(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen 47. cikke (2) bekezdésének első és harmadik mondatára, valamint 95. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére * ,
tekintettel az Európai Központi Bank véleményére * ,
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően * ,
mivel:
(1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet * az új előre fizetett, elektronikus fizetőeszközök megjelenése nyomán fogadták el azzal a céllal, hogy egyértelmű jogi keretet hozzanak létre, amely megerősíti a belső piacot, és közben megfelelő szintű prudenciális felügyeletet biztosít.
(2) A Bizottság a 2000/46/EK irányelvre vonatkozó felülvizsgálatában kihangsúlyozta az említett irányelv módosításának szükségességét, mivel egyes rendelkezései gátolják az elektronikuspénz-szolgáltatások valódi egységes piacának kialakulását és e felhasználóbarát szolgáltatás fejlődését.
(3) A belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló, 2007. november 13-i 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv * korszerű és koherens jogi keretet hozott létre a pénzforgalmi szolgáltatások tekintetében, amely magában foglalja a pénzforgalmi szolgáltatók egy új típusára, nevezetesen a pénzforgalmi intézményekre vonatkozó prudenciális előírásokról szóló nemzeti rendelkezések összehangolását.
(4) A piacra történő belépés akadályai eltávolításának és az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenység megkezdésének és folytatásának megkönnyítése céljából, az elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre vonatkozó szabályokat felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy valamennyi pénzforgalmi szolgáltató egyenlő feltételek mellett működhessen.
(5) Ezen irányelv alkalmazását célszerű az elektronikus pénzt kibocsátó pénzforgalmi szolgáltatókra korlátozni. Ezen irányelv nem alkalmazandó az olyan előre fizetett eszközökön tárolt, meghatározott igények kielégítését szolgáló monetáris értékekre, amelyek korlátozott esetekben használhatók, mivel azok az elektronikus pénz birtokosa számára csak az elektronikus pénzt kibocsátó üzleti helyiségeiben vagy a hivatásos kibocsátóval közvetlen szerződéses kapcsolatban álló szolgáltatók zártkörű hálózatában teszik lehetővé termékek vagy szolgáltatások vásárlását, vagy csak meghatározott körű termékek vagy szolgáltatások vásárlására alkalmasak. Egy eszköz akkor minősül „zártkörű hálózaton” belül használhatónak, ha csak egy meghatározott üzletben vagy üzletláncban kínált termékek és szolgáltatások vásárlására alkalmas, vagy ha az értékesítés helyétől függetlenül csak meghatározott körű termékek és szolgáltatások vásárlására alkalmas. Ilyen eszközök lehetnek a hűségkártyák, az üzemanyagkártyák, a tagsági kártyák, a közlekedési kártyák, az étkezési jegyek, illetve szolgáltatási utalványok (például gyermekgondozási, szociális utalvány vagy olyan szolgáltatási utalványrendszer, amely háztartási feladatok - például takarítás, vasalás, kerti munkák - elvégzésére alkalmazottak felvételét támogatja), amelyek esetenként a használatukat elősegítő egyedi munkajogi keretszabályozás alá tartoznak, a szociális jogszabályokban meghatározott célok megvalósítása érdekében. Amennyiben egy egyedi célt szolgáló eszköz általános célú eszközzé válik, akkor az ezen irányelv hatálya alóli mentesség a továbbiakban nem alkalmazható. A partnerüzletekben is használható eszközök ezen irányelv hatálya alóli mentesítése nem indokolt, mivel ezeket az eszközöket jellemzően a folyamatosan bővülő szolgáltatói hálózatok kiszolgálására tervezik.
(6) Helyénvaló továbbá, hogy ezen irányelv ne legyen alkalmazandó a digitális termékek és szolgáltatások vásárlására használt monetáris értékre, ahol az üzemeltető a termék vagy szolgáltatás jellegénél fogva - például hozzáférési, keresési vagy terjesztési lehetőségek formájában - növeli azok belső értékét, amennyiben a szóban forgó termék vagy szolgáltatás csak egy digitális eszköz, például mobiltelefon vagy számítógép útján használható, feltéve, hogy a távközlési, digitális vagy információs technológiai eszköz üzemeltetője nem csak közvetítőként jár el a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevője és az áru szállítója vagy a szolgáltatás nyújtója között. Ez a helyzet akkor, ha egy mobiltelefon- vagy egyéb digitális hálózati előfizető közvetlenül fizet a hálózatüzemeltetőnek, és nem áll fenn sem közvetlen pénzforgalmi kapcsolat, sem közvetlen adós-hitelezői kapcsolat a hálózati előfizető és bármely, az ügylet részeként szállított árut vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között.
(7) A technológiai semlegesség érdekében egyértelműen kell meghatározni az elektronikus pénz fogalmát. E fogalom-meghatározásnak minden olyan esetre ki kell terjednie, amelyben a pénzforgalmi szolgáltató pénzeszközök ellenében előre fizetett értéket bocsát rendelkezésre, amelyet fizetésre lehet használni, mivel azt harmadik személyek fizetésként elfogadják.
(8) Az elektronikus pénz fogalom-meghatározásának ki kell terjednie az elektronikus pénzre, amelyet akár az elektronikuspénz-birtokos a birtokában lévő fizetési eszközön tart, akár egy távoli szerveren tárolnak és az elektronikus pénz birtokosa egy külön elektronikuspénz-számláról fér hozzá. E fogalom-meghatározásnak megfelelően tágnak kell lennie ahhoz, hogy ne akadályozza a technológiai innovációt és ne csak a piacon ma elérhető elektronikuspénz-termékekre, hanem a jövőben kifejleszthető termékekre is kiterjedjen.
(9) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények prudenciális felügyeleti szabályait felül kell vizsgálni és nagyobb összhangba kell hozni ezen intézmények kockázataival. A szabályokat ezenkívül a 2007/64/EK irányelv alapján a pénzforgalmi intézményekre alkalmazandó prudenciális felügyeleti szabályokkal is összhangba kell hozni. E vonatkozásban a 2007/64/EK irányelv vonatkozó cikkei értelemszerűen alkalmazandóak az elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre, ezen irányelv rendelkezéseinek sérelme nélkül. Így a 2007/64/EK irányelvben a „pénzforgalmi intézmény”-re való hivatkozásokat az „elektronikuspénz-kibocsátó intézmény”-re való hivatkozásként kell értelmezni; a „pénzforgalmi szolgáltatás”-ra való hivatkozásokat a „pénzforgalmi szolgáltatási és elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységek”-re való hivatkozásként kell értelmezni; a „pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevőjé”-re való hivatkozásokat a „pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevője és elektronikuspénz-birtokos”-ra való hivatkozásként kell értelmezni; az „ezen irányelv”-re való hivatkozást úgy kell értelmezni, hogy az egyaránt megfelel a 2007/64/EK irányelvre és ezen irányelvre való hivatkozásnak; a 2007/64/EK irányelv II. címére való hivatkozást úgy kell értelmezni, hogy az egyaránt megfelel a 2007/64/EK irányelv II. címének és ezen irányelv II. címének; a 2007/64/EK irányelv 6. cikkére való hivatkozást az ezen irányelv 4. cikkére való hivatkozásként kell értelmezni; a 2007/64/EK irányelv 7. cikk (1) bekezdésére való hivatkozást az ezen irányelv 5. cikk (1) bekezdésére való hivatkozásként kell értelmezni; a 2007/64/EK irányelv 7. cikk (2) bekezdésére való hivatkozást az ezen irányelv 5. cikk (6) bekezdésére való hivatkozásként kell értelmezni; a 2007/64/EK irányelv 8. cikkére való hivatkozást az ezen irányelv 5. cikk (2)-(5) bekezdéseire való hivatkozásként kell értelmezni; a 2007/64/EK irányelv 9. cikkére való hivatkozást az ezen irányelv 7. cikkére való hivatkozásként kell értelmezni; a 2007/64/EK irányelv 16. cikk (1) bekezdésére való hivatkozást az ezen irányelv 6. cikk (1) bekezdés c)-e) pontjaira való hivatkozásként kell értelmezni; valamint a 2007/64/EK irányelv 26. cikkére való hivatkozást az ezen irányelv 9. cikkére való hivatkozásként kell értelmezni.
(10) Ismert, hogy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények elektronikus pénzt értékesítenek, többek között elektronikuspénz-termékek nyilvános értékesítése és továbbértékesítése révén, lehetőséget biztosítva a fogyasztók számára elektronikus pénz nyújtására vagy a fogyasztók kérésére elektronikus pénz visszaváltására vagy a fogyasztók elektronikuspénz-eszközeinek feltöltésére, a nevükben eljáró természetes vagy jogi személyek révén, a vonatkozó üzleti modell követelményeinek megfelelően. Míg az elektronikuspénz-kibocsátó intézményeknek nem engedhető meg, hogy elektronikus pénzt ügynökökön keresztül bocsássanak ki, ugyanakkor meg kell engedni számukra, hogy a 2007/64/EK irányelv mellékletében felsorolt pénzforgalmi szolgáltatásokat ügynökökön keresztül biztosítsák, amennyiben az említett irányelv 17. cikkében meghatározott feltételek teljesülnek.
(11) A fogyasztóvédelem megfelelő szintjének és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények megbízható és prudens működésének biztosítása érdekében az indulótőkét és a működőtőkét kombináló követelményrendszerre van szükség. Az elektronikus pénz sajátosságára tekintettel a működőtőke-követelmény kiszámítására rendelkezni kell egy további módszerről. Teljes felügyeleti jogkört kell fenntartani annak biztosítása érdekében, hogy az ugyan-olyan típusú kockázatokat az összes pénzforgalmi szolgáltató ugyanolyan módon kezeli, valamint fenn kell tartani azt az elvet, hogy a számítási módszernek ki kell terjednie az adott elektronikuspénz-kibocsátó intézmény sajátos üzleti helyzetére. Emellett olyan rendelkezéseket is el kell fogadni, amelyek előírják, hogy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az elektronikuspénz-birtokosok pénzeszközeit elkülönítetten tartsa az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény más üzleti célokat szolgáló pénzeszközeitől. Az elektronikuspénz-kibocsátó intézményeknek a pénzmosás elleni és a terrorizmus finanszírozása elleni hatékony szabályokat is be kell tartaniuk.
(12) A fizetési rendszerek működtetése olyan tevékenység, amely egyetlen különleges intézménykategória számára sincs fenntartva. Fontos ugyanakkor elismerni, hogy - például a pénzforgalmi intézmények esetében - fizetési rendszereket elektronikuspénz-kibocsátó intézmények is működtethetnek.
(13) Az elektronikus pénz kibocsátása nem minősül a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv * szerinti betétgyűjtő tevékenységnek, mivel a bankjegyek és érmék elektronikus helyettesítőjeként azzal a sajátos tulajdonsággal rendelkezik, hogy általában kisebb összegű fizetésekre, és nem megtakarítási célból használják. Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények számára nem engedhető meg, hogy hitelt nyújtsanak az elektronikus pénz kibocsátása céljából átvett vagy tartott pénzeszközökből. Ezenkívül az elektronikuspénz-kibocsátók számára nem engedhető meg, hogy kamatot vagy egyéb juttatást adjanak, kivéve, ha az adott juttatás nem áll összefüggésben azzal az időtartammal, amely alatt az elektronikuspénz-birtokos az elektronikus pénzt magánál tartja. Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények engedélyének odaítélési és fenntartási feltételei között szerepelniük kell olyan prudenciális előírásoknak, amelyek e szervezetek azon üzleti működési és pénzügyi kockázataival arányosak, amelyekkel elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységük során szembesülnek, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények más üzleti tevékenységeitől függetlenül.
(14) Az elektronikuspénz-kibocsátás tekintetében szükség van ugyanakkor az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények és a hitelintézetek közötti egyenlő feltételek megőrzésére, annak biztosítása érdekében, hogy az azonos szolgáltatásra vonatkozóan tisztességes verseny alakuljon ki az intézmények széles köre között az elektronikuspénz-birtokosok javára. Ezt az elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre alkalmazandó prudenciális felügyeleti rendszer kevésbé nehézkes jellemzőinek olyan rendelkezésekkel való ellensúlyozásával lehet elérni, amelyek a hitelintézetekre vonatkozó rendelkezéseknél szigorúbbak, nevezetesen az elektronikuspénz-birtokosok pénzeszközeinek védelme tekintetében. E védelem kulcsfontosságára tekintettel az illetékes hatóságokat előzetesen tájékoztatni kell minden lényeges változásról, például a védelem módszerének megváltozásáról, azon hitelintézet megváltozásáról, ahol a megóvott pénzeszközöket elhelyezték, vagy azon biztosítótársaság vagy hitelintézet változásairól, amely biztosítja vagy garantálja a megóvott pénzeszközöket.
(15) Valamennyi tagállamban azonos tartalmú szabályokat kell alkalmazni az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények azon fiókjaira, amelyek központi irodája a Közösségen kívül található. Fontos rendelkezni arról, hogy ezek a rendelkezések ne legyenek kedvezőbbek, mint egy másik tagállamban található központi irodával rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó intézmény fióktelepeire alkalmazandó rendelkezések. A Közösség képes olyan megállapodást kötni harmadik országokkal, amely a Közösségen kívül található központi irodával rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó intézmények fióktelepeinek a Közösség egész területén azonos bánásmódot biztosító szabályok alkalmazását írja elő. A Közösség területén kívül központi irodával rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó intézmények fióktelepei nem részesülhetnek sem a Szerződés 43. cikke alapján a letelepedés szabadságában azon a tagállamon kívül, ahol letelepedtek, sem a Szerződés 49. cikkének második bekezdése alapján a szolgáltatásnyújtás szabadságában.
(16) A tagállamoknak célszerű megengedni, hogy ezen irányelv bizonyos rendelkezései alól mentesítsék azokat az intézményeket, amelyek csak korlátozott összegben bocsátanak ki elektronikus pénzt. A mentességet élvező intézmények ezen irányelv alapján nem részesülhetnek sem a letelepedés, sem pedig a szolgáltatásnyújtás szabadságában, és ezeket a jogokat fizetési rendszer tagjaként, közvetve sem gyakorolhatják. Mindazonáltal kívánatos nyilvántartást vezetni minden elektronikus pénzszolgáltató jogalanyról, beleértve a mentességet élvező jogalanyokat is. E megfontolásból a tagállamoknak az említett jogalanyokat fel kell venni az elektronikus pénzkibocsátó intézményeknek egy nyilvántartásába.
(17) Prudenciális okokból a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy elektronikus pénzt csak az ezen irányelvvel összhangban, megfelelően engedélyezett vagy mentességet élvező elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, a 2006/48/EK irányelvvel összhangban engedélyezett hitel-intézetek, a nemzeti jog értelmében pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására jogosult postai elszámolóközpontok, a 2006/48/EK irányelv 2. cikkében említett intézmények, az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok - amennyiben nem monetáris hatósági minőségben járnak el, egyéb hatóságok, illetve a tagállamok, vagy azok regionális vagy helyi hatóságai - amennyiben ható-sági jogkörben járnak el - bocsáthassanak ki.
(18) Az elektronikuspénz-birtokosok bizalmának megőrzése érdekében az elektronikus pénznek visszaválthatónak kell lennie. A visszaválthatóság nem jelenti azt, hogy az elektronikus pénz ellenében átvett pénzeszközök a 2006/48/EK irányelv alkalmazásában betéteknek vagy egyéb visszafizetendő pénzeszközöknek minősülnek. A névértéken történő visszaváltásra mindig lehetőséget kell biztosítani, anélkül, hogy lehetőség lenne megállapodni a visszaváltás minimális küszöbéről. A visszaváltásnak általában díjmentesnek kell lennie. Az ezen irányelvben megfelelően meghatározott esetekben azonban egy arányos és költségalapú díj szabható ki, de ez nem sértheti az adózással és a szociális ügyekkel kapcsolatos nemzeti jogszabályokat, sem az elektronikuspénz-kibocsátó más vonatkozó közösségi vagy nemzeti jogszabály szerinti kötelezettségeit, például a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni szabályokat, a pénzeszközök befagyasztását célzó intézkedéseket, vagy a bűncselekmények megelőzésével és kivizsgálásával kapcsolatos egyedi intézkedéseket.
(19) Az elektronikuspénz-birtokosok számára biztosítani kell a peren kívüli panasztételi és jogorvoslati eljárás révén történő vitarendezés lehetőségét. Ezért a 2007/64/EK irányelv IV. címének 5. fejezete értelemszerűen alkalmazandó ezen irányelv keretében, ezen irányelv rendelkezéseinek sérelme nélkül. Ennélfogva a 2007/64/EK irányelvben a „pénzforgalmi szolgáltatók”-ra való hivatkozást az „elektronikuspénz-kibocsátó intézmény”-re való hivatkozásként, a „pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevőjé”-re való hivatkozást az „elektronikuspénz-birtokos”-ra való hivatkozásként kell értelmezni, a 2007/64/EK irányelv III. és IV. címére való hivatkozást pedig az ezen irányelv III. címeként kell értelmezni.
(20) Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskör gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal összhangban kell elfogadni * .
(21) Az infláció vagy a technológiai és a piaci fejlődés figyelembevétele érdekében, valamint az ezen irányelv alóli mentességek következetes alkalmazásának biztosításához a Bizottságot különösen fel kell hatalmazni az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedések elfogadására. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
(22) Ezen irányelv hatékony működését a későbbiekben felül kell vizsgálni. A Bizottság ezért ezen irányelv átültetésének határidejét követő három évvel erről köteles jelentést készíteni. A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot ezen irányelv egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról.
(23) A jogbiztonság érdekében átmeneti szabályokat kell alkotni a célból, hogy azok az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, amelyek tevékenységüket a 2000/46/EK irányelvet átültető nemzeti jogszabályok alapján kezdték meg működésüket, meghatározott ideig tovább tudják folytatni tevékenységeiket az adott tagállamban. A 2000/46/EK irányelv 8. cikke szerinti mentességi szabályokban részesülő elektronikuspénz-kibocsátó intézmények számára hosszabb időszakot kell engedélyezni.
(24) Ezen irányelv új meghatározást ad az elektronikus pénz fogalmára, amelynek kibocsátására alkalmazni lehet a 2007/64/EK irányelv 34. és 53. cikke szerinti eltéréseket. Ezért ennek megfelelően módosítani kell a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben * szereplő egyszerűsített ügyfél-átvilágítási szabályokat.
(25) A 2006/48/EK irányelv értelmében az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények hitelintézetnek minősülnek, annak ellenére, hogy nem fogadhatnak el betéteket a nyilvánosságtól és a nyilvánosságtól kapott betétekből nem nyújthatnak hiteleket. Az ezen irányelvben bevezetett rendszer miatt célszerű módosítani a hitelintézet fogalmának a 2006/48/EK irányelvben szereplő meghatározását annak biztosítására, hogy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények ne minősüljenek hitelintézetnek. A hitelintézeteknek azonban továbbra is meg kell engedni az elektronikus pénz kibocsátását, és az ilyen tevékenységeknek a Közösség egész területén történő folytatását; ennek feltétele a kölcsönös elismerés, és hogy a hitelintézetekre a bankszektorhoz kapcsolódó közösségi jogszabályoknak megfelelő, átfogó prudenciális felügyeleti rendszert alkalmazzanak. Az egyenlő versenyfeltételek fenntartása érdekében azonban a hitelintézeteknek azt a tevékenységet a 2006/48/EK irányelv helyett ezen irányelv prudenciális felügyeleti rendszere alá tartozó leányvállalatán keresztül kellene végeznie.
(26) Ezen irányelv rendelkezései a 2000/46/EK irányelv megfelelő rendelkezései helyébe lépnek. A 2000/46/EK irányelvet ezért hatályon kívül kell helyezni.
(27) Mivel ezen irányelv célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, mert ehhez az egyes tagállamok jogrendszereinek számos különböző hatályos szabályait kellene összehangolni, és ezért e célok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket fogadhat el a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.
(28) A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás * 34. pontjával összhangban a Tanács arra ösztönzi a tagállamokat, hogy - a maguk számára, illetve a Közösség érdekében - készítsék el saját táblázataikat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az irányelv és az azt átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
HATÁLY ÉS MEGHATÁROZÁSOK
(1) Ez az irányelv megállapítja az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenység folytatására vonatkozó szabályokat, amely céljából a tagállamok a következő elektronikuspénz-kibocsátó intézménykategóriákat ismerik el:
a) a 2006/48/EK irányelv 4. cikkének 1. pontjában meghatározott hitelintézetek, ideértve a nemzeti jognak megfelelően az említett irányelv 4. cikkének 3. pontja szerinti fióktelepét is, amennyiben az ilyen fióktelep a Közösségben található, és a központi irodája pedig a Közösségen kívül van, az említett irányelv 38. cikkével összhangban;
b) az ezen irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, ideértve ezen irányelv 8. cikkének és a nemzeti jognak megfelelően azok fióktelepét is, amennyiben az ilyen fióktelep a Közösségben található, és a központi irodája pedig a Közösségen kívül van;
c) a nemzeti jog értelmében elektronikus pénz kibocsátására jogosult postai elszámolóközpontok;
d) az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok, amennyiben nem monetáris hatósági vagy egyéb hatósági jogkörben járnak el;
e) a tagállamok, illetve regionális vagy helyi hatóságaik, amennyiben hatósági jogkörben járnak el.
(2) Ezen irányelv II. címe megállapítja az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdésére, folytatására és prudenciális felügyeletére vonatkozó szabályokat.
(3) A tagállamok ezen irányelv II. címe rendelkezéseinek vagy ezek egy részének alkalmazását a 2006/48/EK irányelv 2. cikkében említett intézmények vonatkozásában mellőzhetik, kivéve a szóban forgó cikk első és a második francia bekezdésében említett intézményeket.
(4) Ez az irányelv nem alkalmazandó a 2007/64/EK irányelv 3. cikkének k) pontjában meghatározottak szerint mentesített eszközökön tárolt monetáris értékre.
(5) Ez az irányelv nem alkalmazandó a 2007/64/EK irányelv 3. cikkének l) pontjában meghatározottak szerint mentesített fizetési műveletekre használt monetáris értékre.
Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalom-meghatározások érvényesek:
1. „elektronikuspénz-kibocsátó intézmény”: olyan jogi személy, amely a II. cím alapján engedélyt kapott elektronikus pénz kibocsátására;
2. „elektronikus pénz”: a kibocsátóval szembeni követelés által megtestesített, elektronikusan tárolt - ideértve a mágneses tárolást is - monetáris érték, amelyet pénzeszköz átvételével bocsátanak ki a 2007/64/EK irányelv 4. cikkének 5. pontjában meghatározott fizetési műveletek teljesítése céljából, és amelyet az elektronikuspénz-kibocsátón kívül más természetes vagy jogi személy is elfogad;
3. „elektronikuspénz-kibocsátó”: az 1. cikk (1) bekezdésében említett jogalanyok, az 1. cikk (3) bekezdése értelmében mentességet élvező intézmények, valamint a 9. cikk értelmében mentességet élvező jogi személyek;
4. „átlagos kintlevő elektronikus pénz”: a megelőző hat naptári hónap során minden naptári nap végén kibocsátott elektronikus pénzre vonatkozó pénzügyi kötelezettségek minden-kori teljes összegének átlaga, amelyet az egyes naptári hónapok első naptári napján számítanak ki és az adott hónapra alkalmaznak.
AZ ELEKTRONIKUSPÉNZ-KIBOCSÁTÓ INTÉZMÉNYEK TEVÉKENYSÉGÉNEK MEGKEZDÉSÉRE, FOLYTATÁSÁRA ÉS PRUDENCIÁLIS FELÜGYELETÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
(1) * Ezen irányelv sérelme nélkül, az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv * 5. cikke és 11-17. cikke, 19. cikkének (5) és (6) bekezdése, valamint 20-31. cikke - a 15. cikk (4) bekezdése a 28. cikk (5) bekezdése és a 29. cikk (7) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat is beleértve - értelemszerűen alkalmazandó az elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre.
(2) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézményeknek előze-tesen tájékoztatniuk kell az illetékes hatóságokat, a kibocsátott elektronikus pénz ellenében átvett pénzeszközök megóvása érdekében hozott intézkedések tekintetében bekövetkező minden jelentős változásról.
(3) Bármely természetes vagy jogi személy, aki/amely döntést hozott egy elektronikuspénz-kibocsátó intézményben való, a 2006/48/EK irányelv 4. cikke 11. pontja értelmében vett befolyásoló részesedés közvetett vagy közvetlen megszerzéséről vagy elidegenítéséről, illetve e befolyásoló részesedés további közvetett vagy közvetlen növeléséről vagy csökkentéséről, amely eredményeképpen szavazati jogainak aránya elérné vagy meghaladná a 20%, 30% vagy 50%-ot, illetve 20%, 30% vagy 50% alá csökkenne, vagy amelynek következtében az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a leányvállalatává válna vagy megszűnne a leányvállalata lenni, minden ilyen felvásárlást, elidegenítést, növelést vagy csökkentést megelőzően tájékoztatnia kell az illetékes hatóságokat erről a szándékáról.
A részesedést szerezni kívánó személynek tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot e részesedés nagyságáról, valamint a 2006/48/EK irányelv 19a. cikkének (4) bekezdésében említett vonatkozó információkról.
Amennyiben a második albekezdésben említett személyek által gyakorolt befolyás valószínűsíthetően az intézmény megbízható és körültekintő vezetésének rovására érvényesül, az illetékes hatóságok ezt ellenezhetik vagy egyéb szükséges intézkedést hoznak az ilyen helyzet megszüntetése érdekében. Ezek az intézkedések lehetnek az igazgatókkal vagy az ügyvezetőkkel szemben elrendelt ideiglenes intézkedések, szankciók, vagy az illető részvényesek vagy tagok részvényeihez kapcsolódó szava-zati jogok gyakorlásának felfüggesztése.
Hasonló intézkedéseket kell alkalmazni azokra a természetes vagy jogi személyekre, akik/amelyek elmulasztják az ezen bekezdésben meghatározott előzetes tájékoztatási kötelezettség teljesítését.
Ha a befolyásszerzés az illetékes hatóságok ellenzése ellenére megtörténik, ezen hatóságoknak - függetlenül bármely más, meghozandó szankciótól - rendelkezniük kell a vonatkozó szavazati jogok felfüggesztéséről, vagy a leadott szavazatok semmissé nyilvánításáról, vagy semmissé nyilvánításuk lehetővé tételéről.
A tagállamok teljesen vagy részlegesen mellőzhetik, vagy megengedhetik az illetékes hatóságok számára, hogy teljesen vagy részlegesen mellőzzék az ezen bekezdésben meghatározott kötelezettségek alkalmazását, a 6. cikk (1) bekezdés e) pontjában felsorolt tevékenységeket folytató elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tekintetében.
(4) * A tagállamok engedélyezik az elektronikuspénz-kibocsátó intézményeknek az elektronikus pénz értékesítését és visszaváltását a nevükben eljáró természetes vagy jogi személyeken keresztül. Amennyiben az elektronikuspénzkibocsátó intézmény egy másik tagállamban ilyen természetes vagy jogi személyeken keresztül értékesít elektronikus pénzt, a (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv 27-31. cikkét - a 29. cikk (4) és (5) bekezdésében szereplő rendelkezések kivételével - értelemszerűen alkalmazni kell az ilyen elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre, beleértve a 28. cikk (5) bekezdésével és a 29. cikk (7) bekezdésével összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat is.
(5) * Az e cikk (4) bekezdése ellenére, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények nem bocsáthatnak ki elektronikus pénzt pénzforgalmi közvetítőkön keresztül. Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények az ezen irányelv 6. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújthatnak pénzforgalmi közvetítőkön keresztül az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv 19. cikkében meghatározott feltételek alapján.
A tagállamok megkövetelik az elektronikuspénz-kibocsátó intézményektől, hogy az engedélyezés időpontjában a 2006/48/EK irányelv 57. cikkének a) és b) pontjában megadott elemekből összetevődő, legalább 350 000 EUR összegű indulótőkével rendelkezzenek.
(1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek a 2006/48/EK irányelv 57-61., 63., 64. és 66. cikkében meghatározottak szerinti szavatolótőkéje nem csökkenhet az ezen irányelv e cikkének (2)-(5) bekezdése vagy a 4. cikke által előírt összegek közül a magasabb összeg alá.
(2) A 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, az elektronikuspénz-kibocsátáshoz nem kapcsolódó tevékenységekre az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények szavatolótőkéjére vonatkozó követelményeket a 2007/64/EK irányelv 8. cikke (1) és (2) bekezdésében meghatározott három módszer (A, B, vagy C) valamelyikével kell kiszámítani. A megfelelő módszert a nemzeti jogszabályoknak megfelelően az illetékes hatóság állapítja meg.
Az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységhez az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények szavatolótőkéjére vonatkozó követelményeket a (3) bekezdésben meghatározott D. módszerrel kell kiszámítani.
Az elektronikuspénz-kibocsátó intézményeknek mindenkor legalább az első és második albekezdésben említett követelményeknek megfelelő összegű szavatolótőkével kell rendelkezniük.
(3) D. módszer: Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények szavatolótőkéje az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységhez legalább az átlagosan kintlevő elektronikus pénz 2%-a.
(4) Amennyiben az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, az elektronikuspénz-kibocsátáshoz nem kapcsolódó vagy a 6. cikk (1) bekezdésének b)-e) pontjában említett tevékenységek bármelyikét végzi, és a kintlevő elektronikus pénz mennyisége előre nem meghatározható, az illetékes hatóságok megengedik ezen elektronikuspénz-kibocsátó intézmény számára, hogy a szavatolótőke-követelményeit olyan reprezentatív hányad alapján számít-hassa ki, amely hányad feltételezése szerint elektronikus pénz kibocsátására kerül felhasználásra, feltéve, hogy ez a reprezentatív hányad a korábbi adatok alapján és az illetékes hatóságok számára reálisan megbecsülhető. Abban az esetben, ha az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem teljesített elegendő működési időszakot, ezt a szavatolótőke-követelményeit az üzleti terv által igazolt tervezett kintlévő elektronikus pénz alapján kell kiszámítani, figyelembe véve az illetékes hatóságok által a tervben kért esetleges kiigazításokat.
(5) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény kockázatkezelési folyamatainak, kockázati veszteség-adatbázisainak, valamint belső ellenőrzési mechanizmusainak értékelése alapján az illetékes hatóságok megkövetelhetik az elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől, hogy minimálisan olyan összegű szavatolótőkével rendelkezzen, amely legfeljebb 20%-kal magasabb, mint a (2) bekezdésnek megfelelő, vonatkozó módszer alkalmazásából következő összeg, vagy engedélyezhetik az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek, hogy olyan összegű szavatolótőkével rendelkezzen, amely legfeljebb 20%-kal alacsonyabb, mint a (2) bekezdésnek megfelelő vonatkozó módszer alkalmazásából következő összeg.
(6) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a szavatolótőke képzésekor figyelembe vehető elemek többszörös felhasználásának megakadályozása érdekében:
a) ha az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény egy másik elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel, hitelintézettel, pénzforgalmi intézménnyel, befektetési vállalkozással, alapkezelő társasággal vagy biztosítóval vagy viszontbiztosítóval azonos csoportba tartozik;
b) ha az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az elektronikus pénz kibocsátásán kívül más tevékenységet is végez.
(7) Amennyiben a 2006/48/EK irányelv 69. cikkében meghatározott feltételek teljesülnek, a tagállamok vagy illetékes hatóságaik úgy is dönthetnek, hogy nem alkalmazzák e cikk (2) és (3) bekezdését azokra az elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre, amelyek nem tartoznak a hitelintézeti anyavállalat összevont (konszolidált) alapú felügyelete alá a 2006/48/EK irányelv értelmében.
(1) Az elektronikus pénz kibocsátásán kívül az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények a következő tevékenységek végzésére jogosultak:
a) a 2007/64/EK irányelv mellékletében felsorolt pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása;
b) a 2007/64/EK irányelv mellékletének 4., 5. vagy 7. pontjában említett pénzforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos hitelnyújtás, amennyiben teljesülnek az említett irányelv 16. cikkének (3) és (5) bekezdésében megállapított feltételek;
c) az elektronikus pénz kibocsátásához vagy az a) pontban említett pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó működési szolgáltatások és szorosan kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások nyújtása;
d) a 2007/64/EK irányelv 4. cikke 6. pontjában meghatározott fizetési rendszerek működtetése ugyanezen irányelv 28. cikkének sérelme nélkül;
e) a vonatkozó nemzeti és közösségi jog keretein belül az elektronikuspénz kibocsátásán kívüli egyéb üzleti tevékenységek.
Az első albekezdés b) pontjában említett hitel nem nyújtható az elektronikus pénz kibocsátása ellenében átvett és a 7. cikk (1) bekezdésének megfelelően tartott pénzeszközökből.
(2) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények nem folytat-hatnak betétgyűjtést vagy más visszafizetendő pénzeszközök gyűjtésére irányuló üzletszerű tevékenységet a 2006/48/EK irányelv 5. cikke értelmében.
(3) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények által az elektronikuspénz-birtokostól átvett pénzeszközöket haladéktalanul át kell váltani elektronikus pénzre. A nyilvánosságtól kapott ilyen pénzeszközök nem minősülnek sem a 2006/48/EK irányelv 5. cikkében említett betétnek, sem más visszafizetendő pénzeszköznek.
(4) A 2007/64/EK irányelv 16. cikkének (2) és (4) bekezdését alkalmazni kell az ezen cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységhez nem kapcsolódó tevékenységért kapott pénzösszegekre.
(1) A tagállamok megkövetelik, hogy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények a 2007/64/EK irányelv 9. cikkének (1) és (2) bekezdésnek megfelelően gondoskodjanak a kibocsátott elektronikus pénz ellenében átvett pénzeszközök megóvásáról. A fizetési eszköz használatával történő fizetések formájában átvett pénzeszközöket nem kell megóvni mindaddig, amíg azokat elektronikuspénz-kibocsátó intézmények fizetési számláira jóvá nem írták, vagy egyéb módon az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény rendelkezésére nem bocsátották, adott esetben a 2007/64/EK irányelvben meghatározott végrehajtási határidőre vonatkozó előírásokkal összhangban. Az ilyen pénzeszközöket azonban minden esetben az elektronikus pénz kibocsátását követő legkésőbb öt munkanapig kell megóvni, az említett irányelv 4. cikkének 27. pontjában meghatározottak szerint.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a biztonságos, alacsony kockázatú eszközök olyan eszköztételek, amelyek a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló, 2006. június 14-i 2006/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás) * I. melléklete 14. pontjának 1. táblázatában szereplő kategóriák valamelyikébe sorolhatók, ahol az egyedi kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény - az ugyanezen melléklet 15. pontjában meghatározott egyéb minőségi tételeket leszámítva - legfeljebb 1,6%.
Az (1) bekezdés alkalmazásában biztonságos, alacsony kockázatú eszközök továbbá az átruházható értékpapírokkal foglalkozó olyan kollektív befektetési vállalkozásokban (ÁÉKBV) való részesedések, amelyek kizárólag az első albekezdésben meghatározott eszközökbe fektetnek be.
Kivételes körülmények között és megfelelő indokolás mellett, az illetékes hatóságok a biztonság, a futamidő, az érték és az első és második albekezdésben említett egyéb kockázati elemek értékelése alapján meghatározhatják, hogy ezen eszközök közül melyek azok, amelyek az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősülnek biztonságos, alacsony kockázatú eszköznek.
(3) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre az ezen irányelv 6. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott, az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységhez nem kapcsolódó tevékenységek tekintetében a 2007/64/EK irányelv 9. cikke alkalmazandó.
(4) Az (1) és (3) bekezdés alkalmazásában a tagállamok vagy azok illetékes hatóságai a nemzeti jogszabályokkal összhangban meghatározhatják, melyik módszert kell alkalmazniuk az elektronikuspénz-kibocsátó intézményeknek a pénzeszközök megóvása érdekében.
(1) Tevékenysége megkezdésekor vagy folytatásakor a Közösségen kívül központi irodával rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó intézmény fióktelepére a tagállamok nem alkalmaznak olyan rendelkezéseket, amelyek kedvezőbb bánásmódot eredményeznek, mint amelyben azon elektronikuspénz-kibocsátó intézmény részesül, amelynek központi irodája a Közösségben található.
(2) Az illetékes hatóságok bejelentenek a Bizottságnak minden olyan fióktelepre vonatkozó engedélyt, amelyet a Közösségen kívül központi irodával rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó intézmények kaptak.
(3) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, egy vagy több harmadik országgal kötött megállapodásokban a Közösség hozzájárulhat olyan rendelkezések alkalmazásához, amelyek a Közösségen kívül központi irodával rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó intézmények fióktelepei számára azonos bánásmódot biztosítanak a Közösség egészében.
(1) A 2007/64/EK irányelv 20., 22., 23. és 24. cikkének kivételével, a tagállamok teljesen vagy részlegesen mellőzhetik az ezen irányelv 3., 4., 5. és 7. cikkében meghatározott eljárások és feltételek alkalmazását, vagy megengedhetik az illetékes hatóságok számára, hogy ezek alkalmazását teljesen vagy részlegesen mellőzzék, és lehetővé tehetik jogi személyek felvételét az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények nyilvántartásába, amennyiben a következő két feltétel mindegyike teljesül:
a) a teljes üzleti tevékenység által eredményezett kintlevő elektronikus pénz átlagosan nem haladja meg a tagállam által meghatározott határértéket, amely azonban semmiképpen sem lehet több, mint 5 000 000 EUR; és
b) az üzleti tevékenység irányításáért vagy működtetéséért felelős természetes személyek egyikét sem ítélték el korábban pénzmosással vagy terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos bűncselekmény vagy egyéb pénzügyi bűncselekmény miatt.
Amennyiben az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, az elektronikuspénz-kibocsátáshoz nem kapcsolódó vagy a 6. cikk (1) bekezdésének b)-e) pontjában említett tevékenységek bármelyikét végzi, és a kintlevő elektronikus pénz mennyisége előre nem meghatározható, az illetékes hatóságok lehetővé teszik ezen elektronikuspénz-kibocsátó intézmény számára, hogy ezt a bekezdést olyan reprezentatív hányad alapján alkalmazhassa, amely hányad feltételezése szerint elektronikus pénzkibocsátásra kerül felhasználásra, feltéve, hogy ez a reprezentatív hányad korábbi adatok alapján és az illetékes hatóságok számára reálisan megbecsül-hető; abban az esetben, ha egy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem teljesített elegendően hosszú működési időszakot, ezt az előírást az üzleti terv által igazolt tervezett kintlevő elektronikus pénz alapján kell értékelni, figyelembe véve az illetékes hatóságok által a tervben kért esetleges kiigazításokat.
A tagállamok előírhatják továbbá, hogy az e cikk szerinti választható mentességek biztosítása olyan további előírások figyelembevételével történjen, amelyek a fogyasztónak az elektronikus pénz tárolására használt fizetési eszközén vagy fizetési számláján tárolható legmagasabb összegre vonatkozik.
Az e bekezdésnek megfelelően bejegyzett jogi személy e cikkel összhangban csak abban az esetben nyújthat az elektronikus pénz kibocsátásához nem kapcsolódó pénzforgalmi szolgáltatásokat, amennyiben a 2007/64/EK irányelv 26. cikkében említett feltételek teljesülnek.
(2) Az (1) bekezdésnek megfelelően bejegyzett jogi személynek abban a tagállamban kell a központi irodáját fenntartania, amelyben üzleti tevékenységét ténylegesen folytatja.
(3) Az (1) bekezdésnek megfelelően bejegyzett jogi személyt elektronikuspénz-kibocsátó intézményként kell kezelni. Mindazonáltal a 2007/64/EK irányelv 10. cikkének (9) bekezdése és 25. cikke rá nem alkalmazandó.
(4) A tagállamok rendelkezhetnek úgy is, hogy az (1) bekezdésnek megfelelően bejegyzett jogi személy kizárólag a 6. cikk (1) bekezdésében felsorolt bizonyos tevékenységeket folytathat.
(5) Az (1) bekezdésben említett jogi személy:
a) értesíti az illetékes hatóságokat a helyzetében bekövetkező minden olyan változásról, amelyek az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket érintik; és
b) legalább évente, az illetékes hatóságok által meghatározott időpontban jelentést készít az átlagos kintlevő elektronikus pénzről.
(6) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy amennyiben az (1), (2) és (4) bekezdésben meghatározott feltételek már nem teljesülnek, az érintett jogi személy a 3. cikkel összhangban 30 naptári napon belül engedélyt kérelmezzen. Azokat a személyeket, akik ezen időszak alatt nem folyamodnak engedélyért, a 10. cikkel összhangban el kell tiltani az elektronikuspénz-kibocsátástól.
(7) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok megfelelő hatáskörrel rendelkeznek az e cikkben meghatározott előírásoknak való folyamatos megfelelés ellenőrzésére.
(8) Ez a cikk nem alkalmazandó a 2005/60/EK irányelv rendelkezései vagy a pénzmosás elleni nemzeti rendelkezések tekintetében.
(9) Ha valamely tagállam az (1) bekezdésben meghatározott mentesítési lehetőség mellett dönt, erről 2011. április 30-ig értesíti a Bizottságot. A tagállam bármilyen későbbi változásról is haladéktalanul értesíti a Bizottságot. A tagállam tájékoztatja továbbá a Bizottságot az (1) bekezdéssel érintett jogi személyek számáról, valamint évente, a minden naptári év december 31-ig kibocsátott, kintlevő elektronikus pénz összértékéről, összhangban az (1) bekezdésben foglaltakkal.
ELEKTRONIKUSPÉNZ-KIBOCSÁTÁS ÉS -VISSZAVÁLTHA-TÓSÁG
A 18. cikk sérelme nélkül, a tagállamok megtiltják az elektronikus pénz kibocsátását olyan természetes vagy jogi személyek számára, akik/amelyek nem elektronikuspénz-kibocsátók.
(1) A tagállamok biztosítják, hogy az elektronikuspénz-kibocsátók pénzeszközök átvétele ellenében névértéken bocsátják ki az elektronikus pénzt.
(2) A tagállamok biztosítják, hogy az elektronikuspénz-kibocsátó az elektronikuspénz-birtokos kérésére bármikor névértéken visszaváltsa a birtokában lévő elektronikus pénz monetáris értékét.
(3) Az elektronikuspénz-kibocsátó és az elektronikuspénzbirtokos közötti szerződés egyértelműen és világosan meghatározza a visszaváltás feltételeit, beleértve az arra vonatkozó esetleges díjakat, és az elektronikuspénz-birtokost tájékoztatni kell e feltételekről még azt megelőzően, hogy őt bármilyen szerződés vagy ajánlat kötelezné.
(4) A visszaváltás esetén csak akkor számítható fel díj, ha azt a szerződésben a (3) bekezdéssel összhangban rögzítették, és kizárólag a következő esetek valamelyike áll fenn:
a) ha a visszaváltást a szerződés megszűnése előtt kérik;
b) ha a szerződésben lejárati időt rögzítenek, és az elektronikuspénz-birtokos ezen időpont előtt felmondja a szerződést; vagy
c) ha a visszaváltást a szerződés lejártát követően legalább egy évvel kérik.
Az ilyen díjnak arányban kell állnia és összemérhetőnek kell lennie az elektronikuspénz-kibocsátó ténylegesen felmerült költségeivel.
(5) Amennyiben a visszaváltást a szerződés megszűnését megelőzően kérik, úgy az elektronikuspénz-birtokos kérheti az elektronikus pénz teljes vagy részleges visszaváltását.
(6) Amennyiben a visszaváltást az elektronikuspénz-birtokos a szerződés lejáratakor vagy a szerződés lejártát követően legkésőbb egy évvel kéri:
a) vissza kell téríteni a birtokában lévő elektronikus pénz teljes értékét; vagy
b) amennyiben az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény egy vagy több, a 6. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett tevékenységet folytat, és előre nem meghatározható, hogy a pénzeszközök mely arányát fogja elektronikus pénzként használni, az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek az elektronikuspénz-birtokos által követelt valamennyi pénzeszközt vissza kell váltania.
(7) A (4), (5) és (6) bekezdés ellenére, a fogyasztótól eltérő, elektronikus pénzt elfogadó személy visszaváltásra vonatkozó jogára az elektronikuspénz-kibocsátó és ezen személy között létrejött szerződéses megállapodás vonatkozik.
A tagállamok megtiltják a kamat vagy más juttatás fizetését azon időszakra vonatkozóan, amely során az elektronikuspénz-birtokos az elektronikus pénz birtokában van.
Ezen irányelv sérelme nélkül, a 2007/64/EK irányelv IV. címének 5. fejezete értelemszerűen alkalmazandó az elektronikuspénz-kibocsátókra az e címből eredő kötelezettségeik vonatkozásában.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ÉS VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉSEK
(1) A Bizottság elfogadhat olyan intézkedéseket, amelyek ezen irányelv rendelkezéseinek naprakésszé tételéhez szükségesek az infláció vagy a technológiai és a piaci fejlődés figyelembevétele érdekében. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 15. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
(2) A Bizottság intézkedéseket fogad el az 1. cikk (4) és (5) bekezdésében említett mentességek következetes alkalmazásának biztosítására. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 15. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
(1) A Bizottság munkáját a 2007/64/EK irányelv 85. cikke által létrehozott pénzforgalmi bizottság segíti.
(2) Az e bekezdésre tett hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)-(4) bekezdését és a 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel a 8. cikkének rendelkezéseire is.
(1) Az 1. cikk (3) bekezdésének, a 3. cikk (3) bekezdése hatodik albekezdésének, az 5. cikk (7) bekezdésének, a 7. cikk (4) bekezdésének, a 9. cikknek és a 18. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben ez az irányelv harmonizált rendelkezéseket tartalmaz, a tagállamok az ezen irányelvben meghatározottakon kívül nem tarthatnak fenn és nem fogadhatnak el rendelkezéseket.
(2) A tagállamok biztosítják, hogy az elektronikuspénz-kibocsátók az elektronikuspénz-birtokosok kárára ne térjenek el az ezen irányelv rendelkezéseit végrehajtó vagy azoknak megfelelő nemzeti jogi rendelkezésektől, kivéve, ha azok kifejezetten tartalmaznak ilyen lehetőséget.
A Bizottság legkésőbb 2012. november 1-jéig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és az Európai Központi Banknak ezen irányelv végrehajtásáról és hatásáról, különös tekintettel az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények prudenciális követelményeinek alkalmazására, indokolt esetben felülvizsgálati javaslat kíséretében.
(1) A tagállamok megengedik, hogy azok az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, amelyek tevékenységüket még 2011. április 30. előtt a 2000/46/EK irányelvet átültető nemzeti jog értelmében kezdték meg abban a tagállamban, ahol központi irodájuk található, tevékenységeiket az adott tagállamban és a 2000/46/EK rendeletben meghatározott kölcsönös elismerési megállapodásokkal összhangban bármely más tagállamban és az ezen irányelv 3. cikkében előírt engedély nélkül tovább folytathassák anélkül, hogy arra köteleznék őket, hogy eleget tegyenek az ezen irányelv II. címében található vagy ott említett más rendelkezéseknek.
A tagállamok megkövetelik az ilyen elektronikuspénz-kibocsátó intézményektől, hogy minden lényeges információt bocsássanak az illetékes hatóságok rendelkezésére annak érdekében, hogy a hatóságok 2011. október 30-ig értékelhessék, hogy az intézmények megfelelnek-e az irányelvben meghatározott követelményeknek, illetve milyen intézkedéseket kell tenniük a megfelelés érdekében, vagy indokolt-e az engedély visszavonása.
A követelményeknek megfelelő elektronikuspénz-kibocsátó intézmények engedélyt kapnak és bekerülnek a nyilvántartásba, valamint egyebekben kötelesek megfelelni a II. címben foglalt előírásoknak. Ha az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény 2011. október 30-ig sem felel meg az ezen irányelvben meghatározott követelményeknek, akkor el kell tiltani az elektronikus pénz kibocsátásától.
(2) A tagállamok rendelkezhetnek úgy is, hogy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény automatikusan engedélyt kap és automatikusan bekerül a 3. cikkben meghatározott nyilvántartásba, ha az illetékes hatóságok előtt már bizonyított, hogy az érintett elektronikuspénz-kibocsátó intézmény teljesíti a 3., 4. és 5. cikkben megállapított követelményeket. Az illetékes hatóságok az engedély megadása előtt tájékoztatják az érintett elektronikuspénz-kibocsátó intézményeket.
(3) A tagállamok megengedik, hogy azok az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, amelyek a 2000/46/EK irányelv 8. cikkét átültető nemzeti jogszabálynak megfelelően végzett tevékenységüket még 2011. április 30. előtt kezdték meg az érintett tagállamban a 2000/46/EK irányelvvel összhangban, 2012. április 30-ig anélkül folytassák az említett tevékenységeket, hogy a 3. cikkben előírt engedélyhez folyamodnának vagy arra köteleznék őket, hogy megfeleljenek az ezen irányelv II. címében található vagy ott említett más rendelkezéseknek. Az említett időszak folyamán a 9. cikk szerint se nem engedélyezett, se nem mentesített elektronikuspénz-kibocsátó intézményeket el kell tiltani az elektronikuspénz-kibocsátástól.
(4) * A tagállamok lehetővé teszik az ezen irányelv és a 2007/64/EK irányelv szerinti tevékenységeiket a központi ügyintézésük helye szerinti tagállamban 2018. január 13-át megelőzően megkezdő elektronikuspénz-kibocsátó intézmények számára, hogy 2018. július 13-ig folytassák ezeket a tevékenységeket az említett tagállamban vagy más tagállamban anélkül, hogy be kellene szerezniük az ezen irányelv 3. cikke szerinti engedélyt vagy meg kellene felelniük az ezen irányelv II. címében meghatározott vagy említett egyéb követelményeknek.
A tagállamok előírják az első albekezdésben említett elektronikuspénz-kibocsátó intézmények számára, hogy bocsássanak az illetékes hatóságok rendelkezésére minden lényeges információt annak érdekében, hogy a hatóságok 2018. július 13-ig értékelhessék, hogy az említett elektronikuspénz-kibocsátó intézmények megfelelnek-e az ezen irányelv II. címében meghatározott követelményeknek, és amennyiben nem felelnek meg, milyen intézkedéseket kell tenniük az előírásoknak való megfelelés érdekében, illetve indokolt-e az engedély visszavonása.
Az első albekezdésben említett azon elektronikuspénz-kibocsátó intézmények számára, amelyek az illetékes hatóságok ellenőrzése alapján megfelelnek a II. címben rögzített követelményeknek, meg kell adni az engedélyt, és azokat fel kell venni a nyilvántartásba. Amennyiben az említett elektronikuspénz-kibocsátó intézmények 2018. július 13-ig nem felelnek meg a II. címben rögzített követelményeknek, meg kell számukra tiltani az elektronikuspénz-kibocsátást.
A 2005/60/EK irányelv a következőképpen módosul:
1. A 3. cikk 2. pontjának a) alpontja helyébe a következő szöveg lép:
„a) a hitelintézettől eltérő vállalkozás, amelynek tevékenységi körébe a 2006/48/EK irányelv I. mellékletének 2-12. és 14. pontjában felsorolt egy vagy több művelet elvégzése tartozik; ez magában foglalja a pénzváltási tevékenységeket (»bureaux de change«);”.
2. A 11. cikk (5) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„d) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv * 2. cikkének 2. pontjában meghatározott elektronikus pénz, ha a hordozóeszközön elektronikusan tárolt összeg - ha az nem újra feltölthető - legfeljebb 250 EUR, vagy - ha újra feltölthető - az egy naptári évben összesen felhasználható összeg legfeljebb 2 500 EUR, kivéve, ha az elektronikuspénz-birtokos a 2009/110/EK irányelv 11. cikkével összhangban legalább 1 000 EUR összeget ugyanazon évben, a saját elhatározásából visszavált. A belföldi fizetési műveletekre vonatkozóan a tagállamok vagy azok illetékes hatóságai az e pontban említett 250 EUR összeget legfeljebb 500 EUR-ra emelhetik.”
A 2006/48/EK irányelv a következőképpen módosul:
1. A 4. cikk a következőképpen módosul:
a) az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:
„1. hitelintézet: olyan vállalkozás, amely a nyilvánosságtól betéteket vagy más visszafizetendő pénzeszközöket vesz át, valamint saját számlára hiteleket nyújt;”;
b) az 5. pont helyébe a következő szöveg lép:
„5. pénzügyi intézmény: a hitelintézettől eltérő vállalkozás, amelynek fő tevékenysége tulajdoni részesedések megszerzése, vagy az I. melléklet 2-12. és 15. pontjában felsorolt tevékenységek közül egynek vagy többnek a folytatása;”.
2. Az I. melléklet a következő ponttal egészül ki: „15. Elektronikuspénz-kibocsátás”.
Ezen irányelv 18. cikk (1) és (3) bekezdésének sérelme nélkül a 2000/46/EK irányelv 2011. április 30-án hatályát veszti.
A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat az ezen irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni.
(1) A tagállamok legkésőbb 2011. április 30-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegéről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
Ezeket az intézkedéseket 2011. április 30-tól alkalmazzák.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Strasbourgban, 2009. szeptember 16-án.
| az Európai Parlament részéről | a Tanács részéről | |
| az elnök | az elnök | |
| J. BUZEK | C. MALMSTRÖM |
