő generációra, a gyermekekre és a fiatalokra irányuló reformok és beruházások elengedhetetlenek az oktatás és a készségek - ideértve a digitális készségeket, az aktív munkaerő továbbképzését és átképzését, a munkanélküliek integrációs programját -,a gyermekek és a fiatalok oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz, táplálkozáshoz, munkahelyekhez és lakhatáshoz kapcsolódó hozzáférésébe és lehetőségeibe való befektetésre irányuló szakpolitikák, valamint a generációs szakadéknak a gyermekgarancia és az ifjúsági garancia célkitűzéseivel összhangban történő áthidalására irányuló szakpolitikák előmozdításához. Ezen intézkedéseknek biztosítaniuk kell, hogy az európaiak következő generációját ne érintse tartósan a Covid19-válság hatása, és hogy a generációs szakadék ne mélyüljön tovább.
(17) Jelenleg nincs olyan eszköz, amely - a tagállamok termelékenységére és gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciájára gyakorolt hosszú távú hatás érdekében - közvetlen pénzügyi támogatásról rendelkezne ahhoz kapcsolódóan, hogy az európai szemeszter keretében azonosított kihívásokra - többek között a szociális jogok európai pillérére és az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira - válaszul milyen eredmények valósultak meg, illetve a tagállamok milyen reformokat és közberuházásokat hajtottak végre.
(18) Az e rendelet szerinti finanszírozási típusokat és végrehajtási módszereket az intézkedések egyedi célkitűzéseinek és az eredmények elérésére való alkalmasságuk alapján kell megválasztani, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terhet és a teljesítés elmulasztásának várható kockázatát. Az eszköz keretében nyújtott vissza nem fizetendő pénzügyi támogatásnak sui generis uniós hozzájárulás formáját kell öltenie, amelyet az egyes tagállamok esetében kiszámított maximális pénzügyi hozzájárulás alapján és a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tervezett összköltségének figyelembevételével kell meghatározni, és amelyet a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek mérföldköveihez és céljaihoz viszonyított eredmények elérése alapján kell kifizetni. Ezért az ilyen hozzájárulást az e rendeletben előírt ágazatspecifikus szabályokkal összhangban kell meghatározni, a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozásra vonatkozóan az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet * (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 125. cikkének (1) bekezdésében megállapított egyszerűsítési szabályoknak megfelelően. Ebben a rendeletben ezért - a költségvetési gazdálkodásnak a költségvetési rendelet szerinti általános elveire is figyelemmel - konkrét szabályokat és eljárást kell meghatározni az e rendelet szerinti vissza nem fizetendő pénzügyi támogatás elosztására, felhasználására és ellenőrzésére vonatkozóan. A költségekhez nem kapcsolódó finanszírozást a Bizottság által a tagállamok mint kedvezményezettek részére teljesített kifizetések szintjén kell alkalmazni, függetlenül a tagállamok által a végső kedvezményezettek részére kifizetett pénzügyi hozzájárulások bármilyen formában történő megtérítésétől. A tagállamok számára lehetővé kell tenni a pénzügyi hozzájárulások minden formájának felhasználását, ideértve az egyszerűsített költségelszámolási módszereket is. A Bizottság arra vonatkozó jogának sérelme nélkül, hogy csalás, korrupció, összeférhetetlenség, illetve az eszközből és egyéb uniós programokból származó kettős finanszírozás esetén intézkedéseket hozzon, a kifizetéseket nem lehet a kedvezményezettnél ténylegesen felmerült költségek ellenőrzésétől függővé tenni.
(19) Az (EU) 2020/2094 tanácsi rendelettel * összhangban és az abban előirányzott források keretein belül az eszköz keretében helyreállítási és rezilienciaépítési intézkedéseket kell végrehajtani a Covid19-válság példátlan hatásainak kezelése érdekében. Az említett kiegészítő forrásokat oly módon kell felhasználni, hogy biztosított legyen az (EU) 2020/2094 rendeletben előírt határidők betartása.
(20) Az eszköznek olyan projekteket kell támogatnia, amelyek tiszteletben tartják az uniós finanszírozásra vonatkozó addicionalitás elvét. Az eszköz - kellően indokolt esetek kivételével - nem helyettesíthet ismétlődő nemzeti kiadásokat.
(21) Az unióbeli sikeres digitális transzformációnak előfeltétele a magas szintű kiberbiztonság garantálása és a technológiákba vetett bizalom. Az Európai Tanács a 2020. október 1-jei és 22-i következtetéseiben felkérte az Uniót és tagállamait, hogy teljes mértékben használják ki az 5G kiberbiztonságára irányuló, 2020. január 29-én elfogadott eszköztárat, és különösen, hogy az uniós koordinált kockázatértékelésekben kritikusnak és érzékenynek minősített kulcsfontosságú eszközök vonatkozásában alkalmazzák a magas kockázatú szolgáltatókra vonatkozó releváns korlátozásokat. Az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy valamennyi potenciális 5G beszállítót közös, objektív kritériumok alapján kell értékelni.
(22) Az eszköz, az InvestEU program létrehozásáról és az (EU) 2015/1017 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel (az InvestEU rendelet) létrehozott InvestEU program és az (EU) 2021/240 európai parlamenti és tanácsi rendelettel * létrehozott technikai támogatási eszköz közötti szinergiák előmozdítása érdekében a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek e rendelettel összhangban bizonyos összeghatáron belül tartalmazhatnak hozzájárulásokat az InvestEU program tagállami komponenseihez és a technikai támogatási eszközhöz.
(23) Tükrözve az Európa fenntartható növekedési stratégiájának számító európai zöld megállapodást, valamint az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát a Párizsi Megállapodásnak és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak a végrehajtására tett uniós kötelezettségvállalásokkal összhangban, az eszköznek hozzá kell járulnia az éghajlati intézkedések és a környezeti fenntarthatóság érvényesítéséhez, valamint annak az átfogó célnak az eléréséhez, hogy az uniós költségvetési kiadások 30%-át fordítsák éghajlatpolitikai célkitűzések támogatására. E célból az eszköz által támogatott és az egyes tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveiben szereplő intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a zöld átálláshoz - többek között a biológiai sokféleséghez - vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez, és ezeknek az intézkedéseknek az e rendelet egyik mellékletében az éghajlat-politikai nyomon követésre vonatkozóan meghatározott módszertan alapján a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes allokációjának legalább 37%-át kitevő összeget kell lefedniük. Az említett módszertant ennek megfelelően kell alkalmazni az e rendelet mellékletében felsorolt beavatkozási területekhez közvetlenül nem kapcsolható intézkedésekre is. Amennyiben az érintett tagállam és a Bizottság arról megállapodik, lehetővé kell tenni egyes beruházások esetében - a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben ismertetett módon - az éghajlatpolitikai célkitűzésekre szánt támogatásra vonatkozó együtthatók 40% vagy 100%-ra történő növelését az olyan kísérő reformintézkedések figyelembevétele céljából, amelyek hitelesen növelik e beruházásoknak az éghajlatpolitikai célkitűzésekre gyakorolt hatását. E célból lehetővé kell tenni, hogy az éghajlatpolitikai célkitűzésekre szánt támogatásra vonatkozó együtthatókat a helyreállítási és rezilienciaépítési terv egyes beruházásokra szánt allokációjának legfeljebb 3%-át kitevő összegre növeljék. Az eszköznek olyan tevékenységeket kell támogatnia, amelyek teljes mértékben tiszteletben tartják az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi normáit és prioritásait, valamint az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet * 17. cikkének értelmében vett, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet (a továbbiakban: a jelentős károkozás elkerülését célzó elv).
(24) Tükrözve a biológiai sokféleség drámai csökkenése kezelésének fontosságát, e rendeletnek hozzá kell járulnia a biológiai sokféleséggel kapcsolatos intézkedéseknek az uniós szakpolitikákban való általános érvényesítéséhez.
(25) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terveikben szereplő intézkedések megfeleljenek az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikkének értelmében vett, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek. A Bizottságnak ennek érdekében technikai iránymutatást kell nyújtania. Az (EU) 2020/852 rendelet 3. cikkének d) pontjában említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok hatálybalépése nem érintheti az említett iránymutatást.
(26) Az eszköz által támogatott és az egyes tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveiben szereplő intézkedéseknek egyben a helyreállítási és rezilienciaépítési terv digitális kiadásokra szánt allokációjának legalább 20%-át képviselő összeget kell kitenniük. E célból a tagállamoknak a digitális célkitűzésekre szánt támogatás együtthatóját olyan módszertan alapján kell kiszámítaniuk, amely tükrözi, hogy az eszközön alapuló támogatás milyen mértékben járul hozzá a digitális célkitűzésekhez. Az egyedi intézkedések együtthatóit az e rendelet mellékletében meghatározott beavatkozási területek alapján kell kiszámítani. A módszertant ennek megfelelően kell alkalmazni a táblázatban felsorolt beavatkozási területekhez közvetlenül nem kapcsolható intézkedésekre. Amennyiben az érintett tagállam és a Bizottság arról megállapodik, lehetővé kell tenni az említett együtthatók 40%-ra vagy 100%-ra való növelését egyes beruházások esetében az olyan kísérő reformintézkedések figyelembevétele céljából, amelyek növelik az intézkedések digitális célkitűzésekre gyakorolt hatását.
(27) Annak meghatározása céljából, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek releváns intézkedései mennyiben járulnak hozzá az éghajlat-változási és a digitális célokhoz, lehetővé kell tenni az ilyen intézkedések elszámolását mindkét célkitűzés keretében a vonatkozó módszertanuknak megfelelően.
(28) A nőket különösen sújtotta a Covid19-válság, mivel ők adják az egészségügyi dolgozók többségét uniószerte, és össze kell, hogy egyeztessék a nem fizetett gondozási tevékenységet munkahelyi feladataikkal. A helyzet különösen nehéz az egyedülálló szülők számára, akiknek 85%-a nő. A nemek közötti egyenlőséget és a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőséget, valamint e célkitűzések általános érvényesítését figyelembe kell venni és elő kell mozdítani az e rendelet szerint benyújtott helyreállítási és rezilienciaépítési tervek elkészítése és végrehajtása során. A stabil ellátási infrastruktúrába történő beruházás szintén elengedhetetlen a nemek közötti egyenlőség, a nők gazdasági szerepvállalásának biztosítása, a reziliens társadalmak létrehozása, a túlnyomóan nőket foglalkoztató ágazatokra jellemző bizonytalan körülmények elleni küzdelem, a munkahelyteremtés ösztönzése, a szegénység és a társadalmi kirekesztés megelőzése érdekében, valamint a bruttó hazai termékre (GDP) gyakorolt pozitív hatás érdekében, mivel lehetővé teszi, hogy több nő végezzen fizetett munkát.
(29) Az eszköz és a gondos gazdasági kormányzás közötti kapcsolatot biztosító mechanizmust kell létrehozni, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy javaslatot tegyen a Tanácsnak az eszköz keretében tett kötelezettségvállalások vagy kifizetések teljes vagy részleges felfüggesztésére. A Bizottságnak a felfüggesztésre vonatkozó javaslattételi kötelezettségét fel kell függeszteni, amennyiben és amíg a Stabilitási és Növekedési Paktum úgynevezett általános mentesítési záradéka aktiválva van. Az egységes végrehajtás biztosítása érdekében, valamint az alkalmazott intézkedések pénzügyi hatásainak jelentőségére tekintettel végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Tanácsra, amelynek a Bizottság javaslata alapján kell eljárnia. A gazdasági kormányzási kerettel összefüggésben a hatékony fellépés biztosításához szükséges határozatok elfogadásának megkönnyítése érdekében fordított minősített többségi szavazást kell alkalmazni a kötelezettségvállalások felfüggesztéséhez. Az Európai Parlament illetékes bizottsága számára lehetővé kell tenni, hogy felkérje a Bizottságot az említett mechanizmus alkalmazásának megvitatására strukturált párbeszéd keretében, annak érdekében, hogy az Európai Parlament nézeteit kifejthesse. Annak érdekében, hogy a Bizottság megfelelően figyelembe vehesse az Európai Parlament által kifejtett nézeteket, e strukturált párbeszédre az azt követő négy héten belül sort kell keríteni, hogy a Bizottság értesíti az Európai Parlamentet az említett mechanizmus alkalmazásáról.
(30) Az eszköz egyedi célkitűzése az kell legyen, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben a reformokra és beruházásokra vonatkozóan meghatározott mérföldkövek és célok megvalósítása céljából pénzügyi támogatást nyújtson. Az említett célkitűzést az érintett tagállamokkal szoros együttműködésben kell elérni.
(31) A Bizottságnak 2022. július 31-ig felülvizsgálati jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az eszköz végrehajtásáról. E célból a Bizottságnak figyelembe kell vennie az e rendelet szerinti közös mutatókat, valamint a helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytáblát, továbbá a rendelkezésre álló egyéb releváns információkat. Az Európai Parlament illetékes bizottsága felkérheti a Bizottságot, hogy az e rendelet alapján létrehozott helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszéd keretében mutassa be felülvizsgálati jelentésének főbb megállapításait.
(32) Annak biztosítása érdekében, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek hozzájáruljanak az eszköz célkitűzéseihez, a terveknek a reformok és a közberuházási projektek végrehajtását szolgáló, koherens csomagot képező intézkedésekből kell állniuk. Támogatásra a 2020. február 1-jén vagy azt követően megkezdett intézkedések jogosultak. A helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek összhangban kell lenniük az európai szemeszter keretében meghatározott releváns országspecifikus kihívásokkal és prioritásokkal, valamint az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló legutóbbi tanácsi ajánlásban azon tagállamok tekintetében azonosított kihívásokkal és prioritásokkal, amelyek pénzneme az euró. A helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek összhangban kell lenniük továbbá a nemzeti reformprogramokkal, a nemzeti energia- és klímatervekkel, a méltányos átállásra vonatkozó tervekkel, az ifjúsági garancia végrehajtási tervével, valamint az uniós pénzeszközök keretében elfogadott partnerségi megállapodásokkal és operatív programokkal. Az európai zöld megállapodás és a digitális menetrend prioritásainak körébe tartozó fellépések ösztönzése érdekében a helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek a zöld és digitális átállás szempontjából releváns intézkedéseket is meg kell határozniuk. Az ilyen intézkedéseknek lehetővé kell tenniük a nemzeti energia- és klímatervekben és azok aktualizált változataiban meghatározott célok, célkitűzések és hozzájárulások gyors megvalósítását. Valamennyi támogatott tevékenységet az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi normáinak és prioritásainak teljes körű tiszteletben tartása mellett kell folytatni. A helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek tiszteletben kell tartaniuk az eszköz horizontális elveit is.
(33) A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek nem érinthetik a kollektív szerződések megkötéséhez vagy érvényesítéséhez, illetve a kollektív fellépéshez való jogot az Európai Unió Alapjogi Chartájával, valamint az uniós és nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban.
(34) A regionális és a helyi hatóságok fontos partnerek lehetnek a reformok és a beruházások végrehajtásában. E tekintetben a nemzeti jogi kerettel összhangban megfelelően konzultálni kell velük, és be kell vonni őket.
(35) Amennyiben egy tagállam a 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet * 12. cikke alapján az európai szemeszter keretében mentesül a monitoring és értékelés alól, vagy a 332/2002/EK tanácsi rendelet * alapján felügyelet alatt áll, lehetővé kell tenni e rendelet alkalmazását az érintett tagállamra az említett rendeletek által azonosított kihívások és prioritások tekintetében.
(36) A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tagállamok általi kialakításának és végrehajtásának elősegítése érdekében a Tanácsnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az európai szemeszter keretében megvitassa az Unión belüli helyreállítási, rezilienciaépítési és alkalmazkodóképességi helyzetet. E vitának a Bizottság számára az európai szemeszterrel összefüggésben elérhető stratégiai és analitikus információkon kell alapulnia, és azt - amennyiben rendelkezésre állnak - a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek előző években való végrehajtására vonatkozó információk alapján kell folytatni.
(37) A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt reformok és beruházások végrehajtásával és megvalósításával kapcsolatban felmerülő tényleges tagállami szükségletekkel arányos érdemi pénzügyi hozzájárulás biztosítása érdekében helyénvaló megállapítani a tagállamok számára az eszköz keretében elérhető maximális pénzügyi hozzájárulást vissza nem térítendő pénzügyi támogatásként. E maximális pénzügyi hozzájárulás 70%-át az egyes tagállamok népessége, egy főre jutó GDP reciproka, valamint relatív munkanélküliségi rátája alapján kell kiszámítani. E maximális pénzügyi hozzájárulás 30%-át az egyes tagállamok népessége, egy főre jutó GDP-jének reciproka, valamint - egyenlő arányban - a reál-GDP 2020-ban bekövetkezett változása és a reál-GDP-nek a 2020-2021-es időszak alatt bekövetkezett összesített változása - a számítás időpontjában még nem elérhető adatok esetében a Bizottság 2020. őszi, a tényleges adatokkal 2022. június 30-ig frissítendő előrejelzései - alapján kell kiszámítani.
(38) Meg kell határozni a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tagállamok általi benyújtására vonatkozó eljárást és e tervek tartalmát. A tagállamoknak főszabályként április 30-ig hivatalosan be kell nyújtaniuk helyreállítási és rezilienciaépítési tervüket, és ezt a nemzeti reformprogramjukkal egységes szerkezetbe foglalt egyetlen dokumentumban is megtehetik. Az eszköz gyors végrehajtásának biztosítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok a megelőző év október 15-étől benyújthassák a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tervezetét.
(39) A releváns reformokkal és a beruházásokkal kapcsolatos tagállami felelősségvállalásnak, valamint a reformok és a beruházások előtérbe helyezésének a biztosítása érdekében a támogatásban részesülni kívánó tagállamoknak megfelelően indokolt és megalapozott helyreállítási és rezilienciaépítési tervet kell benyújtaniuk a Bizottságnak. A tervnek részleteznie kell, hogy figyelembe véve az abban foglalt intézkedéseket - hogyan ad átfogó és megfelelően kiegyensúlyozott választ az érintett tagállam gazdasági és társadalmi helyzetére, ezáltal megfelelően hozzájárulva a hat pillérhez, figyelembe véve az érintett tagállam sajátos kihívásait is. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben részletesen meg kell határozni a terv nyomon követését és végrehajtását szolgáló intézkedéseket, beleértve a célokat és a mérföldköveket, valamint a becsült költségeket és azt, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan milyen hatást fog gyakorolni a növekedési potenciálra, a munkahelyteremtésre, valamint a gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciára, többek között a gyermekekre és a fiatalokra irányuló szakpolitikák előmozdítása révén, valamint a Covid19-válság gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítésére, hozzájárulva a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához, ezáltal fokozva az Unión belüli gazdasági, társadalmi és területi kohéziót és konvergenciát. A tervnek tartalmaznia kell a zöld átállás, többek között a biológiai sokféleség és a digitális átállás szempontjából releváns intézkedéseket is. Tartalmaznia kell annak bemutatását is, hogy miként járul hozzá az európai szemeszter keretében azonosított releváns országspecifikus kihívások és prioritások hatékony kezeléséhez, beleértve a költségvetési szempontokat és az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet * 6. cikke alapján tett ajánlásokat is. Tartalmaznia kell annak bemutatását is, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv miként biztosítja, hogy az e tervben foglalt reformok és beruházások végrehajtására irányuló egyetlen intézkedés se okozzon jelentős kárt a környezeti célkitűzések tekintetében az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében (a jelentős károkozás elkerülését célzó elv). A helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek meg kell határoznia a nemek közötti egyenlőséghez és a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőséghez való várható hozzájárulást, valamint a releváns nemzeti érdekelt felekkel folytatott konzultációs folyamat összefoglalását.
A helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek tartalmaznia kell a tagállam azon terveinek, rendszereinek és konkrét intézkedéseinek a bemutatását, amelyek az összeférhetetlenség, a korrupció és a csalás megelőzésére, feltárására és korrekciójára, valamint az eszközből és egyéb uniós programokból történő kettős finanszírozás elkerülésére szolgálnak. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő projekteket is tartalmazhat. A folyamat során törekedni kell a Bizottság és a tagállamok közötti szoros együttműködésre, és el kell érni azt.
(40) Az eszköz végrehajtását a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban kell végezni, beleértve a csalás - többek között az adócsalás, adókijátszás -, a korrupció és az összeférhetetlenség eredményes megelőzését és üldözését.
(41) A Bizottságnak értékelnie kell a tagállam által javasolt helyreállítási és rezilienciaépítési tervet, és szorosan együtt kell működnie az érintett tagállammal. A Bizottságnak teljes mértékben tiszteletben kell tartania a tervvel kapcsolatos nemzeti felelősségvállalást, és ezért figyelembe kell vennie az érintett tagállam által benyújtott indokolásokat és elemeket. A Bizottságnak az e rendeletben meghatározott kritériumok listája alapján értékelnie kell a tagállam által javasolt helyreállítási és rezilienciaépítési terv relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát és koherenciáját. A Bizottságnak a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek hivatalos benyújtásától számított két hónapon belül értékelnie kell a javasolt helyreállítási és rezilienciaépítési terveket, és adott esetben azok aktualizált változatait. Az érintett tagállam és a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy szükség esetén megállapodjanak az említett határidő észszerű időtartammal történő meghosszabbításáról.
(42) Megfelelő iránymutatásokat kell meghatározni e rendelet egyik mellékletében, amelyek alapul kell, hogy szolgáljanak a Bizottságnak ahhoz, hogy - átlátható és méltányos módon - értékelje a helyreállítási és rezilienciaépítési terveket, valamint - a célkitűzésekkel és az e rendeletben meghatározott egyéb releváns követelményekkel összhangban - meghatározza a pénzügyi hozzájárulást. Az átláthatóság és a hatékonyság érdekében erre a célra a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre vonatkozó javaslatok értékelésére szolgáló minősítési rendszert kell létrehozni. Az országspecifikus ajánlásokkal, a növekedési potenciál, a munkahelyteremtés és a gazdasági, társadalmi és intézményi reziliencia erősítésével, valamint a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához való hozzájárulással kapcsolatos kritériumok tekintetében az értékelés során adható legmagasabb minősítést kell megkövetelni. A zöld és a digitális átálláshoz való eredményes hozzájárulás szintén a kedvező értékelés előfeltétele kell, hogy legyen.
(43) A magas színvonalú helyreállítási és rezilienciaépítési tervek előkészítéséhez való hozzájárulás, továbbá a tagállamok által benyújtott helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelésében és megvalósítási fokuk értékelésében a Bizottság számára nyújtandó segítség biztosítása érdekében rendelkezni kell a szakértői tanácsadás, valamint a - az adott tagállam kérésére nyújtható - partneri tanácsadás és technikai támogatás alkalmazásáról. A tagállamok a technikai támogatási eszköz keretében is kérhetnek támogatást. A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy mozdítsák elő a más tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveivel való szinergiákat.
(44) Az egyszerűsítés érdekében a pénzügyi hozzájárulás meghatározásának egyszerű kritériumokon kell alapulnia. A pénzügyi hozzájárulást az adott tagállam által javasolt helyreállítási és rezilienciaépítési terv tervezett összköltsége alapján kell meghatározni.
(45) A Tanácsnak a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelését a Bizottság javaslata alapján, végrehajtási határozat révén kell jóváhagynia, törekedve arra, hogy a végrehajtási határozatot az említett javaslat elfogadásától számított négy héten belül elfogadja. Feltéve, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv kielégítő mértékben felel meg az értékelési kritériumoknak, a maximális pénzügyi hozzájárulást kell allokálni az érintett tagállam részére, amennyiben a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt reform és beruházás tervezett összköltsége megegyezik a maximális pénzügyi hozzájárulás összegével vagy magasabb annál. Ezzel szemben a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tervezett összköltségével megegyező összeget kell allokálni az érintett tagállam részére, amennyiben az ilyen tervezett összköltség alacsonyabb, mint a maximális pénzügyi hozzájárulás összege. Nem ítélhető meg pénzügyi hozzájárulás a tagállamnak, ha a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nem felel meg kielégítő mértékben az értékelési kritériumoknak. A tanácsi végrehajtási határozatot - a Bizottság javaslata alapján - módosítani kell, hogy az a 2022. júniusi tényleges adatok alapján számított, naprakésszé tett maximális pénzügyi hozzájárulást tartalmazza. A Tanácsnak indokolatlan késedelem nélkül kell elfogadnia a releváns módosító határozatot.
(46) A pénzügyi támogatásnak a Covid19-válságot követő első évekre való előreütemezésének biztosítása, valamint az eszköz számára elérhető finanszírozással való összeegyeztethetőség biztosítása érdekében a forrásokat 2023. december 31-ig elérhetővé kell tenni. E célból a vissza nem fizetendő pénzügyi támogatáshoz rendelkezésre álló összeg 70%-ára 2022. december 31-ig, 30%-ára pedig 2023. január 1. és 2023. december 31. között lehetővé kell tenni jogi kötelezettség vállalását. 2021. december 31-ig - valamely tagállamnak a helyreállítási és rezilienciaépítési tervvel együtt benyújtandó kérelmére - előfinanszírozás formájában kifizetés teljesíthető az adott tagállamnak nyújtandó pénzügyi hozzájárulás összegének legfeljebb 13%-a erejéig, illetve adott esetben a tagállam hitelének legfeljebb 13%-a erejéig, lehetőség szerint a jogi kötelezettségvállalások Bizottság általi elfogadását követő két hónapon belül.
(47) Lehetővé kell tenni, hogy az érintett tagállam megfelelően megalapozott kérése alapján a tagállami helyreállítási és rezilienciaépítési terv hitel formájában pénzügyi támogatásban részesüljön, azzal a feltétellel, hogy hitelmegállapodás megkötésére kerül sor a Bizottsággal. A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtását támogató hiteleket 2023. december 31-ig kell nyújtani, és olyan lejárati idővel kell nyújtani, amely tükrözi az ilyen kiadások hosszú távú jellegét. Az (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat * 5. cikkének (2) bekezdése alapján a visszafizetéseket a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban oly módon kell ütemezni, ami biztosítja a kötelezettségek folyamatos és kiszámítható mértékű csökkentését. Az említett lejárati idők eltérhetnek az Unió által a hitelek finanszírozása érdekében a tőkepiacokon felvett hitelek lejárati idejétől. Ezért lehetőséget kell biztosítani a költségvetési rendelet 220. cikkének (2) bekezdésében meghatározott azon elvtől való eltérésre, amely szerint a pénzügyi támogatást biztosító hitelek tekintetében nem kerülhet sor lejárati transzformációra.
(48) A hiteltámogatás iránti kérelmet alá kell támasztania a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott - különösen a zöld és a digitális átállás szempontjából releváns - további reformokhoz és beruházásokhoz kapcsolódó megnövekedett pénzügyi szükségleteknek, és annak, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv költsége meghaladja a vissza nem fizetendő hozzájárulás révén allokált maximális pénzügyi hozzájárulás összegét. Lehetővé kell tenni, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv benyújtásával együtt kerüljön sor a hiteltámogatás iránti kérelem benyújtására. Amennyiben a hiteltámogatás iránti kérelem benyújtására más időpontban kerül sor, azt egy további mérföldköveket és célokat tartalmazó felülvizsgált helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek kell kísérnie. A források előreütemezésének biztosítása érdekében a tagállamoknak 2023. augusztus 31-ig kell kérniük hiteltámogatást. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás céljából maximálni kell az e rendelet keretében nyújtott összes hiteltámogatás teljes összegét. Emellett az egyes tagállamoknak nyújtott hitel maximális összege nem haladhatja meg az adott tagállam 2019. évi bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 6,8%-át az Eurostat májusi zárónappal számított adatai szerint. Kivételes körülmények között - a rendelkezésre álló források függvényében - lehetővé kell tenni a maximált összeg emelését. Ugyanezen okból azt is lehetővé kell tenni, hogy a hitel folyósítására részletekben, az eredmények elérésétől függően kerüljön sor. A Bizottságnak két hónapon belül értékelnie kell a hiteltámogatás iránti kérelmet. A Tanácsnak ezen értékelést a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel kell tudnia jóváhagyni végrehajtási határozat útján, törekedve arra, hogy a végrehajtási határozatot az említett bizottsági javaslat elfogadásától számított négy héten belül elfogadja.
(49) Bármely tagállam számára lehetővé kell tenni, hogy indokolással ellátott kérelemben a helyreállítási és rezilienciaépítési terv módosítását kérje a végrehajtási időszakon belül, amennyiben e lépést objektív körülmények indokolják. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az érintett tagállam által előterjesztett indokok alátámasztják az ilyen módosítást, két hónapon belül értékelnie kell az új helyreállítási és rezilienciaépítési tervet. Az érintett tagállamnak és a Bizottságnak meg kell tudnia állapodni e határidő észszerű időtartammal történő meghosszabbításáról. A Tanácsnak az új helyreállítási és rezilienciaépítési terv értékelését a Bizottság javaslata alapján végrehajtási határozat útján kell jóváhagynia, törekedve arra, hogy a végrehajtási határozatot a javaslat elfogadásától számított négy héten belül elfogadja.
(50) Az uniós intézményeknek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük a feldolgozási idő csökkentése érdekében, hogy biztosítsák az eszköz zökkenőmentes és gyors végrehajtását.
(51) Annak érdekében, hogy az eszköz pénzügyi irányítása hatékony és egyszerű legyen, a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekhez nyújtott uniós pénzügyi támogatásnak olyan finanszírozási formát kell öltenie, amely a jóváhagyott helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben meghatározott mérföldkövekhez és célokhoz viszonyítva mért eredmények elérésén alapul. E célból a további hiteltámogatásnak - a pénzügyi támogatás (azaz a vissza nem térítendő pénzügyi támogatás) szempontjából relevánsakhoz képest - további mérföldkövekhez és célokhoz kell kapcsolódnia.
(52) Az eszköz keretében biztosítandó források felszabadítása a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben meghatározott releváns mérföldkövek és célok tagállamok általi kielégítő teljesítésétől függ, miután a Tanács jóváhagyta az ilyen tervek értékelését. Mielőtt elfogadná a pénzügyi hozzájárulás és adott esetben a hitel folyósításának engedélyezéséről szóló határozatot, a Bizottságnak ki kell kérnie a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményét a releváns mérföldkövek és célok tagállamok általi kielégítő teljesítéséről a Bizottság általi előzetes értékelés alapján. Ahhoz, hogy a Bizottság az értékeléséhez figyelembe vehesse a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményét, azt a Bizottság általi előzetes értékelés kézhezvételétől számított négy héten belül rendelkezésre kell bocsátani. A Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak a tanácskozásai során konszenzus elérésére kell törekednie. Ha kivételes esetben egy vagy több tagállam úgy véli, hogy jelentős eltérések tapasztalhatók a releváns mérföldkövek és célok kielégítő teljesítésétől, kérhetik az Európai Tanács elnökét, hogy az ügyet utalja az Európai Tanács következő ülése elé. Az érintett tagállamoknak indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatniuk kell a Tanácsot is, és a Tanácsnak ezután haladéktalanul tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet. Ilyen kivételes körülmények között addig nem születhet határozat a pénzügyi hozzájárulás és adott esetben a hitel folyósításának engedélyezéséről, amíg az Európai Tanács a következő ülésén kimerítően meg nem tárgyalta a kérdést. Ezen eljárás főszabályként nem tarthat három hónapnál hosszabb ideig azt követően, hogy a Bizottság kikérte a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményét.
(53) A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében - az eszköz teljesítményalapúságának tiszteletben tartása mellett - egyedi szabályokat kell megállapítani a költségvetési kötelezettségvállalásokra, a kifizetésekre, a felfüggesztésre és a pénzeszközök visszafizettetésére, valamint a pénzügyi támogatással kapcsolatos megállapodások megszüntetésére vonatkozóan. A kiszámíthatóság biztosítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok évente kétszer nyújthassanak be kifizetés iránti kérelmeket. A kifizetéseket részletekben kell teljesíteni, és azoknak a Bizottságnak a helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek az érintett tagállam általi végrehajtására vonatkozó pozitív értékelésén kell alapulniuk. A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítására, hogy a pénzeszközöknek az eszközből támogatott intézkedésekhez kapcsolódó felhasználása megfeleljen az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak. Biztosítaniuk kell különösen a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzését, feltárását és korrekcióját, valamint az eszközből és egyéb uniós programokból való kettős finanszírozás elkerülését. Lehetővé kell tenni a pénzügyi támogatásokkal kapcsolatos megállapodások felfüggesztését és megszüntetését, valamint a pénzügyi hozzájárulás csökkentését és visszafizettetését, amennyiben az érintett tagállam nem hajtotta végre kielégítően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervet, vagy az eszközből támogatott intézkedésekkel kapcsolatos súlyos szabálytalanságok, azaz csalás, korrupció vagy összeférhetetlenség, illetve pénzügyi támogatással kapcsolatos megállapodásokból eredő kötelezettségek súlyos megsértése esetén. A visszafizettetést lehetőség szerint az eszköz keretében fennmaradó kifizetésekből történő levonás útján kell biztosítani. Megfelelő kontradiktórius eljárásokat kell létrehozni annak biztosítására, hogy a Bizottságnak a felfüggesztésre és a kifizetett összegek visszafizettetésére, valamint a pénzügyi támogatással kapcsolatos megállapodások megszüntetésére vonatkozó döntése tiszteletben tartsa a tagállamok észrevételek benyújtásához való jogát. A tagállamok számára nyújtandó összes pénzügyi hozzájárulás kifizetését 2026. december 31-ig kell teljesíteni, az (EU) 2020/2094 rendelet 1. cikke (3) bekezdésének második mondatában említett intézkedések és azon esetek kivételével, amikor annak ellenére, hogy megtörtént a jogi kötelezettségvállalás, vagy elfogadták a határozatot, az említett rendelet 3. cikkében említett határidők betartásával, szükséges, hogy az Unió teljesíteni tudja a tagállamokkal szemben fennálló kötelezettségeit, többek között az Unióval szemben hozott jogerős határozat eredményeként.
(54) A Bizottságnak biztosítania kell az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelmét. Jóllehet elsősorban maguk a tagállamok felelősek annak biztosításáért, hogy az eszköz felhasználása a releváns uniós és nemzeti joggal összhangban történjen, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy kellő garanciát kapjon e tekintetben a tagállamoktól. E célból az eszköz felhasználása során a tagállamoknak biztosítaniuk kell egy eredményes és hatékony belső kontrollrendszer működését, és vissza kell fizettetniük a jogtalanul kifizetett vagy helytelenül felhasznált összegeket. A tagállamok számára e célból lehetővé kell tenni, hogy állandó nemzeti költségvetési gazdálkodási rendszereikre támaszkodjanak. A tagállamoknak gyűjteniük kell az olyan standardizált adatkategóriákat és információkat, amelyek lehetővé teszik az eszközből támogatott intézkedésekkel kapcsolatos súlyos szabálytalanságok - azaz csalás, korrupció és összeférhetetlenség - megelőzését, feltárását és korrekcióját. A Bizottságnak információs és nyomon követési rendszert kell rendelkezésre bocsátania, amely magában foglal egy egységes adatbányászati és kockázatminősítési eszközt is, ezen adatokhoz és információkhoz történő hozzáférés és azok elemzése érdekében, a tagállamok általi egységesített alkalmazás céljából.
(55) A Bizottság, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), a Számvevőszék és adott esetben az Európai Ügyészség hatáskörükön és jogkörükön belül használni kell, hogy tudják az információs és nyomon követési rendszert.
(56) Az eszközből és egyéb uniós programokból történő kettős finanszírozás elkerülését célzó tagállami intézkedések végrehajtásának megkönnyítése érdekében a Bizottságnak a költségvetési rendelet 38. cikkének (1) bekezdésével összhangban rendelkezésre kell bocsátania az uniós költségvetésből finanszírozott pénzeszközök címzettjeire vonatkozó információkat.
(57) A tagállamok és a Bizottság számára csak akkor megengedett a személyes adatok kezelése, ha az a pénzeszközöknek a helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti reformok és beruházási projektek végrehajtását szolgáló intézkedésekkel összefüggésben történő felhasználására vonatkozó mentesítés, ellenőrzés és kontroll biztosítása céljából szükséges. A személyes adatokat az (EU) 2016/679 * , illetve az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelettel * - attól függően, hogy a két rendelet közül melyik az alkalmazandó - összhangban kell kezelni.
(58) A végrehajtás hatékony nyomon követése érdekében a tagállamoknak az európai szemeszter keretében évente kétszer jelentést kell tenniük a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljesítése terén elért előrehaladásról. A nemzeti reformprogramoknak megfelelően tükrözniük kell az érintett tagállamok által készített ilyen jelentéseket, és e programokat a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek teljesítése irányába tett előrehaladásról szóló jelentéstétel eszközeként kell alkalmazni.
(59) A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy kikérjék nemzeti termelékenységi testületeik és független költségvetési intézményeik véleményét a helyreállítási és rezilienciaépítési tervükről, beleértve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervük elemeinek lehetséges validálását is.
(60) Az eszköz végrehajtása során az átláthatóság és az elszámoltathatóság biztosítása érdekében a Bizottságnak - eltávolítva az érzékeny vagy bizalmas információkat, illetve szükség szerint betartva a megfelelő titoktartási szabályokat egyidejűleg és egyenlő feltételek mellett továbbítania kell az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a releváns dokumentumokat és információkat, például a tagállamok által benyújtott helyreállítási és rezilienciaépítési terveket vagy azok módosításait, valamint a tanácsi végrehajtási határozatokra irányuló, a Bizottság által közzétett javaslatokat.
(61) Az Európai Parlament illetékes bizottsága kéthavonta felkérheti a Bizottságot, hogy helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszéd keretében vitassák meg az eszköz végrehajtását érintő kérdéseket, így például a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveit, a Bizottság általi értékelést, a felülvizsgálati jelentés főbb megállapításait, a mérföldkövek és célok teljesítésének helyzetét, a kifizetéssel és felfüggesztéssel kapcsolatos eljárásokat és az eszköz végrehajtásával kapcsolatban a Bizottság által rendelkezésére bocsátott bármely egyéb releváns információt és dokumentációt. A Bizottságnak figyelembe kell vennie a helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszéden keresztül kifejtett nézetekből fakadó valamennyi elemet, adott esetben az Európai Parlament állásfoglalásait is.
(62) A pénzeszközök hatékony és következetes allokációjának biztosítása, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének tiszteletben tartása érdekében az e rendelet alapján hozott intézkedéseknek konzisztensnek kell lenniük a folyamatban lévő uniós programokkal, és ki kell egészíteniük azokat, ugyanakkor el kell kerülni ugyanazon kiadásoknak az eszközből és egyéb uniós programokból való kettős finanszírozását. így különösen a Bizottságnak és a tagállamoknak a folyamat minden szakaszában biztosítaniuk kell az eredményes koordinációt a finanszírozási források közötti konzisztencia, koherencia, kiegészítő jelleg és szinergiák garantálása érdekében. E célból a tagállamokat kötelezni kell arra, hogy helyreállítási és rezilienciaépítési tervüknek a Bizottsághoz való benyújtásakor ismertessék a meglévő vagy tervezett uniós finanszírozásra vonatkozó releváns információkat. Az eszköz keretében nyújtott támogatásnak ki kell egészítenie az egyéb uniós programok és eszközök - köztük az InvestEU program - keretében nyújtott támogatást. Az eszköz keretében finanszírozott reform- és beruházási projektek finanszírozásban kell, hogy részesülhessenek más uniós programokból és eszközökből, feltéve, hogy az ilyen támogatás nem ugyanazon költségeket fedezi.
(63) A Bizottságnak célzott és arányos módon nyomon kell követnie az eszköz végrehajtását és mérnie az e rendelet szerinti célkitűzések megvalósulását. Az eszköz végrehajtásának nyomon követése során a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a tevékenységek végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. E célból az uniós finanszírozás címzettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani. A Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meg kell határoznia az elért előrehaladásról szóló jelentéstételhez, valamint az eszköz nyomon követéséhez és értékeléséhez használandó közös mutatókat, továbbá meg kell határoznia az eszköz keretében felmerülő szociális kiadások - köztük a gyermekekre és a fiatalokra fordított kiadások - bejelentésére szolgáló módszertant.
(64) A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás * (22) és (23) bekezdése alapján az eszközt egyedi monitoring követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a különösen a tagállamokra nehezedő adminisztratív terhet és a túlszabályozást. E követelményeknek adott esetben mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk, amelyek alapján értékelhetők az eszköz gyakorlatban kifejtett hatásai.
(65) Felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján létre kell hozni egy külön eredménytáblát, amely megjeleníti a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveinek végrehajtása terén a hat pillér egyes pillérjeiben elért eredményeket, valamint a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása tekintetében az eszköz közös mutatói vonatkozásában elért eredményeket. Az eredménytáblának 2021 decemberéig működésbe kell lépnie, és a Bizottságnak azt évente kétszer frissítenie kell.
(66) Az eszköz - többek között a szociális kiadások - végrehajtására vonatkozó megfelelő teljesítményjelentés és nyomon követés biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a végrehajtás terén elért előrehaladást megjelenítő külön eredménytábla és az alkalmazandó közös mutatók, valamint a szociális kiadások - köztük a gyermekekre és a fiatalokra fordított kiadások - bejelentésére szolgáló módszertan tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(67) A Bizottságnak az eszköz végrehajtásáról éves jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. E jelentésnek információt kell tartalmaznia a jóváhagyott helyreállítási és rezilienciaépítési tervek alapján a tagállamok által elért haladásról. Információt kell tartalmaznia a mérföldkövek és célok végrehajtásáról, a kifizetésekről és felfüggesztésekről, valamint az eszköznek az éghajlati és digitális célokhoz való hozzájárulásáról, a közös mutatókról és a hat pillér keretében finanszírozott kiadásokról is.
(68) Független értékelést kell végezni, amely megvizsgálja az eszköz célkitűzéseinek megvalósítását, a forrásai felhasználásának hatékonyságát és a hozzáadott értékét. Az értékeléshez adott esetben az e rendelet módosítására irányuló javaslatot kell csatolni. Egy független, utólagos értékelésnek emellett foglalkoznia kell az eszköz hosszú távú hatásával is.
(69) A tagállamok által végrehajtandó helyreállítási és rezilienciaépítési tervek és a vonatkozó pénzügyi támogatás értékelését a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján, végrehajtási határozat útján kell elfogadnia. E célból és e rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Tanácsra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Azon végrehajtási hatásköröket, amelyek a pénzügyi támogatásnak a releváns mérföldkövek és célok teljesítését követő kifizetésével kapcsolatosak, a Bizottságra kell ruházni, és azokat a Bizottságnak a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet * szerinti vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell gyakorolnia. Tekintettel arra, hogy adott esetben az eszközből nyújtott pénzügyi támogatás azonnali kifizetésére lehet szükség, a 182/2011/EU rendelet releváns rendelkezéseivel összhangban a bizottságnak az említett rendelet értelmében vett elnöke minden végrehajtásijogiaktus-tervezet esetében fontolóra kell, hogy vegye annak lehetőségét, hogy lerövidíti a bizottság összehívására vonatkozó határidőt és a bizottság számára véleményének megadására biztosított határidőt.
(70) Egy végrehajtási határozat elfogadását követően lehetővé kell tenni, hogy az érintett tagállam és a Bizottság megállapodjon bizonyos technikai jellegű operatív szabályokról, amelyek részletesen meghatározzák a végrehajtásnak a határidőkkel, a mérföldkövekre és célokra vonatkozó mutatókkal, valamint az alapul szolgáló adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos vonatkozásait. Annak érdekében, hogy az operatív szabályok a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtása során fennálló körülmények tekintetében mindvégig relevánsak legyenek, lehetővé kell tenni az ilyen operatív szabályok elemeinek kölcsönös megegyezéssel történő módosítását.
(71) E rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok alkalmazandók. E szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke szerint elfogadott szabályok az Unió költségvetésének védelmét szolgáló általános feltételrendszert is magukban foglalnak.
(72) A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel * , valamint a 2988/95/EK, Euratom * , a 2185/96/Euratom, EK * és az (EU) 2017/1939 * tanácsi rendelettel összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. így különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat - többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat - végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció, összeférhetetlenség vagy bármely más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv * értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás, korrupció, összeférhetetlenség és más bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós pénzeszközökben részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint - az (EU) 2017/1939 rendelet alapján megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében - az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.
(73) A Bizottság számára lehetővé kell tenni kommunikációs tevékenységek végzését az uniós finanszírozás láthatóságának biztosítására, valamint adott esetben annak biztosítására, hogy az eszköz keretében nyújtott támogatást finanszírozási nyilatkozatban közöljék és elismerjék.
(74) Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.
(75) E rendeletnek - az abban előírt intézkedések mielőbbi alkalmazásának lehetővé tétele érdekében - az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
E rendelet létrehozza a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt (a továbbiakban: az eszköz).
E rendelet megállapítja az eszköz célkitűzéseit, finanszírozását, az annak keretében nyújtott uniós finanszírozás formáit, valamint az ilyen finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.
E rendelet alkalmazásában:
1. „uniós pénzeszközök”: az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, a Méltányos Átállást Támogató Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a Határigazgatási és Vízumeszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: a 2021-2027-re vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet) hatálya alá tartozó pénzeszközök;
2. „pénzügyi hozzájárulás”: egy tagállamnak allokálható vagy allokált, az eszköz keretében nyújtható vissza nem térítendő pénzügyi támogatás;
3. „európai szemeszter”: az 1466/97/EK tanácsi rendelet * 2a. cikkében meghatározott eljárás;
4. „mérföldkövek és célok”: valamely reform vagy beruházás megvalósítása irányába tett előrehaladás mértékei, ahol a mérföldkövek minőségi eredményeket, a célok pedig mennyiségi eredményeket jelentenek;
5. „reziliencia”: a gazdasági, társadalmi és környezeti sokkhatásokkal vagy tartós strukturális változásokkal szembeni méltányos, fenntartható és inkluzív módon történő fellépés képessége; és
6. „jelentős károkozás elkerülése”: tartózkodás olyan gazdasági tevékenységek támogatásától vagy végzésétől, amelyek az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében jelentős kárt okoznak adott esetben valamely környezeti célkitűzés tekintetében.
Az eszköz alkalmazási köre a következő hat pillérre tagolt, európai jelentőségű szakpolitikai területekre utal:
a) zöld átállás;
b) digitális transzformáció;
c) intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, beleértve a gazdasági kohéziót, a foglalkoztatást, a termelékenységet, a versenyképességet, a kutatást, a fejlesztést és az innovációt, valamint az erős kkv-kat magában foglaló, jól működő belső piacot;
d) társadalmi és területi kohézió;
e) egészségügy, valamint gazdasági, társadalmi és intézményi reziliencia, többek között a válsághelyzetekre való felkészültség és a válsághelyzetekre való reagálási képesség növelése céljából; és
f) a következő generációra, a gyermekekre és a fiatalokra - így például az oktatásra és a készségekre - vonatkozó szakpolitikák.
(1) * Az e rendelet 3. cikkében említett hat pillérrel, az általuk teremtett koherenciával és szinergiákkal összhangban, továbbá a Covid19-válsággal összefüggésben az eszköz általános célkitűzése az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának előmozdítása a tagállamok rezilienciájának, válsághelyzetekre való felkészültségének, alkalmazkodóképességének és növekedési potenciáljának javítása, az említett válság különösen a nőkre gyakorolt társadalmi és gazdasági hatásának enyhítése révén, hozzájárulva a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához, támogatva a zöld átállást, hozzájárulva az (EU) 2018/1999 rendelet 2. cikkének 11. pontjában meghatározott, 2030-ra vonatkozó uniós éghajlat-politikai célok eléréséhez, megfelelve a 2050-ig teljesítendő uniós klímasemlegességi célkitűzésnek és a digitális átállási célkitűzésnek, valamint fokozva az uniós energiarendszer rezilienciáját, biztonságát és fenntarthatóságát a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség szükséges csökkentésén és az energiaellátás uniós szintű diverzifikálásán keresztül - többek között a megújuló energia elterjedésének, az energiahatékonyságnak és az energiatárolási kapacitásoknak a növelése révén -, hozzájárulva ezáltal a felfelé irányuló gazdasági és társadalmi konvergenciához, helyreállítva és előmozdítva a fenntartható növekedést és az uniós gazdaságok integrációját, ösztönözve a magas színvonalú munkahelyteremtést, továbbá hozzájárulva az Unió stratégiai autonómiájához egy nyitott gazdaság mentén, és európai hozzáadott értéket teremtve.
(2) Az említett általános célkitűzés megvalósítása érdekében az eszköz egyedi célkitűzése az, hogy pénzügyi támogatást nyújtson a tagállamoknak a helyreállítási és rezilienciaépítési tervükben a reformokra és beruházásokra vonatkozóan meghatározott mérföldkövek és célok megvalósítása céljából. Ezen egyedi célkitűzést az érintett tagállamokkal szoros és átlátható együttműködésben kell megvalósítani.
(1) Az eszközből nyújtott támogatás - a kellően indokolt esetek kivételével - nem helyettesítheti az ismétlődő nemzeti költségvetési kiadásokat, és tiszteletben kell, hogy tartsa az uniós finanszírozás addicionalitásának a 9. cikkben említett elvét.
(2) * Az eszköz csak olyan intézkedéseket támogathat, amelyek tiszteletben tartják a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet, amely elv - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában - a REPowerEU-fejezetekben foglalt intézkedésekre is alkalmazandó.
(1) Az (EU) 2020/2094 rendelet 1. cikkében említett intézkedéseket az eszköz keretében a következőképpen kell végrehajtani:
a) az (EU) 2020/2094 2. cikke (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett, vissza nem fizetendő pénzügyi támogatásra rendelkezésre álló, 2018-as árakon legfeljebb 312 500 000 000 EUR összegből, az (EU) 2020/2094 rendelet 3. cikkének (4) és (7) bekezdésében meghatározott feltételek mellett.
Az (EU) 2020/2094 rendelet 3. cikkének (1) bekezdésének megfelelően ezek az összegek külső címzett bevételnek minősülnek a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdése alkalmazásában.
b) az (EU) 2020/2094 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett, a tagállamok számára az e rendelet 14. és 15. cikke szerint hiteltámogatásra rendelkezésre álló, 2018-as árakon legfeljebb 360 000 000 000 EUR összegből, az (EU) 2020/2094 rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében meghatározott feltételek mellett.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett összegekből fedezhetők az eszköz irányításához és az eszköz célkitűzéseinek megvalósításához szükséges előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési tevékenységekkel - különösen tanulmányokkal, szakértői ülésekkel, az érdekelt felekkel való konzultációval, információs és kommunikációs intézkedésekkel, többek között a befogadó terjesztési fellépésekkel és az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációval - kapcsolatos kiadások is, amennyiben azok kapcsolódnak e rendelet célkitűzéseihez, az információk feldolgozására és cseréjére összpontosító információtechnológiai hálózatokkal, szervezeti információtechnológiai eszközökkel kapcsolatos kiadások, valamint az eszköz irányítása tekintetében a Bizottságnál felmerült minden egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadás. A kiadások emellett fedezhetik egyéb támogató tevékenységeknek - így például a projektek a gyakorlatban történő minőség-ellenőrzésének és nyomon követésének - a költségeit, valamint a reformok és beruházások értékelésével és végrehajtásával kapcsolatos partneri tanácsadás és szakértői közreműködés költségeit.
(1) A tagállamok számára megosztott irányítás keretében juttatott források az érintett tagállamok kérésére átcsoportosíthatók az eszközhöz a 2021-2017-re vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet releváns rendelkezéseiben meghatározott feltételek mellett. A Bizottság az említett forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül hajtja végre. Az említett forrásokat kizárólag az érintett tagállam javára lehet felhasználni.
(2) A tagállamok javasolhatják, hogy helyreállítási és rezilienciaépítési tervük tartalmazza becsült költségként az (EU) 2021/240 rendelet 7. cikkével összhangban a kiegészítő technikai támogatást szolgáló kifizetéseket és az InvestEU rendelet releváns rendelkezései szerinti tagállami komponens céljára szolgáló készpénz-hozzájárulás összegét. Az említett költségek nem haladhatják meg a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes pénzügyi allokációjának 4%-át, és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott releváns intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk e rendelet követelményeit.
(3) * E cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok javasolhatják továbbá, hogy helyreállítási és rezilienciaépítési tervük tartalmazza becsült költségként az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelet * releváns rendelkezései szerinti azon tagállami komponens céljára szolgáló készpénz-hozzájárulás összegét, amely kizárólag a „Stratégiai Technológiák Európáért” platformnak (STEP) az (EU) 2024/795 európai parlamenti és tanácsi rendelet * 2. cikkében említett célkitűzéseihez hozzájáruló beruházási műveleteket támogató intézkedésekre irányul. Az említett költségek nem haladhatják meg a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes pénzügyi allokációjának 6%-át, és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott releváns intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk e rendelet követelményeit.
Az eszközt az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott releváns szabályokkal, különösen a költségvetési rendelettel és az (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelettel * összhangban a Bizottság hajtja végre közvetlen irányítással.
Az eszköz keretében nyújtott támogatás kiegészíti az egyéb uniós programok és eszközök keretében nyújtott támogatást. A reformok és a beruházási projektek támogatásban részesülhetnek más uniós programokból és eszközökből, feltéve, hogy az ilyen támogatás nem ugyanazon költségeket fedezi.
(1) A Bizottság javaslatot tesz a Tanácsnak a kötelezettségvállalások vagy kifizetések egészének vagy egy részének felfüggesztésére, amennyiben a Tanács az EUMSZ 126. cikkének (8) vagy (11) bekezdésével összhangban úgy határoz, hogy egy tagállam nem tett eredményes intézkedéseket túlzott hiányának kiigazítására, kivéve, ha az 1467/97/EK tanácsi rendelet * 3. cikkének (5) bekezdése és 5. cikkének (2) bekezdése értelmében vett, az Unió egészét érintő súlyos gazdasági visszaesés fennállását állapította meg.
(2) A Bizottság javaslatot tehet a Tanácsnak arra, hogy teljes egészében vagy részben függessze fel a kötelezettségvállalásokat vagy kifizetéseket a következő esetek bármelyikével kapcsolatban:
a) amennyiben a Tanács az 1176/2011/EU rendelet 8. cikkének (3) bekezdésével összhangban azzal az indokkal, hogy a tagállam elégtelen kiigazító intézkedési tervet nyújtott be, egymást követően két ajánlást fogad el a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő ugyanazon eljárás során;
b) ha a Tanács az 1176/2011/EU rendelet 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő ugyanazon eljárás során egymást követően két olyan határozatot fogad el, amely megállapítja a tagállam részéről a teljesítés elmulasztását, mivel az nem hajtotta végre az ajánlott kiigazító intézkedéseket;
c) ha a Bizottság megállapítja, hogy a tagállam nem hozta meg a 332/2002/EK rendeletben említett intézkedéseket, és ennek következtében úgy határoz, hogy nem engedélyezi az adott tagállam számára megítélt pénzügyi támogatás folyósítását;
d) ha a Tanács úgy határoz, hogy a tagállam nem teljesíti a 472/2013/EU rendelet 7. cikkében említett makrogazdasági kiigazítási programot, illetve az EUMSZ 136. cikkének (1) bekezdésével összhangban elfogadott tanácsi határozatban kért intézkedéseket.
Elsőbbséget kell biztosítani a kötelezettségvállalások felfüggesztésének; a kifizetéseket csak akkor lehet felfüggeszteni, ha azonnali intézkedésre van szükség, valamint jelentős meg nem felelés esetén.
A kifizetések felfüggesztéséről szóló határozat a felfüggesztésről szóló határozat dátuma után benyújtott kifizetési kérelmekre alkalmazandó.
(3) A kötelezettségvállalások felfüggesztéséről szóló határozatra irányuló bizottsági javaslatot a Tanács által elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a Tanács a bizottsági javaslat benyújtását követő egy hónapon belül végrehajtási jogi aktus révén úgy dönt, hogy minősített többséggel elutasítja az ilyen javaslatot.
A kötelezettségvállalások felfüggesztése a felfüggesztésről szóló határozat elfogadását követő év január 1-jétől kezdődően alkalmazandó a kötelezettségvállalásokra.
A Tanács végrehajtási jogi aktus révén, a Bizottságnak az (1) és (2) bekezdésben említett javaslata alapján határozatot fogad el a kifizetések felfüggesztésével kapcsolatban.
(4) A kötelezettségvállalások vagy kifizetés felfüggesztése hatályának és szintjének arányosnak kell lennie, tiszteletben kell tartania a tagállamok egyenlő bánásmódhoz való jogát, és figyelembe kell vennie az érintett tagállam gazdasági és társadalmi helyzetét, különösen a munkanélküliség szintjét, az érintett tagállamban a szegénység vagy társadalmi kirekesztés uniós átlaghoz viszonyított arányát, valamint a felfüggesztés hatását az érintett tagállam gazdaságára.
(5) A kötelezettségvállalások felfüggesztésének szintje a kötelezettségvállalások legfeljebb 25%-a vagy a nominális GDP 0,25%-a lehet, attól függően, hogy melyik az alacsonyabb, a következő esetek bármelyikében:
a) a túlzotthiány-eljárás során az (1) bekezdésben említettek szerinti meg nem felelés első esetében;
b) a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás során a kiigazító intézkedési tervhez kapcsolódó, a (2) bekezdés a) pontjában említettek szerinti meg nem felelés első esetében;
c) a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás során az ajánlott kiigazító intézkedésnek való, a (2) bekezdés b) pontjában említettek szerinti meg nem felelés esetében;
d) a (2) bekezdés c) és d) pontjában említettek szerinti meg nem felelés első esetében.
A tartós meg nem felelés esetében a kötelezettségvállalások felfüggesztése meghaladhatja az első albekezdésben meghatározott maximális százalékokat.
(6) A Tanács az alábbi esetekben szünteti meg a kötelezettségvállalások felfüggesztését a Bizottság ajánlása alapján a jelen cikk (3) bekezdésének első albekezdésében meghatározott eljárás szerint:
a) amennyiben a túlzott hiány esetén követendő eljárást az 1467/97/EK rendelet 9. cikkével összhangban felfüggesztik, vagy a Tanács az EUMSZ 126. cikkének (12) bekezdésével összhangban úgy határozott, hogy hatályon kívül helyezi a túlzott hiány fennállásáról szóló határozatot;
b) amennyiben a Tanács jóváhagyta az 1176/2011/EU rendelet 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban az érintett tagállam által benyújtott kiigazító intézkedési tervet, vagy az említett rendelet 10. cikkének (5) bekezdésével összhangban felfüggesztik a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárást, vagy a Tanács az említett rendelet 11. cikkével összhangban lezárta a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárást;
c) amennyiben a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a tagállam meghozta a megfelelő intézkedéseket a 332/2002/EK rendeletben foglaltak szerint;
d) amennyiben a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az érintett tagállam megfelelő intézkedéseket hozott a 472/2013/EU rendelet 7. cikkében említett makrogazdasági kiigazítási program végrehajtása érdekében, illetve meghozta az EUMSZ 136. cikkének (1) bekezdésével összhangban elfogadott tanácsi határozatban kért intézkedéseket.
Miután a Tanács megszüntette a kötelezettségvállalások felfüggesztését, a Bizottság - az (EU) 2020/2094 rendelet 3. cikke (4), (7) és (9) bekezdésének sérelme nélkül - ismét vállalhatja a korábban felfüggesztett kötelezettségeket.
A Tanács - a Bizottság javaslatára - határozatot hoz a kifizetések felfüggesztésének megszüntetéséről a (3) bekezdés harmadik albekezdésében meghatározott eljárással összhangban, amennyiben teljesülnek az e bekezdés első albekezdésében meghatározott alkalmazandó feltételek.
(7) A Bizottság folyamatosan tájékoztatja az Európai Parlamentet e cikk végrehajtásáról. így különösen amikor a Bizottság az (1) vagy (2) bekezdés alapján javaslatot tesz, haladéktalanul értesíti az Európai Parlamentet, és részletes tájékoztatást ad azon kötelezettségvállalásokról és kifizetésekről, amelyek felfüggesztésére sor kerülhet.
Az Európai Parlament illetékes bizottsága felkérheti a Bizottságot, hogy e cikk alkalmazását strukturált párbeszéd keretében vitassák meg annak érdekében, hogy az Európai Parlament kifejthesse nézeteit. A Bizottság kellően figyelembe veszi az Európai Parlament által kifejtett nézeteket.
A Bizottság a felfüggesztésre vagy a felfüggesztés megszüntetésére irányuló javaslatot annak elfogadását követően késedelem nélkül megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az Európai Parlament felkérheti a Bizottságot a javaslatának megindokolására.
(8) A Bizottság 2024. december 31-ig elvégzi e cikk alkalmazásának felülvizsgálatát. E célból a Bizottság jelentést készít, amelyet - szükség esetén jogalkotási javaslat kíséretében - megküld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
(9) Amennyiben jelentős változások vannak az Unió társadalmi és gazdasági helyzetében, a Bizottság javaslatot terjeszthet elő e cikk alkalmazásának felülvizsgálatára, illetve az Európai Parlament vagy a Tanács - az EUMSZ 225., illetve 241. cikkével összhangban eljárva - felkérheti a Bizottságot ilyen javaslat előterjesztésére.
(1) A maximális pénzügyi hozzájárulást minden egyes tagállam esetében az alábbiak szerint kell kiszámítani:
a) a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, folyó árra átszámított összeg 70%-a esetében az egyes tagállamok népessége, egy főre jutó GDP-jének reciproka és relatív munkanélküliségi rátája alapján, a II. mellékletben meghatározott módszertan szerint;
b) a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, folyó árra átszámított összeg 30%-a esetében a népesség, az egy főre jutó GDP reciproka, valamint - azonos arányban - a reál-GDP 2020. évi változása és a reál-GDP-nek a 2020-2021-es időszakban bekövetkezett összesített változása alapján, a III. mellékletben meghatározott módszertan szerint. A reál - GDP 2020. évi változását és a reál-GDP-nek a 2020-2021-es időszakban bekövetkezett összesített változását a Bizottság 2020. őszi előrejelzéseire kell alapozni.
(2) A maximális pénzügyi hozzájárulásnak az (1) bekezdés b) pontja szerinti kiszámítását minden egyes tagállam esetében 2022. június 30-ig aktualizálni kell oly módon, hogy a reál-GDP 2020. évi változásával és a reál-GDP-nek a 2020-2021-es időszakban bekövetkezett összesített változásával kapcsolatban a Bizottság 2020. őszi előrejelzéseiben szereplő adatokat felváltják a tényleges értékekkel.
(1) Az egyes tagállamok a 11. cikkben említett maximális pénzügyi hozzájárulásuk összegéig terjedően nyújthatnak be kérelmet a helyreállítási és rezilienciaépítési tervük végrehajtása céljából.
(2) A Bizottság 2022. december 31-ig bocsátja rendelkezésre a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, folyó árra átszámított összeg 70%-át allokáció céljából.
(3) A Bizottság 2023. január 1-jétől 2023. december 31-ig bocsátja rendelkezésre a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, folyó árra átszámított összeg 30%-át allokáció céljából.
(4) A (2) és a (3) bekezdés szerinti allokációk nem érintik a 6. cikk (2) bekezdését.
(1) Feltéve, hogy a Tanács 2021. december 31-ig elfogadja a 20. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási határozatot, és amennyiben azt valamely tagállam a helyreállítási és rezilienciaépítési tervének benyújtásával együtt kéri, a Bizottság a 20. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározottak szerint előfinanszírozási kifizetést teljesít a pénzügyi hozzájárulás legfeljebb 13%-ának erejéig, és adott esetben a hitel legfeljebb 13%-ának erejéig. A költségvetési rendelet 116. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, a Bizottság a vonatkozó kifizetést lehetőség szerint a 23. cikkben említett jogi kötelezettségvállalásnak a Bizottság által történő elfogadását követő két hónapon belül teljesíti.
(2) Amennyiben az e cikk (1) bekezdése szerinti előfinanszírozásra kerül sor, a 20. cikk (5) bekezdésének a) vagy h) pontjában említettek szerint kifizetendő pénzügyi hozzájárulásokat, illetve adott esetben hitelt arányosan ki kell igazítani.
(3) Ha a pénzügyi hozzájárulás e cikk (1) bekezdése szerinti előfinanszírozási összege meghaladja a 11. cikk (2) bekezdésével összhangban 2022. június 30-ig kiszámított maximális pénzügyi hozzájárulás 13%-át, a 24. cikk (5) bekezdésével összhangban engedélyezett következő kifizetést és szükség szerint az azt követő kifizetéseket csökkenteni kell mindaddig, míg a többletösszeg nincs ellentételezve. Ha a fennmaradó kifizetések elégtelenek, a többletösszeget vissza kell téríteni.
(1) 2023. december 31-ig valamely tagállam kérelmére a Bizottság az érintett tagállam számára hitelt nyújthat a tagállam helyreállítási és rezilienciaépítési tervének végrehajtásához.
(2) Valamely tagállam a 18. cikkben említett helyreállítási és rezilienciaépítési terv benyújtásakor vagy a 2023. augusztus 31-ig terjedő időszakon belül más időpontban kérhet hiteltámogatást. Ez utóbbi esetben a kérelemhez csatolni kell egy felülvizsgált helyreállítási és rezilienciaépítési tervet, amely további mérföldköveket és célokat is tartalmaz.
(3) A tagállam hiteltámogatás iránti kérelmének tartalmaznia kell a következőket:
a) a hiteltámogatás indokai, amelyeket alátámasztanak a további reformokhoz és beruházásokhoz kapcsolódó megnövekedett pénzügyi szükségletek;
b) a további reformok és beruházások a 18. cikknek megfelelően;
c) az érintett helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek a pénzügyi hozzájárulásoknak a 20. cikk (4) bekezdésének a) vagy b) pontja alapján a helyreállítási és rezilienciaépítési terv számára allokált összegéhez viszonyított magasabb költsége;
d) * adott esetben reformok és beruházások a 21c. cikknek megfelelően.
(4) * Az érintett tagállam helyreállítási és rezilienciaépítési tervéhez nyújtott hiteltámogatás nem lehet magasabb, mint a helyreállítási és rezilienciaépítési terv - adott esetben felülvizsgált - összköltségének és a 11. cikkben említett maximális pénzügyi hozzájárulás összegének különbözete, beleértve adott esetben a 21a. cikkben említett bevételt, valamint a megosztott irányítású programokból átcsoportosított forrásokat.
(5) Az egyes tagállamoknak nyújtott hiteltámogatás maximális összege nem haladhatja meg az adott tagállam folyó árakon számított 2019. évi GNI-jének 6,8%-át.
(6) * Az (5) bekezdéstől eltérve, a források rendelkezésre állásának függvényében a hiteltámogatás összege kivételes körülmények között emelhető, figyelembe véve a kérelmező tagállam szükségleteit, valamint a más tagállamok által benyújtott vagy benyújtani szándékozott hiteltámogatás iránti kérelmeket, mindvégig alkalmazva az egyenlő bánásmód, a szolidaritás, az arányosság és az átláthatóság elvét. Az említett elvek alkalmazásának megkönnyítése érdekében a tagállamok 2023. március 31-ig közlik a Bizottsággal, hogy szándékukban áll-e hiteltámogatást kérelmezni. A Bizottság egyidejűleg és egyenlő feltételek mellett, indokolatlan késedelem nélkül áttekintést nyújt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok által kifejezett szándékról és a rendelkezésre álló források elosztásának javasolt módjáról. A hiteltámogatás kérelmezésének említett szándéka nem érinti a tagállamok azon képességét, hogy 2023. augusztus 31-ig hiteltámogatást kérelmezzenek, ideértve - a vonatkozó feltételek fennállta esetén - azon kérelmeket is, amelyek meghaladják a GNI 6,8%-át. Az említettek nem érintik továbbá a vonatkozó hitelmegállapodásnak az adott tanácsi végrehajtási határozat elfogadását követően történő megkötését sem.
(7) A hitelt - a 20. cikk (5) bekezdésének h) pontjával összhangban - részletekben kell kifizetni, a mérföldkövek és célok teljesítésétől függően.
(8) A Bizottság a 19. cikkel összhangban értékeli a hiteltámogatás iránti kérelmet. A Tanács a Bizottság javaslata alapján, a 20. cikk (1) bekezdésével összhangban végrehajtási határozatot fogad el. Adott esetben a helyreállítási és rezilienciaépítési tervet ennek megfelelően módosítani kell.
(1) Az érintett tagállammal való hitelmegállapodás megkötése előtt a Bizottság értékeli, hogy vajon:
a) a hiteltámogatás kérelmezésének indokolása és annak összege a további reformok és beruházások viszonylatában észszerűnek és valószerűnek tekinthető-e; és
b) a további reformok és beruházások megfelelnek-e a 19. cikk (3) bekezdésében meghatározott kritériumoknak.
(2) Amennyiben a Bizottság úgy értékeli, hogy a hiteltámogatás iránti kérelem megfelel az (1) bekezdés kritériumainak, a 20. cikk (1) bekezdésében említett tanácsi végrehajtási határozat elfogadását követően a Bizottság hitelmegállapodást köt az érintett tagállammal. A hitelmegállapodás a költségvetési rendelet 220. cikkének (5) bekezdésében megállapított elemek mellett a következő elemeket tartalmazza:
a) a hitel összege euróban, beleértve adott esetben a 13. cikk szerinti, hitel formájában nyújtott előfinanszírozást is;
b) az átlagos lejárati idő; a költségvetési rendelet 220. cikkének (2) bekezdése e lejárati idő tekintetében nem alkalmazandó;
c) a hitel árképzési képlete és rendelkezésre állásának időtartama;
d) a részletek maximális száma és a visszafizetési ütemezés;
e) a hitel végrehajtásához az érintett reformokkal és beruházási projektekkel kapcsolatban szükséges egyéb elemek, a 20. cikk (3) bekezdésében említett határozattal összhangban.
(3) A költségvetési rendelet 220. cikke (5) bekezdésének e) pontjával összhangban az e cikkben említett hitelek nyújtása céljából történő hitelfelvétel költségeit a kedvezményezett tagállamok viselik.
(4) A Bizottság megállapítja az e cikkel összhangban nyújtott hitelekkel kapcsolatos hitelezési műveletek kezeléséhez szükséges szabályokat.
(5) Az e cikkel összhangban nyújtott hitelben részesülő tagállam külön számlát nyit a kapott hitel kezelésére. A tagállam a (4) bekezdéssel összhangban bevezetett szabályoknak megfelelően a bármely kapcsolódó hitel szerint esedékes tőkeösszeget és kamatot húsz munkanappal a vonatkozó lejárati időpont előtt átutalja a Bizottság által megjelölt számlára.
(1) A Bizottság 2022. július 31-ig felülvizsgálati jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az eszköz végrehajtásáról.
(2) A felülvizsgálati jelentés a következő elemeket tartalmazza:
a) annak értékelése, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása milyen mértékben van összhangban e rendelet alkalmazási körével és járul hozzá e rendelet általános célkitűzéséhez a 3. cikkben említett hat pillérrel összhangban, beleértve azt is, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek miként kezelik a nők és férfiak közötti egyenlőtlenségeket:
b) annak mennyiségi értékelése, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek mennyiben járulnak hozzá:
i. a legalább 37%-os éghajlat-politikai célhoz,
ii. a legalább 20%-os digitális célhoz,
iii. a 3. cikkben említett hat pillér mindegyikéhez;
c) a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtásának állapota, valamint a tagállamoknak szóló észrevételek és iránymutatások a helyreállítási és rezilienciaépítési terveiknek a 18. cikk (2) bekezdésében említett aktualizálása előtt.
(3) Az e cikk (1) bekezdésében említett felülvizsgálati jelentés alkalmazásában a Bizottság figyelembe veszi a 30. cikkben említett eredménytáblát, a tagállamok 27. cikkben említett jelentéseit, valamint a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek mérföldköveinek és céljainak teljesítésére vonatkozó, a 24. cikkben említett kifizetési, felfüggesztési és megszüntetési eljárások nyomán rendelkezésre álló bármely egyéb releváns információt.
(4) Az Európai Parlament illetékes bizottsága felkérheti a Bizottságot, hogy a 26. cikkben említett helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszéd keretében ismertesse a felülvizsgálati jelentés főbb megállapításait.
(1) A 3. cikkben meghatározott alkalmazási körben és a 4. cikkben meghatározott célkitűzések teljesítése érdekében a tagállamok nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket dolgoznak ki. E tervekben meg kell határozni az adott tagállam reform- és beruházási programját. Az eszköz keretében finanszírozásra jogosult helyreállítási és rezilienciaépítési tervek egy átfogó és koherens csomag formájában reformok és közberuházás végrehajtására irányuló intézkedéseket foglalnak magukban, amelyek a magánberuházások ösztönzését célzó közberuházási rendszereket is tartalmazhatnak.
(2) * A 2020. február 1-jén vagy azt követően megkezdett intézkedések támogatásra jogosultak, feltéve, hogy megfelelnek az e rendeletben meghatározott követelményeknek.
A 21c. cikk első bekezdésében említett új reformok és beruházások azonban kizárólag akkor jogosultak támogatásra, amennyiben azok 2022. február 1-jén vagy azt követően kezdődnek.
(3) A helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek összhangban kell lenniük az európai szemeszter keretében meghatározott releváns országspecifikus kihívásokkal és prioritásokkal, valamint az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló legutóbbi tanácsi ajánlásban azon tagállamok tekintetében azonosított kihívásokkal és prioritásokkal, amelyek pénzneme az euró. A helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek azokkal az információkkal is összhangban kell lenniük, amelyeket a tagállamok az európai szemeszter keretében benyújtott nemzeti reformprogramokban, az (EU) 2018/1999 rendelet szerinti nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveikben és azok aktualizált változataiban, a Méltányos Átállást Támogató Alap létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: a Méltányos Átállást Támogató Alapról szóló rendelet) szerinti méltányos átállásra vonatkozó területi tervekben, az ifjúsági garancia végrehajtási terveiben, valamint az uniós pénzeszközök keretében megkötött partnerségi megállapodásokban és operatív programokban szerepeltetnek.
(4) A helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek tiszteletben kell tartaniuk az 5. cikkben meghatározott horizontális elveket.
(5) Amennyiben egy tagállam a 472/2013/EU rendelet 12. cikke alapján mentesül az európai szemeszter keretében a monitoring és értékelés alól, vagy a 332/2002/EK rendelet értelemében felügyelet alá tartozik, az érintett tagállamra e rendelet alkalmazandó az említett rendeletekben meghatározott intézkedések által azonosított kihívásokkal és prioritásokkal kapcsolatban.
(1) A 12. cikkel összhangban pénzügyi hozzájárulásban részesülni kívánó tagállam a 17. cikk (1) bekezdésében meghatározott helyreállítási és rezilienciaépítési tervet nyújt be a Bizottságnak.
(2) Miután a Bizottság allokáció céljából rendelkezésre bocsátja a 12. cikk (3) bekezdésében említett összeget, egy tagállam a 11. cikk (2) bekezdésével összhangban kiszámított, aktualizált maximális pénzügyi hozzájárulás figyelembevétele céljából aktualizálhatja, és benyújthatja az e cikk (1) bekezdésében említett helyreállítási és rezilienciaépítési tervet.
(3) A tagállam által bemutatott helyreállítási és rezilienciaépítési terv benyújtható a nemzeti reformprogrammal egységes szerkezetbe foglalt egyetlen dokumentumban, és azt főszabályként április 30-ig hivatalosan be kell nyújtani. A tagállamok a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tervezetét a megelőző év október 15-től nyújthatják be.
(4) A helyreállítási és rezilienciaépítési tervet kellően indokolni kell és alá kell támasztani. A terv mindenekelőtt a következő elemeket tartalmazza:
a) annak bemutatása, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv az abban foglalt intézkedéseket figyelembe véve hogyan jelent átfogó és kellően kiegyensúlyozott választ a tagállam gazdasági és társadalmi helyzetére, megfelelően hozzájárulva ezzel a 3. cikkben említett hat pillér mindegyikéhez, figyelembe véve az érintett tagállam előtt álló konkrét kihívásokat;
b) annak bemutatása, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv hogyan járul hozzá a releváns országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének, beleértve azok költségvetési vonatkozásait is, és adott esetben az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke alapján tett, az érintett tagállamnak címzett ajánlásokban, illetve a Bizottság által az európai szemeszter keretében hivatalosan elfogadott más releváns dokumentumokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének eredményes kezeléséhez;
c) annak részletes bemutatása, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv miként erősíti meg a növekedési potenciált, a munkahelyteremtést, valamint az érintett tagállam gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciáját, többek között a gyermekekre és a fiatalokra irányuló szakpolitikák előmozdítása révén, és hogy miként enyhíti a Covid19-válság gazdasági és társadalmi hatását, hozzájárulva a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához, és ezáltal erősítve a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót és a konvergenciát az Unión belül;
ca) * annak bemutatása, hogy a REPowerEU-fejezet miként járul hozzá az energiaszegénység kezeléséhez, többek között azáltal, hogy adott esetben kellő prioritást biztosít az energiaszegénység által érintettek szükségleteinek, továbbá a kiszolgáltatottságok csökkentésének a következő téli időszakokban;
d) annak bemutatása, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv miként biztosítja, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt reformok és beruházások végrehajtására irányuló egyetlen intézkedés se okozzon jelentős kárt a környezeti célkitűzések tekintetében az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében (a jelentős károkozás elkerülését célzó elv);
e) * annak minőségi bemutatása, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő intézkedések várhatóan miként járulnak hozzá a zöld átálláshoz, többek között a biológiai sokféleség előmozdításához, vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez, hogy - a VI. mellékletben az éghajlat-politikai nyomon követésre vonatkozóan meghatározott módszertan alapján - ezen intézkedések a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes allokációjának legalább 37%-át jelentő összeget teszik-e ki, és hogy a REPowerEU-fejezetben szereplő, említett típusú intézkedések az említett fejezetben szereplő intézkedések becsült összköltségének legalább 37%-át jelentő összeget teszik-e ki; az említett módszertant megfelelően alkalmazni kell a VI. mellékletben felsorolt beavatkozási területekhez közvetlenül nem kapcsolható intézkedésekre is; az éghajlat-politikai célkitűzésekre szánt támogatásra vonatkozó együtthatók egyes beruházások esetében összesen a helyreállítási és rezilienci-aépítési terv allokációjának 3%-át kitevő összegig növelhetők az olyan kísérő reformintézkedések figyelembevétele céljából, amelyek hitelesen növelik e beruházásoknak az éghajlat-politikai célkitűzésekre gyakorolt hatását a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben kifejtettek szerint;
f) annak bemutatása, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő intézkedések várhatóan miként járulnak hozzá a digitális átálláshoz vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez, és hogy a VII. mellékletben a digitális címkézésre vonatkozóan meghatározott módszertan alapján ezen intézkedések a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes allokációjának legalább 20%-át jelentő összeget teszik-e ki; az említett módszertant megfelelően alkalmazni kell a VII. mellékletben felsorolt beavatkozási területekhez közvetlenül nem kapcsolható intézkedésekre is; a digitális célkitűzésekre szánt támogatásra vonatkozó együtthatók egyes beruházások esetében növelhetők az olyan kísérő reformintézkedések figyelembevétele céljából, amelyek növelik e beruházásoknak a digitális célkitűzésekre gyakorolt hatását;
g) adott esetben a digitális képességekre és konnektivitásra irányuló beruházások esetén egy közös és objektív szempontokon alapuló biztonsági önértékelés, amely meghatározza az esetleges biztonsági problémákat és részletezi, hogy azokat hogyan fogják kezelni a releváns uniós és nemzeti jogszabályok betartása érdekében;
h) * annak feltüntetése, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt intézkedések tartalmaznak-e határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő projekteket, annak bemutatása, hogy a vonatkozó intézkedések - többek között a Bizottság legutóbbi igényfelmérésében feltárt kihívások kezelésére irányuló intézkedések - mennyiben rendelkeznek határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatással, és annak feltüntetése, hogy az említett intézkedések a REPowerEU-fejezet becsült költségeinek legalább 30%-át jelentő összeget teszik-e ki.
i) tervezett mérföldkövek, célok, valamint a reformok és a beruházások végrehajtására vonatkozó indikatív menetrend, amely reformokat és beruházásokat legkésőbb 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni;
j) a tervezett beruházási projektek és az azokhoz kapcsolódó beruházási időszak;
k) a benyújtott helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő reformok és beruházások tervezett összköltsége (más néven „a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tervezett összköltsége”) megfelelő indokolással és annak bemutatásával alátámasztva, hogy ez az összköltség miért áll összhangban a költséghatékonyság elvével, és miért áll arányban a nemzeti gazdaságra és társadalomra gyakorolt várható hatással;
l) adott esetben a meglévő vagy tervezett uniós finanszírozásra vonatkozó információk;
m) az esetleg szükséges kísérő intézkedések;
n) a helyreállítási és rezilienciaépítési terv koherenciájának igazolása; valamint a 17. cikkben említett elvekkel, tervekkel és programokkal való összhangjának bemutatása;
o) annak bemutatása, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő intézkedések várhatóan hogyan járulnak hozzá a nemek közötti egyenlőséghez és a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőséghez, valamint e célkitűzések általános érvényesítéséhez, összhangban a szociális jogok európai pillérének 2. és 3. elvével, az ENSZ 5. fenntartható fejlődési céljával, valamint adott esetben a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó nemzeti stratégiával;
p) a helyreállítási és rezilienciaépítési terv érintett tagállam általi eredményes nyomon követését és végrehajtását biztosító megoldások, beleértve a javasolt mérföldköveket és célokat, valamint a kapcsolódó mutatókat is;
q) * a helyreállítási és rezilienciaépítési terv előkészítése és - amennyiben rendelkezésre áll - végrehajtása céljából, a nemzeti jogi kerettel összhangban a helyi és regionális hatóságokkal, a szociális partnerekkel, a civil társadalmi szervezetekkel, az ifjúsági szervezetekkel és más releváns érdekelt felekkel folytatott konzultációs folyamat összefoglalása, valamint annak ismertetése, hogy az érdekelt felek észrevételei hogyan jelennek meg a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben; az említett összefoglalót - amennyiben REPowerEU-fejezet került beillesztésre - ki kell egészíteni a megkérdezett érdekelt felek feltüntetésével, az adott fejezetre vonatkozó konzultációs folyamat eredményének leírásával, valamint annak felvázolásával, hogy a kapott észrevételek hogyan jelennek meg az említett fejezetben;
r) az eszközből származó források felhasználása során a korrupció, a csalás és az összeférhetetlenség megelőzésére, feltárására és korrekciójára szolgáló tagállami rendszer, valamint az eszközből és más uniós programokból származó kettős finanszírozás elkerülését célzó intézkedések bemutatása;
s) adott esetben a hiteltámogatás iránti kérelem és a 14. cikk (2) és (3) bekezdésében említett további mérföldkövek, valamint azok elemei; és
t) bármely egyéb releváns információ.
(5) Helyreállítási és rezilienciaépítési tervük előkészítése során a tagállamok kérhetik, hogy a Bizottság szervezze meg a bevált gyakorlatok cseréjét abból a célból, lehetővé váljon a kérelmező tagállamok számára más tagállamok tapasztalatainak hasznosítása. A tagállamok a technikai támogatási eszköz keretében technikai támogatást is kérhetnek. A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy mozdítsák elő a más tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveivel való szinergiákat.
(1) A Bizottság a hivatalos benyújtást követő két hónapon belül értékeli a tagállam által a 18. cikk (1) bekezdése szerint benyújtott helyreállítási és rezilienciaépítési tervet, illetve annak a 18. cikk (2) bekezdése szerint benyújtott aktualizált változatát, és a 20. cikk (1) bekezdésével összhangban javaslatot tesz egy tanácsi végrehajtási határozatra. A Bizottság az említett értékelés végzése során az érintett tagállammal szoros együttműködésben jár el. A Bizottság észrevételeket tehet, vagy kiegészítő információkat kérhet. Az érintett tagállam rendelkezésre bocsátja a kért kiegészítő információkat, és szükség esetén módosíthatja a helyreállítási és rezilienciaépítési tervet, többek között a helyreállítási és rezilienciaépítési terv hivatalos benyújtása után. Az érintett tagállam és a Bizottság szükség esetén megállapodhat az értékelési határidő észszerű időtartammal történő meghosszabbításáról.
(2) A helyreállítási és rezilienciaépítési terv értékelése és az érintett tagállam számára elkülönítendő összeg meghatározása során a Bizottság figyelembe veszi az érintett tagállamra vonatkozó. az európai szemeszterrel összefüggésben rendelkezésre álló elemzési információkat, a 18. cikk (4) bekezdésében említett indokolást és elemeket, valamint az egyéb releváns információkat, így különösen az említett tagállam nemzeti reformprogramjában és nemzeti energia- és klímatervében, a Méltányos Átállást Támogató Alapról szóló rendelet alapján létrejött méltányos átállásra vonatkozó területi tervekben, az ifjúsági garancia végrehajtási terveiben foglaltak információkat, valamint adott esetben a technikai támogatási eszköz keretében kapott technikai támogatásból származó információkat.
(3) A Bizottság értékeli a helyreállítási és rezilienciaépítési terv relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát és következetességét, és ebből a célból a következő, az V. melléklettel összhangban általa alkalmazandó kritériumokat veszi figyelembe:
Relevancia:
a) a helyreállítási és rezilienciaépítési terv átfogó és kellően kiegyensúlyozott választ jelent-e a gazdasági és társadalmi helyzetre, és ezáltal megfelelően hozzájárulva a 3. cikkben említett hat pillér mindegyikéhez, figyelembe véve a konkrét kihívásokat és az érintett tagállam pénzügyi allokációját;
b) a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan hozzájárul-e a releváns országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének, beleértve azok költségvetési vonatkozásait is, és adott esetben az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke alapján tett, az érintett tagállamnak címzett ajánlásokban, illetve a Bizottság által az európai szemeszter keretében hivatalosan elfogadott más releváns dokumentumokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének eredményes kezeléséhez;
c) a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan hatékonyan hozzájárul-e a növekedési potenciál, a munkahelyteremtés, valamint az érintett tagállam gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciájának megerősítéséhez, hozzájárulva a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához, többek között a gyermekekre és fiatalokra vonatkozó szakpolitikák előmozdítása révén, valamint a Covid19-válság gazdasági és társadalmi hatásának enyhítéséhez, ezáltal fokozva az Unión belüli gazdasági, társadalmi és területi kohéziót és konvergenciát;
d) a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan biztosítja-e, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt reformok és beruházási projektek végrehajtására irányuló egyetlen intézkedés se okozzon jelentős kárt a környezeti célkitűzések tekintetében az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében (a jelentős károkozás elkerülését célzó elv); a Bizottság e célból technikai iránymutatást nyújt a tagállamoknak;
da) * a REPowerEU-fejezet tartalmaz-e olyan, a 21c. cikkben említett reformokat és beruházásokat, amelyek ténylegesen hozzájárulnak-e az energiabiztonsághoz, az uniós energiaellátás diverzifikálásához, a megújuló energia elterjedésének és az energiahatékonyságnak a növeléséhez, az energiatárolási kapacitások növeléséhez vagy a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség 2030 előtti, szükséges csökkentéséhez;
db) * a REPowerEU-fejezet tartalmaz-e olyan, a 21c. cikk (2) bekezdésében említett reformokat és beruházásokat, amelyek várhatóan rendelkeznek majd határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatással;
e) * a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tartalmaz-e olyan intézkedéseket, amelyek ténylegesen hozzájárulnak a zöld átálláshoz, többek között a biológiai sokféleség előmozdításához, vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez, valamint hogy - a VI. mellékletben az éghajlat-politikai nyomon követésre vonatkozóan meghatározott módszertan alapján - ezen intézkedések a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes allokációjának legalább 37%-át jelentő összeget teszik-e ki, és hogy a REPowerEU-fejezetben szereplő ilyen intézkedések az említett fejezetben szereplő intézkedések becsült összköltségének legalább 37%-át jelentő összeget teszik-e ki; az említett módszertant megfelelően alkalmazni kell a VI. mellékletben felsorolt beavatkozási területekhez közvetlenül nem kapcsolható intézkedésekre is; az éghajlat-politikai célkitűzésekre szánt támogatásra vonatkozó együtthatók egyes beruházások esetében a Bizottság egyetértésével növelhetők a helyreállítási és rezilienciaépítési terv allokációjának összesen legfeljebb 3%-át kitevő összegig az olyan kísérő reformintézkedések figyelembevétele céljából, amelyek hitelesen növelik e beruházásoknak az éghajlatpolitikai célkitűzésekre gyakorolt hatását;
f) a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tartalmaz-e olyan intézkedéseket, amelyek hatékonyan hozzájárulnak a digitális átálláshoz vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez, és hogy a VII. mellékletben a digitális címkézésre vonatkozóan meghatározott módszertan alapján ezen intézkedések a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes allokációjának legalább 20%-át jelentő összeget teszik-e ki; az említett módszertant megfelelően alkalmazni kell a VII. mellékletben felsorolt beavatkozási területekhez közvetlenül nem kapcsolható intézkedésekre is; a digitális célkitűzésekre szánt támogatásra vonatkozó együtthatók egyes beruházások esetében növelhetők az olyan kísérő reformintézkedések figyelembevétele céljából, amelyek növelik e beruházásoknak a digitális célkitűzésekre gyakorolt hatását;
Eredményesség:
g) a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan tartós hatást gyakorol-e az érintett tagállamra;
h) az érintett tagállam által javasolt intézkedések várhatóan biztosítják-e a helyreállítási és rezilienciaépítési terv eredményes nyomon követését és végrehajtását, a tervezett ütemtervre, mérföldkövekre és célokra, valamint a kapcsolódó mutatókra is kiterjedően;
Hatékonyság:
i) az érintett tagállam által nyújtott, a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltségére vonatkozó indokolás észszerű és valószerű-e, megfelel-e a költséghatékonyság elvének, és arányos-e a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt várható hatással;
j) az érintett tagállamok által javasolt intézkedések várhatóan megelőzik-e, feltárják-e és korrigálják-e a korrupciót, a csalást és az összeférhetetlenséget az eszközből származó források felhasználása során, beleértve az eszközből és más uniós programokból származó kettős finanszírozás elkerülését célzó intézkedéseket is;
Következetesség:
k) a helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket tartalmaz-e a reformok és a közberuházási projektek végrehajtására vonatkozóan, amelyek koherens fellépéseket jelentenek.
(4) Amennyiben az érintett tagállam a 14. cikkben említettek szerint hitelt kért, a Bizottság értékeli, hogy a hitel iránti kérelem megfelel-e a 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott kritériumoknak, és így különösen azt, hogy a további reformok és beruházások, amelyeket illetően az említett kérelmet tették, megfelelnek-e a (3) bekezdés értékelési kritériumainak.
(5) Amennyiben a Bizottság negatív értékelést ad a valamely helyreállítási és rezilienciaépítési tervről, az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül közli az értékelés megfelelő indokolását.
(6) A tagállamok által benyújtott helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelése céljából a Bizottságot szakértők segíthetik.
(1) A Tanács a Bizottság javaslata alapján végrehajtási határozat útján jóváhagyja a tagállam által a 18. cikk (1) bekezdésével összhangban benyújtott helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek - illetve adott esetben a 18. cikk (2) bekezdésével összhangban benyújtott aktualizált változatának - az értékelését.
(2) Abban az esetben, ha a Bizottság pozitív értékelést ad a tagállam által benyújtott helyreállítási és rezilienciaépítési tervről, a tanácsi végrehajtási határozatra irányuló bizottsági javaslat meghatározza a tagállam által végrehajtandó reformokat és beruházási terveket, beleértve a mérföldköveket és a célokat, valamint a 11. cikknek megfelelően kiszámított pénzügyi hozzájárulásokat.
(3) Amennyiben az érintett tagállam hiteltámogatást kér, a tanácsi végrehajtási határozatra irányuló bizottsági javaslat megállapítja a 14. cikk (4) és (6) bekezdésében említett hiteltámogatás összegét is, valamint a hitelben részesülő tagállam által végrehajtandó további reformokat és beruházási projekteket, beleértve a további mérföldköveket és célokat is.
(4) A (2) bekezdésben említett pénzügyi hozzájárulást a 19. cikk (3) bekezdésében felsorolt kritériumok szerint értékelt, az érintett tagállam által javasolt helyreállítási és rezilienciaépítési terv tervezett összköltsége alapján kell meghatározni. A pénzügyi hozzájárulás összegét a következőképpen kell megállapítani:
a) amennyiben a helyreállítási és rezilienciaépítési terv kielégítő mértékben megfelel a 19. cikk (3) bekezdésében felsorolt kritériumoknak és a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tervezett összköltsége egyenlő vagy magasabb, mint az említett tagállamra vonatkozóan a 11. cikkel összhangban kiszámított maximális pénzügyi hozzájárulás, az érintett tagállamnak allokált pénzügyi hozzájárulás egyenlő az említett tagállamra vonatkozóan a 11. cikkel összhangban kiszámított maximális pénzügyi hozzájárulás teljes összegével;
b) amennyiben a helyreállítási és rezilienciaépítési terv kielégítő mértékben megfelel a 19. cikk (3) bekezdésében felsorolt kritériumoknak és a helyreállítási és rezilienciaépítési terv összköltsége alacsonyabb, mint az említett tagállamra vonatkozóan a 11. cikkel összhangban kiszámolt maximális pénzügyi hozzájárulás, akkor az érintett tagállamnak allokált pénzügyi hozzájárulás egyenlő a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tervezett összköltségével;
c) amennyiben a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nem felel meg kielégítő mértékben a 19. cikk (3) bekezdésében meghatározott kritériumoknak, az érintett tagállam részére pénzügyi hozzájárulás nem allokálható.
(5) A (2) bekezdésben említett bizottsági javaslat megállapítja továbbá a következőket:
a) az a pénzügyi hozzájárulás, amely részletekben fizetendő, mihelyt a tagállam kielégítő módon teljesítette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásához kapcsolódóan azonosított releváns mérföldköveket és célokat;
b) a pénzügyi hozzájárulás, valamint - adott esetben - a 13. cikkel összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv jóváhagyását követően előfinanszírozás formájában kifizetendő hiteltámogatás összege;
c) a reformok és a beruházási projektek ismertetése és a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tervezett összköltsége;
ca) * a REPowerEU-fejezetben javasolt, határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatással bíró intézkedések összefoglalása, beleértve azokat az intézkedéseket, amelyek a Bizottság legutóbbi igényfelmérésében feltárt kihívások kezelésére irányulnak; amennyiben az említett intézkedések becsült költségei a REPowerEU-fejezetben szereplő valamennyi intézkedés becsült költségeinek kevesebb, mint 30%-át jelentő összeget tesznek ki, az ennek okait leíró magyarázat, kitérve különösen annak bemutatására, hogy a 21c. cikk (3) bekezdésében meghatározott célkitűzéseket a REPowerEU-fejezetben szereplő egyéb intézkedések jobban szolgálják, vagy hogy nem áll rendelkezésre elegendő olyan reális projekt, amely határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatással bír, figyelembe véve különösen az eszköz élettartamát;
d) az a - legkésőbb 2026. augusztus 31-re eső - határidő, ameddig mind a beruházási projektek, mind a reformok tekintetében teljesíteni kell a végső mérföldköveket és célokat;
e) a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó szabályok és ütemterv, adott esetben ideértve a 22. cikknek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket is;
f) a tervezett mérföldkövek és célok teljesítéséhez kapcsolódó releváns mutatók;
g) a Bizottság számára az alapul szolgáló releváns adatokhoz és jelentésekhez való teljes körű hozzáférést biztosító szabályok; és
h) adott esetben a részletekben fizetendő hitel összege, valamint a hitel kifizetéséhez kapcsolódó további mérföldkövek és célok.
(6) Az (5) bekezdés e) pontjában említett nyomonkövetési és végrehajtási szabályokat és ütemtervet, az (5) bekezdés f) pontjában említett, a tervezett mérföldkövek és a célok eléréséhez kapcsolódó releváns mutatókat, az (5) bekezdés g) pontjában említett, az alapul szolgáló adatokhoz való teljes körű bizottsági hozzáférést biztosító szabályokat, valamint adott esetben az (5) bekezdés h) pontjában említett, a hitel kifizetéséhez kapcsolódó további mérföldköveket és célokat az (1) bekezdésben említett határozat elfogadását követően az érintett tagállam és a Bizottság által közösen meghatározandó operatív szabályokban kell részletesebben meghatározni.
(7) A Tanács - főszabályként a bizottsági javaslat elfogadásától számított négy héten belül - elfogadja az (1) bekezdésben említett végrehajtási határozatokat.
(8) A Tanács a Bizottság javaslata alapján haladéktalanul módosítja a 20. cikk (1) bekezdésével összhangban elfogadott végrehajtási határozatát, hogy az tartalmazza a 11. cikk (2) bekezdésével összhangban kiszámított, aktualizált maximális pénzügyi hozzájárulást.
(1) Amennyiben az érintett tagállam objektív körülmények miatt részben vagy egészében nem tudja már megvalósítani a helyreállítási és rezilienciaépítési tervet, beleértve a releváns mérföldköveket és célokat, az érintett tagállam indokolással ellátott kérelmet intézhet a Bizottsághoz, hogy tegyen javaslatot a 20. cikk (1) és (3) bekezdésében említett tanácsi végrehajtási határozatok módosítására vagy felváltására. A tagállam ebből a célból módosított vagy új helyreállítási és rezilienciaépítési tervre tehet javaslatot. A tagállamok a technikai támogatási eszköz keretében technikai támogatást kérhetnek egy ilyen javaslat elkészítéséhez.
(1a) * Kizárólag az e rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében és az (EU) 2024/795 rendelet 4. cikkének (4) bekezdésében biztosított lehetőség kihasználása céljából a tagállamok indokolással ellátott kérelmet nyújthatnak be a Bizottsághoz, hogy tegyen javaslatot az e rendelet 20. cikke (1) és (3) bekezdésében említett tanácsi végrehajtási határozatnak a(z) (EU) 2024/795 rendelet célkitűzéseit támogató intézkedések beillesztése érdekében - e rendelet rendelkezéseinek sérelme nélkül -történő módosítására.
(2) Amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy az érintett tagállam által előterjesztett okok indokolják a releváns helyreállítási és rezilienciaépítési terv módosítását, a Bizottság a 19. cikkel összhangban értékeli a módosított vagy új helyreállítási és rezilienciaépítési tervet, és a 20. cikk (1) bekezdésével összhangban a kérelem hivatalos benyújtásától számított két hónapon belül javaslatot tesz egy új tanácsi végrehajtási határozatra. Az érintett tagállam és a Bizottság szükség esetén megállapodhat e határidő észszerű időtartammal történő meghosszabbításáról. A Tanács - főszabályként a bizottsági javaslat elfogadásától számított négy héten belül - elfogadja az új végrehajtási határozatot.
(3) Amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy az érintett tagállam által előterjesztett okok nem indokolják a releváns helyreállítási és rezilienciaépítési terv módosítását, a kérelmet a (2) bekezdésben említett időtartamon belül elutasítja, miután lehetőséget adott az érintett tagállamnak arra, hogy a Bizottság megállapításainak közlésétől számított egy hónapon belül megtegye észrevételeit.
(1) A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv * 10e. cikkével összhangban befolyt, folyó árakon 20 000 000 000 EUR-t kitevő összeget kell rendelkezésre bocsátani az eszközből kiegészítő vissza nem térítendő pénzügyi támogatásként az e rendelet szerinti végrehajtásra annak érdekében, hogy a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése és az energiaellátás uniós szintű diverzifikálása révén növekedjen az uniós energiarendszer rezilienciája. A 2003/87/EK irányelv 10e. cikkében előírtak szerint az említett összegek a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdése szerinti külső címzett bevételnek minősülnek.
(2) Az (1) bekezdésben említett összegnek az egyes tagállamok számára rendelkezésre álló allokációs arányát a IVa. mellékletben meghatározott módszertan szerint megállapított mutatók alapján kell kiszámítani.
(3) Az (1) bekezdésben említett összeg kizárólag a 21c. cikkben említett intézkedésekre allokálható, a 21c. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett intézkedések kivételével. Az említett összegből fedezhetők továbbá a 6. cikk (2) bekezdésében említett költségek is.
(4) Az (1) bekezdésben említett összeget fedező kötelezettségvállalási előirányzatokat 2023. március 1-től automatikusan rendelkezésre kell bocsátani az említett összeg erejéig.
(5) Minden tagállam a rá eső részt meg nem haladó összeg allokációja iránti kérelmet nyújthat be a Bizottsághoz oly módon, hogy tervébe belefoglalja a 21c. cikkben említett reformokat és beruházásokat, azok becsült költségeinek feltüntetésével.
(6) A 20. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott tanácsi végrehajtási határozat meghatározza az e cikk (5) bekezdése szerinti kérelem benyújtását követően a tagállam számára allokált, e cikk (1) bekezdésében említett bevétel összegét. A vonatkozó összeg kifizetésére részletekben, a rendelkezésre álló források függvényében kerül sor a 24. cikkel összhangban, miután az érintett tagállam kielégítő módon teljesítette a 21c. cikkben említett intézkedések végrehajtásával kapcsolatban meghatározott mérföldköveket és célokat.
(1) A tagállamok a 2021-2017-re vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet alapján, a számukra allokált források keretein belül kérelmezhetik, hogy az e rendelet 21c. cikkének (3) bekezdésében meghatározott célkitűzések - a 2021-2017-re vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet 26a. cikkében, és az alapspecifikus rendeletekben meghatározott feltételek mellett - támogatásban részesüljenek az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap Plusz és a Kohéziós Alap által támogatott programokból. Az ilyen támogatást a 2021-2017-re vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendeletben és az alapspecifikus rendeletekben meghatározott rendelkezésekkel összhangban kell végrehajtani.
(2) Az (EU) 2021/1755 európai parlamenti és tanácsi rendelet * 4a. cikke alapján források csoportosíthatók át az e rendelet 21c. cikkében említett intézkedések támogatására.
(1) Az olyan, a Bizottság számára 2023. március 1. után benyújtott helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek, amelyek a 14., a 21a. vagy a 21b. cikk szerint kiegészítő finanszírozás felhasználását teszik szükségessé, magukban kell foglalniuk egy REPowerEU-fejezetet, amely intézkedéseket, valamint az azokhoz kapcsolódó mérföldköveket és célokat tartalmaz. A REPowerEU-fejezetben szereplő intézkedéseknek vagy új, 2022. február 1-jén vagy azt követően kezdődő reformoknak és beruházásoknak, vagy az érintett tagállamra vonatkozóan már elfogadott tanácsi végrehajtási határozatban foglalt reformok és beruházások kibővített változatának kell lenniük.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, azok a tagállamok, amelyek esetében a 11. cikk (2) bekezdésének megfelelően csökken a maximális pénzügyi hozzájárulás, a REPowerEU-fejezetekbe - a becsült költségnek az említett csökkentéssel megegyező összege erejéig - anélkül is belefoglalhatják a már elfogadott tanácsi végrehajtási határozatokban szereplő intézkedéseket, hogy azok kibővítésre kerültek volna.
(3) A REPowerEU-fejezetben szereplő reformok és beruházások célja, hogy hozzájáruljanak a következő célkitűzések legalább egyikének eléréséhez:
a) az energetikai infrastruktúra és létesítmények fejlesztése a gázellátás - többek között a cseppfolyósított földgáz-ellátás - biztonságával kapcsolatos azonnali szükségletek kielégítése, különösen pedig az ellátás diverzifikációjának lehetővé tétele céljából, az Unió egészének érdekében; az azonnali ellátásbiztonsági szükségletek kielégítéséhez szükséges olajinfrastruktúrákat és -létesítményeket érintő intézkedések csak akkor foglalhatók valamely tagállam REPowerEU-fejezetébe, ha az adott tagállamra - tekintettel a nyersolajtól való különleges függőségére és földrajzi helyzetére - 2023. március 1-ig a 833/2014/EU rendelet 3m. cikkének (4) bekezdése szerinti kivételes átmeneti eltérés vonatkozott;
b) az épületek és a kritikus energetikai infrastruktúra energiahatékonyságának növelése, az ipar dekarbonizációja, a fenntartható biometán és a megújuló vagy fosszilis tüzelőanyagoktól mentes hidrogén előállításának és elterjedésének növelése, valamint a megújuló energia részarányának növelése és elterjedésének felgyorsítása;
c) az energiaszegénység kezelése;
d) az energiaiszükséglet csökkentésének ösztönzése;
e) a belföldi és a határokon átnyúló szűk keresztmetszetek kezelése az energiaátvitel és -elosztás terén, a villamos energia tárolásának támogatása és a megújuló energiaforrások integrálásának felgyorsítása, valamint a kibocsátásmentes közlekedés és az ehhez szükséges infrastruktúra, többek között a vasúti közlekedés támogatása;
f) az a)-e) pontban meghatározott célkitűzések támogatása egyrészt a munkaerőnek a zöld és a kapcsolódó digitális készségek elsajátítását célzó gyorsított átképzése révén, másrészt a zöld átálláshoz kapcsolódó kritikus fontosságú nyersanyagok és technológiák értékláncainak támogatása révén.
(4) A REPowerEU-fejezetnek tartalmaznia kell továbbá annak magyarázatát is, hogy az abban foglalt intézkedések miként koherensek az érintett tagállamnak a (3) bekezdésben meghatározott célkitűzések elérésére irányuló erőfeszítéseivel, figyelembe véve a már elfogadott tanácsi végrehajtási határozatban szereplő intézkedéseket, valamint az említett intézkedéseknek és más tagállami finanszírozású és uniós finanszírozású kiegészítő vagy kísérő intézkedéseknek az említett célkitűzésekhez való általános hozzájárulása magyarázatát.
(5) A REPowerEU-fejezetben szereplő reformok és beruházások becsült költségei nem vehetők figyelembe a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes allokációjának a 18. cikk (4) bekezdésének f) pontja és a 19. cikk (3) bekezdésének f) pontja szerinti kiszámításakor.
(6) Az 5. cikk (2) bekezdésétől, a 17. cikk (4) bekezdésétől, a 18. cikk (4) bekezdésének d) pontjától és a 19. cikk (3) bekezdésének d) pontjától eltérve a jelentős károkozás elkerülését célzó elv nem alkalmazandó az e cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti reformokra és beruházásokra, feltéve, hogy a Bizottság pozitívan értékeli a következő követelmények teljesülését:
a) az intézkedés e cikk (3) bekezdésének a) pontja szerint azonnali ellátásbiztonsági szükségletek kielégítéséhez szükséges és azzal arányos, figyelembe véve a tisztább megvalósítható alternatívákat és a bezáródási hatások kockázatát;
b) az érintett tagállam kielégítő erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy korlátozza a környezeti célkitűzéseknek az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti potenciális megsértését - ahol ez megvalósítható -, és hogy enyhítse a kárt többek között egyéb intézkedések - például a REPowerEU-fejezetben szereplő intézkedések - révén;
c) minőségi megfontolások alapján megállapítható, hogy az intézkedés nem veszélyezteti sem a 2030-ra vonatkozó uniós éghajlat-politikai célok, sem pedig a 2050-ig teljesítendő uniós klímasemlegességi célkitűzés elérését;
d) az intézkedés végrehajtása a tervek szerint 2026. december 31-ig megkezdődik.
(7) A Bizottság a (6) bekezdésben említett értékelés elvégzése során szorosan együttműködik az érintett tagállammal. A Bizottság észrevételeket tehet, vagy kiegészítő információkat kérelmezhet. Az érintett tagállam rendelkezésre bocsátja a kérelmezett kiegészítő információkat.
(8) A 21a. cikkel összhangban rendelkezésre bocsátott bevétel nem járulhat hozzá az e cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti reformokhoz és beruházásokhoz.
(9) A Bizottság által adott, (6) bekezdés szerinti pozitív értékeléstől függő intézkedések becsült összköltsége nem haladhatja meg a REPowerEU-fejezetben szereplő intézkedések becsült összköltségének 30%-át.
(1) Azon helyreállítási és rezilienciaépítési tervhez, amely REPowerEU-fejezetet tartalmaz, előfinanszírozás iránti kérelmet lehet csatolni. Feltéve, hogy a Tanács 2023. december 31-ig elfogadja a 20. cikk (1) bekezdésében és a 21. cikk (2) bekezdésében említett végrehajtási határozatot, a Bizottság az érintett tagállam által kérelmezett, az adott tagállam REPowerEU-fejezetének finanszírozását szolgáló kiegészítő finanszírozás összesen legfeljebb 20%-ának megfelelő összegű előfinanszírozást teljesít legfeljebb két kifizetés formájában a 7., a 12., a 14., a 21a. és 21b. cikk szerint, megfelelve a tagállamokkal szembeni egyenlő bánásmód és az arányosság elvének.
(2) Az (EU) 2021/1060 rendelet 26. cikkében meghatározott feltételek mellett átcsoportosított források tekintetében a két előfinanszírozási kifizetés egy-egy kifizetésének összege nem haladhatja meg az 1 000 000 000 EUR-t.
(3) A költségvetési rendelet 116. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a Bizottság az előfinanszírozási kifizetéseket - a lehetséges mértékben és a rendelkezésre álló forrásoktól függően - a következők szerint teljesíti:
a) az első előfinanszírozási kifizetést a 23. cikkben említett jogi kötelezettségvállalást tartalmazó megállapodásnak a Bizottság és az érintett tagállam általi megkötését követő két hónapon belül;
b) a második előfinanszírozási kifizetést a REPowerEU-fejezetet tartalmazó helyreállítási és rezilienciaépítési terv értékelését jóváhagyó tanácsi végrehajtási határozat hatálybalépését követő 12 hónapon belül.
(4) A (2) bekezdésben említett forrásokon alapuló előfinanszírozás kifizetését azt követően kell teljesíteni, hogy valamennyi tagállam tájékoztatást adott arról, hogy szándékában áll-e az ilyen források előfinanszírozását kérelmezni, és a kifizetést az 1 000 000 000 EUR összegű teljes felső határ betartása érdekében szükség esetén arányosan kell teljesíteni.
(5) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti előfinanszírozásra kerül sor, a 20. cikk (5) bekezdésének a) pontjában említettek szerint kifizetendő pénzügyi hozzájárulást, valamint adott esetben a 20. cikk (5) bekezdésének h) pontjában említettek szerint kifizetendő hitel összegét arányosan ki kell igazítani.
(1) Az eszköz végrehajtása során a tagállamok - mint az eszközből nyújtott pénzeszközök kedvezményezettjei vagy hitelfelvevői - minden megfelelő intézkedést megtesznek az Unió pénzügyi érdekeinek védelme és annak biztosítása érdekében, hogy pénzeszközöknek az eszközből támogatott intézkedésekhez kapcsolódó felhasználása megfeleljen az alkalmazandó - különösen a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzésére, feltárására és korrekciójára vonatkozó - uniós és nemzeti jognak. Ennek érdekében a tagállamok gondoskodnak egy hatékony és eredményes belső kontrollrendszerről, valamint a jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált összegek visszafizettetéséről. A tagállamok e célból igénybe vehetik állandó nemzeti költségvetési gazdálkodási rendszereiket.
(2) A 15. cikk (2) bekezdésében és a 23. cikk (1) bekezdésében említett megállapodásokban rendelkezni kell a tagállamok következő kötelezettségeiről:
a) rendszeresen ellenőrizni, hogy a nyújtott finanszírozást megfelelően, valamennyi alkalmazandó szabállyal összhangban használták-e fel, valamint hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti reformok és beruházási projektek végrehajtását szolgáló valamennyi intézkedést megfelelően, valamennyi alkalmazandó szabállyal - különösen a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzésére, feltárására és korrekciójára vonatkozó szabályokkal - összhangban hajtották-e végre;
b) megfelelő intézkedéseket hozni az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás, korrupció és a költségvetési rendelet 61. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározottak szerinti összeférhetetlenségek megelőzése, feltárása és korrekciója érdekében, valamint jogi lépéseket tenni a - többek között a helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti reformok és beruházási projektek végrehajtását szolgáló bármely intézkedéssel kapcsolatban - jogellenesen felhasznált pénzeszközök visszafizettetése érdekében;
c) a kifizetési kérelemhez csatolni a következőket:
i. vezetői nyilatkozat arról, hogy a pénzeszközöket a szándékolt célból használták fel, hogy a kifizetési kérelemmel együtt benyújtott információk teljes körűek, pontosak és megbízhatóak, valamint hogy a bevezetett kontrollrendszerek kellő biztosítékot nyújtanak arra, hogy a pénzeszközök kezelésére valamennyi alkalmazandó szabállyal - különösen az összeférhetetlenség, a csalás, a korrupció, valamint az eszközből és más uniós programokból történő kettős finanszírozás elkerülésére vonatkozó szabályokkal - összhangban került sor; és
ii. az elvégzett ellenőrzések összefoglalása, ideértve az azonosított hiányosságokat és a megtett kiigazító intézkedéseket is;
d) az ellenőrzés és kontroll céljából, valamint a pénzeszközöknek a helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti reformok és beruházási projektek végrehajtását szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos felhasználására vonatkozó összehasonlítható információk biztosítása érdekében a következő szabványosított adatkategóriák gyűjtése és hozzáférés biztosítása ezekhez:
i. a pénzeszközök végső kedvezményezettjének neve;
ii. a szerződő fél és az alvállalkozó neve, amennyiben a pénzeszközök végső kedvezményezettje a közbeszerzésekre vonatkozó uniós, illetve nemzeti jog szerinti ajánlatkérő szerv;
iii. a pénzeszközök címzettje, illetve a szerződő fél vonatkozásában az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv * 3. cikkének 6. pontjában meghatározottak szerinti tényleges tulajdonos(ok) családi neve(i), utóneve(i) és születési időpontja;
iv. a helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti reformok és beruházási projektek végrehajtását szolgáló intézkedések felsorolása az említett intézkedések közfinanszírozásának teljes összegével együtt, és feltüntetve az eszközből és az egyéb uniós alapokból kifizetett pénzeszközök összegét;
e) kifejezetten felhatalmazni a Bizottságot, az OLAF-ot, a Számvevőszéket és adott esetben az Európai Ügyészséget a költségvetési rendelet 129. cikkének (1) bekezdésében foglalt jogaik gyakorlására, valamint kötelezni a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt reformok és beruházási projektek végrehajtását szolgáló intézkedésekre kifizetett pénzeszközök minden végső kedvezményezettjét, valamint az e pénzeszközök felhasználásában érintett minden egyéb személyt vagy szervezetet arra, hogy kifejezetten hatalmazzák fel a Bizottságot, az OLAF-ot, a Számvevőszéket és adott esetben az Európai Ügyészséget a költségvetési rendelet 129. cikkének (1) bekezdésében foglalt jogaik gyakorlására, valamint rójanak hasonló kötelezettségeket a folyósított pénzeszközök valamennyi végső kedvezményezettjére;
f) a költségvetési rendelet 132. cikkével összhangban nyilvántartásokat vezetni.
(3) Az e cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett személyes adatokat a tagállamok és a Bizottság csak a pénzeszközöknek a 15. cikk (2) bekezdésében és a 23. cikk (1) bekezdésében említett megállapodások végrehajtásához kapcsolódó pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos mentesítési, ellenőrzési és kontrolleljárások céljára és időtartamára kezelhetik. A Bizottság mentesítési eljárása keretében, az EUMSZ 319. cikkével összhangban az eszköz esetében kötelező a költségvetési rendelet 247. cikkében említett integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéstétel szerinti jelentéstétel, és arra különösen az éves irányítási és teljesítményjelentésben külön kell sort keríteni.
(4) A Bizottság integrált és interoperábilis tájékoztatási és nyomon követési rendszert bocsát a tagállamok rendelkezésére, amely többek között egy, a releváns adatok hozzáférhetővé tételére és elemzésére szolgáló közös adatbányászati és kockázatminősítési eszközt is magában foglal az említett rendszer tagállamok általi egységesített alkalmazása céljából, többek között a technikai támogatási eszköz támogatásával.
(5) A 15. cikk (2) bekezdésében és a 23. cikk (1) bekezdésében említett megállapodásokban elő kell írni továbbá, hogy az Unió pénzügyi érdekeit érintő és a tagállam által nem korrigált csalás, korrupció és összeférhetetlenség vagy az ilyen megállapodásokból eredő valamely kötelezettség súlyos megsértése esetén a Bizottság jogosult arányosan csökkenteni az eszközből nyújtott támogatást és visszafizettetni az Unió költségvetését illető bármely összeget, vagy kérni a hitel lejárat előtti visszafizetését.
A Bizottság a visszafizettetés és a csökkentés összegéről vagy a lejárat előtt visszafizetendő összegről való döntés során tiszteletben tartja az arányosság elvét, valamint figyelembe veszi az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás, korrupció és összeférhetetlenség, illetve bármely kötelezettségszegés súlyosságát. A tagállamnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a csökkentés elvégzése vagy a határidő előtti visszafizetés elrendelését megelőzően észrevételeket tegyen.
(1) * A Bizottság közvetlenül a 20. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási határozat tanács általi elfogadását követően az érintett tagállammal megállapodást köt, amely a költségvetési rendelet értelmében vett egyedi jogi kötelezettségvállalást képez. A jogi kötelezettségvállalás egyetlen tagállam esetében sem haladhatja meg a 2021-re és 2022-re vonatkozóan a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulás, a 2023-ra vonatkozóan a 11. cikk (2) bekezdésében említett, aktualizált pénzügyi hozzájárulás, valamint a 21a. cikk (2) bekezdése szerint kiszámított összeg együttes összegét.
(2) A költségvetési kötelezettségvállalások globális kötelezettségvállalásokon alapulhatnak, és adott esetben több évre elosztott éves részletekre bonthatók.
(1) A pénzügyi hozzájárulásoknak és adott esetben a hitelnek az érintett tagállam számára történő, e cikk szerinti kifizetéseire a költségvetési előirányzatoknak megfelelően és a rendelkezésre álló finanszírozás függvényében 2026. december 31-ig kerülhet sor.
(2) A 20. cikkel összhangban jóváhagyott helyreállítási és rezilienciaépítési tervben feltüntetett, releváns elfogadott mérföldkövek és célok teljesítését követően az érintett tagállam a pénzügyi hozzájárulás és adott esetben a hitel kifizetésére irányuló, kellően indokolt kérelmet nyújt be a Bizottságnak. Ilyen kifizetési kérelmeket a tagállamok évente kétszer nyújthatnak be a Bizottsághoz.
(3) A Bizottság indokolatlan késedelem nélkül, legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül, előzetes jelleggel értékeli, hogy a 20. cikk (1) bekezdésében említett tanácsi végrehajtási határozatban meghatározott releváns mérföldköveket és célokat kielégítő módon teljesítették-e. A mérföldkövek és célok kielégítő teljesítésének előfeltétele, hogy az érintett tagállam nem fordította vissza a korábban kielégítő módon teljesített mérföldkövekhez és célokhoz kapcsolódó intézkedéseket. Az értékelés céljából a 20. cikk (6) bekezdésében említett operatív szabályokat is figyelembe kell venni. A Bizottságot szakértők segíthetik.
(4) Amennyiben a Bizottság pozitív előzetes értékelést ad a releváns mérföldkövek és célok kielégítő teljesítéséről, megállapításait közli a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal, és annak véleményét kéri a releváns mérföldkövek és célok kielégítő teljesítését illetően. A Bizottság az értékeléséhez figyelembe veszi a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményét.
(5) Amennyiben a Bizottság pozitív értékelést ad, indokolatlan késedelem nélkül határozatot fogad el a pénzügyi hozzájárulás, és adott esetben a hitel költségvetési rendeletnek megfelelő folyósításának engedélyezéséről. Az ilyen határozatot a 35. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(6) Amennyiben a Bizottság a (3) bekezdésben említett értékelés eredményeként megállapítja, hogy a 20. cikk (1) bekezdésében említett tanácsi végrehajtási határozatban előírt mérföldköveket és célokat nem teljesítették kielégítő módon, * a pénzügyi hozzájárulás és adott esetben a hitel egészének vagy egy részének a kifizetését fel kell függeszteni. Az érintett tagállam a Bizottság értékelésének közlésétől számított egy hónapon belül észrevételeket tehet.
A felfüggesztést csak akkor lehet megszüntetni, ha az érintett tagállam meghozta a 20. cikk (1) bekezdésében említett tanácsi végrehajtási határozatban meghatározott mérföldkövek és célok kielégítő teljesítésének biztosításához szükséges intézkedéseket.
(7) A költségvetési rendelet 116. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, a kifizetési határidőt az e cikk (5) bekezdése értelmében elfogadott, a folyósítást engedélyező határozat érintett tagállammal való közlésének napjától, vagy a felfüggesztésnek az e cikk (6) bekezdésének második albekezdése szerinti megszüntetésére vonatkozó közlés napjától kezdődően kell számítani.
(8) Amennyiben az érintett tagállam a felfüggesztéstől számított hat hónapos időtartamon belül nem hozta meg a szükséges intézkedéseket, a Bizottság arányosan csökkenti a pénzügyi hozzájárulás és adott esetben a hitel összegét, miután lehetőséget adott az érintett tagállamnak arra, hogy a bizottsági megállapítások közlésétől számított két hónapon belül megtegye az észrevételeit.
(9) Amennyiben az érintett tagállam a 20. cikk (1) bekezdésében említett tanácsi végrehajtási határozat elfogadásának napjától számított 18 hónapon belül nem ér el kézzelfogható előrehaladást a releváns mérföldkövek és célok egyikének tekintetében sem, a Bizottság megszünteti a 15. cikk (2) bekezdésében és a 23. cikk (1) bekezdésében említett megállapodásokat, és a költségvetési rendelet 14. cikkének (3) bekezdése sérelme nélkül visszavonja a pénzügyi hozzájárulás összegére vonatkozó kötelezettségvállalásokat. A 13. cikkel összhangban nyújtott minden előfinanszírozás teljes összegét vissza kell fizettetni. A Bizottság határozatot hoz a 15. cikk (2) bekezdésében és a 23. cikk (1) bekezdésében említett megállapodások megszüntetéséről, és adott esetben az előfinanszírozás visszafizettetéséről, miután lehetőséget adott az érintett tagállamnak arra, hogy a kézzelfogható előrehaladás megtételére, illetve elmaradására vonatkozó bizottsági értékelés közlésétől számított két hónapos időtartamon belül megtegye észrevételeit.
(10) Ha kivételes körülmények merülnek fel, a pénzügyi hozzájárulás és adott esetben a hitel folyósítását engedélyező határozatnak az (5) bekezdéssel összhangban történő elfogadását legfeljebb három hónappal el lehet halasztani.
(1) A Bizottság a tagállamok által hivatalosan benyújtott helyreállítási és rezilienciaépítési terveket, valamint a 20. cikk (1) bekezdésében említett tanácsi végrehajtási határozatokra vonatkozó javaslatokat az általa nyilvánosságra hozott formában, egyidejűleg és egyenlő feltételek mellett, indokolatlan késedelem nélkül továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
(2) A Bizottság által az e rendelettel vagy annak végrehajtásával összefüggésben a Tanácsnak vagy bármely előkészítő szervének továbbított információkat egyidejűleg az Európai Parlament rendelkezésére is kell bocsátani, szükség esetén a titoktartási szabályok betartása mellett. A Tanács előkészítő szerveinek keretében tartott viták releváns eredményeit meg kell osztani az Európai Parlament illetékes bizottságával.
(3) Az érintett tagállam kérheti a Bizottságtól, hogy takarja ki azon érzékeny vagy bizalmas információkat, amelyek közlése veszélyeztetné a tagállam közérdekét. Ilyen esetben a Bizottság az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal egyeztet arról, miként lehet a kitakart információkat bizalmas módon, az alkalmazandó szabályokkal összhangban hozzáférhetővé tenni számukra.
(4) A Bizottság a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveiben foglalt releváns mérföldkövek és célok kielégítő teljesítésére vonatkozó előzetes megállapításairól áttekintést nyújt az Európai Parlament illetékes bizottságának.
(5) Az Európai Parlament illetékes bizottsága felkérheti a Bizottságot, hogy a 26. cikkben említett helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszéd keretében adjon tájékoztatást a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelésének aktuális állásáról.
(1) Minden tagállam létrehoz egy könnyen használható, nyilvános portált, amely tartalmazza az eszköz szerinti intézkedések végrehajtásához a legmagasabb összegű finanszírozásban részesült 100 végső kedvezményezett adatait. A tagállamok évente kétszer frissítik ezeket az adatokat.
(2) A következő információkat kell közzétenni az (1) bekezdésben említett végső kedvezményezettekre vonatkozóan:
a) jogi személy esetében a kedvezményezett teljes hivatalos neve és héaazonosító száma vagy adóazonosító száma - ha rendelkezésre áll -, vagy más, nemzeti szinten megállapított egyedi azonosítója;
b) természetes személy esetében a kedvezményezett vezeték- és utóneve;
c) az egyes kedvezményezettek által kapott összeg, valamint azon kapcsolódó intézkedések, amelyekhez a tagállam finanszírozást kapott az eszközből.
(3) A költségvetési rendelet 38. cikkének (3) bekezdésében említett információkat nem kell közzétenni.
(4) Ha személyes adatok közzétételére kerül sor, az érintett tagállamok a (2) bekezdésben említett információt két évvel azon pénzügyi év végét követően eltávolítják, amelyben a végső kedvezményezett számára a finanszírozást kifizették.
(5) A Bizottság központosítja a tagállamok nyilvános portáljait, és az (1) bekezdésben említett adatokat közzéteszi a 30.cikkben említett helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytáblában.
(1) Az Európai Parlament illetékes bizottsága az uniós intézmények, különösen az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti párbeszéd elmélyítése, valamint a nagyobb mértékű átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása érdekében felkérheti a Bizottságot kéthavonta a következő kérdések megvitatására:
a) a helyreállítás, a rezilienciaépítés és az alkalmazkodóképesség helyzete az Unióban, valamint az e rendelet alapján elfogadott intézkedések;
b) a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési tervei;
c) a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveinek értékelése;
d) a 16. cikk (2) bekezdésében említett felülvizsgálati jelentés fő megállapításai;
e) a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveiben foglalt mérföldkövek és célok teljesítésének helyzete;
f) kifizetési, felfüggesztési és megszüntetési eljárások, beleértve a tagállamok által benyújtott észrevételeket, valamint a mérföldkövek és célok kielégítő teljesítésének biztosítása érdekében hozott orvosló intézkedéseket;
g) az eszköz végrehajtásával kapcsolatban a Bizottság által az Európai Parlament illetékes bizottsága rendelkezésére bocsátott bármely egyéb releváns információ és dokumentáció;
h) * a REPowerEU-fejezetekben szereplő reformok és beruházások megvalósításának előrehaladása.
(2) Az Európai Parlament az (1) bekezdésben említett kérdések tekintetében állásfoglalásokban is kifejtheti nézeteit.
(3) A Bizottságnak figyelembe kell vennie a helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszéden keresztül kifejtett nézetekből fakadó minden elemet, adott esetben az Európai Parlament állásfoglalásait is.
(4) A 30. cikkben említett helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytábla szolgál a helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszéd alapjául.
Az érintett tagállam az európai szemeszter keretében évente kétszer jelentést tesz a helyreállítási és rezilienciaépítési tervének megvalósítása terén tett előrehaladásról, beleértve a 20. cikk (6) bekezdésében említett operatív szabályokat és a 29. cikk (4) bekezdésében említett közös mutatókat is. E célból a tagállamok jelentéseit megfelelően tükrözni kell a nemzeti reformprogramokban, amelyek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása irányába tett előrehaladásról szóló jelentéstétel eszközeként alkalmazandók.
A Bizottság és az érintett tagállamok - a saját hatáskörükkel arányos módon - elősegítik a szinergiákat, és biztosítják az eszköz, valamint az egyéb uniós programok és eszközök, többek között a technikai támogatási eszköz, és különösen az uniós pénzeszközökből finanszírozott intézkedések közötti hatékony koordinációt. Ebből a célból:
a) biztosítják a kiegészítő jelleget, a szinergiát, a koherenciát és a konzisztenciát a különböző uniós, nemzeti, illetve adott esetben regionális szintű eszközök között, különösen az uniós pénzeszközökből finanszírozott intézkedések tekintetében, a tervezési szakaszban és a végrehajtás során egyaránt;
b) optimalizálják a párhuzamos erőfeszítések elkerülésére szolgáló koordinációs mechanizmusokat; és
c) biztosítják a szoros együttműködést a végrehajtás és az ellenőrzés uniós, nemzeti és adott esetben regionális szintű felelősei között az eszköz célkitűzéseinek elérése érdekében.
(1) * A Bizottság nyomon követi az eszköz végrehajtását, és méri a 4. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósulását, ideértve a REPowerEU-fejezetekben szereplő reformok és beruházások végrehajtását, valamint azok hozzájárulását a 21c. cikk (3) bekezdésében meghatározott célkitűzésekhez. A végrehajtás nyomon követése célzott és az eszköz keretében végrehajtott tevékenységekkel arányos kell, hogy legyen.
(2) A Bizottság teljesítményjelentési rendszere biztosítja, hogy a tevékenységek végrehajtásának nyomon követésére szolgáló adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós finanszírozás címzettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.
(3) A Bizottság utólagos jelentést tesz az eszköz keretében a 3. cikkben említett egyes pillérek keretében finanszírozott kiadásokról. E jelentéstétel a jóváhagyott helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben megadott becsült kiadások szerinti bontáson fog alapulni.
(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet kiegészítése céljából 2021. december végéig, a 33. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy:
a) közös mutatókat határozzon meg az előrehaladásról szóló jelentéstétel, valamint az eszköz általános és egyedi célkitűzéseinek megvalósítására vonatkozó ellenőrzés és értékelés céljából történő felhasználásra; és
b) módszertant határozzon meg az eszköz keretében szociális célokra, többek között a gyermekekre és a fiatalokra fordított kiadásokról szóló jelentéstétel céljából.
(5) A tagállamok jelentést tesznek a Bizottságnak a közös mutatókról.
(6) * Az (EU) 2024/795 rendelet 2. cikkében meghatározott STEP-célkitűzésekhez kapcsolódó pályázati felhívások vagy közbeszerzési eljárások közzététele előtt a tagállamok az említett rendelet 6. cikkében említett szuverenitási portálon elérhetővé teszik a következő információkat:
a) a pályázati felhívás által lefedett földrajzi terület;
b) az érintett beruházás;
c) a támogatható pályázók típusa;
d) a felhívás teljes támogatási összege;
e) a felhívás kezdő és záró időpontja;
f) arra a honlapra mutató link, ahol a felhívást közzé fogják tenni.
(1) A Bizottság helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytáblát (a továbbiakban: az eredménytábla) hoz létre, amely a 3. cikkben említett hat pillér mindegyike tekintetében megjeleníti a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveinek végrehajtása terén elért előrehaladást. Az eredménytábla az eszköz teljesítmény-jelentéstételi rendszerét képezi.
(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 33. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, meghatározva az eredménytábla részletes elemeit az (1) bekezdésben említettek szerint, a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása terén elért előrehaladás megjelenítése érdekében.
(3) * Az eredménytábla emellett a 29. cikk (4) bekezdésében említett közös mutatókkal kapcsolatban is megjeleníti a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása terén elért előrehaladást. Az eredménytábla információkat tartalmaz továbbá a REPowerEU-fejezetekben szereplő intézkedések végrehajtása terén elért előrehaladásról, valamint információkat jelenít meg a fosszilis tüzelőanyagok uniós behozatalának csökkenéséről és az energiaellátás diverzifikációjáról.
(4) Az eredménytáblát 2021. decemberig működőképessé kell tenni, és a Bizottságnak azt évente kétszer frissítenie kell. Az eredménytáblát egy weboldalon vagy internetes portálon nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.
(1) A Bizottság éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az eszköz végrehajtásáról.
(2) Az éves jelentésnek információkat kell tartalmaznia az eszköz keretében érintett tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési tervei terén elért előrehaladásról, többek között tájékoztatást adva a mérföldkövek és célok végrehajtásának állásáról, valamint a kifizetések és azok felfüggesztésének helyzetéről.
(3) Az éves jelentés a következőkre vonatkozó információkat is tartalmazza:
a) az eszköz hozzájárulása az éghajlat-változási és digitális célokhoz;
b) az eszköz teljesítménye a 29. cikk (4) bekezdésében említett közös mutatók alapján;
c) az eszközből a 3. cikkben említett hat pillér keretében finanszírozott kiadások, amelyek magukban foglalják a 29. cikk (4) bekezdésében említett szociális - többek között a gyermekekre és a fiatalokra fordított - kiadásokat;
d) * a REPowerEU-fejezetekben szereplő, határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatással rendelkező intézkedések áttekintése, becsült összköltsége, valamint annak megjelölése, hogy az említett intézkedések összköltsége az összes REPowerEU-fejezetben szereplő intézkedések becsült összköltségének legalább 30%-át jelentő összeget teszi-e ki;
e) * a 21c. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti, valamennyi REPowerEU-fejezetben szereplő intézkedések száma és becsült összköltsége.
f) * a REPowerEU-fejezetben szereplő reformok és beruházások végrehajtása terén elért előrehaladás, egy külön szakaszon keresztül, amely magában foglalja a végső kedvezményezettekről rendelkezésre álló adatok elemzése után levont tanulságokat és a bevált gyakorlatok példáit.
(3a) * A (3) bekezdés d) és e) pontjában említett információkat kizárólag az összes, REPowerEU-fejezetet tartalmazó helyreállítási és rezilienciaépítési terv értékelésének jóváhagyását követő éves jelentésben kell szerepeltetni.
(4) A (2) és (3) bekezdésben említett tevékenységekre vonatkozó jelentéstétel céljából a Bizottság adott esetben felhasználhatja az európai szemeszter keretében a Bizottság által hivatalosan elfogadott releváns dokumentumok tartalmát.
(1) A Bizottság 20 február 2024 [e rendelet hatálybalépése után három évvel]-ig az eszköz végrehajtására vonatkozó független értékelő jelentést, és 2028. december 31-ig független utólagos értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának.
(2) * Az értékelő megvizsgálja különösen a célkitűzések megvalósításának mértékét, az erőforrások felhasználásának hatékonyságát és az európai hozzáadott értéket. Az értékelő jelentés figyelembe veszi azt is, hogy továbbra is releváns-e valamennyi célkitűzés és intézkedés, valamint értékeli a REPowerEU-fejezetek végrehajtását és azok hozzájárulását a 21c. cikk (3) bekezdésében meghatározott célkitűzések eléréséhez.
(3) Az értékeléshez adott esetben az e rendelet módosításaira irányuló javaslatot kell csatolni.
(4) Az utólagos értékelő jelentés az eszköz átfogó értékeléséből áll, és információt tartalmaz annak hosszú távú hatásáról.
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A Bizottságnak a 29. cikk (4) bekezdésében és a 30. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 19 február 2021 [e rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 29. cikk (4) bekezdésében és a 30. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) A 29. cikk (4) bekezdése és a 30. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő egy hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam egy hónappal meghosszabbodik.
(1) A Bizottság kommunikációs tevékenységeket folytathat annak érdekében, hogy biztosítsa a releváns helyreállítási és rezilienciaépítési tervben előirányzott pénzügyi támogatás uniós finanszírozásának láthatóságát, többek között az érintett nemzeti hatóságokkal végzett közös kommunikációs tevékenységek révén. A Bizottság adott esetben biztosíthatja, hogy az eszköz keretében nyújtott támogatást finanszírozási nyilatkozatban közöljék és elismerjék.
(2) Az uniós finanszírozás címzettjeinek fel kell tüntetniük az uniós finanszírozás eredetét, és biztosítaniuk kell az uniós finanszírozás láthatóságát - többek között azáltal, hogy feltüntetik az Unió emblémáját és egy megfelelő, „Az Európai Unió általi finanszírozásban részesült - NextGenerationEU” szövegű finanszírozási nyilatkozatot -, különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítése során, következetes, hatékony és arányos módon célzott tájékoztatást nyújtva többféle célközönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.
(3) A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az eszközhöz, az eszköz alapján hozott intézkedésekhez és az elért eredményekhez kapcsolódóan. A Bizottság adott esetben tájékoztatja az Európai Parlament képviseleti irodáit intézkedéseiről, és bevonja őket ezek végrehajtásába. Az eszköz számára elkülönített pénzügyi források az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációhoz is hozzájárulnak, amennyiben e prioritások kapcsolódnak a 4. cikkben említett célkitűzésekhez.
(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 12 február 2021.
| az Európai Parlament részéről | a Tanács részéről | |
| az elnök | az elnök | |
| D. M. SASSOLI | A. COSTA |
Ez a melléklet meghatározza az egyes tagállamok számára a 11. cikknek megfelelően rendelkezésre álló maximális pénzügyi hozzájárulás kiszámításának módszertanát. A módszer az egyes tagállamok tekintetében a következőket veszi figyelembe:
- a népesség,
- az egy főre jutó GDP reciproka,
- az elmúlt 5 év átlagos munkanélküliségi rátája az uniós átlaghoz képest (2015-2019);
- a reál-GDP-ben 2020-ban bekövetkezett csökkenés, valamint a reál-GDP-ben 2020-ban és 2021-ben együttesen bekövetkezett csökkenés.
A források túlzott koncentrációjának elkerülése érdekében:
- az egy főre jutó GDP reciprokának felső határa: az uniós átlag legfeljebb 150%-a;
- az egyes tagállamok munkanélküliségi rátája uniós átlagtól való eltérésének felső határa: az uniós átlag legfeljebb 150%-a;
- a tehetősebb (az uniós átlag feletti egy főre jutó GNI-vel rendelkező) tagállamok általában stabilabb munkaerőpiacának figyelembevétele érdekében a munkanélküliségi rátájuk uniós átlagtól való eltérésének felső határa: legfeljebb 75%.
Az eszköz keretében az adott tagállamra vonatkozó maximális pénzügyi hozzájárulást (MFCi) a következőképpen kell meghatározni:
MFCi = vi x (FS)
ahol:
FS (pénzügyi támogatás) az eszköz keretében rendelkezésre álló, a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett finanszírozás; és
vi az i tagállamra vonatkozó allokációs kulcs, amely a következőképpen határozható meg:
vi = 0,7 Ki + 0,3 αi
ahol:
Ki a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett és a II. mellékletben meghatározott összeg 70%-ára alkalmazott allokációs kulcs; és
ai a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett és a III. mellékletben meghatározott összeg 30%-ára alkalmazott allokációs kulcs.
A 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett összeg 70%-ára alkalmazott allokációs kulcs Ki, amelyet a következőképpen kell meghatározni:
E meghatározásban * :
A 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett összeg 30%-ára alkalmazott allokációs kulcs ai, amelyet a következőképpen kell meghatározni:
E meghatározásban:
A reál-GDP 2020-ban bekövetkezett csökkenését (δGDPi2020–2019) és a reál-GDP 2020 és 2021 közötti időszakban bekövetkezett kumulatív csökkenését (δGDPi2020–2019) a Bizottság 2020. őszi előrejelzéseire kell alapozni, és azután 2022. június 30-ig tagállamonként frissíteni kell, lecserélve a Bizottság 2020. őszi előrejelzése szerinti adatokat az Eurostat „tec00115 (a reál-GDP-növekedésének rátája – volumenben)” kódsorának megfelelő, rendelkezésre álló legfrissebb bejelentett tényleges eredményekre.
Az I., a II. és a III. mellékletben meghatározott módszertanoknak a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett - folyó árakra átszámított - összegre való alkalmazása - a 2022. június 30-ig esedékes aktualizált számítás sérelme nélkül - a tagállamonkénti maximális pénzügyi hozzájárulás következő részarányát és összegét eredményezi:
| Maximális pénzügyi hozzájárulás uniós tagállamonként | ||||||
| a rendelkezésre álló összeg 70%-ára vonatkozóan | a rendelkezésre álló összeg 30%-ára vonatkozóan (Indikatív összeg a Bizottság 2020. őszi előrejelzései alapján) | |||||
| Részesedés a teljes %-ában | Összeg (1 000 EUR-ban, folyó árakon) | Részesedés a teljes %-ában | Összeg (1 000 EUR-ban, folyó árakon) | Összesen | ||
| BE | 1,56% | 3 646 437 | 2,20% | 2278 834 | 5925271 | |
| BG | 1,98% | 4637074 | 1,58% | 1 631 632 | 6 268 706 | |
| CZ | 1,51% | 3 538 166 | 3,41% | 3 533 509 | 7071676 | |
| DK | 0,56% | 1 303 142 | 0,24% | 248 604 | 1 551 746 | |
| DE | 6,95% | 16 294 947 | 9,01% | 9 324 228 | 25 619 175 | |
| EE | 0,32% | 759 715 | 0,20% | 209 800 | 969 515 | |
| IE | 0,39% | 914 572 | 0,07% | 74 615 | 989186 | |
| EL | 5,77% | 13 518 285 | 4,11% | 4255 610 | 17 773 895 | |
| ES | 19,88% | 46 603 232 | 22,15% | 22 924818 | 69 528 050 | |
| FR | 10,38% | 24 328 797 | 14,54% | 15 048 278 | 39 377074 | |
| HR | 1,98% | 4632 793 | 1,61% | 1 664 039 | 6296831 | |
| IT | 20,45% | 47 935 755 | 20,25% | 20 960078 | 68 895 833 | |
| CY | 0,35% | 818 396 | 0,18% | 187774 | 1 006 170 | |
| LV | 0,70% | 1 641 145 | 0,31% | 321944 | 1 963 088 | |
| LT | 0,89% | 2 092 239 | 0,13% | 132 450 | 2224690 | |
| LU | 0,03% | 76 643 | 0,02% | 16 883 | 93 526 | |
| HU | 1,98% | 4 640 462 | 2,45% | 2 535 376 | 7 175 838 | |
| MT | 0,07% | 171103 | 0,14% | 145 371 | 316474 | |
| NL | 1,68% | 3 930 283 | 1,96% | 2032041 | 5 962 324 | |
| AT | 0,95% | 2231230 | 1,19% | 1 230 938 | 3462169 | |
| PL | 8,65% | 20 275 293 | 3,46% | 3 581 694 | 23 856 987 | |
| PT | 4,16% | 9 760 675 | 4,01% | 4149 713 | 13 910 387 | |
| RO | 4,36% | 10 213 809 | 3,90% | 4034211 | 14 248020 | |
| SI | 0,55% | 1 280 399 | 0,48% | 496924 | 1 777 322 | |
| SK | 1,98% | 4 643 840 | 1,63% | 1 686 154 | 6 329 994 | |
| FI | 0,71% | 1 661 113 | 0,41% | 424692 | 2 085 805 | |
| SE | 1,24% | 2 911 455 | 0,36% | 377792 | 3289248 | |
| EU27 | 100,00% | 234 461 000 | 100,00% | 103 508 000 | 337 969 000 | |
Ez a melléklet meghatározza az egyes tagállamok számára az eszközből kiegészítő vissza nem térítendő pénzügyi támogatásként rendelkezésre álló, a 21a. cikk (1) bekezdésében említett források allokációs arányának kiszámítására szolgáló módszertant. A módszer az egyes tagállamok tekintetében a következőket veszi figyelembe:
- a népesség;
- az egy főre jutó GDP reciproka;
- a bruttó állóeszköz-felhalmozási árdeflátor;
- a fosszilis tüzelőanyagok részaránya a bruttó belföldi energiafogyasztásban.
A források túlzott koncentrációjának elkerülése érdekében:
- az egy főre jutó GDP reciprokának felső határa a súlyozott uniós átlag legfeljebb 160%-a;
- az egy főre jutó GDP reciprokának felső határa a súlyozott uniós átlag legfeljebb 55%-a, ha az érintett tagállam egy főre jutó GDP-je meghaladja az EU-27 átlagának 130%-át;
- a minimum allokációs arány 0,15%;
- a maximum allokációs arány 13,80%.
A 21a. cikk (1) bekezdésében említett összegre alkalmazott ρi allokációs kulcsot a következőképpen kell meghatározni:
ahol az i-z tagállamok azok a tagállamok, amelyek minimum allokációs arányban részesülnek, az i-q tagállamok pedig azok a tagállamok, amelyek maximum allokációs arányban részesülnek.
GFCFi;2022Q2=2021Q2 az i tagállam 2022 2. negyedévre vonatkozó bruttó állóeszköz-felhalmozási árindexének (implicit deflátor, 2015=100, nemzeti pénznem, szezonálisan és naptárilag kiigazított adatok) és az i tagállam 2021 2. negyedévre vonatkozó bruttó állóeszköz-felhalmozási árindexének (implicit deflátor, 2015=100, nemzeti pénznem, szezonálisan és naptárilag kiigazított adatok) aránya;
GFCFEU;2022Q2=2021Q2 az EU 27 tagállama aggregátuma 2022 2. negyedévre vonatkozó bruttó állóeszköz-felhalmozási árindexének (implicit deflátor, 2015=100, nemzeti pénznem, szezonálisan és naptárilag kiigazított adatok) és az EU 27 tagállama aggregátuma 2021 2. negyedévre vonatkozó bruttó állóeszköz-felhalmozási árindexének (implicit deflátor, 2015=100, nemzeti pénznem, szezonálisan és naptárilag kiigazított adatok) aránya.
A módszertannak a 21a. cikk (1) bekezdésében említett összegre történő alkalmazása tagállamonként a következő részarányt és összeget eredményezi:
| Tagállam | Arány a teljes összeg %-ában kifejezve | Összeg (1 000 EUR-ban, folyó árakon) | |
| Belgium | 1,41% | 282 139 | |
| Bulgária | 2,40% | 480 047 | |
| Csehország | 3,41% | 681 565 | |
| Dánia | 0,65% | 130 911 | |
| Németország | 10,45% | 2 089 555 | |
| Észtország | 0,42% | 83 423 | |
| Írország | 0,45% | 89 598 | |
| Görögország | 3,85% | 769 222 | |
| Spanyolország | 12,93% | 2 586 147 | |
| Franciaország | 11,60% | 2 320 955 | |
| Horvátország | 1,35% | 269 441 | |
| Olaszország | 13,80% | 2 760 000 | |
| Ciprus | 0,26% | 52 487 | |
| Lettország | 0,62% | 123 983 | |
| Litvánia | 0,97% | 194 020 | |
| Luxemburg | 0,15% | 30 000 | |
| Magyarország | 3,51% | 701 565 | |
| Málta | 0,15% | 30 000 | |
| Hollandia | 2,28% | 455 042 | |
| Ausztria | 1,05% | 210 620 | |
| Lengyelország | 13,80% | 2 760 000 | |
| Portugália | 3,52% | 704 420 | |
| Románia | 7,00% | 1 399 326 | |
| Szlovénia | 0,58% | 116 910 | |
| Szlovákia | 1,83% | 366 959 | |
| Finnország | 0,56% | 112 936 | |
| Svédország | 0,99% | 198 727 | |
| EU-27 | 100,00% | 20000000 |
__________
(1) Az e rendeletben szereplő összes számadat az Eurostattól származik. Az e mellékletben szereplő allokációs kulcs alkalmazásához használt historikus adatok a 2022. szeptember 20-szal zárult időszakra vonatkoznak. A fosszilis tüzelőanyagok közé tartoznak a szilárd fosszilis tüzelőanyagok, a feldolgozott gázok, a tőzeg és a tőzegtermékek, az olajpala és az olajhomok, a kőolaj és a kőolajtermékek (a bioüzemanyag arányának kivételével), a földgáz és a nem megújuló hulladék.
1. Alkalmazási kör
Ezen iránymutatások célja, hogy e rendelettel együtt alapként szolgáljon ahhoz, hogy a Bizottság - átlátható és méltányos módon - értékelje a tagállamok által javasolt helyreállítási és rezilienciaépítési terveket, továbbá, hogy a Bizottság a célkitűzésekkel és az e rendeletben megállapított, bármely egyéb releváns követelményekkel összhangban meghatározza a pénzügyi hozzájárulást. Ezen iránymutatások az értékelési kritériumok 19. cikk (3) bekezdése szerinti alkalmazásának és a pénzügyi hozzájárulás 20. cikk (4) bekezdése szerinti meghatározásának az alapját képezik.
Az értékelési iránymutatások célja:
a) a tagállamok által benyújtott helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre vonatkozó javaslatok értékelési folyamatával kapcsolatos további iránymutatás nyújtása;
b) a méltányos és átlátható eljárás biztosítása érdekében az értékelési kritériumok további részleteinek pontosítása, továbbá egy minősítési rendszer rögzítése; és
c) a Bizottság által az értékelési kritériumok alapján elvégzendő értékelés, valamint a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekkel kapcsolatban a tanácsi határozatra irányuló bizottsági javaslatban meghatározandó pénzügyi hozzájárulás megállapítása közötti kapcsolat rögzítése.
Az iránymutatások a tagállamok által benyújtott, helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre vonatkozó javaslatok Bizottság általi értékelésének megkönnyítésére, valamint annak biztosítására szolgálnak, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek a releváns és az eszköz célkitűzései szempontjából jelentős hozzáadott értéket képviselő reformokat és közberuházásokat támogassák, a tagállamokkal szembeni egyenlő bánásmód biztosítása mellett.
2. Értékelési kritériumok
A 19. cikk (3) bekezdésével összhangban a Bizottság a relevancia, az eredményesség, a hatékonyság és a koherencia kritériumai alapján értékeli a helyreállítási és rezilienciaépítési terveket. Az értékelési folyamat eredményeként a Bizottság a 19. cikk (3) bekezdésében említett értékelési kritériumok mindegyike alapján minősíti a tagállamok által benyújtott helyreállítási és rezilienciaépítési terveket a pénzügyi allokációnak a 20. cikk (4) bekezdésével összhangban történő megállapítása céljából.
Az egyszerűsítés és a hatékonyság érdekében a minősítési rendszernek A-tól C-ig kell terjednie az alábbiak szerint: Relevancia:
2.1. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv átfogó és kellően kiegyensúlyozott választ jelent a gazdasági és társadalmi helyzetre, és ezáltal megfelelően hozzájárul a 3. cikkben említett hat pillér mindegyikéhez, figyelembe véve a konkrét kihívásokat és az érintett tagállam pénzügyi allokációját.
Az e kritérium szerinti értékelés során a Bizottság a következő elemeket veszi figyelembe:
Alkalmazási kör
- a helyreállítási és rezilienciaépítési terv átfogó és kellően kiegyensúlyozott módon hozzájárul a 3. cikkben említett hat pillér mindegyikéhez, figyelembe véve az érintett tagállam sajátos kihívásait, az érintett tagállam pénzügyi hozzájárulását és a kért hiteltámogatást.
Minősítés
A - nagymértékben
B - mérsékelten
C - kismértékben
2.2. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan hozzájárul a releváns országspecifikus ajánlásokban megfogalmazott - többek között költségvetési vonatkozású - kihívások, és adott esetben az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke alapján tett, az érintett tagállamnak címzett ajánlásokban, illetve a Bizottság által az európai szemeszter keretében hivatalosan elfogadott más releváns dokumentumokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének eredményes kezeléséhez.
Az e kritérium szerinti értékelés során a Bizottság a következő elemeket veszi figyelembe:
Alkalmazási kör
- a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan hozzájárul a releváns országspecifikus ajánlásokban megfogalmazott - többek között költségvetési vonatkozású - kihívások, és adott esetben az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke alapján tett, az érintett tagállamnak címzett ajánlásokban, illetve a Bizottság által az európai szemeszter keretében hivatalosan elfogadott más releváns dokumentumokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének eredményes kezeléséhez, figyelembe véve az érintett tagállam pénzügyi hozzájárulását, a kért hiteltámogatást, valamint az országspecifikus kihívások hatókörét és nagyságrendjét, illetve a nemzeti reformprogramban szereplő információkat;
és
- a helyreállítási és rezilienciaépítési terv átfogó és megfelelő választ ad az érintett tagállam gazdasági és társadalmi helyzetére;
és
- a helyreállítási és rezilienciaépítési terv által kezelni tervezett kihívások jelentősnek tekinthetők az érintett tagállam gazdaságában rejlő növekedési potenciál fenntartható fellendítése szempontjából;
és
- a javasolt reformok és beruházások lezárultával várhatóan megoldották a kapcsolódó kihívásokat, vagy olyan módon kezelték őket, amely lényegesen hozzájárul a megoldásukhoz.
Minősítés
A - a helyreállítási és rezilienciaépítési terv hozzájárul az országspecifikus ajánlásokban megfogalmazott kihívások, vagy a Bizottság által az európai szemeszter keretében hivatalosan elfogadott más releváns dokumentumokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének az eredményes kezeléséhez, és a helyreállítási és rezilienciaépítési terv megfelelő választ nyújt az érintett tagállam gazdasági és társadalmi helyzetére
B - a helyreállítási és rezilienciaépítési terv hozzájárul az országspecifikus ajánlásokban megfogalmazott kihívások, vagy a Bizottság által az európai szemeszter keretében hivatalosan elfogadott egyéb releváns dokumentumokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének a részleges kezeléséhez, és a helyreállítási és rezilienciaépítési terv megfelelő választ nyújt az érintett tagállam gazdasági és társadalmi helyzetére
C - a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nem járul hozzá az országspecifikus ajánlásokban vagy a Bizottság által az európai szemeszter keretében hivatalosan elfogadott egyéb releváns dokumentumokban azonosított kihívások kezeléséhez, és a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nem nyújt megfelelő választ az érintett tagállam gazdasági és társadalmi helyzetére
2.3. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan hatékonyan hozzájárul a növekedési potenciál, a munkahelyteremtés, valamint az érintett tagállam gazdasági, intézményi és társadalmi rezilienciájának megerősítéséhez, hozzájárulva a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához, többek között a gyermekekre és a fiatalokra vonatkozó szakpolitikák előmozdítása révén, valamint a Covid19-válság gazdasági és társadalmi hatásának enyhítéséhez, ezáltal fokozva az Unión belüli gazdasági, társadalmi és területi kohéziót és konvergenciát;
Az e kritérium szerinti értékelés során a Bizottság a következő elemeket veszi figyelembe:
Alkalmazási kör
- a helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek célja a gazdasági növekedés és a gazdasági kohézió inkluzív módon történő előmozdítása, különösen a tagállamok gazdasága gyenge pontjainak kezelése, az érintett tagállam gazdasága növekedési potenciáljának fellendítése, a munkahelyteremtés ösztönzése és a válság kedvezőtlen hatásainak enyhítése;
és
- a helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek célja a társadalmi kohézió és a szociális védelmi rendszerek - köztük a gyermekekre és a fiatalokra vonatkozó szakpolitikák - megerősítése a társadalmi sebezhetőség csökkentése, a szociális jogok európai pillére elveinek végrehajtásához való hozzájárulás, valamint a szociális eredménytáblája mutatói szintjének javításához való hozzájárulás révén;
és
- a helyreállítási és rezilienciaépítési terv célja a tagállam sokkhatásokkal szembeni gazdasági sebezhetőségének csökkentése;
és
- a helyreállítási és rezilienciaépítési terv célja a tagállami gazdasági és/vagy társadalmi struktúrák és intézmények sokkhatásokhoz való alkalmazkodásra és sokkhatásokkal szembeni ellenállásra való képességének növelése;
és
- a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan hozzájárul a gazdasági, társadalmi és területi kohézió és konvergencia erősítéséhez.
Minősítés
A - nagyarányú várható hatás
B - közepes arányú várható hatás
C - alacsony arányú várható hatás
2.4. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan biztosítja, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt reformok és beruházási projektek végrehajtására irányuló egyetlen intézkedés se okozzon jelentős kárt a környezeti célkitűzések tekintetében az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében (a jelentős károkozás elkerülését célzó elv).
Az e kritérium szerinti értékelés során a Bizottság a következő elemeket veszi figyelembe:
Alkalmazási kör
- a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt reformok és beruházási projektek végrehajtására irányuló egyetlen intézkedés sem okoz jelentős kárt a környezeti célkitűzések tekintetében az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében (a jelentős károkozás elkerülését célzó elv);
Minősítés
A - nincs olyan intézkedés, amely jelentős kárt okozna a környezeti célkitűzések tekintetében (a jelentős károkozás elkerülését célzó elv)
C - egy vagy több intézkedés jelentős kárt okoz a környezeti célkitűzések tekintetében (a jelentős károkozás elkerülését célzó elv)
2.5. * A helyreállítási és rezilienciaépítési terv tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek ténylegesen hozzájárulnak a zöld átálláshoz, többek között a biológiai sokféleség előmozdításához, vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez, és ezen intézkedések a VI. mellékletben az éghajlat-politikai nyomon követésre vonatkozóan meghatározott módszertan alapján a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes allokációjának legalább 37%-át teszik ki, továbbá a REPowerEU-fejezetben szereplő ilyen intézkedések a REPowerEU-fejezetben szereplő intézkedések becsült összköltségének legalább 37%-át teszik ki; az említett módszertant megfelelően alkalmazni kell a VI. mellékletben felsorolt beavatkozási területekhez közvetlenül nem kapcsolható intézkedésekre is; az éghajlatpolitikai célkitűzésekre szánt támogatásra vonatkozó együtthatók egyes beruházások esetében a Bizottság egyetértésével növelhetők a helyreállítási és rezilienciaépítési terv allokációjának összesen legfeljebb 3%-át kitevő összegig az olyan kísérő reformintézkedések figyelembevétele céljából, amelyek hitelesen növelik e beruházásoknak az éghajlat-politikai célkitűzésekre gyakorolt hatását.
Az e kritérium szerinti értékelés során a Bizottság a következő elemeket veszi figyelembe:
Alkalmazási kör
- a tervezett intézkedések végrehajtása várhatóan hatékonyan hozzájárul a zöld átálláshoz, többek között a biológiai sokféleség előmozdításához, és adott esetben az abból fakadó kihívások kezeléséhez, hozzájárulva ezzel a 2030-ra kitűzött uniós éghajlat-politikai célok eléréséhez, teljesítve ugyanakkor a 2050-ig teljesítendő, uniós éghajlat-semlegességi célkitűzést;
és
- a tagállamok olyan módszertant alkalmaznak, amelynek keretében olyan egyedi súlyozást rendelnek a nyújtott támogatásokhoz, amely tükrözi az adott támogatástípusnak az éghajlat-politikai célkitűzésekhez történő hozzájárulását. A súlyozás a VI. mellékletben a beavatkozás-típusok vonatkozásában meghatározott dimenziókon és kódokon alapul, és az az egyes beruházások esetében növelhető az olyan kísérő reformintézkedések figyelembevétele céljából, amelyek ténylegesen növelik e beruházásoknak az éghajlat-politikai célkitűzésekre gyakorolt hatását. Ugyanezt a súlyozási rendszert kell alkalmazni a VI. mellékletben felsorolt beavatkozási területekhez közvetlenül nem kapcsolható intézkedésekre is;
és
- a tervezett intézkedések végrehajtása várhatóan tartós hatást fejt ki.
Minősítés
A - nagymértékben
B - mérsékelten
C - kismértékben
2.6. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek hatékonyan hozzájárulnak a digitális átálláshoz vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez, és amelyek a VII. mellékletben a digitális címkézésre vonatkozóan meghatározott módszertan alapján a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes allokációjának legalább 20%-át jelentő összeget teszik ki; az említett módszertant megfelelően alkalmazni kell a VII. mellékletben felsorolt beavatkozási területekhez közvetlenül nem kapcsolható intézkedésekre is; a digitális célkitűzésekre szánt támogatásra vonatkozó együtthatók egyes beruházások esetében növelhetők az olyan kísérő reformintézkedések figyelembevétele céljából, amelyek növelik e beruházásoknak a digitális célkitűzésekre gyakorolt hatását.
Az e kritérium szerinti értékelés során a Bizottság a következő elemeket veszi figyelembe:
Alkalmazási kör
- a tervezett intézkedések végrehajtása várhatóan jelentősen hozzájárul a gazdasági vagy a szociális ágazatok digitális átalakulásához;
vagy
- a tervezett intézkedések végrehajtása várhatóan jelentősen hozzájárul a digitális átállásból fakadó kihívások kezeléséhez;
és
- a tagállamok olyan módszertant alkalmaznak, amelynek keretében olyan egyedi súlyozást rendelnek a nyújtott támogatásokhoz, amely tükrözi az adott támogatástípusnak a digitális célkitűzésekhez történő hozzájárulását. A súlyozás a VII. mellékletben a beavatkozás-típusok vonatkozásában meghatározott dimenziókon és kódokon alapul, és az az egyes beruházások esetében növelhető az olyan kísérő reformintézkedések figyelembevétele céljából, amelyek növelik e beruházásoknak a digitális célkitűzésekre gyakorolt hatását. Ugyanezt a súlyozási rendszert kell alkalmazni a VII. mellékletben felsorolt beavatkozási területekhez közvetlenül nem kapcsolható intézkedésekre is;
és
- a tervezett intézkedések végrehajtása várhatóan tartós hatást fejt ki.
Minősítés
A - nagymértékben
B - mérsékelten
C - kismértékben
Eredményesség:
2.7. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan tartós hatást gyakorol az érintett tagállamra.
Az e kritérium szerinti értékelés során a Bizottság a következő elemeket veszi figyelembe:
Alkalmazási kör
- a tervezett intézkedések végrehajtása várhatóan strukturális változást eredményez az igazgatásban vagy a releváns intézményekben;
vagy
- a tervezett intézkedések végrehajtása várhatóan strukturális változást eredményez a releváns szakpolitikai területeken;
és
- a tervezett intézkedések végrehajtása várhatóan tartós hatást fejt ki.
Minősítés
A - nagymértékben B - mérsékelten C - kismértékben
2.8. Az érintett tagállamok által javasolt intézkedések várhatóan biztosítják a helyreállítási és rezilienciaépítési terv eredményes nyomon követését és végrehajtását, a tervezett ütemtervre, mérföldkövekre és célokra, valamint a kapcsolódó mutatókra is kiterjedően.
Az e kritérium szerinti értékelés során a Bizottság a következő elemeket veszi figyelembe:
Alkalmazási kör
- a tagállamon belül valamely szervezet megbízást kap az alábbiakra: i. a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtása; ii. a mérföldkövek és célok terén elért haladás nyomon követése; és iii. jelentéstétel;
és
- a javasolt mérföldkövek és célok egyértelműek és reálisak; továbbá a mérföldkövek és célok tekintetében javasolt mutatók relevánsak, elfogadhatók és megalapozottak;
és
- a tagállam által a reformok és beruházások végrehajtása megszervezésének tekintetében javasolt általános intézkedések (ideértve az elegendő személyi állomány biztosítását is) hitelesek.
Minősítés
A - megfelelő intézkedések az eredményes végrehajtás érdekében B - minimális intézkedések az eredményes végrehajtás érdekében C - elégtelen intézkedések az eredményes végrehajtás érdekében Hatékonyság:
2.9. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltségére vonatkozóan a tagállam által nyújtott indokolás észszerű és valószerű, megfelel a költséghatékonyság elvének és arányos a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt várható hatással.
Az e kritérium szerinti értékelés során a Bizottság a következő elemeket veszi figyelembe:
Alkalmazási kör
- tagállam elegendő információt és bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltségének összege helytálló (észszerű);
és
- a tagállam elegendő információt és bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltségének összege összhangban van a tervezett reformok és beruházások jellegével és típusával (valószerű);
és
- a tagállam elegendő információt és bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek az eszközből finanszírozandó becsült összköltségére nem nyújt fedezetet meglévő vagy tervezett uniós finanszírozás;
és
- a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége arányos a tervben szereplő tervezett intézkedéseknek az érintett tagállam társadalmára és gazdaságára gyakorolt várható hatásával.
Minősítés
A - nagymértékben B - mérsékelten C - kismértékben
2.10. Az érintett tagállamok által javasolt intézkedések várhatóan megelőzik, feltárják és korrigálják a korrupciót, a csalást és az összeférhetetlenséget az eszközből származó források felhasználása során, beleértve azon intézkedéseket, amelyek az eszközből és más uniós programokból származó kettős finanszírozás elkerülését célozzák.
Az e kritérium szerinti értékelés során a Bizottság a következő elemeket veszi figyelembe:
Alkalmazási kör
- a helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti kontrollrendszer megbízható folyamatokon és struktúrákon alapul, és egyértelmű szereplőket (szerveket/szervezeteket), valamint szerep- és felelősségi köröket határoz meg a belső kontrollfeladatok ellátására; biztosítja nevezetesen a releváns funkciók megfelelő elkülönítését;
és
- a kontrollrendszer és más releváns intézkedések, így a végső kedvezményezettekre vonatkozó adatoknak a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben leírt, különösen a korrupció, a csalás és az összeférhetetlenségek az eszköz keretében biztosított források felhasználása során való megelőzése, feltárása és korrekciója érdekében történő gyűjtése és közzététele megfelelő;
és
- a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben leírt, az eszközből és más uniós programokból történő kettős finanszírozás elkerülését célzó intézkedések megfelelőek;
és
- a kontrollért felelős szereplők (szervek/szervezetek) rendelkeznek a kijelölt szerepük és feladataik ellátásához szükséges jogi felhatalmazással és igazgatási kapacitással.
Minősítés
A - megfelelő intézkedések
C - elégtelen intézkedések
Koherencia:
2.11. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket tartalmaz a reformok és a közberuházási projektek végrehajtására vonatkozóan, amelyek koherens intézkedéseket jelentenek.
Az e kritérium szerinti értékelés során a Bizottság a következő elemeket veszi figyelembe:
Alkalmazási kör
- a helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek hozzájárulnak egymás hatásainak megerősítéséhez;
vagy
- a helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek kiegészítik egymást.
Minősítés
A - nagymértékben
B - mérsékelten
C - kismértékben
2.12. * A 21c. cikkben említett intézkedések várhatóan hatékonyan hozzájárulnak az energiabiztonsághoz, az uniós energiaellátás diverzifikálásához, a megújuló energia elterjedésének és az energiahatékonyságnak a növeléséhez, az energiatárolási kapacitások növeléséhez vagy a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség 2030 előtti, szükséges csökkentéséhez.
A 21c. cikkben említett intézkedések e kritérium szerinti értékelése során a Bizottság figyelembe veszi a sajátos kihívásokat és az eszköz keretében az érintett tagállam rendelkezésére álló kiegészítő finanszírozást. A Bizottság az alábbi elemeket is figyelembe veszi:
Alkalmazási kör
- a tervezett intézkedések végrehajtása várhatóan hatékonyan hozzájárul az energetikai infrastruktúra és létesítmények fejlesztéséhez a gázellátás - a cseppfolyósított földgázellátást is beleértve - vagy a 21c. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti eltérés alkalmazása esetén a kőolajellátás biztonságával kapcsolatos azonnali szükségletek kielégítése, nevezetesen az ellátás diverzifikálásának lehetővé tétele céljából, az Unió egészének érdekében;
vagy
- a tervezett intézkedések végrehajtása várhatóan hatékonyan hozzájárul az épületek és a kritikus energetikai infrastruktúra energiahatékonyságának növeléséhez, az ipar dekarbonizációjához, a fenntartható biometán és a megújuló vagy fosszilis tüzelőanyagoktól mentes hidrogén előállításának és elterjedésének növeléséhez, valamint a megújuló energia részarányának növeléséhez és alkalmazásának felgyorsításához;
vagy
- a tervezett intézkedések végrehajtása várhatóan hatékonyan hozzájárul az energiaszegénység kezeléséhez, és adott esetben megfelelő prioritást biztosít az energiaszegénység által érintettek szükségleteinek, továbbá a kiszolgáltatottságok csökkentésének a következő téli időszakokban;
vagy
- a tervezett intézkedések végrehajtása várhatóan hatékonyan hozzájárul az energiaszükséglet csökkentésének ösztönzéséhez;
vagy
- a tervezett intézkedések végrehajtásával várhatóan kezelni lehet a belföldi és a határokon átnyúló szűk keresztmetszeteket az energiaátvitel és -elosztás terén, támogatva a villamos energia tárolását és felgyorsítva a megújuló energiaforrások integrálását, valamint támogatva a kibocsátásmentes közlekedést és az ehhez szükséges infrastruktúrát, beleértve a vasúti közlekedést is;
vagy
- a tervezett intézkedések végrehajtása várhatóan hatékonyan hozzájárul a 21c. cikk (3) bekezdésének a)-e) pontjában meghatározott célkitűzések támogatásához egyrészt a munkaerőnek a zöld és a kapcsolódó digitális készségek elsajátítását célzó gyors átképzése révén, másrészt a zöld átálláshoz kapcsolódó kritikus fontosságú nyersanyagok és technológiák értékláncainak támogatása révén;
valamint
- a tervezett intézkedések koherensek az érintett tagállamnak a 21c. cikk (3) bekezdésében meghatározott célkitűzések elérésére irányuló erőfeszítéseivel, figyelembe véve a már elfogadott tanácsi végrehajtási határozatban foglalt intézkedéseket, valamint más tagállami finanszírozású és uniós finanszírozású, a 21c. cikk (3) bekezdésében meghatározott célkitűzéseket kiegészítő vagy kísérő intézkedéseket.
Minősítés
A - nagymértékben
B - mérsékelten
C - kismértékben
2.13. * A 21c. cikkben említett intézkedések várhatóan határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatással rendelkeznek majd.
A Bizottság a következő elemeket veszi figyelembe az e kritérium szerinti értékelés során:
Alkalmazási kör
- a tervezett intézkedések nemzeti szintű végrehajtása - az érintett tagállam rendelkezésére álló pénzügyi hozzájárulást és a tagállam földrajzi helyzetét figyelembe véve - várhatóan hozzájárul az Unió egésze energiaellátásának biztosításához, többek között azáltal, hogy a 21c. cikk (3) bekezdésében meghatározott célkitűzésekkel összhangban kezeli a Bizottság legfrissebb igényfelmérésében feltárt kihívásokat;
vagy
- a tervezett intézkedések végrehajtása várhatóan hatékonyan hozzájárul a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentéséhez és az energiaszükséglet mérsékléséhez.
Minősítés
A - nagymértékben
B - mérsékelten
C - kismértékben”.
3. * A pénzügyi hozzájárulás meghatározása
A 20. cikkel összhangban a Bizottság javaslatában az érintett tagállam által javasolt helyreállítási és rezilienciaépítési terv jelentőségére és koherenciájára vonatkozó, a 19. cikk (3) bekezdésében említett kritériumok alapján történő értékelés figyelembevételével állapítja meg a pénzügyi hozzájárulás mértékét. E célból a következő kritériumokat alkalmazza:
a) amennyiben a helyreállítási és rezilienciaépítési terv kielégítő mértékben megfelel a 19. cikk (3) bekezdésében felsorolt kritériumoknak, és a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége megegyezik a tagállamot megillető, a 11. cikknek megfelelően kiszámított maximális pénzügyi hozzájárulás összegével vagy nagyobb annál, a 11. cikknek megfelelően kiszámított, az adott tagállamot megillető maximális pénzügyi hozzájárulás teljes összegével megegyező pénzügyi hozzájárulást kell allokálni az érintett tagállam részére;
b) amennyiben a helyreállítási és rezilienciaépítési terv kielégítő mértékben megfelel a 19. cikk (3) bekezdésében felsorolt kritériumoknak, és a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége alacsonyabb, mint a tagállamot megillető, a 11. cikknek megfelelően kiszámított maximális pénzügyi hozzájárulás összege, a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltségével megegyező pénzügyi hozzájárulást kell allokálni az érintett tagállam részére;
c) amennyiben a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nem felel meg kielégítő mértékben a 19. cikk (3) bekezdésében felsorolt kritériumoknak, az érintett tagállam részére pénzügyi hozzájárulás nem allokálható.
Ezen bekezdés végrehajtása céljából az alábbi képletek alkalmazandók:
- a fenti a) pont esetében: ha Ci ≥ MFCi, i tagállam MFCi-ben részesül
- a fenti b) pont esetében: ha Ci < MFCi, i tagállam Ci-ben részesül
ahol:
- i az érintett tagállam
- MFC a maximális pénzügyi hozzájárulás az érintett tagállam részére
- C a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltségének összege.
A helyreállítási és rezilienciaépítési terv kielégítő mértékben megfelel az értékelési kritériumoknak.
Amennyiben a 2. pontban ismertetett kritériumokra vonatkozó végső minősítés a következő eredményeket tartalmazza:
- „A” értékelés a 2.2., a 2.3., a 2.5., a 2.6. és a 2.12. pont kritériumai esetében
és a többi kritérium esetében:
- mindegyik „A” értékelés,
vagy
- kevesebb „B” mint „A” értékelés, „C” értékelés nélkül,
A helyreállítási és rezilienciaépítési terv nem felel meg kielégítő mértékben az értékelési kritériumoknak.
Amennyiben a 2. pontban ismertetett kritériumokra vonatkozó végső minősítés a következő eredményeket tartalmazza:
- nincs „A” értékelés a 2.2., a 2.3., a 2.5., a 2.6. és a 2.12. pont kritériumai esetében
- több „B” mint „A” értékelés, vagy
- legalább egy „C” értékelés.
Az eszköz alapján történő beavatkozástípusok dimenziói és kódjai
| BEAVATKOZÁSI TERÜLET | Az éghajlatpolitikai célkitűzésekre szánt támogatás kiszámítására vonatkozó együttható | A környezetvédelmi célkitűzésekre szánt támogatás kiszámítására vonatkozó együttható | ||
| 001 | Állóeszköz-beruházások - köztük kutatási infrastrukturális beruházások - a mikrovállalkozásokban, a kutatási és innovációs tevékenységekkel közvetlen kapcsolatban | 0% | 0% | |
| 002 | Állóeszköz-beruházások - köztük kutatási infrastrukturális beruházások - a kis- és középvállalkozásokban (köztük a magán kutatóközpontokban), a kutatási és innovációs tevékenységekkel közvetlen kapcsolatban | 0% | 0% | |
| 002a1 | Állóeszköz-beruházások - köztük kutatási infrastrukturális beruházások - a nagyobb vállalkozásokban (1), a kutatási és innovációs tevékenységekkel közvetlen kapcsolatban | 0% | 0% | |
| 003 | Állóeszköz-beruházások - köztük kutatási infrastrukturális beruházások - a köztulajdonban lévő kutatóközpontokban és a felsőoktatásban, a kutatási és innovációs tevékenységekkel közvetlen kapcsolatban | 0% | 0% | |
| 004 | Immateriális javakba való beruházások a mikrovállalkozásokban, a kutatási és innovációs tevékenységekkel közvetlen kapcsolatban | 0% | 0% | |
| 005 | Immateriális javakba való beruházások kkv-kban (köztük magán kutatóközpontokban), közvetlenül a kutatási és innovációs tevékenységekkel kapcsolatban | 0% | 0% | |
| 005a1 | Immateriális javakba való beruházások a nagyobb vállalkozásokban, a kutatási és innovációs tevékenységekkel közvetlen kapcsolatban | 0% | 0% | |
| 006 | Immateriális javakba való beruházások állami kutatóközpontokban és a felsőoktatásban, közvetlenül a kutatási és innovációs tevékenységekkel kapcsolatban | 0% | 0% | |
| 007 | Kutatási és innovációs tevékenységek mikrovállalkozásokban, ezen belül hálózatépítés (ipari kutatás, kísérleti fejlesztés, megvalósíthatósági tanulmányok) | 0% | 0% | |
| 008 | Kutatási és innovációs tevékenységek kkv-kban, ezen belül hálózatépítés | 0% | 0% | |
| 008a1 | Kutatási és innovációs tevékenységek nagyobb vállalkozásokban, ezen belül hálózatépítés | 0% | 0% | |
| 009 | Kutatási és innovációs tevékenységek az állami kutatóközpontokban, a felsőoktatásban és a kompetenciaközpontokban, beleértve a hálózatépítést (ipari kutatás, kísérleti fejlesztés, megvalósíthatósági tanulmányok) | 0% | 0% | |
| 010 | A kkv-k digitalizálása (ideértve az e-kereskedelmet, az e-üzletvitelt és a hálózatos üzleti folyamatokat, az élő laboratóriumokat, az internetes vállalkozókat, induló IKT-vállalkozásokat, B2B-t) | 0% | 0% | |
| 010a1 | A nagyobb vállalkozások digitalizálása (ideértve az e-kereskedelmet, az e-üzletvitelt és a hálózatos üzleti folyamatokat, a digitális innovációs központokat, az élő laboratóriumokat, az internetes vállalkozókat, induló IKT-vállalkozásokat, B2B-t) | 0% | 0% | |
| 010b | A kkv-k vagy nagyobb vállalkozások az ÜHG-kibocsátás csökkentésének vagy az energiahatékonysági kritériumoknak megfelelő digitalizálása (ideértve az e-kereskedelmet, az e-üzletvitelt és a hálózatos üzleti folyamatokat, a digitális innovációs központokat, az élő laboratóriumokat, az internetes vállalkozókat, induló IKT-vállalkozásokat, B2B-t) (2) | 40% | 0% | |
| 011 | Kormányzati ikt-megoldások, e-szolgáltatások, alkalmazások | 0% | 0% | |
| 011a | Az ÜHG-kibocsátás csökkentésének vagy az energiahatékonysági kritériumoknak megfelelő kormányzati ikt-megoldások, e-szolgáltatások és alkalmazások (2) | 40% | 0% | |
| 012 | IT-szolgáltatások és alkalmazások a digitális készségek és digitális társadalmi befogadás céljából | 0% | 0% | |
| 013 | E-egészségügyi szolgáltatások és alkalmazások (ideértve az elektronikus egészségügyi ellátást, a tárgyak internetét fizikai tevékenységek céljából és a saját lakókörnyezetben való életvitel segítését) | 0% | 0% | |
| 014 | Vállalati infrastruktúra a kkv-k számára (ideértve az ipari parkokat és telephelyeket) | 0% | 0% | |
| 015 | Kkv-k vállalkozásfejlesztése és nemzetközivé válása, beleértve a termelő beruházásokat is | 0% | 0% | |
| 015a | Nagyobb vállalkozások támogatása finanszírozási eszközök útján, ideértve a termelőberuházásokat is | 0% | 0% | |
| 016 | Készségfejlesztés az intelligens szakosodáshoz, az ipari átalakuláshoz, a vállalkozói készséghez és a vállalkozások változáshoz való alkalmazkodóképességéhez | 0% | 0% | |
| 017 | Fejlett kisegítő szolgáltatások a kkv-k és kkv-csoportok számára (ideértve a menedzsment-, marketing- és tervezési szolgáltatásokat) | 0% | 0% | |
| 018 | Inkubáció, támogatás spin-off és spin-out vállalkozások, valamint induló (start-up) vállalkozások számára | 0% | 0% | |
| 019 | Elsősorban a kkv-k javára szolgáló innovációs klaszterek támogatása, többek között vállalkozások, kutatási szervezetek, hatóságok és üzleti hálózatok között | 0% | 0% | |
| 020 | Kkv-k innovációs folyamatai (folyamat-, szervezeti, marketing-, közös alkotáson alapuló, felhasználói és keresletvezérelt innováció) | 0% | 0% | |
| 021 | Technológiatranszfer és együttműködés vállalkozások, kutatóközpontok és a felsőoktatási szektor között | 0% | 0% | |
| 022 | Kutatási és innovációs folyamatok, technológiatranszfer és együttműködés a karbonszegény gazdaságra, a rezilienciára és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra összpontosító vállalkozások között | 100% | 40% | |
| 023 | Kutatási és innovációs folyamatok, technológiatranszfer és együttműködés a körforgásos gazdaságra összpontosító vállalkozások között | 40% | 100% | |
| 024 | Energiahatékonysági és demonstrációs projektek a kkv-kban és támogatási intézkedések | 40% | 40% | |
| 024a | Energiahatékonysági és demonstrációs projektek a nagyobb vállalkozásokban és kísérő intézkedések | 40% | 40% | |
| 024b | Energiahatékonysági és demonstrációs projektek a kkv-kban vagy a nagyobb vállalkozásokban, és az energiahatékonysági kritériumoknak megfelelő kísérő intézkedések (3) | 100% | 40% | |
| 025 | A meglévő lakásállomány energiahatékony felújítása, demonstrációs projektek és támogatási intézkedések | 40% | 40% | |
| 025a | A meglévő lakásállomány energiahatékony, az energiahatékonysági kritériumoknak megfelelő felújítása, demonstrációs projektek és támogatási intézkedések (4) | 100% | 40% | |
| 025b | Új, energiahatékony épületek építése (5) | 40% | 40% | |
| 026 | A közcélú infrastruktúra energiahatékony felújítása vagy azok energiahatékonyságát fokozó intézkedések, demonstrációs projektek és támogatási intézkedések | 40% | 40% | |
| 026a | A közcélú infrastruktúra az energiahatékonysági kritériumoknak megfelelő energiahatékony felújítása vagy azok energiahatékonyságát fokozó intézkedések, demonstrációs projektek és támogatási intézkedések (6) | 100% | 40% | |
| 027 | Támogatás olyan szervezetek számára, amelyek a karbonszegény gazdasághoz és az éghajlatváltozással szembeni rezilienciához hozzájáruló szolgáltatásokat nyújtanak, ideértve a figyelemfelkeltő intézkedéseket is | 100% | 40% | |
| 028 | Megújuló energia: szélenergia | 100% | 40% | |
| 029 | Megújuló energia: napenergia | 100% | 40% | |
| 030 | Megújuló energia: biomassza-energia (7) | 40% | 40% | |
| 030a | Megújuló energia: jelentős ÜHG-megtakarítással járó biomasszaenergia (8) | 100% | 40% | |
| 031 | Megújuló energia: tengeri energia | 100% | 40% | |
| 032 | Egyéb megújuló energia (ideértve a geotermikus energiát is) | 100% | 40% | |
| 033 | Intelligens energiarendszerek (ideértve az intelligens energiahálózatokat és az ikt-rendszereket is), valamint kapcsolódó tárolás | 100% | 40% | |
| 034 | Nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelés, távfűtés és -hűtés | 40% | 40% | |
| 034a0 | Nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelés, hatékony távfűtés és -hűtés, a teljes életciklusra számított alacsony kibocsátással (9) | 100% | 40% | |
| 034a1 | A széntüzelésű fűtési rendszerek lecserélése gáztüzelésű fűtési rendszerekre, az éghajlatváltozás mérséklése céljából | 0% | 0% | |
| 034a2 | A szén helyett használt földgáz elosztása és szállítása | 0% | 0% | |
| 035 | Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódó intézkedések, valamint az éghajlattal összefüggő kockázatok megelőzése és kezelése: árvizek (ideértve a tudatosságnövelést, a polgári védelmet, valamint a katasztrófavédelmi rendszereket, infrastruktúrákat és az ökoszisztémán alapuló megközelítéseket is) | 100% | 100% | |
| 036 | Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódó intézkedések, valamint az éghajlattal összefüggő kockázatok megelőzése és kezelése: tűzvészek (ideértve a tudatosságnövelést, a polgári védelmet, valamint a katasztrófavédelmi rendszereket, infrastruktúrákat és az ökoszisztémán alapuló megközelítéseket is) | 100% | 100% | |
| 037 | Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódó intézkedések, valamint az éghajlattal összefüggő kockázatok megelőzése és kezelése: egyéb, pl. viharok és aszály (ideértve a tudatosságnövelést, a polgári védelmet, valamint a katasztrófavédelmi rendszereket, infrastruktúrákat és az ökoszisztémán alapuló megközelítéseket is) | 100% | 100% | |
| 038 | Kockázatmegelőzés és a nem az éghajlattal kapcsolatos természeti kockázatok (pl. földrengések), valamint az emberi tevékenységekhez kapcsolódó kockázatok (pl. technológiai balesetek) kezelése, ideértve a tudatosságnövelést, a polgári védelmet és a katasztrófavédelmi rendszereket, az infrastruktúrákat és az ökoszisztémán alapuló megközelítéseket is | 0% | 100% | |
| 039 | Emberi fogyasztásra szolgáló víz biztosítása (kitermelési, kezelési, tárolási és elosztási infrastruktúra, hatékonysági intézkedések, ivóvízellátás) | 0% | 100% | |
| 039a | Emberi fogyasztásra szolgáló víz az energiahatékonysági kritériumoknak megfelelő módon történő biztosítása (kitermelési, kezelési, tárolási és elosztási infrastruktúra, hatékonysági intézkedések, ivóvízellátás) (10) | 40% | 100% | |
| 040 | Vízgazdálkodás és a vízkészletek megőrzése (ideértve a vízgyűjtőgazdálkodást, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódó meghatározott intézkedéseket, az újrafelhasználást, a szivárgás csökkentését) | 40% | 100% | |
| 041 | Szennyvízgyűjtés és -tisztítás | 0% | 100% | |
| 041a | Az energiahatékonysági kritériumoknak megfelelő szennyvízgyűjtés és -kezelés (11) | 40% | 100% | |
| 042 | A háztartási hulladék kezelése: megelőzés, minimálisra csökkentés, válogatás, újrafelhasználási és újrahasznosítási intézkedések | 40% | 100% | |
| 042a | A háztartási hulladék kezelése: A maradékhulladék kezelése | 0% | 100% | |
| 044 | Kereskedelmi, ipari hulladékgazdálkodás: megelőzés, minimálisra csökkentés, válogatás, újrafelhasználási és újrahasznosítási intézkedések | 40% | 100% | |
| 044a | Kereskedelmi, ipari hulladékgazdálkodás: maradék- és veszélyes hulladék | 0% | 100% | |
| 045 | Az újrahasznosított anyagok nyersanyagként való felhasználásának előmozdítása | 0% | 100% | |
| 045a | Az újrafeldolgozott anyagok felhasználása az energiahatékonysági kritériumoknak megfelelő nyersanyagként (12) | 100% | 100% | |
| 046 | Ipari területek és szennyezett talaj rehabilitációja | 0% | 100% | |
| 046a | Ipari területek és szennyezett talaj az energiahatékonysági kritériumoknak megfelelő rehabilitációja (13) | 40% | 100% | |
| 047 | A környezetbarát gyártási eljárások és az erőforráshatékonyság támogatása a kkv-kben | 40% | 40% | |
| 047a | A környezetbarát gyártási eljárások és az erőforrás-hatékonyság támogatása a nagyobb vállalkozásokban | 40% | 40% | |
| 048 | Levegőminőségi és zajcsillapítási intézkedések | 40% | 100% | |
| 049 | A Natura 2000 területek védelme, helyreállítása és fenntartható használata | 40% | 100% | |
| 050 | A természet és a biológiai sokféleség védelme, természeti örökség és erőforrások, zöld és kék infrastruktúra | 40% | 100% | |
| 051 | IKT: Nagyon nagy kapacitású, széles sávú hálózat (gerinc-/ felhordóhálózat) | 0% | 0% | |
| 052 | IKT: Nagyon nagy kapacitású, széles sávú hálózat (hozzáférés/helyi hurok egy, a többlakásos ingatlan kiszolgálópontjánál található elosztópontig tartó optikai száléval megegyező teljesítménnyel) | 0% | 0% | |
| 053 | IKT: Nagyon nagy kapacitású, széles sávú hálózat (hozzáférés/helyi hurok egy, a háztartások vagy üzleti ingatlanok kiszolgálópontjánál található elosztópontig tartó optikai száléval megegyező teljesítménnyel) | 0% | 0% | |
| 054 | IKT: Nagyon nagy kapacitású, széles sávú hálózat (hozzáférés/helyi hurok egy, fejlett technológiájú vezeték nélküli kommunikációt megvalósító bázisállomásig tartó optikai száléval megegyező teljesítménnyel) | 0% | 0% | |
| 055 | IKT: Az IKT-infrastruktúra egyéb típusai (köztük nagy méretű számítógépes erőforrások/berendezések, adatközpontok, szenzorok és más vezeték nélküli berendezések) | 0% | 0% | |
| 055a | IKT: Az IKT-infrastruktúra a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének és az energiahatékonysági kritériumoknak megfelelő egyéb típusai (köztük nagy méretű számítógépes erőforrások/berendezések, adatközpontok, szenzorok és más vezeték nélküli berendezések) (2) | 40% | 0% | |
| 056 | Újonnan épített vagy felújított autópályák és közutak - TEN-T törzshálózat (14) | 0% | 0% | |
| 057 | Újonnan épített vagy felújított autópályák és közutak - TEN-T átfogó hálózat | 0% | 0% | |
| 058 | A TEN-T úthálózathoz és csomópontokhoz csatlakozó, újonnan épített vagy felújított másodlagos közúti kapcsolatok | 0% | 0% | |
| 059 | Egyéb újonnan épített vagy felújított országos, regionális és helyi bekötőutak | 0% | 0% | |
| 060 | Átépített vagy korszerűsített autópályák és közutak - TEN-T törzshálózat | 0% | 0% | |
| 061 | Átépített vagy korszerűsített autópályák és közutak - TEN-T átfogó hálózat | 0% | 0% | |
| 062 | Egyéb átépített vagy korszerűsített közutak (autópálya, országos, regionális vagy helyi) | 0% | 0% | |
| 063 | A közlekedés digitalizálása: közutak | 0% | 0% | |
| 063a | A közlekedés digitalizálása, amennyiben az részben az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését szolgálja: közutak | 40% | 0% | |
| 064 | Újonnan épített vagy felújított vasutak - TEN-T törzshálózat | 100% | 40% | |
| 065 | Újonnan épített vagy felújított vasutak - TEN-T átfogó hálózat | 100% | 40% | |
| 066 | Egyéb újonnan épített vagy felújított vasutak | 40% | 40% | |
| 066a | Egyéb újonnan épített vagy felújított vasutak - elektromos/ kibocsátásmentes (15) | 100% | 40% | |
| 067 | Átépített vagy korszerűsített vasutak - TEN-T törzshálózat | 100% | 40% | |
| 068 | Átépített vagy korszerűsített vasutak - TEN-T átfogó hálózat | 100% | 40% | |
| 069 | Egyéb átépített vagy korszerűsített vasutak | 40% | 40% | |
| 069a | Egyéb átépített vagy korszerűsített vasutak - elektromos/ kibocsátásmentes (15) | 100% | 40% | |
| 070 | A közlekedés digitalizálása: vasutak | 40% | 0% | |
| 071 | Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS) | 40% | 40% | |
| 072 | Mozgó vasúti tárgyi eszközök | 0% | 40% | |
| 072a | Kibocsátásmentes/elektromos (16) meghajtású mobil vasúti eszközök | 100% | 40% | |
| 073 | Tiszta városi közlekedési infrastruktúra (17) | 100% | 40% | |
| 074 | Tiszta városi közlekedési járművek (18) | 100% | 40% | |
| 075 | Kerékpározási infrastruktúra | 100% | 100% | |
| 076 | A városi közlekedés digitalizálása | 0% | 0% | |
| 076a | A közlekedés digitalizálása, amennyiben az részben az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését szolgálja: városi közlekedés | 40% | 0% | |
| 077 | Alternatív üzemanyagok infrastruktúrája (19) | 100% | 40% | |
| 078 | Multimodális közlekedés (TEN - T) | 40% | 40% | |
| 079 | Multimodális közlekedés (nem városi) | 40% | 40% | |
| 080 | Tengeri kikötők (TEN-T) | 0% | 0% | |
| 080a | Tengeri kikötők (TEN-T), kivéve a fosszilis tüzelőanyagok szállítására szolgáló létesítményeket | 40% | 0% | |
| 081 | Egyéb tengeri kikötők | 0% | 0% | |
| 081a | Egyéb tengeri kikötők, kivéve a fosszilis tüzelőanyagok szállítására szolgáló létesítményeket | 40% | 0% | |
| 082 | Belvízi utak és kikötők (TEN-T) | 0% | 0% | |
| 082a | Belvízi utak és kikötők (TEN-T), kivéve a fosszilis tüzelőanyagok szállítására szolgáló létesítményeket | 40% | 0% | |
| 083 | Belvízi utak és kikötők (regionális és helyi) | 0% | 0% | |
| 083a0 | Belvízi utak és kikötők (regionális és helyi), kivéve a fosszilis tüzelőanyagok szállítására szolgáló létesítményeket | 40% | 0% | |
| 083a1 | Biztonsági, védelmi és légiforgalmi szolgáltatási rendszerek a meglévő repülőterek tekintetében | 0% | 0% | |
| 084 | A közlekedés digitalizálása: egyéb közlekedési módok | 0% | 0% | |
| 084a | A közlekedés digitalizálása, amennyiben az részben az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését szolgálja: egyéb közlekedési módok | 40% | 0% | |
| 085 | A koragyermekkori neveléshez és gondozáshoz kapcsolódó infrastruktúra | 0% | 0% | |
| 086 | Általános és középfokú oktatási infrastruktúra | 0% | 0% | |
| 087 | A felsőoktatáshoz kapcsolódó infrastruktúra | 0% | 0% | |
| 088 | A szakképzéshez, képzéshez és felnőttképzéshez kapcsolódó infrastruktúra | 0% | 0% | |
| 089 | Lakhatási infrastruktúra migránsok, menekültek és nemzetközi védelemben részesülő/nemzetközi védelmet kérelmező személyek számára | 0% | 0% | |
| 090 | Lakhatási infrastruktúra (nem migránsok, menekültek és nemzetközi védelemben részesülő vagy nemzetközi védelmet kérelmező személyek számára) | 0% | 0% | |
| 091 | A közösségbe való társadalmi befogadáshoz hozzájáruló egyéb szociális infrastruktúra | 0% | 0% | |
| 092 | Egészségügyi infrastruktúra | 0% | 0% | |
| 093 | Egészségügyi berendezések | 0% | 0% | |
| 094 | Egészségügyi mobil eszközök | 0% | 0% | |
| 095 | Az egészségügy digitalizálása | 0% | 0% | |
| 096 | Ideiglenes befogadási infrastruktúra migránsok, menekültek és nemzetközi védelemben részesülő vagy nemzetközi védelmet kérelmező személyek számára | 0% | 0% | |
| 097 | A munkavállalás javítását célzó intézkedések | 0% | 0% | |
| 098 | A tartósan munkanélküliek munkavállalását előmozdító intézkedések | 0% | 0% | |
| 099 | Egyedi támogatás az ifjúsági foglalkoztatáshoz és a fiatalok társadalmigazdasági integrációjához | 0% | 0% | |
| 100 | Támogatás az önálló és induló (start-up) vállalkozások számára | 0% | 0% | |
| 101 | Támogatás a szociális gazdaság és a szociális vállalkozások számára | 0% | 0% | |
| 102 | Intézkedések a munkaerőpiaci intézmények és szolgáltatások korszerűsítésére a készségszükségletek felmérése és azokra való felkészülés, valamint kellő idejű és testre szabott támogatás biztosítása céljából | 0% | 0% | |
| 103 | Támogatás a munkaerőpiaci kereslet és kínálat összegyeztetéshez és az átmenetekhez | 0% | 0% | |
| 104 | Támogatás a munkavállalói mobilitáshoz | 0% | 0% | |
| 105 | Intézkedések a nők munkaerőpiaci részvételének előmozdítására és a munkaerőpiac nemen alapuló szegregációjának csökkentésére | 0% | 0% | |
| 106 | Intézkedések a munka és a magánélet közötti egyensúly előmozdítására, ideértve gyermekgondozás és az eltartott személyek gondozásának igénybevételét is | 0% | 0% | |
| 107 | Intézkedések az egészséges és az egészségügyi kockázatokat kezelő, megfelelő munkakörnyezet kialakítása céljából, ideértve a testmozgás népszerűsítését is | 0% | 0% | |
| 108 | Támogatás a digitális készségek fejlesztéséhez | 0% | 0% | |
| 109 | Támogatás a munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók változáshoz való alkalmazkodásához | 0% | 0% | |
| 110 | Intézkedések az aktív és egészséges idősödés ösztönzésére | 0% | 0% | |
| 111 | Támogatás a koragyermekkori neveléshez és gondozáshoz (az infrastruktúra kivételével) | 0% | 0% | |
| 112 | Az alap- és középfokú oktatás támogatása (az infrastruktúra kivételével) | 0% | 0% | |
| 113 | A felsőoktatás támogatása (az infrastruktúra kivételével) | 0% | 0% | |
| 114 | A felnőttoktatás támogatása (az infrastruktúra kivételével) | 0% | 0% | |
| 115 | Intézkedések az esélyegyenlőség és a társadalomban való aktív részvétel előmozdítására | 0% | 0% | |
| 116 | A hátrányos helyzetű személyek munkaerőpiacra való belépésének és visszatérésének támogatása | 0% | 0% | |
| 117 | A marginalizált csoportok - például a romák - oktatáshoz való hozzáférésének, munkavállalásának és társadalmi befogadásának javítását célzó intézkedések | 0% | 0% | |
| 118 | A marginalizált csoportokkal - például a romákkal - foglalkozó civil társadalomnak nyújtott támogatás | 0% | 0% | |
| 119 | A harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásban való részvételének növelését célzó egyedi fellépések | 0% | 0% | |
| 120 | A harmadik országbeli állampolgárok társadalmi integrációját célzó intézkedések | 0% | 0% | |
| 121 | A minőségi, fenntartható és megfizethető szolgáltatásokhoz való egyenlő és időben történő hozzáférés megerősítését célzó intézkedések | 0% | 0% | |
| 122 | A családi és közösségi alapú ápolási-gondozási szolgáltatások biztosításának megerősítését célzó intézkedések | 0% | 0% | |
| 123 | Az egészségügyi rendszerek elérhetőségének, hatékonyságának és rezilienciájának megerősítését célzó intézkedések (az infrastruktúra kivételével) | 0% | 0% | |
| 124 | A tartós ápolás-gondozáshoz való hozzáférés javítását célzó intézkedések (az infrastruktúra kivételével) | 0% | 0% | |
| 125 | A szociális védelmi rendszerek korszerűsítését célzó intézkedések, ideértve a szociális védelemhez való hozzáférés előmozdítását is | 0% | 0% | |
| 126 | A szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett személyek - ideértve a leginkább rászorulókat és a gyerekeket is - társadalmi integrációjának előmozdítása | 0% | 0% | |
| 127 | Az anyagi nélkülözés kezelése a leginkább rászorulóknak nyújtott élelmezési segély és/vagy anyagi támogatás révén, a kísérő intézkedéseket is beleértve | 0% | 0% | |
| 128 | Az köztulajdonban lévő turisztikai eszközök védelme, fejlesztése és népszerűsítése és idegenforgalmi szolgáltatások | 0% | 0% | |
| 129 | A kulturális örökség védelme, fejlesztése és népszerűsítése és kulturális szolgáltatások | 0% | 0% | |
| 130 | A természeti örökség védelme, fejlesztése és népszerűsítése és a Natura 2000 területektől eltérő ökoturizmus | 0% | 100% | |
| 131 | A nyilvános terek fizikai rehabilitációja és biztonsága | 0% | 0% | |
| 131a. | Területfejlesztési kezdeményezések, beleértve a területi stratégiák kidolgozását | 0% | 0% | |
| 132 | A programhatóságok és az alapok végrehajtásához kapcsolódó szervezetek kapacitásának javítása | 0% | 0% | |
| 133 | A partnerekkel folytatott együttműködés megerősítése, a tagállamon belül és azokon kívül | 0% | 0% | |
| 134 | Keresztfinanszírozás az ERFA keretében (a művelet ERFA-részének és a közvetlenül ahhoz kapcsolódó részének végrehajtásához szükséges ESZA-típusú tevékenységek támogatása) | 0% | 0% | |
| 135 | A hatóságok és érdekelt felek intézményi kapacitásának megerősítése a területi együttműködési projektek és kezdeményezések végrehajtása céljából, határokon átnyúló, transznacionális, tengeri és régióközi összefüggésben | 0% | 0% | |
| 135a. | Interreg: a határátkelés igazgatása, valamint a mobilitás és a migráció kezelése | 0% | 0% | |
| 136 | Legkülső régiók: a megközelítési nehézségeknek és a területi széttagoltságnak tulajdonítható többletköltségek ellentételezése | 0% | 0% | |
| 137 | Legkülső régiók: egyedi intézkedések a piac méretéből adódó tényezők miatti többletköltségek ellentételezésére | 0% | 0% | |
| 138 | Legkülső régiók: támogatás az éghajlati viszonyokból és a domborzati nehézségekből adódó többletköltségek ellentételezésére | 40% | 40% | |
| 139 | Legkülső régiók: repülőterek | 0% | 0% | |
| 140 | Tájékoztatás és kommunikáció | 0% | 0% | |
| 141 | Előkészítés, végrehajtás, nyomon követés és ellenőrzés | 0% | 0% | |
| 142 | Értékelés és tanulmányok, adatgyűjtés | 0% | 0% | |
| 143 | A tagállami hatóságok, a kedvezményezettek és a releváns partnerek kapacitásának megerősítése | 0% | 0% | |
| 01 | Hozzájárulás a környezetbarát készségekhez és álláshelyekhez, valamint a környezetbarát gazdasághoz | 100% | ||
| (1) Nagyobb vállalkozásnak minősül minden olyan vállalkozás, amely nem kkv, ideértve a kisméretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokat is. | ||||
| (2) Amennyiben az intézkedés célja az, hogy a tevékenységnek olyan adatokat kell feldolgoznia vagy gyűjtenie, amelyek lehetővé teszik az ÜHG-kibocsátás olyan csökkentését, amely a teljes életciklusra vetített ÜHG-kibocsátás jelentős csökkenését eredményezi. Amennyiben az intézkedés célja megköveteli az adatközpontoktól, hogy megfeleljenek az „adatközpontok energiahatékonyságára vonatkozó európai magatartási kódexnek”. | ||||
| (3) a) Amennyiben az intézkedés célja átlagosan legalább egy közepes mélységű felújítás megvalósítása az épületek felújításáról szóló (EU) 2019/786 bizottsági ajánlásban meghatározottak szerint, vagy b) amennyiben az intézkedés célja a közvetlen és közvetett ÜHG-kibocsátás az előzetes kibocsátásokhoz képesti legalább 30%-os átlagos csökkentése. | ||||
| (4) Amennyiben az intézkedés célja átlagosan legalább egy közepes mélységű felújítás megvalósítása az épületek felújításáról szóló (EU) 2019/786 bizottsági ajánlásban meghatározottak szerint. Az épületek felújítása a 85-92. beavatkozási terület szerinti infrastruktúrát is magában foglalja. | ||||
| (5) Amennyiben az intézkedések célja olyan új épületek építése, amelyek elsődleges energiaigénye (PED) legalább 20%-kal alacsonyabb a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelménynél (közel nulla energiaigényű épületek, nemzeti irányelvek). Az új, energiahatékony épületek építése a 85-92. beavatkozási terület szerinti infrastruktúrát is magában foglalja. | ||||
| (6) Amennyiben az intézkedés célja átlagosan legalább egy közepes mélységű felújítás megvalósítása az épületek felújításáról szóló (EU) 2019/786 bizottsági ajánlásban meghatározottak szerint, vagy b) amennyiben az intézkedés célja a közvetlen és közvetett ÜHG-kibocsátás az előzetes kibocsátásokhoz képesti legalább 30%-os átlagos csökkentése. Az épületek felújítása a 85-92. beavatkozási terület szerinti infrastruktúrát is magában foglalja. | ||||
| (7) Amennyiben az intézkedés célja a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.) összhangban biomasszából történő villamosenergia- vagy hőtermeléshez kapcsolódik. | ||||
| (8) Amennyiben az intézkedés célja az (EU) 2018/2001 irányelvvel összhangban biomasszából történő villamosenergia- vagy hőtermeléshez kapcsolódik; és amennyiben az intézkedés célja, hogy az (EU) 2018/2001 irányelv VI. mellékletében meghatározott ÜHG-megtakarítási módszertanhoz és a relatív fosszilisüzemanyag-komparátorhoz képest legalább 80%-os ÜHG-kibocsátás-csökkentést érjenek el a létesítményen belül a biomassza használatából eredően. Amennyiben az intézkedés célja az (EU) 2018/2001 irányelvvel összhangban biomasszából előállított bioüzemanyag előállításához kapcsolódik (az élelmiszer- és takarmánynövények kivételével); és amennyiben az intézkedés célja, hogy az (EU) 2018/2001 irányelv V. mellékletében meghatározott ÜHG-megtakarítási módszertanhoz és a relatív fosszilisüzemanyag-komparátorhoz képest legalább 65%-os ÜHG-kibocsátáscsökkentést érjenek el a létesítményen belül a biomassza használatából eredően. | ||||
| (9) Nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés esetében akkor, ha az intézkedés célja a teljes életciklusra számított 100 gCO2e/kWh-nál alacsonyabb fűtő/hűtő érték elérése, vagy hulladékhő használata. Távfűtés/távhűtés esetében akkor, ha a kapcsolódó infrastruktúra megfelel az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.)EU energiahatékonysági irányelvének, vagy ha a meglévő infrastruktúrát a hatékony távfűtés/távhűtés meghatározásának megfelelően felújítják, vagy ha a projekt fejlett kísérleti rendszer (ellenőrzési és energiagazdálkodási rendszerek, a dolgok internete), vagy alacsonyabb hőmérsékleti rendszert eredményez a távfűtési/távhűtési rendszerben. | ||||
| (10) Ha az intézkedés célja az, hogy az épített rendszer átlagos energiafogyasztása <= 0,5 kWh legyen, vagy az infrastruktúra szivárgási indexe (ILI) <= 1,5 legyen, vagy felújítás esetén az átlagos energiafogyasztás több mint 20%-kal, vagy az energiaveszteség több mint 20%-kal csökkenjen. | ||||
| (11) Ha az intézkedés célja, hogy a kiépített teljes szennyvízrendszer nulla nettó energiafogyasztással rendelkezzen, vagy a teljes szennyvízrendszer felújítása legalább 10%-os átlagos energiafogyasztás-csökkenést eredményezzen (kizárólag energiahatékonysági intézkedésekkel, nem pedig lényegi változásokkal vagy terhelésváltozásokkal). | ||||
| (12) Ha az intézkedés célja az elkülönítetten gyűjtött nem veszélyes hulladék tömege legalább 50%-ának másodlagos nyersanyaggá való átalakítása. | ||||
| (13) Ha az intézkedés célja az ipari területek és a szennyezett talaj természetes szénelnyelővé alakítása. | ||||
| (14) Az 56-62. beavatkozási terület esetében a 73., 74. és 77. beavatkozási terület az intézkedések olyan elemeire használható, amelyek az alternatív üzemanyagokra, többek között az elektromos járművek feltöltésére vagy a tömegközlekedésre vonatkozó beavatkozásokkal kapcsolatosak. | ||||
| (15) Ha az intézkedés célja villamosított pálya- és kapcsolódó alrendszerekre vonatkozik, vagy ha van villamosítási terv, vagy a pálya tíz éven belül alkalmassá válik a kipufogógáz-kibocsátásmentes vonatok általi használatra. | ||||
| (16) A két üzemmódú vonatokra is vonatkozik. | ||||
| (17) A tiszta városi közlekedési infrastruktúra olyan infrastruktúrát jelent, amely lehetővé teszi a kibocsátásmentes járművek üzemeltetését. | ||||
| (18) A tiszta városi közlekedésben használt járművek alatt a kibocsátásmentes járműveket kell érteni. | ||||
| (19) Amennyiben az intézkedés célja összhangban van az (EU) 2018/2001 irányelvvel. | ||||
A digitális címkézés módszertana:
Táblázat a beavatkozásokról
| Kód | A beavatkozási területe és típusa (1) | Együttható a digitális átállásra fordított támogatási összegek kiszámításához | |
| 1. beavatkozási terület: Konnektivitás DESI 1. dimenzió: Konnektivitás | |||
| 051 | Nagyon nagy kapacitású, széles sávú hálózat (gerinc-/felhordóhálózat) (2) | 100% | |
| 052 | Nagyon nagy kapacitású, széles sávú hálózat (hozzáférés/helyi hurok egy, a többlakásos ingatlan kiszolgálópontjánál található elosztópontig tartó optikai száléval megegyező teljesítménnyel) | 100% | |
| 053 | Nagyon nagy kapacitású, széles sávú hálózat (hozzáférés/helyi hurok egy, a háztartások vagy üzleti ingatlanok kiszolgálópontjánál található elosztópontig tartó optikai száléval megegyező teljesítménnyel) | 100% | |
| 054 | Nagyon nagy kapacitású, széles sávú hálózat (hozzáférés/helyi hurok egy, fejlett technológiájú vezeték nélküli kommunikációt megvalósító bázisállomásig tartó optikai száléval megegyező teljesítménnyel) (3) | 100% | |
| 054a. | 5G hálózati lefedettség, beleértve az összeköttetés megszakítás nélküli biztosítását a közlekedési útvonalak mentén; Gigabitalapú konnektivitás (legalább 1 Gbps szimmetrikus sebességű hálózatok) a társadalmi-gazdasági fókuszpontok, például iskolák, közlekedési csomópontok és fő közszolgáltatók számára | 100% | |
| 054b | Mobil adatkapcsolat széles területi lefedettséggel | 100% | |
| 2. beavatkozási terület: Digitális vonatkozású K+F beruházások DESI: „Az EU ikt-ágazata és annak K+F teljesítménye” | |||
| 009a | Beruházás a digitális vonatkozású kutatásba és fejlesztésbe (beleértve a kiválósági kutatóközpontokat, az ipari kutatást, a kísérleti fejlesztést, a megvalósíthatósági tanulmányokat, valamint állóeszközök vagy immateriális javak beszerzését a digitális vonatkozású kutatáshoz és fejlesztéshez kapcsolódóan) | 100% | |
| 3. beavatkozási terület: Humán tőke DESI 2. dimenzió: Humán tőke | |||
| 012 | IT-szolgáltatások és alkalmazások a digitális készségek javítása és a digitális befogadás céljából (4) | 100% | |
| 016 | Készségfejlesztés az intelligens szakosodáshoz, az ipari átalakuláshoz, a vállalkozói készséghez és a vállalkozások változáshoz való alkalmazkodóképességéhez | 40% | |
| 108 | Támogatás a digitális készségek fejlesztéséhez (5) | 100% | |
| 099 | Egyedi támogatás az ifjúsági foglalkoztatáshoz és a fiatalok társadalmi-gazdasági integrációjához | 40% | |
| 100 | Támogatás az önálló és induló (start-up) vállalkozások számára | 40% | |
| 4. beavatkozási terület: e-kormányzat, digitális közszolgáltatások és helyi digitális ökoszisztémák DESI 5. dimenzió: Digitális közszolgáltatások | |||
| 011 | Kormányzati ikt-megoldások, e-szolgáltatások, alkalmazások (6) | 100% | |
| 011a | Az ÜHG-kibocsátás csökkentésének vagy az energiahatékonysági kritériumoknak megfelelő kormányzati ikt-megoldások, e-szolgáltatások és alkalmazások (7) | 100% | |
| 011b | Az európai digitális személyazonosító rendszer bevezetése köz- és magáncélra | 100% | |
| 013 | E-egészségügyi szolgáltatások és alkalmazások (ideértve az elektronikus egészségügyi ellátást, a tárgyak internetét fizikai tevékenységek céljából és saját lakókörnyezetben való életvitel segítését) | 100% | |
| 095 | Az egészségügy digitalizálása | 100% | |
| 063 | A közlekedés digitalizálása: közutak | 100% | |
| 063a | A közlekedés digitalizálása, amennyiben az részben az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését szolgálja: közutak | 100% | |
| 070 | A közlekedés digitalizálása: vasutak | 100% | |
| 071 | Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS) | 100% | |
| 076 | A városi közlekedés digitalizálása | 100% | |
| 076a | A közlekedés digitalizálása, amennyiben az részben az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését szolgálja: városi közlekedés | 100% | |
| 084 | A közlekedés digitalizálása: egyéb közlekedési módok | 100% | |
| 084a | A közlekedés digitalizálása, amennyiben az részben az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését szolgálja: egyéb közlekedési módok | 100% | |
| 033 | Intelligens energiarendszerek (ideértve az intelligens energiahálózatokat és az IKT-rendszereket is), valamint kapcsolódó tárolás | 40% | |
| 011c | Az igazságszolgáltatás digitalizálása | 100% | |
| 5. beavatkozási terület: A vállalkozások digitalizálása DESI 4. dimenzió: Digitális technológiák integrálása | |||
| 010 | A kkv-k digitalizálása (ideértve az e-kereskedelmet, az e-üzletvitelt és a hálózatos üzleti folyamatokat, az élő laboratóriumokat, az internetes vállalkozókat, induló IKT-vállalkozásokat, B2B-t) | 100% | |
| 010a | A nagyobb vállalkozások digitalizálása (ideértve az e-kereskedelmet, az e-üzletvitelt és a hálózatos üzleti folyamatokat, a digitális innovációs központokat, az élő laboratóriumokat, az internetes vállalkozókat, induló IKT-vállalkozásokat, B2B-t) | 100% | |
| 010b | A kkv-k vagy nagyobb vállalkozások az ÜHG-kibocsátás csökkentésének vagy az energiahatékonysági kritériumoknak megfelelő digitalizálása (ideértve az e-kereskedelmet, az e-üzletvitelt és a hálózatos üzleti folyamatokat, a digitális innovációs központokat, az élő laboratóriumokat, az internetes vállalkozókat, induló IKT-vállalkozásokat, B2B-t) (7) | 100% | |
| 014 | Vállalati infrastruktúra a kkv-k számára (ideértve az ipari parkokat és telephelyeket) (8) | 40% | |
| 015 | Kkv-k vállalkozásfejlesztése és nemzetközivé válása, beleértve a termelő beruházásokat is (8) | 40% | |
| 017 | Fejlett kisegítő szolgáltatások a kkv-k és kkv-csoportok számára (ideértve a menedzsment-, marketing- és tervezési szolgáltatásokat) (8) | 40% | |
| 018 | Inkubáció, támogatás spin-off és spin-out vállalkozások, valamint induló (start-up) vállalkozások számára (8) | 40% | |
| 019 | Elsősorban a kkv-k javára szolgáló innovációs klaszterek támogatása, többek között vállalkozások, kutatási szervezetek, hatóságok és üzleti hálózatok között (8) (9) | 40% | |
| 020 | Kkv-k innovációs folyamatai (folyamat-, szervezeti, marketing-, közös alkotáson alapuló, felhasználói és keresletvezérelt innováció) (8) | 40% | |
| 021 | Technológiatranszfer és együttműködés vállalkozások, kutatóközpontok és a felsőoktatási szektor között (8) | 40% | |
| 021a | A digitális tartalom előállításának és terjesztésének támogatása | 100% | |
| 6. beavatkozási terület: A digitális kapacitásokba való beruházás és fejlett technológiák bevezetése DESI 4. dimenzió: A digitális technológiák integrációja + ad hoc adatgyűjtések | |||
| 055 | Az IKT-infrastruktúra egyéb típusai (köztük nagy méretű számítógépes erőforrások/ berendezések, adatközpontok, szenzorok és más vezeték nélküli berendezések) | 100% | |
| 055a | Az IKT-infrastruktúra a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének és az energiahatékonysági kritériumoknak megfelelő egyéb típusai (köztük nagy méretű számítógépes erőforrások/ berendezések, adatközpontok, szenzorok és más vezeték nélküli berendezések) (7) | 100% | |
| 021b | Erősen szakosodott támogató szolgáltatások és létesítmények kialakítása a közigazgatás és a vállalkozások számára (nagy teljesítményű nemzeti számítástechnikai kompetenciaközpontok, kiberközpontok, mesterségesintelligencia-tesztelési és -kísérleti létesítmények, blokklánc, dolgok internete stb.) | 100% | |
| 021c | Beruházás az olyan fejlett technológiákba, mint például: nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai kapacitások/kvantum-kommunikációs kapacitások (beleértve a kvantum-titkosítást); mikroelektronikai tervezés, gyártás és rendszerintegráció; az európai adat-, felhő- és peremkapacitások új generációja (infrastruktúrák, platformok és szolgáltatások); virtuális és kibővített valóság, DeepTech és más fejlett digitális technológiák. A digitális ellátási lánc biztosítását célzó beruházások. | 100% | |
| 021d | Kiberbiztonsági technológiák, intézkedések és támogató eszközök kifejlesztése és bevezetése a köz- és a magánszektor felhasználói számára. | 100% | |
| 7. beavatkozási terület: A digitális ágazat környezetbarátabbá tétele | |||
| 027a | Beruházások olyan technológiákba, készségekbe, infrastruktúrákba és megoldásokba, amelyek javítják az energiahatékonyságot, és biztosítják az adatközpontok és -hálózatok klímasemlegességét. | 100% | |
| (1) A beavatkozások e táblázatban szereplő leírása nem érinti a versenyszabályoknak való megfelelést, különösen annak biztosítása érdekében, hogy a beavatkozások ne szorítsák ki a magánberuházásokat. (2) Beleértve a tagállamokon belüli és azok közötti, valamint az Unió és harmadik országok közötti tenger alatti kábeleket. (3) Beleértve az 5G és a 6G hálózatokat. (4) Beleértve az oktatási és képzési intézmények digitalizálását támogató intézkedéseket (beleértve az informatikai és számítógépes infrastrukturális beruházásokat), többek között szakoktatás és -képzés, valamint felnőttkori tanulás céljából. (5) Ez a digitális készségekre vonatkozik minden szinten, és a következőket foglalja magában: magas szintű speciális oktatási programok digitális szakemberek képzésére (azaz technológiaközpontú programok); tanárok képzése, oktatási célú digitális tartalom fejlesztése és a vonatkozó szervezeti képességek. Ide tartoznak az alapvető digitális készségek fejlesztését célzó intézkedések és programok is. (6) Beleértve a fejlett technológiák (például a nagy teljesítményű számítástechnika, a kiberbiztonság vagy a mesterséges intelligencia) használatát a közszolgáltatások és a döntéshozatal terén, valamint a digitális közszolgáltatások és infrastruktúrák (regionális, nemzeti és határokon átnyúló) interoperabilitását. (7) Amennyiben az intézkedés célja az, hogy a tevékenységnek olyan adatokat kell feldolgoznia vagy gyűjtenie, amelyek lehetővé teszik az ÜHG-kibocsátás olyan csökkentését, amely a teljes életciklusra vetített ÜHG-kibocsátás jelentős csökkenését eredményezi. Amennyiben az intézkedés célja megköveteli az adatközpontoktól, hogy megfeleljenek az „adatközpontok energiahatékonyságára vonatkozó európai magatartási kódexnek”. (8) A 40%-os digitális együtthatót csak akkor kell alkalmazni, ha a beavatkozásnak a vállalkozások digitalizálásához közvetlenül kapcsolódó elemekre kell összpontosítania, ideértve például a digitális termékeket, az IKT-eszközöket stb. (9) Beleértve a szociális gazdasági egységeket is. | |||
