A birtokba fogott jószágot szent György napjától kezdve Keresztelő szent János napjáig szedjék össze és hajtsák a vármegyére, és tartsák ottan szent Mihályig és mutogassák szorgalmatosan a sokadalmon, hogy ha valaki a magáéra talál benne, váltsa meg: szolgáját kilenczven dénáron, lovát tizenkét dénáron, ökrét öt dénáron.
1. § Ebből két rész illesse a királyt, a harmadik legyen az ispáné.
2. § A mi jószágnak pedig szent Mihály napjáig nem akad gazdája, azt oszszák meg a mondott arány szerint; mindazáltal eladni vagy elrejteni semmiképen nem szabad, hanem csak munkára használhatják.
3. § Hogy ha a szedő ad el vagy rejt el valamit, háromszor téritse vissza és maga tiz pénzt fizessen birságul.
4. § Az ispán pedig, ha reá bizonyodik, hogy azt cselekedte, ötvenöt pénzt fizessen.
5. § Azt is parancsoljuk, hogy a kinél Béla király ideje óta birtokba fogott jószág vagyon, szent István napjáig bocsássa ki kezéből.
