Gyopáros Alpár emlékeztetett: a Magyar falu programban 10 milliárd forint értékben vállaltak kötelezettséget idei pályázatokra még 2023-ban, amihez további 10 milliárd forint csatlakozik az idei évben. Mindemellett folytatják az állami mellékútfejlesztési programot és a falusi csokot. A kormánybiztos elmondta, hogy a program részeként az elmúlt négy évben 4 ezer kilométernyi mellékutat újítottak fel, ugyanakkor további 6-10 ezer kilométernyi szakasz még rossz állapotban van. Kiemelte: a falu az egyetlen településtípus jelenleg idehaza, ahol nem csökken, hanem növekszik a lélekszám. Példaként említette, hogy nyolc éves korig a falvakban él a legtöbb gyermek, Budapesten pedig a legkevesebb. A kormánybiztos kellemes kihívásnak nevezte, hogy bölcsődéket és óvodákat kell építeni vagy bővíteni a falvakban a növekvő gyermekszám miatt.

Gyopáros Alpár beszélt arról is, hogy a kormány feltett szándéka, hogy a jelenlegi európai uniós fejlesztési ciklusban a vidékfejlesztési források lényeges részét a hazai feldolgozóiparban, azon belül is az élelmiszeriparban használják fel. Kiváló kormányzati szándéknak nevezte az élelmiszeripar feltámasztását, mert meglátása szerint egyre több a tudatos vásárló, ezzel együtt a kis kézműves műhely is. Példaként említette Győr-Moson-Sopron vármegyét, ahol több olyan leader egyesület is kiválóan működik, mert jól össze tudják kovácsolni ezeket a műhelyeket. Arra a kérdésre, hogy Ausztria közelsége a nyugat-dunántúli régióra nézve előnyt vagy hátrányt jelent, a kormánybiztos úgy válaszolt, hogy inkább kihívásokkal teli. Úgy fogalmazott: arra kell törekedni, hogy mindazt a tudást, amit az ingázók és Nyugat-Európa távolabbi pontjain dolgozók megszereznek, azt a tudást hazahozzák és itthon kamatoztassák.

Gyopáros Alpár a vidéki fejlesztéseket érintve arról is beszélt, hogy döntő részben hazai költségvetési forrásból az elmúlt hét évben Zalaegerszeg kivételével minden megyei jogú várost bekötöttek az országos autópálya-hálózatba.

Barcza Attila, Sopron és térsége fideszes országgyűlési képviselője a kerekasztal beszélgetésen kiemelte, volt Magyarországon egy olyan időszak, amikor az országos fejlesztéspolitika azt tűzte ki célul, hogy faluról városba költözzenek az emberek. 2010 után ebben fordulat állt be, majd a Magyar falu program révén pozitív irányba indult a folyamat. Példaként említette a Sopron melletti Harkát, ahol 2010-ben 1450-en laktak, ma pedig több mint háromezren. Beszélt arról is, hogy az elmúlt négy évben a térségben több mint egymilliárd forint értékben újultak meg, vagy épültek bölcsődék. Barcza Attila kitért arra is, hogy Sopron és térsége úgy tudja felvenni a versenyt Ausztriával, ha egyfajta logisztikai központként tud működni, amely révén erősödni tud a térség gazdasági ereje.