Mi, a Magyar Országgyűlés olyan törvényt alkotunk, amely az értékvédelem és a polgárhoz méltó életminőség – a haza és haladás – eszményeit állítja középpontba. Amely egyaránt képviseli a polgár és a közösség, a település és az építésztársadalom érdekeit, óvja természetes és épített környezetünket, segíti gazdaságunk energiatudatos átalakítását, ösztönzi a minőségi és fenntartható építészetet, illetve hozzájárul a táj, a hagyomány és a fejlődés közti egyensúly megtartásához.
Jogalkotói szándékunk az, hogy az építészeti törvény átláthatóbb és korszerűbb, egyszerűbb és egységesebb szabályozást hozzon létre, miközben tükrözi az építészeti szakterület kiemelt fontosságát.
A fenti célok előre bocsátása mellett az Alaptörvény XXI. cikk (1) bekezdésében foglalt egészséges környezethez való jog biztosítására és az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdésében foglalt természeti és kulturális értékek megóvásának követelményére tekintettel és felismerve, hogy
az épített környezet meghatározza az életminőségünket és a helyi, nemzeti közösségről alkotott képünket, tehát az azonosságtudatunkat,
a magyar építészeti alkotások körül vesznek bennünket, társadalmi korlátok nélkül elérhetők mindannyiunk számára, így rajtuk keresztül fogadható be leginkább akadálytalanul a nemzeti kultúra,
az államnak nemcsak lehetősége, de feladata is, hogy az épített örökség megőrzése és gyarapítása során a polgári jó ízlést érvényesítse, e célunk megvalósítása során a nemzeti építészet leghaladóbb hagyományait képviselő életművek – Kós Károly, Lechner Ödön és Makovecz Imre építészete – a minta és a zsinórmérték,
az új törvény megalkotásával is hozzájárulunk az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásában leírtak teljesedéséhez,
az építési jogi szabályozásnak, a településtervezésnek, az építésügyi hatósági rendszernek, valamint az építmények tervezésének és kivitelezésének az arányosság és a használatazonosság elvén kell alapulnia, amely együttesen jelenti a szabályozás közérthetőségét, a digitális eszközök széleskörű igénybevételét, az építmények rendeltetésüknek megfelelő használatát, valamint az épített örökség védelmét és az újabb minőségi építészeti alkotások támogatását és az akadálymentességet,
az építészet, a településtervezés, a zöldinfrastruktúra-tervezés és az építészeti örökség megőrzése kiemelkedő szerepet játszik a klímavédelemben,
az emberi életminőség és az értékeink védelme az állam, a helyi önkormányzatok, az építészeti szakma, a gazdálkodó szervezetek és a természetes személyek összehangolt felelőssége, amelynek alapjait törvényi szinten kell szabályozni,
a 21. század olyan szemléletváltást kíván, amely az épített környezet védelmét annak alakítása elé helyezi, óvja a zöldterületeinket és ösztönzi a minőségi építészet újabb alkotásainak megszületését,
az energia- és környezettudatos szemléletnek át kell járnia a tervezői és kivitelezési tevékenység teljes folyamatát, és vizsgálandó szempontnak kell lennie a főépítészi, tervtanácsi és hatósági eljárások során is,
az adminisztratív terhek csökkentése, a szakhatósági hatáskörök felülvizsgálata nem korlátozhatja a környezet- és örökségvédelmi folyamatok, valamint az építésgazdasági célok sikerre vitelét,
az építésügyi igazgatás állami intézményrendszeréről, a településfejlesztés, a településrendezés és a településkép védelmének önkormányzati feladatellátásáról, a szakmai kamarák tevékenységéről, az építészeti örökségünk védelméről, valamint az építésgazdaságról az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1–16. § *
17–19. § *
20. § [Az ágazati miniszter építésügyi típusú feladatai]
(1) *
(2) Az építésgazdaságért felelős miniszter ellátja
a) *
b) *
(3)–(6) *
21. § *
22–23. § *
24–73. § *
74–151. § *
152–161. § *
162–180. § *
181–183. § *
184. § [Az építési termék]
(1) *
(2) Az építési termék az (1) bekezdésben foglalt követelmények teljesülése érdekében beépítésre akkor alkalmas, ha:
a)–b) *
c)–d) *
(3)–(4) *
(5) *
185–192. § *
193. § [A kiemelt beruházások köre]
(1) Az építési beruházás kiemelt beruházássá és a kiemelt beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítható, ha részben vagy egészben európai uniós támogatás, illetve részben vagy egészben központi költségvetési támogatás felhasználásával valósul meg, és
a) katonai, honvédelmi, nemzetbiztonsági, védelmi ipari, rendvédelmi, katasztrófavédelmi vagy vízgazdálkodási célú és rendeltetésű építmény,
b) energetikai célú vagy közcélú nyomvonalas építmény,
c) oktatási, kulturális, egészségügyi vagy szociális célú építmény, valamint egyházi vagy nemzetiségi célú és rendeltetésű építmény,
d) a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény III–III/B. Fejezetében meghatározott beruházások,
e) a kiemelt nemzeti emlékhelyen és annak jogszabály szerinti településkép-védelmi környezetében, nemzeti és történelmi emlékhelyen és a közvetlenül szomszédos ingatlanokon, vagy világörökségi területen megvalósuló építmény,
f) nemzetgazdasági szempontból stratégiai fontosságú, a Kormánnyal stratégiai megállapodást kötött gazdálkodó szervezet által tervezett építmény, vagy
g) az a)–f) pont alá nem tartozó, legalább 100 milliárd forint költségigényű és legalább 100 új munkahely megteremtését biztosító beruházás
megvalósítására irányul.
(2) A szénhidrogén-kutatáshoz és -termeléshez kapcsolódó beruházások, valamint a közúti közlekedési infrastruktúra-beruházáshoz kapcsolódó beruházások abban az esetben is kiemelt beruházássá és az azokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilváníthatók, ha európai uniós és központi költségvetési támogatás felhasználása nélkül valósulnak meg.
(3) Ipari parkban vagy logisztikai parkban megvalósuló kereskedelmi, szolgáltató, ipari, raktározási vagy logisztikai rendeltetésű építési beruházások abban az esetben is kiemelt beruházássá és az azokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilváníthatók, ha európai uniós és központi költségvetési támogatás felhasználása nélkül valósulnak meg.
(4) Az az építési beruházás (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: beszállító) is kiemelt beruházássá és a kiemelt beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügy kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítható, amely az (1) bekezdésben megállapított feltételeket nem teljesíti – ideértve azt is, hogy európai uniós és központi költségvetési támogatás felhasználása nélkül valósul meg a beszállító építési beruházása –, azonban az (1) bekezdés g) pontja szerinti építési beruházás megvalósítójával (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: anyacég) írásbeli megállapodást köt a termeléséhez kapcsolódó beszállítói tevékenységről. Ilyen esetben az anyacég az (1) bekezdés g) pontja szerinti feltételeket önállóan vagy a beszállítóval együtt is teljesítheti. Az anyacég és a beszállító kiemelt beruházásának helyszínét és közvetlen környezetét a kiemelt beruházássá nyilvánító törvényben vagy kormányrendeletben meg kell határozni. A beszállítóra egyebekben a magáncélú kiemelt beruházásokra irányadó szabályokat kell alkalmazni.
(5) Több építési beruházás együttesen is kiemelt beruházássá és a kiemelt beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilváníthatóak, amelyek európai uniós és központi költségvetési támogatás felhasználása nélkül valósulnak meg, az (1) bekezdés g) pontjában szereplő feltételeket azonban együttesen teljesítik. Ilyen esetben az építési beruházásoknak egymással közvetlenül szomszédos ingatlanokon kell megvalósulniuk, és a kiemelt beruházás helyszínét és közvetlen környezetét a kiemelt beruházássá nyilvánító törvényben vagy kormányrendeletben meg kell határozni. Erre a több építési beruházást magában foglaló kiemelt beruházásra egyebekben a magáncélú kiemelt beruházásokra irányadó szabályokat kell alkalmazni.
(6) Az (1) bekezdés a)–e) pontja, valamint a (2) bekezdése szerinti kiemelt beruházások közcélú kiemelt beruházásnak, az (1) bekezdés f) és g) pontja, valamint a (3)–(5) bekezdés szerinti kiemelt beruházások magáncélú kiemelt beruházásnak minősülnek.
(7) Az (1)–(5) bekezdés szerinti kiemelt beruházások az általános építmények mellett sajátos építményfajták megvalósítását is magukban foglalhatják.
(8) A kisajátításról szóló törvény hatálya alá tartozó kisajátítási eljárás és a bányászatról szóló törvény szerinti szolgalom alapítási eljárás nem nyilvánítható kiemelt jelentőségű üggyé.
194. § [A kiemelt beruházásokra és a kiemelt jelentőségű ügyekre irányadó különös szabályok]
(1) Kiemelt jelentőségű ügyben törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg – a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítással egyidejűleg – a kiemelt beruházás helyszínét és közvetlen környezetét, valamint az építési tevékenységgel érintett telek közvetlen környezetébe tartozó, az építési tevékenység költséghatékony elvégzéséhez szükséges, a helyi önkormányzat vagy az állam tulajdonában álló közterület díjmentes használatának feltétlenül szükséges időtartamát. A kiemelt beruházás megvalósítója a beruházással összefüggésben történő, a közút nem közlekedési célú igénybevétele esetén igénybevételi díj vagy óvadék fizetésére nem kötelezhető.
(2) Kiemelt jelentőségű ügyben törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben kijelölt hatóság, ennek hiányában az a hatóság jár el, amely az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint hatóságként jár el.
(3) Kiemelt jelentőségű ügyben törvény erejénél fogva a magyar állam tulajdonába kerülő ingatlan pontos meghatározása érdekében a fővárosi és vármegyei kormányhivatal közigazgatási hatósági eljárást folytat le.
(4) A 193. § (1) bekezdés c)–g) pontja, valamint a 193. § (3)–(5) bekezdése szerinti építmények megvalósítására irányuló kiemelt beruházás építészeti-műszaki dokumentációját az építési engedély iránti kérelem benyújtása előtt meg kell küldeni az Országos Építészeti Tervtanácsnak. Az Országos Építészeti Tervtanács eljárására a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet eljárási rendelkezései irányadóak.
(5) Kiemelt beruházás esetében az (1) bekezdés szerinti jogszabályban a kiemelt beruházás helyszínére és közvetlen környezetére vonatkozóan törvényben vagy miniszteri rendeletben foglalt területrendezési követelményekhez, törvényben vagy kormányrendeletben foglalt településrendezési, építési, településképi és telekalakítási követelményekhez, törvényben vagy kormányrendeletben foglalt örökségvédelmi követelményekhez, kormányrendeletbe foglalt fás szárú növényekre vonatkozó követelményekhez képest eltérő követelmény állapítható meg. Az anyagi jogszabályi követelmények meghatározásával együtt az (1) bekezdés szerinti jogszabályban különös eljárási szabályok is megállapíthatóak.
(6) A 193. § (1) bekezdés a)–e) pontja és a 193. § (2) bekezdése szerinti közcélú kiemelt beruházások esetében – az (5) bekezdésében és a (7) bekezdésében foglaltakon túl – a miniszteri rendeletben foglalt országos tűzvédelmi követelményekhez, továbbá a kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben foglalt környezetvédelmi követelményekhez képest is megállapítható eltérő szabály. Az anyagi jogszabályi követelmények meghatározásával együtt az (1) bekezdés szerinti jogszabályban különös eljárási szabályok is megállapíthatóak.
(7) Kiemelt beruházás esetében az (1) bekezdés szerinti jogszabályban a kiemelt beruházás helyszínére és közvetlen környezetére vonatkozóan a helyi építési szabályzatban foglalt településrendezési, építési és telekalakítási követelményhez, az önkormányzati rendeletben foglalt településképi követelményekhez, valamint a helyi önkormányzat által megállapított helyi védelemre, helyi emlékekre és fás szárú növényekre vonatkozó követelményekhez képest eltérő követelmény állapítható meg. Az anyagi jogszabályi követelmények meghatározásával együtt az (1) bekezdés szerinti jogszabályban különös eljárási szabályok is megállapíthatóak.
(8) Az (1) bekezdés szerinti jogszabály a változtatási tilalom, valamint a telekalakítási és építési tilalom alkalmazását kizárhatja, amely alapján az eljáró hatóság a tilalmat figyelmen kívül hagyja.
(9) Amennyiben a településrendezési, építési vagy telekalakítási követelmény megállapításából a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott módon – egyösszegű, 90. § szerinti kártalanítás illeti meg. Nem jár kártalanítás a 90. § (5) bekezdésében foglalt esetekben.
(10) A kártalanítási igény a vagyoni hátrány keletkezésekor válik esedékessé. A kártalanítás a felek megállapodásának tárgya. Ha a felek között – a kártalanítási igényt támasztó kérelmének benyújtásától számított egy éven belül – nem jön létre megállapodás, akkor kisajátítási kártalanítás szabályai szerinti kártalanítási eljárás lefolytatásának van helye.
(11) A kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási határozat elleni közigazgatási perre a 91. §-ban foglaltakat is alkalmazni kell.
(12) A 193. § (1) bekezdés a)–e) pontja, valamint a 193. § (2) bekezdése szerinti közcélú kiemelt beruházás megvalósításával összefüggésben, az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatósága, közszolgálati járművel, vagy gyalogosan történő megközelíthetőségének, valamint közhasználatú építmény esetén az akadálymentes módon történő megközelítésének biztosítása szempontjából, illetve a biztonságos kiürítés biztosíthatósága érdekében, a közterület és az építmény szintkülönbségének áthidalása (terepcsatlakozás) céljából az építtető által – a közterületre a feltétlenül szükséges mértékben – rámpa, lépcső, vagy egyéb szintemelés építéséhez nem szükséges tulajdonosi hozzájárulás.
(13) Az építtető a (12) bekezdés szerint közterületen elhelyezett építményrészt az adott közterületre vonatkozó jogszabályi és építési követelményeknek megfelelően köteles megvalósítani. Az építtető vagy az ingatlan tulajdonosa, használója a (12) bekezdés szerint létrejött, közterületen elhelyezkedő építményrész tekintetében a beruházás befejezését követően a közhasználatot nem korlátozhatja, és a beruházást követően egyebekben az építményrészre a közterületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
195. § [A közcélú nyomvonalas építmények, mint közcélú kiemelt beruházások megvalósítása során irányadó különös szabályok]
(1) A közcélú nyomvonalas építménnyel érintett települések önkormányzatainak településrendezési tervüket
a) ha a közcélú nyomvonalas építmény szerepel a Trtv.-ben, a telepítési tanulmányterv települési (a fővárosban a fővárosi és kerületi) önkormányzatnak való benyújtásától számított 4 hónapon belül összhangba kell hozni a Trtv. 14. § (1) bekezdésében foglaltakkal,
b) ha a közcélú nyomvonalas építmény nem szerepel a Trtv.-ben, a térségi területfelhasználási engedély véglegessé válásától, de legkorábban a telepítési tanulmányterv települési (a fővárosban a fővárosi és kerületi) önkormányzatnak való benyújtásától számított 4 hónapon belül összhangba kell hozni a területfelhasználási engedélyben foglaltakkal.
(2) Ha a települési önkormányzat az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét határidőre nem teljesíti, az építtető az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál a településrendezési terv vagy annak módosítása (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: településrendezési terv) hiánytalan tervezetének benyújtásával kérelmezi a településrendezési terv módosítására irányuló, e § szerinti eljárást. Az eljárásra a 75. §-ban és a településtervek tartalmára, elkészítésére, alátámasztására és elfogadására vonatkozó szabályokról szóló kormányrendeletben foglaltakat a (3)–(12) bekezdésben szereplő eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A településrendezési tervek módosításának véleményezési eljárását az építtető kezdeményezésére az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal folytatja le.
(4) A településrendezési terv tervezetét véleményeztetni kell a partnerekkel, az államigazgatási szervekkel, valamint az érintett területi és települési önkormányzatokkal.
(5) A településrendezési terv tervezetét a fővárosi és vármegyei kormányhivatal, valamint a település honlapján – a (2) bekezdés szerinti hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül – közzé kell tenni, amelyre a partnerek 10 napon belül írásos észrevételt tehetnek, a honlapon megadott elérhetőségen.
(6) Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal a kérelem beérkezésétől számított 10 napon belül egyeztető tárgyalást hív össze a partnerek részére, 15 napon belül az államigazgatási szervek, az érintett területi és települési önkormányzatok részére, amely tárgyalásokon az építtető a településrendezési terv tervezetét közérthető módon ismerteti a megjelentekkel, különös tekintettel a beruházás lezárásával megvalósuló környezetalakítás végleges állapotának bemutatására.
(7) A (6) bekezdés szerinti tárgyalásokról az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza a felmerült véleményeltéréseket és a településrendezési terv elfogadásra alkalmassá tételéhez szükséges feltételeket.
(8) Azt az érdekeltet, aki az egyeztető tárgyaláson meghívás ellenére nem vett részt vagy aki az egyeztető tárgyaláson nem képviselteti magát, az eljárás során kifogást nem emelő véleményezőnek kell tekinteni.
(9) Ha a településrendezési terv készítéséhez vagy módosításához adatok beszerzése szükséges, az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal – az egyeztető tárgyalás összehívásával egyidejűleg – az előzetes tájékoztatási szakasz szerinti előzetes adatszolgáltatást kér az érintett államigazgatási szervtől.
(10) Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal a jegyzőkönyveket, a záró szakmai véleményét, valamint a településrendezési terv – szükség szerint módosított – tervezetét 8 napon belül megküldi a polgármesternek a településrendezési terv elfogadása érdekében, és kezdeményezi a képviselő-testület összehívását.
(11) A polgármester az iratok kézhezvételét követő 15 napon belül képviselő-testületi ülést hív össze a településrendezési terv megállapítása céljából. A településrendezési tervet úgy kell elfogadni, hogy az legkésőbb a kihirdetését követő 5. napon hatályba lépjen.
(12) Ha a települési önkormányzat a településrendezési tervet a (10) bekezdés szerinti javaslatnak megfelelően, a (11) bekezdés szerinti határidőben nem fogadja el, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal intézkedik az önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárás megindítása iránt.
(13) Közcélú nyomvonalas építmény esetén az építési engedély iránti kérelmet – a településrendezési tervnek a 194. § (1) bekezdése szerinti törvénnyel vagy rendelettel való összhangja hiányában – a 194. § (1) bekezdése szerinti törvény vagy rendelet követelményeinek megfelelően kell elbírálni. Ebben az esetben az építési engedélyezési eljárásban a jegyző (főjegyző) településrendezési követelmények és a helyi építési követelmények megfelelőségéről szóló szakhatósági nyilatkozatát nem kell beszerezni. Amennyiben törvény vagy kormányrendelet helyszínt vagy nyomvonalat nem állapít meg, úgy az építési engedélyezési eljárásban a jegyző (főjegyző) településrendezési követelmények és a helyi építési követelmények megfelelőségéről szóló szakhatósági nyilatkozatában a településrendezési terv összhangjának megteremtéséről nyilatkozik. Ilyen esetben az építési engedély akkor válik végrehajthatóvá és az építési tevékenység akkor kezdhető meg, amikor a településrendezési terv olyan módosítása lép hatályba, amellyel a kiadott engedély összhangban van.
(14) Az építtető vagy megbízottja az építtetői feladatok ellátásához szükséges műszaki tervek elkészítése érdekében a nyomvonallal érintett bármely ingatlanra a tulajdonos előzetes tájékoztatása mellett – a lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével – beléphet, ott méréseket, vizsgálatokat végezhet, feltéve, hogy az nem eredményezi az ingatlan helyreállíthatatlan változását.
(15) Az ingatlan, tulajdonosa vagy használója az (14) bekezdésben felsorolt munkák végzését tűrni köteles, a munkák végzését nem akadályozhatja.
(16) Az építtető megbízottja a jogosultságát az adott munka elvégzésére vonatkozó meghatalmazással igazolja.
(17) Az építtető az (14) bekezdésben felsorolt munkákkal összefüggésben okozott kárt a polgári jog általános szabálya szerint köteles a tulajdonosnak megtéríteni.
(18) Az előzetes régészeti dokumentáció készítője a maradandó változással nem járó vizsgálatok helyét bármely ingatlanon át megközelítheti, azokon mérést, vizsgálatot végezhet előzetes régészeti dokumentáció készítése céljából. A maradandó változással nem járó vizsgálat végzése érdekében bármely ingatlanra – a lakás és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével – beléphet. Az előzetes régészeti dokumentáció készítőjének az ingatlan tulajdonosát (használóját, vagyonkezelőjét) a vizsgálatokról igazolható módon előzetesen értesítenie kell.
(19) Az engedély alapján végzett engedélyes haditechnikai termék felkutatása esetén az engedélyes, ha a kutatás nem jelent az ingatlanban maradandó változást, a haditechnikai kutatás eredményessége érdekében bármely ingatlanra – a lakás és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével – beléphet. Az engedélyesnek az ingatlan tulajdonosát (használóját, vagyonkezelőjét) a kutatási munkálatokról igazolható módon előzetesen értesítenie kell.
(20) A közcélú nyomvonalas építmény megvalósításához szükséges ásványi nyersanyag kitermelésére a végleges építési engedélyben megállapított nyomvonal 10–10 km szélességű környezetében célkitermelőhely létesíthető.
(21) A célkitermelőhely létesítésére, üzemeltetésére, megszüntetésére és hatósági felügyeletére vonatkozóan a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17/A. § (2)–(3) bekezdésében és 17/B–17/E. §-ában foglalt rendelkezések az irányadóak.
196. § [A hatósági eljárások különös szabályai kiemelt jelentőségű ügyekben]
(1) A kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóság az általa meghozott döntéseket – az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések, az eljárásban közreműködő szakhatóságok részére kézbesítendő, valamint a katonai, honvédelmi, nemzetbiztonsági és védelmi ipari célú és rendeltetésű építményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárásban hozott döntések kivételével – hirdetményi úton közli.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hirdetményi úton történő közlés esetén, ha a döntés az ügyfél számára kötelezettséget állapít meg, vagy alapvető jogát vonja el vagy korlátozza, a kiemelt jelentőségű ügyben a hatóság az ismert ügyfelet a döntés szövegéről – a hirdetmény kifüggesztésével egyidejűleg – az ügyfél tekintetében az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint alkalmazható egyéb kapcsolattartási forma használatával is tájékoztatja. A közlés jogkövetkezményei ilyen esetben is a hirdetményi úton történő közléshez kapcsolódóan állnak be. A döntés közlésének napja – a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a hirdetmény kifüggesztését követő 5. nap.
(3) A kiemelt jelentőségű ügyben az építési tevékenységgel érintett telek – a használatbavételi engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárás kivételével – az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló jogszabály értelmében rendezett akkor is, ha a telek kialakítása végleges telekalakítási engedéllyel megtörtént.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a telekalakítást legkésőbb a használatbavételi engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárás megindulásáig az ingatlan-nyilvántartásban át kell vezetni.
(5) Ügygondnokot vagy eseti gondnokot kell kirendelni abban az esetben is, ha a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személye nem állapítható meg egyértelműen. Az ügygondnokot az eljáró hatóság, az eseti gondnokot a hatóság megkeresésére a gyámhatóság rendeli ki. A gyámhatósági eljárás ügyintézési ideje 15 nap.
(6) Közcélú nyomvonalas építmény megvalósítása során az építtető kérelmére a hatóság akkor is lefolytatja a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) szerinti előzetes vizsgálati eljárást és környezeti hatásvizsgálati engedélyezési, valamint a már kiadott engedély módosítására irányuló eljárást, ha az adott tevékenységre vonatkozóan jogszabály nem ír elő engedélyt.
(7) Közcélú nyomvonalas építménynél a Kvt. 72. §-ától eltérően a környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi engedélyt akkor vonja vissza, ha
a) a véglegessé válástól számított tíz éven belül a közcélú nyomvonalas építmény megvalósítását vagy az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat nem kezdték meg,
b) a jogosult nyilatkozik arról, hogy a környezetvédelmi engedéllyel nem kíván élni, vagy
c) az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak.
(8) A közcélú nyomvonalas építmény előkészítése és megvalósítása során
a) az építési engedélyezés és a vízjogi létesítési engedélyezés iránti kérelem nem utasítható el,
b) a megindult építési engedélyezési eljárás és a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás nem szüntethető meg
arra tekintettel, hogy az építési vagy a vízjogi létesítési engedély alapját képező környezetvédelmi engedélyezés iránti eljárás van folyamatban. Az építési engedélyezési eljárást és a vízjogi létesítési engedélyezési eljárást a határozathozatal előtt a környezetvédelmi engedély kiadását követő nyolcadik napig a hatóság felfüggeszti.
(9) A közcélú nyomvonalas építmény előkészítése és megvalósítása során
a) az építési engedélyezés és a vízjogi létesítési engedélyezés iránti kérelem nem utasítható el,
b) a megindult építési engedélyezési eljárás és a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás nem szüntethető meg, továbbá
c) az építési engedélyezési eljárás és a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás nem függeszthető fel
arra tekintettel, hogy a környezetvédelmi engedéllyel szemben közigazgatási per van folyamatban.
(10) Közcélú nyomvonalas építménynél a környezetvédelmi engedély kiadását követően kiadott építési engedélyben és vízjogi létesítési engedélyben rendelkezni kell arról, hogy a határozat
a) a környezetvédelmi engedély elleni közigazgatási perben hozott ítélettel szemben nyitva álló felülvizsgálati határidő elteltével, vagy
b) a jogerős ítélettel szemben benyújtott bírósági felülvizsgálati eljárás lezárultával
válik hatályossá. A kiadott építési engedélyt és a vízjogi létesítési engedélyt a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra tekintet nélkül vissza kell vonni, ha a bíróság a környezetvédelmi engedélyt – további jogorvoslattal már nem támadható határozatával – hatályon kívül helyezi.
197. § [A kiemelt jelentőségű ügy koordinációja]
(1) A Kormány a kiemelt jelentőségű ügyben rendeletével jelölheti ki a koordinációs feladatokat ellátó főispánt.
(2) A kiemelt jelentőségű ügyben a Kormány rendeletében határozza meg azokat a feladatköröket, amelyeket az (1) bekezdés szerint kijelölt főispán gyakorolhat.
(3) Az (1) bekezdés szerint kijelölt főispán a (2) bekezdés szerinti feladatköreit a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró valamennyi hatóság, illetve szakhatóság tekintetében – az általa vezetett kormányhivatalnak a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról szóló kormányrendeletben meghatározott illetékességi területén kívül is – gyakorolhatja.
(4) Az (1) bekezdés szerint kijelölt főispán a (2) bekezdésben meghatározott feladatköröket nem gyakorolhatja az önálló szabályozó szervek, a Magyar Nemzeti Bank, az autonóm államigazgatási szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a rendvédelmi szervek tekintetében.
(5) Az (1) bekezdés szerint kijelölt főispán jogosult a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóságok és szakhatóságok vezetőjét – a Kormány tagjai, az önálló szabályozó szervek, az autonóm államigazgatási szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a rendvédelmi szervek kivételével – írásban soron kívüli feladat elvégzésére, vagy mulasztás pótlására utasítani a kiemelt jelentőségű üggyel összefüggő feladatokkal kapcsolatban.
(6) A főispán az (5) bekezdés szerinti írásbeli utasítást – annak kiadásával egyidejűleg – megküldi a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóságok és szakhatóságok irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervének.
(7) A főispán a kiemelt jelentőségű üggyel összefüggésben a kiemelt jelentőségű ügyben hatóságként vagy szakhatóságként kijelölt kormánytag felé írásban jelzéssel élhet, mellyel összefüggésben az érintett kormánytag öt munkanapon belül tájékoztatást ad a főispánnak.
198. § [Ügyintézési határidő a kiemelt jelentőségű ügyben]
(1) Kiemelt jelentőségű ügyben a kérelmet soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési határidő azonban – a (2) bekezdésben meghatározott, valamint az általános építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő kivételével – legfeljebb negyvenkét nap lehet.
(2) Az ügyintézési határidő
a) a Kvt. szerinti előzetes vizsgálati eljárás esetén az ott meghatározott határidő, környezeti hatásvizsgálati eljárás, egységes környezethasználati engedélyezési eljárás esetén hatvan nap, összevont eljárás esetén kilencven nap,
b) az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárások esetén az ott meghatározott határidő,
c) a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti közlekedési hatósági engedélyezési eljárások esetén harminc nap,
d) a villamos energiáról szóló törvény szerinti villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárások esetén harminc nap,
e) az atomenergiáról szóló törvény szerinti nukleáris létesítménnyel és radioaktívhulladék-tárolóval összefüggő építmények hatósági engedélyezése és ellenőrzése esetén az ott meghatározott határidő.
(3) Kiemelt jelentőségű ügyben a szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő tizenöt nap.
(4) A tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívás kiadására csak egy alkalommal kerülhet sor. Különösen indokolt esetben a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívás kiadása még egy alkalommal megismételhető.
(5) A kiemelt jelentőségű ügyben indult eljárást – az ügyfajtára irányadó különös eljárási szabályok szerint fizetendő illeték vagy díj helyett – az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter által, az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott miniszteri rendeletben meghatározott mértékű, az eljáró hatóság és – szakhatóság közreműködése esetén – a szakhatóság bevételét képező igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséhez kötheti.
(6) Kiemelt jelentőségű ügyben a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet vagy az ügyfajtára vonatkozó különös hatósági eljárási szabályokat megállapító jogszabály az e törvényben foglalt határidőknél rövidebbet is megállapíthat.
(7) Közcélú nyomvonalas építmény környezeti hatásvizsgálati eljárása során a hatóság a szakkérdésben önállóan vagy szakértő bevonásával dönt, ha a szakhatóság a (3) bekezdés szerinti határidő betartását elmulasztja.
199. § [A közigazgatási per különös szabályai kiemelt jelentőségű ügyekben]
(1) A közigazgatási perben a jogi képviselet kötelező.
(2) A hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt három napon belül továbbítja a bírósághoz.
(3) A perben a beadványok benyújtása és a hivatalos iratok kézbesítése elektronikus úton történik.
(4) Az ingatlanügyi hatóság eljárásával kapcsolatos perben a (2) és (3) bekezdést nem kell alkalmazni.
(5) Perbeállítás csak a keresetlevélben, a védiratban, illetve a perbelépés bejelentésével egyidejűleg kérhető.
(6) A perbelépést a perbelépés lehetőségéről való bírósági értesítés közlését követő nyolc napon belül kell bejelenteni. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
(7) A keresetet csak a perindításra nyitva álló határidőn belül lehet megváltoztatni, illetve kiterjeszteni.
(8) A perben a beadványok hiányosságainak pótlására legfeljebb nyolcnapos határidő adható, amelyet indokolt esetben egyszer, további, legfeljebb nyolc nappal lehet meghosszabbítani.
(9) Az első tárgyalást az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő harminc napon belül kell megtartani, és ha nincs szükség bizonyítási eljárás lefolytatására, vagy tárgyaláson kívüli eljárás esetén, e határidőn belül kell elbírálni. A határidő számításakor a hiánypótlásra fordított idő nem vehető figyelembe.
(10) A bíróság határozatának közlése iránt a meghozatalától számított nyolc napon belül intézkedik.
(11) A Kúria a felülvizsgálati ellenkérelemnek (csatlakozó felülvizsgálati kérelemnek) a Kúriához való érkezését, illetve a felülvizsgálati ellenkérelem előterjesztésére megállapított határidő eredménytelen leteltét követő kilencven napon belül dönt.
200. § [A közműveket érintő különös szabályok]
(1) Ha kiemelt beruházás esetében a beruházással érintett közművezeték-üzemeltető – a jogszabályban meghatározott határidőn belül – nem nyilatkozik az építtető által benyújtott tervek jóváhagyásáról, a nyilatkozatot – a megkeresésben foglalt tartalommal – megadottnak kell tekinteni.
(2) Kiemelt beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó közműszakasz bontása, kiváltása vagy fejlesztése (a továbbiakban együtt: a közműszakaszt érintő munka) esetében az 194. § (1) bekezdése szerinti jogszabály rendelkezhet úgy, hogy a közműszakaszt érintő munkát a (3)–(8) bekezdésben foglaltak alapján kell elvégezni és elszámolni.
(3) Az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló kormányrendelet szerinti közműegyeztetést követően a kiemelt beruházás építtetője (e § alkalmazásában a továbbiakban: építtető) köteles írásban értesíteni a kiemelt beruházással érintett közmű tulajdonosát és üzemeltetőjét arról, hogy a beruházás során mely közműszakasz bontása, kiváltása vagy fejlesztése szükséges.
(4) Az építtető a közműszakaszt érintő munka elvégzésére vagy elvégeztetésére a körülmények és a műszaki szükségesség által indokolt mértékű – a közmű tulajdonosa számára biztosított, legalább 10 napos határidőn belül adott véleménye figyelembevételével –, 180 napnál nem rövidebb határidőt határoz meg. A közmű tulajdonosa az egyeztetett, egyetértés hiányában az építtető által meghatározott határidőn belül köteles a közműszakaszt érintő munkát elvégezni vagy elvégeztetni.
(5) Ha a közmű tulajdonosa a közműszakaszt érintő munkát a (4) bekezdés szerinti véleménye szerint nem kívánja elvégezni vagy elvégeztetni, és az építtetővel másképp nem állapodik meg, akkor az építtető jogosult a közműszakaszt érintő munkát megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amit a közmű tulajdonosa tűrni köteles. A közmű tulajdonosa jogosult a munkát ellenőrizni, erre külön szakfelügyeletet biztosíthat.
(6) A közmű tulajdonosa által elvégzett, a közműszakaszt érintő munka indokolt költségeit az építtető a közmű tulajdonosának köteles megtéríteni. Ha a közműszakaszt érintő munkára a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladóan került sor, akkor a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladó munkák költségét a közmű tulajdonosa köteles megtéríteni, illetve viselni. Az építtető által létrehozott közmű – a közmű műszaki átadás-átvételi eljárása eredményes lezárását követően – e törvény erejénél fogva, ingyenesen, az építtető által nyilvántartott nyilvántartási értéken való átvezetéssel a (7) bekezdés szerinti közműtulajdonos tulajdonába – Budapesten víziközművek esetén a víziközmű szolgáltatásról szóló törvényben meghatározott ellátásért felelős tulajdonába – és a közmű üzemeltetőjének üzemeltetésébe kerül.
(7) Kiemelt beruházás megvalósításához közvetlenül kapcsolódó útépítési, közműcsatlakozási, fejlesztési, bontási és kiváltási munkák elvégzésével érintett vagyonelemek értékének változásával az építtető a beruházások teljes megvalósítását követően, a teljes beruházás időszakát figyelembe véve köteles elszámolni a beruházással érintett közművagyon-elemek tulajdonosával.
(8) A felek kötelesek a (3) bekezdés szerinti értesítést követően legkésőbb 90 napon belül megállapodást kötni – a teljes beruházási időszakban elvégzésre kerülő munkálatok figyelembevételével – az elszámolás feltételeiről, valamint a felmerülő terhek viselésének megosztásáról.
(9) Ha a közműkiváltással vagy -fejlesztéssel érintett ingatlan nem áll az építtető tulajdonában vagy vagyonkezelésében, amennyiben a közműkiváltásra vagy -fejlesztésre vonatkozó engedélyezési kérelem teljesítésének egyéb feltételei fennállnak, nem szükséges az ingatlan tulajdonosának a hozzájárulása. Ebben az esetben a közműkiváltás vagy -fejlesztés engedélye idegen ingatlan birtokbavételére nem jogosít, az építéssel összefüggésben támasztható polgári jogi igényt nem dönt el és nem mentesít egyéb engedély megszerzésének kötelezettsége alól.
(10) A közcélú nyomvonalas építmény kapcsán kiváltásra vagy kiépítésre kerülő közművek elhelyezése érdekében az elhelyezéssel érintett ingatlanra közérdekből, az építtető vagy a közműszolgáltató javára – hatóság határozatával – szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani. A használati jog alapításáért a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás jár.
(11) E § rendelkezéseit szállítóvezeték tekintetében nem kell alkalmazni.
201. § [Sajátos tájékoztatási szabályok]
(1) A kiemelt beruházással kapcsolatos feladatok ellátására – törvényben, kormányrendeletben vagy kormányhatározatban – kijelölt személy vagy szerv bármely hatóságtól, közigazgatási szervtől, közműszolgáltató, közműnyilvántartó és energiaszolgáltató társaságtól, az építtetőtől, egyéb állami tulajdonban álló társaságtól, a kiemelt beruházás megvalósításában közreműködő bármely szervezettől, továbbá az érintett önkormányzattól (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: érintett szerv) a beruházással összefüggő ügyben tájékoztatást kérhet, illetve az érintett szerv részére intézkedés megtételét javasolhatja.
(2) A tájékoztatáskérésre az érintett szerv 15 napon belül köteles érdemi választ adni. Ha az érintett szerv az intézkedési javaslattal nem ért egyet, akkor az érintett szerv első számú vezetője – önkormányzat esetén a főpolgármester, illetve a polgármester – részletes indokolással ellátott nyilatkozatban közli álláspontját az intézkedési javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül.
202. § [Építésgazdasági feladatellátás]
(1)–(2) *
(3) Az (1) bekezdésben foglaltak érdekében az építésgazdasági intézkedésre okot adó állapot bekövetkezésének megítéléséhez kormányrendeletben meghatározott részletszabályok szerint
a) *
b)–c) *
(4) *
(5) *
203. § *
204–206. § *
207–209. § *
210–215. § *
216. § [Az egyéb nyilvántartásokkal való kapcsolat]
(1) Az OÉNY elektronikus úton kapcsolódik a következő nyilvántartásokhoz, és ezúton biztosítja a kormányrendeletben meghatározott nem személyes és e törvényben meghatározott személyesadat-tartalom lekérdezését az alábbiak szerint:
a)–g) *
h) *
(2)–(6) *
217. § *
218. § *
219–223. § *
224. § *
225. § [Rendeletalkotási felhatalmazások]
(1) *
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a kiemelt jelentőségű ügyek körét, a kiemelt beruházások körét, a kiemelt beruházás helyszínét és közvetlen környezetét, valamint az építési tevékenységgel érintett telek közvetlen környezetébe tartozó, az építési tevékenység költséghatékony elvégzéséhez szükséges közterület díjmentes használatának feltétlenül szükséges időtartamát,
b) a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóság vagy hatóságok kijelölését,
c) a kiemelt jelentőségű ügyben a főispán feladatkörét, a koordináció részletes eljárási szabályait,
d) valamennyi kiemelt beruházás esetén a megvalósításával összefüggő, az általánostól eltérő területrendezési követelményeket, eltérő településrendezési, építési, településképi és telekalakítási követelményeket, eltérő örökségvédelmi, helyi védelemre és helyi emlékekre vonatkozó követelményeket, eltérő fás szárú növényekre vonatkozó követelményeket, valamint mindezekhez a kapcsolódó eljárási szabályokat,
e) közcélú kiemelt beruházás esetében az eltérő tűzvédelmi követelményeket, az eltérő környezetvédelmi követelményeket, valamint mindezekhez a kapcsolódó eljárási szabályokat,
f) kiemelt beruházással kapcsolatosan a változtatási, a telekalakítási és az építési tilalom alkalmazásának kizárását, valamint a 194. § (9) bekezdése szerinti kártalanítás részletes szabályait,
g) a kiemelt beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó, közműszakaszt érintő munka elvégzésére és elszámolására vonatkozó részletes szabályokat,
h) a kiemelt jelentőségű ügyek vonatkozásában a beruházó tájékoztatási kötelezettségének részletes szabályait.
(3) Felhatalmazást kap az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza
1. *
2. az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben
a)–c) *
d) a kiemelt jelentőségű ügyben indult eljárás esetén az eljáró hatóság és – szakhatóság közreműködése esetén – a szakhatóság bevételét képező igazgatási szolgáltatási díj mértékét.
3. *
(4)–(11) *
(12) Felhatalmazást kap a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóságok és szakhatóságok által a koordinációs feladatokat ellátó főispánok felé, továbbá a koordinációs feladatokat ellátó főispánok által a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter és a Kormány tagjai felé teljesítendő, törvényben vagy kormányrendeletben előírt rendszeres és eseti jellegű jelentések, valamint tájékoztatások részletszabályait.
226. § [Hatálybalépés]
(1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba..
(2) Az ELSŐ Rész, a 17–19. §, a 20. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a) pontja és (3)–(6) bekezdése, a 21. §, az 5. alcím, a IV–XII. Fejezet, a 37. alcím, a 184. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a) és b) pontja, (3) és (4) bekezdése, a 39–41. alcím, a 202. § (1) és (2) bekezdése, (3) bekezdés b) és c) pontja és (4) bekezdése, a 203. §, a XV. Fejezet, a 43. alcím és a 44. alcím, a 210–215. §, a 216. § (1) bekezdés a)–g) pontja és (2)–(6) bekezdése, a 46. alcím, a 219–223. §, a 225. § (1) bekezdése, 225. § (3) bekezdés 1. pont, 2. pont a)–c) alpont és 3. pont, 225. § (4)–(11) bekezdése, a 227–233. §, a 237–261. §, a 263–269. §, a 270. § (1) bekezdés a) pontja és (2)–(6) bekezdése, a 271. és 272. §, a 273. § (3) bekezdés g) pontja, a 274. § (1) bekezdése, a 275–285. §, a 287. és 288. §, valamint az 1. melléklet és a 2. melléklet 2024. október 1-jén lép hatályba.
(3) A 20. § (2) bekezdés b) pontja, a 184. § (2) bekezdés c) és d) pontja és (5) bekezdése, a 202. § (3) bekezdés a) pontja és (5) bekezdése, a 216. § (1) bekezdés h) pontja, a 47. alcím és a 224. § 2026. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 270. § (1) bekezdés b) pontja, a 273. § (4) bekezdése, a 274. § (2) bekezdése és a 286. § (11), (13) bekezdése, (43) bekezdés 1–3., 5., 6., 8–10., 12. és 35. pontja, (44) bekezdés 1–9., 11–39., 41., 43–46., 54., 57., 58. és 60. pontja 2027. július 1-jén lép hatályba.
227–233. § *
234. § [Kiemelt beruházásokra vonatkozó átmeneti rendelkezések]
(1) Az e rendelkezés hatálybalépése előtt kiemelten közérdekű beruházássá, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházássá, illetve közcélú kiemelt beruházássá nyilvánított beruházásokkal összefüggő ügyekre a továbbiakban a 193. § (1) bekezdés a)–e) pontja és a 193. § (2) bekezdése kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a kiemelten közérdekű beruházássá, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházássá, illetve közcélú kiemelt beruházássá nyilvánító törvény vagy kormányrendelet módosítása esetén a 225. § (2) bekezdése szerinti felhatalmazó rendelkezések alkalmazandók.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak kivételével a korábban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé és beruházássá, illetve magáncélú kiemelt beruházássá nyilvánított beruházással összefüggő ügyekre a továbbiakban a 193. § (1) bekezdés f) és g) pontjára, valamint a a 193. § (3)–(5) bekezdésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé és beruházássá, illetve magáncélú kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendeletnek a 225. § (2) bekezdés a)–d) pontja és a 225. § (2) bekezdés f)–h) pontja szerinti felhatalmazó rendelkezések alapján történő módosítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a hatályos rendelkezések szerint is – ideértve a 193. § (3)–(5) bekezdésében foglaltakat is – az építési beruházást magáncélú kiemelt beruházássá lehetne nyilvánítani.
235. § [Sarkalatossági záradék]
E törvény
a) 174. § (5)–(9) bekezdése és 252. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése és 38. cikk (1) bekezdése alapján,
b) 269. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján,
c) 271. §-a, 273. § (2) bekezdése és (3) bekezdés b) pontja az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján,
d) 273. § (1) bekezdése, 273. § (3) bekezdés a) és c)–g) pontja és (4) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
236. § [Az európai uniós követelményekre utaló rendelkezések]
(1) Ez a törvény
a) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének,
b) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9., 10. és 16. cikkének,
c) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv 11. cikk (1) bekezdés g) pontjának és 21. cikkének,
d) a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5., 6., 7., 13. cikkének
való megfelelést szolgálja, továbbá az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 12. pontjával, 18. és 27. cikkével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
(2) E törvénynek a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése és 39. cikk (5) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént.
237–261. § *
262. § *
263–269. § *
270. § [A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény módosítása]
(1) A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény
a) *
b) *
lép.
(2)–(6) *
271–272. § *
273. § [A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása]
(1)–(2) *
(3) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény
a)–f) *
g) *
lép.
(4) *
274. § [A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása]
(1) *
(2) *
275–285. § *
286. § [A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény módosítása]
(1)–(10) *
(11) *
(12) *
(13) *
(14)–(42) *
(43) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény
1–3. *
4. *
5–6. *
7. *
8–10. *
11. *
12. *
13–34. *
35. *
36–37. *
lép.
(44) Hatályát veszti a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény
1–9. *
10. *
11–39. *
40. *
41. *
42. *
43–46. *
47–53. *
54. *
55–56. *
57–58. *
59. *
60. *
287–288. § *
